Fontos

Két év a Mol-vezérnek – Horvátországban

Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.

A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy

tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,

és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.

Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.

A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.

Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.

A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is

– hangsúlyozta.

Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.

A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig

2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi  visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,

mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó

valamennyi horvát kérelmet elutasította.

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar

Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.

A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.

A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről

a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:

ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le

– írták.

Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.

Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.

Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,

mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de

Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.

Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.

Különösen azért lenne ez jó, mert

a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.

Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát

már nem volt miniszterelnök.

Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.

A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.

Trump ügyvédje: mindennap hazudtam az érdekében – 2019. február

Mosolyogva jelent meg a képviselőház bizottsága előtt Michael Cohen ügyvéd Washingtonban. „Önök nem ismerik Donald Trumpot! Én igen. Ha valaki a Trump Organization-nek dolgozott, akkor tudta: mindennap hazudnia kellett a főnök érdekében!

Én is ezt tettem!” – vallotta Trump egykori személyes ügyvédje, akit a bíróság hároméves börtönre ítélt választási visszaélések és adócsalás miatt. Azért kapott csak ilyen keveset, mert vádalkut kötött: ha kitálal Trumpról, akkor megúszhatja a hosszas börtönbüntetést. Michael Cohen 2007 óta volt Trump személyes ügyvédje, aki sok kínos ügyet elsimított az USA mostani elnökének.

Donald Trump a legutolsó percig nem nagyon hitt abban, hogy megválasztják, ezért maga is gátlástalanul hazudozott a választási kampány során is – vallotta egykori ügyvédje. Mindvégig hazudott az orosz kapcsolatairól – mondja most Michael Cohen, aki sokáig védte egykori főnökét. Csakhogy Mueller ügyész a sarokba szorította. A különleges ügyész elsősorban azt vizsgálja: együttműködött-e Trump az orosz titkosszolgálattal a választási kampány idején. Hillary Clinton, aki elveszítette a választást, ezzel vádolta meg ellenfelét. Ezzel kapcsolatban Michael Cohen azt vallotta most, hogy biztos benne: Trump ismerte Hillary Clinton levelezését, de bizonyítani ezt nem tudja. Mint ahogy azt sem, hogy az orosz titkosszolgálat juttatta el a levelezést Trumpnak.

Az ügyvéd vallomása rendkívül kellemetlen Donald Trumpnak, aki 2020-ban újra meg akarja nyerni a választást. Mindkét elődje: a republikánus George W. Bush és Barack Obama duplázott vagyis nyolc évet töltött a Fehér Házban. Ellenfelei, a demokraták mindenképp meg akarják ezt akadályozni. Ehhez nagyon jól jön az egykori személyes ügyvéd vallomása, aki szerint „Trump egy rasszista csaló, aki egyeduralomra törekszik. Igazi autokrata!”

Soros: Európa, kérlek, ébredj fel! – 2019. február

Európa alszik, alvajáróként a semmi felé halad. Az európai népeknek fel kell ébredniük, mielőtt túl késő lenne – írja Soros György. Ha nem, az Európai Unió úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben. Sem a vezetők, sem a polgárok nem ismerték fel, hogy a lehetőségek köre igen széles, és a különböző utak eredményessége bizonytalan.

Európa, kérlek, ébredj fel! címmel írt cikket a Project Syndicate-en Soros György. Az írást a hazai olvasók számára apróbb rövidítésekkel közöljük.

Legtöbben azt feltételezik, hogy a jövő többé-kevésbé hasonlít a jelenre, de ez nem feltétlenül így van. Hosszú és változatos életemben sok olyan időszak tanúja voltam, amit radikális egyensúlynak nevezek. Ma ilyen időszakban élünk.

A következő értékvesztő pont az Európai Parlament 2019. májusi választása lesz. Sajnos az európai ellenséges erők versenyelőnyt élveznek a szavazás során. Ennek számos oka van, köztük a legtöbb európai országban fennálló elavult tagállami pártrendszer, ami akadályozza a megújulás, alkalmazkodás lehetőségét, valamint

az Európai Unió alapját képező elveket megsértő tagállamok fegyelmezésére szolgáló jogi eszközök teljes hiánya.

