Fontos

Mélyül a kormányválság, előrehozott választás lehet Izraelben

0

Nem sikerül megoldani Izraelben a kormányválságot, egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupciós botrányokba keveredett Benjamin Netanjahu feloszlathatja kormányát és előrehozott választásokat írhat ki. Amivel több szakértő szerint nem is járna rosszul.

Benjamin Netanjahu
(MTI/EPA/Abaca/Olivier Douliery)

A válságot a kormánykoalíció ultraortodox pártjainak bejelentése váltotta ki egy héttel ezelőtt, miszerint csak akkor szavazzák meg a 2019-es költségvetést, ha cserébe a parlament elfogadja azt a törvényt, amely biztosítja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését. Mose Kahlón pénzügyminiszter viszont azt közölte, hogy ha nem sikerül megszavazni a költségvetést (amely főleg az pártjának bázisát jelentő középrétegeknek biztosít kedvezményeket), akkor lemond, pártja pedig kilép a koalícióból.

Márpedig

a katonai szolgálatról szóló törvényt nem valószínű, hogy elfogadják, így költségvetés sem lesz.

Az előbbit ugyanis az ellenzék mellett az egyik kormánypárt, a szélsőjobboldali Izrael a Hazánk sem támogatja. A párt vezetője, Avigdor Liberman védelmi miniszter a Twitteren azt írta: nekik fontosabbak az elvi politikai kérdések az esetleges gyakorlati politikai haszonnál. Vagyis, nem hajlandó engedményekre a vallásos pártokkal szemben, hiszen azzal a saját, főleg oroszajkú bevándorlókból álló szavazótáborával menne szembe.

Vagyis, egyre nagyobb az előrehozott választás valószínűsége, amivel viszont

Benjamin Netanjahu is jól járhat.

Ha ugyanis a jövő héten feloszlik a kormány, akkor a választás várhatóan júniusban lehet, nem sokkal azután, hogy az ígéret szerint az Egyesült Államok Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét, ami nagy győzelem Netanjahunak.

Így kevesebbet beszélnének a korrupciós ügyeiről is, amelyek miatt nemrég feleségével együtt kihallgatták. Az együttes kihallgatás miatt rengetegen bírálták a Netanjahu szövetségesének számító legfőbb ügyészt, mondván, a kormányfő védelmében felrúgta a törvény előtti egyenlőség alapelvét, és lehetőséget teremtett a házaspár vallomásainak összehangolására.

Szara Netanjahu ellen egyébként szintén vádat emeltek, sőt, a Netanjahu fia, Jair is sokszor kerül be a hírekbe – például azért, mert egy sztriptízbár előtt apja korrupciós ügyeiről beszélgetett a barátaival.

Benjamin Netanjahu hiába számíthatott eddig a legfőbb ügyészre,

az ellene való vádemelés már korántsem csak távoli lehetőség.

Már több barátját őrizetbe vették, és közülük többen vádalkut is kötöttek.

Az izraeli törvények alapján a miniszterelnöknek nem kell lemondania, ha vádat emelnek ellene (a minisztereknek igen), csak akkor, ha elítélik.

Izraeli elemzők szerint Netanjahu nem sokat tett a kormányválság megoldásáért. Eleve, az első napokban Amerikában volt, hazatérése után pedig a vallásos pártokkal tárgyalt, majd bejelentette: csak akkor tartja együtt kormányát, ha a benne szereplő pártok vállalják, hogy mindenképp kitartanak mellette a 2019 novemberében esedékes választásokig.

Az előrehozott választásokkal az ultraortodoxok járhatnak rosszul.

Eddig ugyanis, a koalíció egyben tartása miatt, szinte minden követelésüket teljesítették. Jelentős pénzeket kaptak intézményeik működtetésére, egy új választás után viszont gyengülhetnének a pozícióik.