Az EU a közösségi vívmányokat (az uniós jog testület) alkalmazhatja a tagjelölt országokra, de nem rendelkezik elegendő kapacitással a tagállamok megfelelésének érvényesítéséhez.

Az elavult pártrendszer akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az EU-t alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikálisan eltérő módon. Ez igaz az egyes országokra és még inkább a transzeurópai szövetségekre.

Az egyes államok pártrendszere tükrözi a tizenkilencedik és a huszadik században fennálló felosztásokat, mint például a tőke és a munkaerő közötti konfliktus. De a leginkább lényeges törés a pro- és anti-európai erők között van.

Az EU domináns országa Németország, de a németországi domináns politikai szövetség – a kereszténydemokrata unió (CDU) és a bajor keresztény szociális unió (CSU) között – fenntarthatatlanná vált. A szövetség addig működött, amíg Bajorországban nem volt jelentős párt a CSU jobb oldalán. Ez megváltozott a szélsőséges Alternativ für Deutschland (AfD) felemelkedésével. A tavalyi szeptemberi tartományi választásokon a CSU a legrosszabb eredményt hozta hat évtized alatt, és az AfD először jutott be a bajor parlamentbe.

Az AfD felemelkedése megszüntette a CDU-CSU-szövetség létjogosultságát.

De ez a szövetség nem bontható fel anélkül, hogy új választásokhoz vezessen, amit azonban sem Németország, sem Európa nem engedheti meg magának. A jelenlegi kormányzó koalíció nem lehet olyan erősen Európa-párti, mintha az AfD nem fenyegetné a jobb oldalát.

A helyzet azért messze nem reménytelen.

A német zöldek az országban az egyetlen következetesen Európa-barát pártnak számítanak, és a közvélemény-kutatások során továbbra is emelkednek, míg az AfD, úgy tűnik, elérte csúcspontját (kivéve a volt Kelet-Németországot). Most azonban a CDU/CSU-szavazókat olyan pártszövetség képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.

Az Egyesült Királyságban is elavult pártstruktúra akadályozza a népakarat kifejeződését. Mind a Munkáspárt, mind a konzervatívok belsőleg megosztottak, de vezetőik,

Jeremy Corbyn és Theresa May annyira elszántak, hogy a Brexitet végigviszik,

és együttműködnek ennek elérése érdekében. A helyzet annyira bonyolult, hogy – bár a legtöbb brit nem látja át – ez lesz az ország számára meghatározó esemény az elkövetkező évtizedekben.

A Corbyn és May közötti egyezség azonban mindkét pártban ellenkezést váltott ki, ami a Munkáspárt esetében a lázadással határos. A nyilvánosság is tudatában van a Brexit szörnyű voltának. Annak esélye, hogy May tervezetét február 14-én elutasítják, napról napra növekszik. Ez az ismételt népszavazást vagy még inkább a brit 50. cikk szerinti döntés (a kilépésről – a szerk.) visszavonását hozhatja.

Olaszország hasonló helyzetben van. Az EU 2017-ben végzetes hibát követett el a dublini megállapodás szigorú betartatásával (a menekültügyben – a szerk.), amely tisztességtelen terheket ró az olyan országokra, mint Olaszország, ahol a bevándorlók először belépnek az EU-ba.

Ez lökte Olaszország túlnyomórészt Európát támogató és bevándorló választóit az anti-európai Liga és Öt Csillag Mozgalom karjába 2018-ban.

A korábban domináns Demokrata Párt szétesett. Ennek eredményeképpen a választópolgárok jelentős részének, akik továbbra is Európa-pártiak, nincs kire szavazniuk.

Van kísérlet arra, hogy egységes európai kezdeményezést szervezzünk. Néhány országban megtörténik a pártrendszerek átalakítása, például Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és valószínűleg máshol is.

A transzeurópai szövetségek esetében a helyzet még rosszabb.

A nemzeti pártoknak legalább a gyökerei megvannak a múltban, de a transzeurópai szövetségeket a pártvezetők saját érdeke határozza meg. Az Európai Néppárt (EPP) a legrosszabb elkövető. Az EPP szinte teljesen elvesztette alapelveit, amint azt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette Fidesz tagságának folyamatos fenntartása is bizonyítja, annak érdekében, hogy megőrizze többségét és ellenőrizze a munkahelyek legjobb elosztását az EU-ban.

Az Európa-ellenes erők jónak tűnhetnek az összehasonlításban: legalábbis vannak bizonyos elveik, még akkor is, ha szörnyűek.

Nehéz elhinni, hogy a májusban megtartandó európai parlamenti választásokon az Európa-párti pártok győzedelmeskedjenek, kivéve, ha képesek Európa érdekeit saját érdekeik elé helyezni.

Az EU megőrzését még mindig el lehet érni,

ha ennek érdekében radikálisan meg tud újulni. Ezt a rendszer szívénél kell kezdenie a jelenlegi vezetésnek és emlékezni kell arra, hogy olyan helyzetbe lavírozta magát, mint amikor a Szovjetunió összeomlott.

Az első lépés, hogy megvédjük Európát ellenségeitől, mind a belső, mind a külső ellenfelektől, az, hogy felismerje a fenyegetés mértékét. A második az, hogy felébressze az alvó pro-európai többséget, és mozgósítsa azt az értékek védelme érdekében, amelyeken az EU-t alapították. Ellenkező esetben az egyesült Európa álma válhat a 21. század rémálmává.

A hiperszonikus Avangard ellen nincs védelem

Putyin elnök azt állítja nincsen védelem az orosz hiperszonikus rakéta ellen. Szerinte az USA egész európai védelmi rendszere elavulttá vált, mert a hiperszonikus orosz fegyverekkel szemben nincs ellenszere!

„Nincs megfelelő védelmünk ezek ellen az orosz fegyverek ellen” – ismerte el a washingtoni szenátus előtt John Hyten tábornok, az USA stratégiai parancsnokságának korábbi vezetője. Az oroszok be is mutatták az új fegyvereket az amerikaiaknak, akik állandóan a transzparencia hiányára panaszkodnak.

Jelenleg csakis Oroszországnak vannak hiperszonikus fegyverei: az Avangard és a rövidebb hatótávolságú repülőgépről kilőhető Kinzsal. Putyin szerint az Avangard a világ bármely pontján csapást mérhet az ellenfélre, mely nem képes védekezni ellene. Bár az oroszok szerint nincs védelem a hiperszonikus fegyverek ellen, de azért ők maguk kísérleteznek egy védelmi rendszerrel – számol be róla az Rt.com.

Űr erők jelenthetik a védelmi megoldást?

Az orosz hírszerzés értesülései szerint az új haderőnemet, az Űr erőket /Space Forces/ azért hozta létre az USA, mert az űrből el lehetne találni az orosz kilövő állásokat vagyis meg lehetne semmisíteni a hiperszonikus rakétákat még azelőtt, hogy felgyorsulnának és ily módon sebezhetetlenné válnának.

Csillagok háborúja?

Reagan elnök ezzel kényszerítette olyan versenyre a Szovjetuniót, amely ebbe gazdaságilag belerokkant és végül bele is bukott. Putyin most ugyanilyen fegyverkezési versenyre akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat, melynek a költségvetési deficitje meghaladja az éves GDP 100%-át és gyors ütemben növekszik. Trump elnök nemrég írta alá az USA jövő évi katonai költségvetését, mely minden korábbit meghalad. Az orosz szakértők szerint most az USA-nak kell dollár milliárdokat arra költenie, hogy ellensúlyozza az orosz hiperszonikus fegyverzetet. Trump ezért is forszírozza azt, hogy szövetségesei többet költsenek katonai célokra, mert az Egyesült Államoknak mind nagyobb gondot jelent, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína gyors ütemű fegyverkezését.

Merényletek Hanuka idején

Eddig hat antiszemita akciót követtek el Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolc napos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

„A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester, aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jerseyben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

„Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

„Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert a vallási ünnepek idején követik el őket” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját az erőszakos antiszemita akciók esetén New York államban.

Peking óva inti Európát a kínai cégek bojkottjától

  • Peking uniós nagykövete fenyeget

  • A szakértők a kritériumok szigorítását javasolják

  • Magyarország az elsők között szavazott a Huawei-re, hivatkozva azokra akik még nem döntöttek

  • Németország és Franciaország még nem döntött

Ha az Európai Unió akadályozza a Huawei ötödik generációs rendszerének bevezetését, akkor ennek „szörnyű” következményei lehetnek Európa számára! – Erről nyilatkozott Peking uniós nagykövete a londoni Financial Timesnak. Zsang Ming nagykövet kifejtette, hogy bízik benne: az európaiak kitartanak a szabadpiaci elvek és a multilaterális kereskedelem mellett.

De hogyha nem ezt teszik, akkor abból Kína levonja a következtetéseket. Ez elsősorban azt jelentheti, hogy Peking csökkenti a beruházásokat az uniós országokban illetve a saját piacán éppúgy diszkriminálja az európai cégeket ahogy azt az EU tenné a Huawei-jel és más kínai vállalkozásokkal. Mindezt nem véletlenül most közli Peking uniós nagykövete hiszen januárban teszi közzé álláspontját az a szakértői csoport, amely az ötödik generációs rendszerek bevezetésével foglalkozik az Európai Unióban. A szakértők a kritériumok szigorítását javasolják – értesült a brüsszeli Politico. Ez pedig azt jelentheti, hogy Németország és Franciaország nehéz döntés elé kerül: vagy szuverén módon dönt, és ezzel kivívja az USA rosszallását vagy pedig háttérbe szorítja a kínaiakat, akik viszont retorziókkal fenyegetnek.

Magyarország már megoldotta a problémát: a Huawei-re bízta az ötödik generáció rendszer bevezetését

annak ellenére, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen lobbizott ellene Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt válaszolta neki, hogy Magyarországnak a két uniós nagyhatalom: Németország és Franciaország az irányadó ebben az ügyben. Csakhogy sem a németek sem a franciák nem döntöttek még miközben Magyarország elkötelezte magát a Huawei mellett.

Van-e nemzetbiztonsági kockázat ?

Washington azzal érvel, hogy az európai szövetségesek nagy nemzetbiztonsági kockázatot vállalnak akkor, ha a Huawei ötödik generációs technológiáját választják. Az európai szakértők megosztottak ebben a kérdésben, de a döntés elsősorban politikai. Trump rá akarja kényszeríteni európai szövetségeseit arra, hogy vegyék meg az amerikai technológiát akkor is, ha az még nincsen kész és minden bizonnyal drágább lesz mint a Huawei. Az európaiak többsége nem vállalja a többéves késlekedést ezen a kulcsfontosságú területen. Míg az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát addig az európaiak partnert látnak a kínaiakban, akik ellensúlyozhatják Trump brutális nyomulását. Ilyen feltételek mellett kell dönteniük a németeknek és a franciáknak az ötödik generációs technológiáról és egyben az USA-hoz és Kínához fűződő viszonyról. A hosszú időszakra szóló döntést hamarosan meg kell hozni Párizsban és Berlinben miközben senki sem sejti: marad-e Trump a Fehér Házban és vele a brutális önzésen alapuló amerikai politika? Vagy felváltja azt egy mérsékeltebb vonal, mely együttműködésre és nem konfrontációra törekszik Európával és Kínával ?

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

Orosz zászló az amerikai helyén

Orosz tábori csendőrök kitűzték hazájuk lobogóját Szíriában, nem messze Rakka városától, ahol korábban az Iszlám állam fővárosa volt. Az Iszlám állam bukása után amerikai csapatok foglalták el.

Tál Samin stratégiai ponton fekszik: amellett az országút mellett van, amely összeköti Szíria középső részét az északi területekkel. Itt nemrég még a kurd milícia tartotta fenn a rendet, mely döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Az amerikaiak teljes mértékben támogatták a kurdokat, akik az ő légi támogatásuk és hírszerzésük nélkül nem lettek volna képesek legyőzni az Iszlám államot.

Trump cserbenhagyta a kurdokat

Bár tábornokai ezt ellenezték, az amerikai elnök úgy döntött: kivonja a csapatainak nagy részét Szíriából. Ezt Erdogan elnök követelte, aki le akart számolni a kurd milíciával Szíriában. A török államfőnek komoly zsarolási potenciálja volt: birtokába jutott egy olyan információ, mely szerint Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökösnek egy ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban. Trump elnöknek a választási kampányban nem jött volna jól egy ilyen leleplezés. Ezért inkább kivonta csapatait, és lehetővé tette a törökök előrenyomulását a kérdéses területen Szíriában. Csakhogy a kurdok is észbekaptak és lepaktáltak Asszad szír elnökkel. Akit meg az oroszok támogatnak. Putyin és Erdogan ezek után megegyezett a terület felosztásában. Így jutottak orosz tábori csendőrök arra a támaszpontra, ahol nemrég még a csillagos sávos amerikai zászló lobogott. Putyin ezzel is demonstrálni kívánja, hogy ő az úr a Közel Keleten, de az amerikaiak példája is azt mutatja: annyira cseppfolyós a helyzet a világnak ezen a részén, hogy a dicsőség nagyon gyorsan elmúlhat…

Navalnijt, az ellenzék vezérét újra letartóztatták

A rendőrség lerohanta Alekszej Navanij korrupcióellenes szervezetének központját és magával vitte az ellenzéki politikust – írta Twitteren a szervezet szóvivője.

Kira Jarmus közölte: a rendőrök felforgatták az egész központot mintha keresnének valamit, de az is lehet, hogy a céljuk nem más mint a megfélemlítés. Navalnij egyik politikai szövetségesét nemrég behívták a hadseregbe, és egy istenhátamögötti kaszárnyába küldték túl az északi sarkkörön.

Putyin lejtmenetben

Az orosz elnök nemrég tudatta népével, hogy még nem döntött az utódlás kérdésében. A 67 éves államfő jó fizikai formában van, de politikai támogatottsága egyre gyengül , mert az életszínvonal stagnál és sok helyen csökken is. Putyin mindinkább elszigetelődik és egyre jobban támaszkodik a titkosszolgálatra, ahol fiatalabb éveit töltötte. Nemrég furcsa támadás történt az FSZB székháza ellen. A Ljubjanka elleni akció kifejezte a belső bizonytalanságot, amely a karácsonyi vásár idején is jellemzi Oroszországot. A titkosszolgálat érzi, hogy Putyin mind jobban támaszkodik rá, és ezért a tábornokok egyre nagyobb önállóságra tesz szert. Az elnök igyekszik stabilizálni hatalmát: átszervezte a GRU vezérkarát. A katonai hírszerzés súlyos hibákat vétett külföldön – például a Szkripal ügyben – emiatt parancsnokát Putyin kirúgta. A tábornok annyira szívére vette a dolgot, hogy hamarosan meghalt …

Putyin az ellenzéket a külföld ügynökének tekinti

A szovjet időkhöz hasonlóan az ellenzéki politikusokat és újságírókat a hatalom külföldi ügynököknek nyilváníthatja. Ez azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat legfőbb feladata az ellenük folytatott küzdelem. A demokráciának ez a nem ortodox értelmezése Putyin gyengeségét mutatja hiszen egyre kevésbé képes a látszat felmutatására. A választásokat viszont meg kell nyernie, mert ez adja a rendszer legitimitását. A korrupció pedig a rendszer Achilles sarka. Putyinról az a hír járja, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, aki vagyonát adóparadicsomokban rejtette el. Alvezérei sem szűkölködnek. Mindezt mogorván veszi tudomásul a közvélemény, amely Putyin uralkodásának első éveiben az életszínvonal emelkedéséhez szokott hozzá. Ezért is nevezte el mozgalmát korrupcióellenes szervezetnek Alekszej Navalnij, akit most Putyin parancsára újra letartóztattak.

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső „sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!