A feszültségek erősödnek is a koalíció pártjai között. A szintén szélsőjobboldali, de vallásos Zsidó Otthon vezetője, Naftali Bennett például a Twitteren üzent Netanjahunak és pártjának a Likudnak. Azt írta: ha személyes okokból megbuktatja a kormányt, akkor elveszíti őket. Mire a Likud úgy válaszolt: Bennett akarja megbuktatni Netanjahut és új állást keres magának.

Búcsú a miniszterelnöktől, akinek korrupció miatt kellett távoznia Pakisztánban

0

Sok katonát és rendőrt vezényeltek ki az utcára Pakisztán fővárosában, ahol Navaz Sarif miniszterelnök tudomásul vette a a Legfelső Bíróság döntését és távozott tisztségéből. A Panama papírok leplezték le azt, amit a helyi sajtó már többször is megírt: a miniszterelnök és családja korrupciós pénzeken gazdagodott meg, melyeket offshore számlákon tartottak a gyerekek nevén. A kormányfő lányát és vejét emiatt külön is vádolják Pakisztánban, ahol eddig még egyetlen miniszterelnök sem tudta kitölteni a kormányfői periódust. Pakisztánnak a függetlenség kikiáltása óta 18 miniszterelnöke volt és mindegyik idő előtt távozott.

Navaz Sarif háromszor is volt miniszterelnök tehát valóságos veterán Pakisztán politikai életében. Először 1990 és 1993 között töltötte be a kormányfői tisztséget, majd pedig 1997 és 1999 között. Ekkor vértelen puccsal távolították el tisztéből. Most majdnem kitöltötte az idejét hiszen a mandátuma jövőre jár le. Utódát a kormánypárt választja meg, és a jövő évi választásokig lesz hatalmon. A kormánypárt egyik legtekintélyesebb  vezére nem más mint a kormányfő testvére, aki a legnépesebb állam, Pendzsab főminisztere.

Pakisztán atomhatalom, mely stratégiai helyen fekszik: itt keresztezik egymást a nagyhatalmak érdekei. Jelenleg Pakisztán az USA és Kína szövetségese és ősellenségnek tekinti Indiát, mely Oroszország támogatására számíthat. A szomszédos Afganisztánban évtizedek óta polgárháború dúl, melyben fontos szerepet játszanak a tálibok. Őket annak idején a pakisztáni hadsereg hírszerző szolgálata képezte ki méghozzá az USA kérésére. Amikor Afganisztán szovjet megszállás alatt állt, akkor a tálibok az USA támogatásával jelentős szerepet játszottak a szovjet barát erők bukásában. Később viszont hatalomra kerülve szembefordultak az Egyesült Államokkal. Oszama bin Laden és az Al Kaida Afganisztánban tervelte ki a 2001 szeptember 11-i merényletsorozatot. Amikor Amerika visszavágott, akkor Oszama bin Laden Pakisztánba menekült. Ott éldegélt háborítatlanul mindaddig amíg amerikai kommandósok meg nem ölték 2011-ben. Minthogy az amerikaiak „elfelejtettek” erről szólni, ezért a két állam kapcsolata azóta kissé feszültebb. Az USA viszont javította a kapcsolatait Indiával és erre buzdította Pakisztánt is. Az olvadás meg is indult: Navaz Sarif tárgyalt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Az utódának mindenképp megoldásokat kell találnia a nehéz helyzetben hiszen a csaknem 180 milliós Pakisztán stagnál miközben vetélytársa India gőzerővel tör előre és a világ harmadik nagyhatalma akar lenni Kína és az USA mögött.
FüHü

Putyin fél

Miért kíséri hat testőr a vécére is minden oroszok urát? Ennyire fél Vlagyimir Putyin? De vajon mitől? Ezen tanakodik a nyugat-európai sajtó, amely megfigyelte, hogy még az Élysée palotában is hat testőr kísérte Putyin elnököt a mellékhelyiségbe. Ráadásul a személyi testőre mindvégig vele is maradt! Vajon miért?

Putyinnak üldözési mániája van

Ezt állítja a francia, német és brit sajtó egy része, mely titkosszolgálati forrásokra hivatkozik. Az orosz elnök, aki két évtizede irányítja hazáját, egyre jobban elszigetelődik. Régi híveit vagy ő tette el láb alól mint Berezovszkijt, akit gyanús körülmények között holtan találtak Nagy Britanniában vagy pedig maguk látták jobbnak, hogy inkább külföldről lelkesüljenek minden oroszok uráért. Erre jó példa Roman Abramovics, aki egykor a pénzügyi zseni volt Putyin csapatában, de ma már inkább külföldön élvezi a megszerzett dollár milliókat, mert nagyon gyorsan észrevette, hogy a mai Oroszországban nincs életbiztosítása azoknak sem, akik híven szolgálták minden oroszok urát. A titkosszolgálatok mind nagyobb szerepet játszanak a rendszerben, amely egyre kevésbé hatékonyan működik. Putyin, aki a KGB alezredeseként fejezte be pályafutását a fegyveres testületeknél mindig nagyon ügyelt a saját biztonságára. De most már nemcsak erről van szó…

Putyin attól fél, hogy összeroppan a rendszere

Erre mutatnak rá azok a szakértők, akik nem a 67 éves orosz elnök lelki világában keresik a magyarázatot hanem az orosz társadalomban. Amely a legutóbbi időkig lelkesen támogatta Putyint hiszen soha nem élt oly jól mint ebben a furcsa hibrid rendszerben. Csakhogy ennek vége: az elmúlt években az életszínvonal stagnál, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős társadalmi csoportok szakadnak le. Végképp. A felső szférában sem jobb a helyzet: az elit külföldre küldi a fiait és unokáit, mert nem bízik a jövőben.

Putyin a nemzeti büszkeséggel kívánja kifizetni mérges népét, de mind kisebb sikerrel. Márpedig a népszerűség elengedhetetlen Putyin számára, mert mindenképp meg kell nyernie a választásokat, melyek a rendszer legitimitását adják. Így magának Putyinnak a léte rendkívül fontos a rendszer stabilitása szempontjából. Utóda nincs. Medvegyev miniszterelnök kiváló helyettes, de nem elég erőskezű. A fegyveres erők őt semmiképp sem fogadnák úgy el mint Putyint, aki már sok gyilkosságra adott parancsot. Ezért féltik annyira minden oroszok urát, akit hat testőr kísért a vécére is az Élysée palotában, ahol Ukrajnáról tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel valamint Angela Merkel kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.

Júniusra meglehet az uniós zöld kártya

Ursula von der Leyen a hétvégén arról beszélt, hogy bízik abban júniusra meglehet az úniós zöld kártya. Ezzel a turizmus óriási lehetőséget kap az újraéledésre a pandémia után.

„Reálisan számíthatunk arra, hogy a hónap végéig meglesz a politikai megállapodás” – jelentette ki Ursula von der Leyen a portói csúcstalálkozón. Ez igen ambiciózus dátum, mert nagyon sok érdeket kell egyeztetni – írja a brüsszeli Politico. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogyha meglesz a zöld kártya, amely tanúsítja az oltást, a megtörtént vírusfertőzést illetve a teszt eredményét, akkor ne legyen karantén. Ezt nagyon nehéz lesz eladni a Tanácsnak, ahol az állam és kormányfők ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a döntési joguk arra az esetre, ha a járvány újra felélénkülne.

Az Európai parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy a vírustesztek legyenek ingyenesek.

A két fél tárgyaló küldöttségei már a múlt héten megkezdték az egyeztetést, és ezen a héten is folytatják.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani. A horvát kormányfő érthető módon sürgeti a megegyezést hiszen az EU egyik legszegényebb országáról van szó, melynek GDP-jében a turizmus igen fontos tényező.

Június 21. a céldátum

Ebben reménykedik Ursula von der Leyen, és a turizmusban elsősorban érdekelt dél-európai tagállamok. Azt viszont Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is elismerte, hogy „ebben az idő keretben nagyon nehéz lesz megállapodni”. A járványhelyzet ugyanis minden uniós tagállamban más, és ráadásul gyorsan változik.

„Június 21 nem ígéret hanem céldátum, amelynek a sikere attól függ, hogy miképp alakulnak az európai viták”

– mondta a Politiconak Mark Rutte holland miniszterelnök.

Sebastian Kurz osztrák kancellár a saját útját járja: Ausztria már kibocsátott egy nemzeti zöld kártyát. Sebastian Kurz kerek-perec megmondta: ha nem lesz uniós megoldás, akkor jönnek a bilaterális megállapodások.

„Istennek hála nemcsak politikusok vannak a világon hanem emberek is, akik türelmetlenek, mert utazni akarnak újra. Megint nyaralni akarnak!” – mondta a Politiconak az osztrák kancellár.

A legközelebbi uniós csúcs május 25-én lesz.

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Helyszíni jelentés egy német integrációs iskolából

0

A kelet-európai bevándorlók gyerekei együtt tanulnak a migráns diákokkal az integrációs iskolákban Németországban, s ez – ahogy egy 16 éves diáklány a német közszolgálati médiának, a Deutsche Wellenek nyilatkozva fogalmazott – „eleinte különös volt, hiszen Moldáviában nincsenek muzulmánok”. 

 

A Berta von Suttner középiskolában régi hagyomány, hogy bevándorló gyerekekkel foglalkoznak: a nyolcvanas években Kelet-Európából érkezett a döntő többségük, még most is sokan jönnek onnan, s miután nem tudnak németül, nem járhatnak a helyi középiskolába. Ám a többséget ma már nem ők alkotják, hanem a muzulmán diákok, akik a Közel-Keletről vagy éppen Afganisztánból érkeztek.

Az integrációs iskola elsősorban a nyelvi és a társadalmi beilleszkedést segíti.

A diákok zöme rendkívül szorgalmas és igyekvő, hiszen tudja: egyedülállóan kedvező lehetőséghez jutott Németországban

– mondja az iskola igazgatóhelyettese. Mégis mindenki angolul tanul, mert egyáltalán nem biztos, hogy Németországban akarják leélni az életüket.

„Diplomát akarok szerezni” – mondja a 16 éves Sandra Jacub. A moldáviai diáklány még nem tudja, hogy milyent, és azt sem, hogy hol fog élni a jövőben. Egyelőre szorgalmasan tanul az integrációs iskolában, mert tudja, hogy a bevándorlók számára ez a beilleszkedés legkönnyebb útja Németországban.

Ez itt Németország, mondták a megtámadott zsidó étterem tulajdonosának

0

12 álarcos neonáci fiatal megtámadott egy zsidó éttermet Chemnitzben, és megsebesítették a tulajdonost. A Schalom nevű kis étterem gazdájával közölték: ez itt Németország! A zsidó disznók takarodjanak! – számolt be az esetről a Welt am Sonntag című lap.

Mindez a harmincas évek antiszemita akcióit juttatja az ember eszébe – nyilatkozta a német lapnak Felix Klein, akit Angela Merkel kormánya azzal bízott meg, hogy koordinálja az antiszemitizmus elleni harcot Németországban. Felix Klein felszólította a rendőrséget, hogy minél előbb kapja el a neonáci tetteseket, hogy a bíróságok megbüntethessék őket!

Mindaz, ami Chemnitzben történt mélységesen megosztja a német közvéleményt.

A hatóságok is össze-vissza nyilatkoznak. A nemzetbiztonsági szolgálat feje például kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy vajon a videók, melyek alapján a rendőrség nyomoz a chemnitzi események után, vajon mind autentikusak-e. Több videó tanúskodik arról, hogy a késelés után egyes szélsőjobboldali csoportok akciót indítottak a „migránsok megbüntetésére”, annak ellenére, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a két tettest: egy iraki és egy szír bevándorlót.

Drezdában Szászország főügyésze viszont kijelentette: semmi okuk kételkedni abban, hogy a kérdésessé tett videók autentikusak és nem a fake news kategóriájába tartoznak.

Szászországban ezeknek a videónak a segítségével próbálja meg azonosítani a rendőrség a tetteseket, akik bevándorlókra támadtak Chemnitzben. A Schalom étterem ügyében pedig a biztonsági kamerák felvételei jelentenek kiindulópontot a rendőrségnek, amely elsősorban azt igyekszik kideríteni, hogy szervezett volt-e fajgyűlölő akciók sorozata az NDK idején még Karl Marx Stadtnak hívott Chemnitzben.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest

0

Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.

Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült  a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.

Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…

Magyarországon is találkozgatott tartótisztjével az oroszoknak kémkedő osztrák ezredes

Redl ezredes új kiadásban: Martin Möller ezredes évtizedekig szolgáltatott információkat az oroszoknak, és csak 2018-ban bukott le. A 71 éves főtisztet rövid szabadságvesztésre ítélték, ahonnan már ki is szabadult.

Miről informálhatta először a Szovjetuniót majd Oroszországot? Szlovákiában N Dennik című portál nézett utána az ügynek, mert Möller ezredes nemcsak Magyarországon, de szlovák földön is találkozgatott tartótisztjével, Igor Zajcevvel.

Az osztrák ezredest a NATO államok afganisztáni műveleteiről kérdezték kezdetben orosz felettesei. Ausztria ugyan nem tagja a NATO-nak, de benne van az úgynevezett Berni klubban, amely semleges országokat is informál a NATO ügyeiről. Möller ezredes lebukása után Ausztriát ki akarták paterolni ebből a jeles hírszerző klubból, de Kurz kancellár elintézte, hogy ez mégsem történjen meg. Ausztria ugyanis remek kapcsolatokat ápol Moszkvával: Putyin elnök még táncra is perdült egy korábbi osztrák külügyminiszter lagziján.

Magyarországot és Szlovákiát hátországként használja az orosz hírszerzés

Ez is kiderül a szlovák portál írásából, amely arra mutat rá, hogy Igor Zajcev egész hálózatot felügyelt a GRU, az orosz katonai hírszerzés nevében. Az imént említett Berni klub Magyarország esetében is több ízben kifogásolta, hogy az orosz hírszerzés „szabadon tevékenykedik” magyar földön. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a magyar elhárítás ne tudna az orosz hírszerzők ténykedéséről hanem arról, hogy felsőbb parancsra elnézi azokat. Részben azért, mert Németország is szívesen használja fel Ausztriát és Magyarországot orosz kapcsolatai javítására, mert az amerikaiak Berlinben nagyon is éberen figyelik a két nagyhatalom viszonyát.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Navalnij ügyében az Európai Unió egységesen szavazott meg szankciókat, melyek elsősorban Putyin legközelebbi embereit érintik.

Különösen érdekes, hogy uniós fekete listára került Putyin „szakácsa”. Prigozsin cége élelmezi az elnököt, aki retteg a mérgezéstől. Ezért hívják őt Moszkvában Putyin szakácsának. Valójában azonban magas rangú titkosszolgálati tiszt, aki Wagner hadsereg néven komoly harci erőt képviselő alakulatot működtet. A Wagner hadseregben az orosz hadsereg veteránjai harcolnak – pénzért. Putyin olyan akcióiban vesznek részt, melyeket Moszkva hivatalosan nem akar felvállalni. Régebben jelenlétük a Közel Keletre koncentrálódott, és ellenfelük az iszlamista terrorizmus volt /Szíria, Líbia stb./ A legutóbbi időben azonban megjelentek Belaruszban is, ahol a tüntetők hetek óta követelik Putyin „barátjának”, Lukasenkanak a távozását. Az Európai Unió azért helyezte fekete listára Putyin szakácsát, hogy Moszkva tudomására hozza: ami a Közel Keleten elmegy, azt Európában nem lehet alkalmazni!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK