Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.
Forrás: Wikimedia Commons
Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. „Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.
Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.
„Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”
– mondta az ENSZ főtitkára.
Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert „abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.
António Guterres Forrás: Wikimedia Commons
Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.
A találkozó előtt
az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett
Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.
Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.
A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint
Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának „legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.
Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.
A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.
Bár Steve Bannon és Gorka Sebestyén Fehér Házból való távozása után sokan azt gondolták, hogy mérsékeltebb irányt vesz majd Donald Trump is, erre kicsi az esély. A charlottesville-i neonáci erőszak és terrortámadás után egyértelművé vált: Trump az első elnök, aki nem hajlandó elítélni a szélsőjobboldalt, sőt, adott esetben nyíltan támogatja. Valójában ez nem meglepő: egyrészt múltja tele van ilyen elemekkel, másrészt részben nekik köszönheti, hogy elnök lett.
Terror Charlottesville-ben
Augusztus 12-én szélsőjobboldali tüntetést tartottak a virginiai Charlottesville-ben. Az úgynevezett alt-right rendezvényén
felvonultak horogkeresztes zászlókat lobogtató neonácik, mások antiszemita jelszavakat skandáltak, és ott voltak a Ku-Klux-Klán tagjai is.
Összeverekedtek az ellentüntetőkkel, majd miután a rendőrség feloszlatta a felvonulást, egy 20 éves férfi, James Alex Fields kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, megölt egy fiatal nőt, több ember pedig megsérült.
A terrorista anyja később azt mondta, ő úgy tudta, hogy fia egy alt-right gyűlésre megy, amelyet azért tartanak, hogy Trumpot támogassák. Fields maga regisztrált republikánus, szavazott is a tavalyi elnökválasztáson. A Facebookon rendszeresen tett közzé Trumpot támogató bejegyzéseket, de olyanokat is, amelyet arra utaltak, hogy náci nézeteket vall.
résztvevők a charlottesville-i tüntetésen Forrás: Wikimedia Commons
Azzal, hogy Trumpot támogatja, közel sincs egyedül az amerikai neonácik között. A Vox megfogalmazása szerint
a charlottesville-i felvonulás egyfajta coming-out party volt:
a szélsőjobb szinte minden ága megjelent. Ott volt például a fehér felsőbbrendűséget hirdetők egyik vezető alakja, Richard Spencer is – az alt-right kifejezést korábban ő terjesztette el. Az is ő volt, aki Trump megválasztása után konferenciát szervezett Washingtonban, ahol többen náci karlendítésekkel reagáltak arra, hogy „Hail Trump”-ot kiabált. Spencer nem volt hajlandó elítélni a terrortámadást sem, azt mondta, nem is biztos benne, hogy Fields szándékosan hajtott az ellentüntetők közé.
De a tüntetésen megjelent a Traditionalist Worker Party nevű szélsőjobboldali szervezet is, amelynek vezetője, Matthew Heimbach is régi Trump-támogató: tavaly egy kampánygyűlésen, Kentuckyban zaklatta is az ellentüntetőket.
Trump reakciója
Kutatók szerint a charlottesville-i tüntetés annak is a jele volt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldaliak jobban részt akarnak venni a politikában – ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy
Trump rendszeresen az ő retorikájukat használja,
amikor támadja a muszlimokat, a bevándorlókat, ráadásul sokszor globális összeesküvésekről beszél.
A charlottesville-i terrortámadás után két napig nem is ítélte el a rasszista erőszakot, inkább a médiát hibáztatta. Első nyilatkozata után a Daily Stormer című neonáci lap meg is dicsérte: „Nagyon, nagyon jó. Isten áldja őt” – írták.
Két nappal később végül visszataszítónak nevezte a Ku-Klux-Klánt és a neonácikat. Azt mondta, „a rasszizmus gonosz, és aki erőszakot követ el a nevében, az bűnöző”.
Érdekes módon ezen a szélsőjobboldalon nem sértődtek meg. Richard Spencer annyit reagált rá, hogy
„értelmetlen zagyvaság volt, amit mondott, csak egy ostoba ember venné ezt komolyan
(…) Trump pedig nem ostoba.”
Fotó: MTI/EPA pool/Mark Wilson
Másnap aztán Trump tulajdonképpen igazolta is, hogy mennyire gondolta komolyan előző napi szavait. Sajtótájékoztatóján hevesen gesztikulálva, szinte kiabálva beszélt arról, hogy
„kiváló emberek voltak mindkét oldalon”,
de, ahogy a maga egyszerű nyelvezetével fogalmazott, „volt néhány rossz ember”, és az „alt-left” (ezt a kifejezést a Fox News hírhedt műsorvezetője, Sean Hannity használja gyakran) aktivistái ugyanúgy felelősek az erőszakért.
A testbeszéde alapján több elemző azt mondta: ez volt az igazi Trump, nem a hétfői visszafogott. Ezt erősítették meg a CNN Fehér Ház-i forrásai is, akik szerint „nem ez volt a terv”. Azt mondták, hogy a hétfői beszéd után Trump kifejezetten ideges volt, és többször is visszatért a témára.
A New York Times forrásai szerint tanácsadói kényszerítették a hétfői nyilatkozatra: lánya és veje, Jared Kushner, valamint John Kelly kabinetfőnök. Csakhogy lánya és veje utána elutaztak, Kelly pedig szorosan karba font kézzel, tekintetét mereven a földre szegezve állt a keddi beszéd alatt.
A kabinet többi tagja között is voltak olyanok, akik láthatóan nagyon kényelmetlenül érezték magukat.
David Duke, a Ku-Klux-Klán egy korábbi vezetője, Trump egy másik régi támogatója, aki szintén ott volt Charlottesville-ben ezután a Twitteren megköszönte Trumpnak, hogy „elmondta az igazságot”. Hasonlót írt Spencer is.
Thank you President Trump for your honesty & courage to tell the truth about #Charlottesville & condemn the leftist terrorists in BLM/Antifa https://t.co/tTESdV4LP0
Ez már a sokadik alkalom volt, hogy Trumptól azt várták (saját pártja is), hogy határolódjon el a szélsőjobboldaltól, de ő nem tette. A PBS-nek Gabriel Sherman újságíró azt mondta: Trump „őket is a koalíciója részének tekinti”.
Trump múltja
Trump múltjában sok jele van annak, hogy ennél többről van szó, és
a rasszista nézetek tőle sem állnak távol.
Miközben a legtöbb kérdésben gyakran változtatja a véleményét, abban következetes, hogy gyakran tesz ilyen kijelentéseket.
90 évvel ezelőtt Queensben a Ku-Klux-Klán körülbelül ezer tagja összecsapott a rendőrökkel. Donald Trump akkor 21 éves apját, Fred Trumpot is letartóztatták ezután, igaz, bíróságra nem került az ügy (ami nem volt szokatlan akkor). A Vice szerint több bizonyíték is arra utal, hogy Fred Trump a klán tagja volt.
Fiát is annak szellemében nevelhette, hogy a fehérek felsőbbrendűek. Donald Trumpról például 1973-ban írt először a New York Times: ugyanis az Igazságügyi Minisztérium beperelte őt és apját, mert diszkriminációt alkalmaztak. Ekkor 14 ezer lakásuk volt, amelyeket kiadtak, de
a fekete jelentkezőket legtöbbször elutasították.
Végül peren kívüli megegyezésre jutottak.
Forrás: Wikimedia Commons
A Vox további példákat is összeszedett Trump múltjából. A nyolcvanas években egy volt alkalmazottja azt mondta róla, hogy amikor Trump elment a kaszinójába, a főnökök minden fekete alkalmazottat elküldtek szem elől. 1991-ben az Atlantic City-beli Trump Plaza Hotel és Casino korábbi vezetője idézte könyvében. Eszerint Trump arról beszélt neki, hogy „gyűlölöm, ha feketék számolják a pénzemet (…) az a fickó lusta, de talán nem tehet róla, a lustaság a feketék vérében van”.
2011-ben sokan rasszista támadást láttak amögött is, hogy lelkesen propagálta azt az álhírt, miszerint Barack Obama nem is Amerikában született. Saját kampányában aztán
a mexikói bevándorlókat erőszakolónak és drogkereskedőnek nevezte, a muszlimokat pedig listázni akarta.
A Twitteren meg olyan hamisított statisztikákat osztott meg, amelyeket rasszisták gyártottak.
A kampánya alatt gyakran támadta a „globalizmust” is – ez is egy, a szélsőjobb által használt kifejezés, idegengyűlölő, antiszemita felhangokkal. Az az összeesküvéselmélet áll mögötte, hogy bizonyos csoportok (a „háttérhatalom”) a fehérek és a keresztények elnyomásával világuralomra törnek.
Kapcsolat a szélsőjobboldallal
A szélsőjobboldal a kampánya alatt egyébként szinte egységesen felsorakozott Donald Trump mögé. Elsősorban persze az alt-right, a Steve Bannon által vezetett Breitbarttal, amely
lelkesen terjesztett Trumpot támogató féligazságokat és álhíreket is.
Bannon egyébként azzal védekezett a szélsőjobboldali vádak ellen, hogy lehet, hogy vannak rasszisták, antiszemiták, homofóbok a szimpatizánsaik között, de nem ők a többség. Az Investigative Fund Twitteren végzett elemzése szerint azonban a szélsőséges hashtageket használók zöme általában a Breitbartot is követi.
Trump mögé állt az Alex Jones vezette InfoWars nevű, álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjesztő oldal is – Jones-nak Trump maga köszönte meg a támogatást. Azért viszont már komoly bírálatok is érték, amikor David Duke is bejelentette, hogy Trumpot támogatja – ezt pedig Trump sokáig nem volt hajlandó visszautasítani.
Trump rendeleteket ír alá, a háttérben Steve Bannon Forrás: Wikimedia Commons
A kapcsolat a választás megnyerése után is megmaradt. Bannon ugye bekerült a Fehér Házba, Trump pedig rendszeresen olvassa a szélsőjobboldali internetes troll, Charles Johnson GotNews című honlapját, a New York Times szerint februárban többen is láttak onnan kinyomtatott cikkeket az elnök asztalán az Ovális Irodában.
Ráadásul hivatalba lépése után megvonta a támogatást egy olyan programtól, amely fiatal fehér rasszistákat próbált deradikalizálni. Pedig
neki és stábjának is tudnia kellett, hogy a rasszista szélsőjobboldal potenciális veszélyt jelent.
A Foreign Policy ugyanis megszerzett egy májusi jelentést, amelyet az FBI és a Belbiztonsági Minisztérium közösen készített. Ebben figyelmezették a kormányt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok már eddig is jóval több támadást hajtottak végre 2001 óta, mint bármelyik másik szélsőséges csoport. A jelentés szerint a támadásaik száma nőni fog, és ezek akár halálosak is lehetnek.
Az adatok szerint egyébként 2007 és 2016 között Amerikában a hazai szélsőségesek 372 gyilkosságot követtek el: 74 százalékát szélsőjobboldaliak, 24 százalékát iszlámisták, a maradékot pedig szélsőbaloldaliak.
Hosszú út vezetett idáig
A Southern Poverty Law Center szerint a szélsőjobboldal az elmúlt évben sikeresebb volt abban, hogy bekerüljön a politikai fősodorba, mint előtte 50 évig. A rasszizmus ugyan mélyen beépült az amerikai társadalomba, most viszont a legmagasabb szintig is elért. Az alt-right ugyanis az elmúlt években sikerrel értelmezte újra a fehér nacionalizmust.
Ez a folyamat persze nem Trumppal kezdődött. Kurt Andersen amerikai közíró hamarosan megjelenő Fantasyland: How America Went Haywire című könyvében ezt a folyamatot elemzi, amelynek kivonata a The Atlanticben is megjelent.
Andersen egészen a hatvanas évekig vezeti vissza, hogy mostanra egy olyan világ alakult ki, ahol egyre többen hiszik, hogy nagy összeesküvés, egy háttérhatalom áll minden mögött: az AIDS-től a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokon át a védőoltásokig és gyilkosságokig. A Public Policy Polling felmérése szerint
az amerikaiak 15 százaléka erősen hisz abban, hogy a média és/vagy a kormány titkos, elmét befolyásoló jeleket sugároz a tévéhirdetésekben,
újabb 15 százalék ezt elképzelhetőnek tartja. Nem véletlen, hogy egy olyan ember lett az elnök, aki szemmel láthatóan szintén hisz ezekben.
Andersen szerint a hatvanas évek eszmetörténeti áramlatai közül jónéhány tekinthető ennek az előfutárának, a baloldali gondolatok közül is. Példaként említi azokat, amelyek a mentális betegségek létezését elkezdték „puszta elméletként” kezelni, vagy a mindent megkérdőjelező, sokszor még a valóságot is csak „társadalmi kitalációnak” nevező posztmodern gondolatokat, vagy épp azokat, akik szerint a tudomány egyfajta babona, és minden „igazságot” egyenrangúnak kell tekinteni. Szerinte ennek hatására kezdtek elmosódni a határok a valóság és a fikció között, ezért szaporodtak meg többek között az ufóészlelések is a hetvenes években.
Polgárjogi tüntetés a hatvanas években Forrás: Wikimedia Commons
A 60-as évek eleinte egyébként a baloldali gondolatok győzelmét hozták: a feketékre is kiterjesztették a polgári jogokat, előrelépések történtek a környezetvédelem, a női jogok, a szociális juttatások terén.
A jobboldal számára ez fenyegetést jelentett,
hiszen sok, korábban biztosnak hitt kapaszkodópontot aláásott. Ráadásul gazdasági válság is kezdődött, nem véletlen, hogy a fehér középosztály is egyre inkább vevő lett a rendcsinálást hirdető nixoni programra – féltek, hogy elvesztik a kiváltságaikat.
Sorra alakultak a különböző, a liberális vívmányok ellen küzdeni akaró szervezetek is, például a befolyásos John Birch Társaság. A folyamat Reagan alatt a hidegháborús retorikához való visszatéréssel folytatódott, még a vietnami háborút is újraértelmezték (erről is szól többek között az egyik legelismertebb amerikai történész, Robert Buzzanco Vietnam and the Transformation of the American Life című könyve).
A nyolcvanas évek végére a jobboldalnak sikerült elérnie, hogy eltöröljék a média kiegyensúlyozottságáról szóló törvényt, ami szabad utat nyitott például Rush Limbaugh szélsőjobboldalhoz közeli rádióműsorának is. Neki a kilencvenes évek elején Roger Ailesszel társulva már tévéműsora is volt. Ailes aztán 1996-ban Rupert Murdochhal megalapította a Fox Newst, ahol szintén gyakran adnak teret összeesküvés-elméleteknek.
Az információs forradalom, az internet elterjedése tovább segítette az ilyen csoportokat, hiszen sokkal könnyebben rátalálhattak egymásra. Ráadásul, ahogy azt Michael Barkun már 2003-ban, az A Culture of Conspiracy című könyvében megírta, az áltudományok, összeesküvés-elméletek, okkultizmus szorosan összefüggenek: ha valaki az egyikre keres az interneten, óhatatlanul is belefut más, hasonló témákba, és egyre jobban magával ránthatja a közeg (és akkor még a Facebook-csoportok sehol nem voltak).
Kurt Andersen szerint a (szélső)jobboldalon
egyre több olyan társaság alakult, amely a paranoid összeesküvéselméletekre alapozza magát, és ezek egyre befolyásosabbak lettek
– elég csak a már említett Alex Jonesra gondolni. Elméleteiket olyan sikeresen terjesztették, hogy a Public Policy Polling szerint a republikánus szavazók 34 százaléka hiszi azt, hogy egy titkos háttérhatalomnak van egy terve arra, hogy az egész világot uralja.
Ezek a gondolatok egyre inkább megjelentek a fősodorban is. 2008-ban még a republikánus elnökjelöltek háromnegyede mondta, hogy hisz az evolúcióban, 2012-ben már csak a harmada, tavaly pedig egyetlen egy: Jeb Bush.
Forrás: Flickr / Gage Skidmore
Egy ilyen gondolat indította be Trump politikai karrierjét is (az álhír, hogy Obama nem Amerikában született), és ez a közeg segítette a felemelkedését. Hiszen
ő maga továbbra is terjeszti az összeesküvés-elméleteket:
a Foxon arról beszélt a kampány alatt, hogy egy másik republikánus elnökjelölt-aspiráns, Ted Cruz apjának köze volt a Kennedy-gyilkossághoz, megígérte, hogy nyilvánosságra hozza, ki rombolta le „valójában” a World Trade Centert 2001 szeptemberében, és a Twitteren továbbra is rendszeresen posztol álhíreket.
Azt sem szabad azért elfelejteni, hogy, ahogy a New Yorker is megjegyzi, nem a szélsőjobboldal adja Trump bázisának zömét, de ők nagyon elkötelezzetek felé – ő pedig nagyon hálás nekik.
A jövő
A Brookings Intézet szerint Trump elidegenedett a pártja elitjétől, hat hónap alatt szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni. Népszerűsége történelmi mélypontra zuhant, a Gallup szerint elfogadottsága már csak 34 százalékos.
Ezért is gondolták páran azt, hogy Steve Bannon távozása egy gesztus a pártelit felé, Trump ezzel elveszíti egy fontos tanácsadóját, és talán mérsékeltebb hangnemre vált.
Csakhogy Bannon befolyása nem csökkent.
Egyből visszavette a Breitbart vezetését, és be is jelentette, hogy háborút indít Trump néhány tanácsadója ellen (többek között Kushnerre és Kelly kabinetfőnökre gondolhatott), neki viszont nem akar kárt okozni. Azt mondta, hatékonyabban segítheti az elnököt kívülről, és „aki az utunkba áll, azzal háborúba megyünk”.
Steve Bannon Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Trump keddi, phoenixi beszédét a Breitbart meg is dicsérte. Ott egyébként Trump fél órán keresztül beszélt Charlottesville-ről, többek között olyanokat mondott, hogy szerinte a média „beteg”, és a baloldal felelős az egészért, de, ahogy fogalmazott, „visszavesszük történelmünket és örökségünket”.
Nem várható tőle, hogy mérsékeltebb hangot üssön meg.
Egy korábbi kampánytanácsadója, Sam Clovis személyében egy olyan embert jelölt a Mezőgazdasági Minisztérium fő tudományos posztjára, aki szerint a klímaváltozás hülyeség, az azonos neműek házassága pedofíliához vezet, Obama pedig nem amerikai – vagyis pont ugyanazokat a szélsőjobboldali nézeteket hangoztatja, mint ő. Saját állítása szerint egyébként Clovis még ufót is látott.
Pénteken pedig Trump kegyelmet adott Joe Arpaiónak, az arizonai Maricopa megye rasszista seriffjének, a szélsőjobboldal egyik ikonjának, aki sokáig zaklatta a helyi latino közösséget, bőrszínűk alapján gyanúsított meg embereket, és hiába tiltotta meg neki ezt egy bíró, folytatta a gyakorlatot, ezért börtönre ítélték. Az Amerikai Szabadságjogok Uniója szerint az, hogy Arpaio kegyelmet kapott, „a rasszizmus elnöki támogatását jelenti”.
Többen, például Peter Simi, a Chapman Egyetem szociológiaprofesszora, attól is tartanak, hogy a radikálisok a következő időszakban még erősebbek lesznek. Annyi biztos, hogy a szélsőjobboldal egyre több felvonulást tervez, Richard Spencer például a következő hónapban a Floridai Egyetemen tartana egyet.
Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.
A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.
A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.
Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.
Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.
És Orbán?
Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:
a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.
A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.
A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.
Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.
Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy
“diplomatát várunk, nem helytartót”.
Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.
Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.
Moszkvában tárgyalt Erdogan elnök, aki Szíriában az amerikaiakkal működik együtt Asszad elnökkel szemben. Akit viszont Oroszország és Irán támogat. Idleb tartományról volt szó az orosz-török csúcstalálkozón, ahol az iszlamista terroristákkal szemben Asszad elnök csapatai előrenyomultak – Oroszország és Irán támogatásával. Törökország viszont az Egyesült Államokkal működik együtt ebben a térségben. Cserében Trump elnök egyelőre elhalasztotta szankciók alkalmazását Törökországgal szemben.
A NATO tagállam orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt
Az Sz 400-as rendszer képes arra, hogy leszedje az amerikai vadászgépeket is. Ezért az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy véletlenül se állomásoztassanak ugyanazon a reptéren F 35-ös amerikai vadászgépeket és az orosz rakétavédelmi rendszer tanácsadóit. Azok ugyanis kiszúrhatnák az amerikai vadászgépek gyenge pontjait.
Amerikai és izraeli kérésre Oroszország nem adott el Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, mely a háború szélére sodródott az Egyesült Államokkal. Irán külügyminisztere jelen volt a G7 csúcstalálkozón- Macron elnök meghívására. Később Macron úgy nyilatkozott, hogy lát lehetőséget egy USA – iráni csúcsra. Trump ezt megerősítette, de Rohani iráni elnök úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy az Egyesült Államok visszavonta a szankciókat Iránnal szemben.
Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásait követően Moszkvában bejelentették: a jövő hónapban hármas csúcs lesz Oroszország, Törökország és Irán vezetői között. Mit szólnak mindehhez Trump tábornokai Washingtonban? És vajon mit gondol erről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek a kedvéért Trump kilépett az iráni atomalkuból ?!
A brüsszeli bizottság alelnöke, aki jogi ügyekben illetékes, a Der Standardnak elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozón megszavazott jogállami mechanizmus lehetővé teszi azt, hogy ne utaljanak ki pénzeket Magyarországnak és Lengyelországnak azon a címen, hogy kormányaik megsértik a jogállami alapelveket.
Vera Jourova szerint különbséget kell tenni a magyar és a lengyel kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan szalámizza le a jogállamot és a sajtószabadságot míg Varsóban Kaczynski a bíróságokra koncentrál. Politikai ellenőrzés alá akarja vonni az igazságszolgáltatást márpedig ez az Európai Unióban megengedhetlen.
Vera Jourova elismerte, hogy a magyar kormány hátráltathatja a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul, de aligha kétséges, hogy előbb-utóbb érvénybe fog lépni az az uniós döntés, mely összekapcsolja a jogállami normák betartását az uniós pénzekkel.
A hetes cikkely nem alkalmas
Vera Jourova közölte, hogy lehet ugyan vizsgálatokat indítani a hetes cikkely alapján, de szankciókat nem alkalmazhatnak vagyis komoly eredményt ettől nemigen lehet várni. A cseh biztos szerint korábban nem gondoltak arra, hogy a demokrácia visszafejlesztése megindulhat az Európai Unióban.
A valóságban persze nagyonis tudtak erről, de behunyták a fél szemüket, mert nem akartak foglalkozni a görög vagy a máltai demokrácia „sajátosságaival”. Ma is az a helyzet, hogy a magyar és a lengyel kormányt pécézték ki Brüsszelben, de megfeledkeznek Bulgáriáról és Romániáról, az Európai Unió két legkorruptabb országáról.
Szlovákiát sem érte különösebb bírálat a Fico rendszer idején noha mostanra csoportosan tartóztatják le a magasrangú rendőröket és befolyásos üzletembereket, akik a maffiával együttműködve „befolyásolták a kormányzatot”.
Vera Jourova úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a választó polgárok mondanának véleményt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski rendszeréről. Szlovákiában ez történt …
Azt mondta, az Amerikai Virgin-szigetek elnökével találkozott. Csakhogy az ő maga.
Donald Trump valójában a szigetek kormányzójával tárgyalt, de erről így beszélt:
„Voltam Texasban, Floridában, Louisianában, elmentem Puerto Ricóba és találkoztam a Virgin-szigetek elnökével.”
Aztán megismételte: „A Virgin-szigetek és a Virgin-szigetek elnöke mind nagyszerű emberek, akik sokat szenvedtek, de mi ott leszünk, ott kell lennünk, ez nem választás kérdése” – ezzel a pusztító hurrikánokra utalt.
A Virgin-szigetek az Amerikai Egyesült Államok része, kormányzó irányítja, hiszen
a terület elnöke az USA elnöke – vagyis maga Donald Trump.
A beszédnek a Fehér Ház által közzétett írásos verziójában később javítottak: az elnököt áthúzták és átírták kormányzóra.
Ezt állítják azok az amerikai tábornokok, akik a CNN kérésére elemezték a háború állását Ukrajnában. Az amerikai televíziósok megkérdezték Moszkvát is, hogy ki a főparancsnoka az orosz csapatoknak Ukrajnában? Természetesen nem kaptak választ.
Korábban az a hír terjedt el, hogy személyesen Sojgu hadügyminiszter a közvetlen felelős, de ő nem katona. Mérnöki végzettsége van, és Putyin kollégája volt a KGB-ben. Azért lett ő a hadügyminiszter, mert Putyin nem bízik a hadseregben. Valószínűleg ezért is nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai háborúban, melyet két napra tervezett, és már több mint három hete húzódik.
„Az egységes vezetés a háború alaptörvénye” – hangsúlyozta a nyugalmazott Mark Hertling altábornagy, aki korábban az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka volt.
Öt orosz tábornok esett el
Legalábbis ennyit jelentett az ukrán hadügyminisztérium. Ez mindenképp nagyon sok, és arra mutat, hogy baj van a belső kommunikációval, a különböző katonai akciók összehangolásával és a logisztikával.
Az oroszok elit ejtőernyős ezredének parancsnoka, Szergej Szuharev ezredes is meghalt. Az ukrán oldalon nincsenek ilyen magasrangú áldozatok.
„Összeomlott a parancsnoki rendszer” – állitja Petraeus tábornok, aki Afganisztánban volt főparancsnok, majd a CIA igazgatója lett. A különböző haderő nemek között nincs megfelelő kommunikáció – állitja Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, aki egykor a NATO európai főparancsnoka volt.
„Nem látom, hogy a flotta, a légierő koordinálná akcióit a szárazföldi erőkkel.”
A rádió kapcsolat rosszul működik a harcoló csapatok és a parancsnokság között – mondták amerikai hírszerzők a CNN tudósítójának. Emiatt azután a katonák gyakran otthagyják a tankokat, és a saját fejük után mennek, mert nem tudják elérni a parancsnokságot.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter elmondta a CNN tudósítójának, hogy „az oroszok sok hibát elkövettek Ukrajnában.”
A hadügyminiszter különösen azon csodálkozott, hogy az oroszoknak „nem sikerült összehangolni a csapatok akcióit a légierő támadásaival.”
Hodges altábornagy szerint „az oroszok nem rendeznek olyan hadgyakorlatokat, ahol a különböző haderőnemek együttműködését kipróbálhatnák. Ezért Ukrajnában olyan helyzetbe kerültek, amely ismeretlen számukra. A korábbi hadműveletek Szíriában és a Krímben egyáltalán nem hasonlíthatóak ehhez a nagyszabású hadművelethez.”
Putyin a katonákat is meglepte
Az amerikai hírszerzés szerint az ukrajnai hadművelet céljáról és kiterjedéséről csakis a Kremlben tudtak. Ezért a helyszínen levő csapatok is csak a legutolsó percben kapták meg a parancsokat. Sokszor a parancsnokok maguk sem tudták, hogy mire irányul a haditerv, mert velük sem közölték azt.
„Ha nincs főparancsnok a hadszíntéren, akkor nagyon nehéz dönteni”
– hangsúlyozta Hodges altábornagy. Aki szerint a logisztika is mind nagyobb problémát okoz, mert minden katonai alakulat magának akarja a szállítmányokat , és nincs, aki döntsön az elosztásról. Növeli a problémát, hogy menetközben derült ki sok rejtett hiba. Például az, hogy a szállító járműveket nem német gumikkal szerelték fel, ahogy azt Moszkvának jelentették hanem gyengébb minőségű kínaiakkal. A különbözetet minden bizonnyal lenyúlták a hadsereg szállítói, akik Putyin köréből kerülnek ki. A másik példa a gázolaj: az orosz katonák eladják a gázolajat, és emiatt gyakran leállnak a járművek. Olykor a tankok is. Mindez tovább rontja az orosz csapatok morálját. A katonák többsége ma sem érti: miért is harcolnak Ukrajnában?!
A londoni Guardian szerint az orosz védelmi tanács ülést tartott 2016 januárjában, és ezen Putyin parancsba adta, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.
Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.
Moszkva és Trump is cáfol
Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.
Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.
Hogyan akarták az oroszok befolyásolni az amerikai választásokat?
A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy „média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.
Ukáz az USA ellen
Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.
Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.
Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.
Hol itt a novum?
Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.
Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.
Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.
Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.
Vasárnap parlamenti választások tartanak Olaszországban. Három tömbnek van kisebb-nagyobb esélye, hogy elérje a 40 százalékot, amivel már kormányzó többséget lehet összehozni: a Matteo Renzi vezette balközépnek, a Silvio Berlusconi vezette jobbközépnek és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalomnak (M5S).
1979-ben jártam először Rómában, amikor még Giulio Andreottiék vezették a kereszténydemokratákat, Bettino Craxi volt a szocialisták üstököse és Enrico Berlinguer, a kommunisták főtitkára.
A második világháború utáni Olaszországban egymást váltogatták a kormányok. Egy alapelv viszont sziklaszilárd volt: minden áron meg kellett akadályozni, hogy a Moszkvához akkor még hű olasz kommunisták, Nyugat-Európa legnagyobb és legsikeresebb kommunista pártja hatalomra kerüljön. Minden eszközzel. Erről talán a CIA aktáiban is lehetne találni érdekes olvasmányt.
A hidegháborús szemben állás egyik következménye volt ez:
tényleg öngyilkosság lett volna egy szovjetbarát csapatot kormányba emelni.
Annak ellenére, hogy az olasz szavazók óriási hányada nem így gondolta.
1978-ban Berlinguerék már szakítottak Moszkvával és létrehozták az eurokommunizmust, amelynek pártjai már mindenben megfeleltek a liberális demokrácia követelményeinek. A PCI a népszerűsége csúcsán volt, Aldo Moro kereszténydemokrata kormányfő már előkészítette a Történelmi Kompromisszumot, amely a kommunistákkal való együtt kormányzást alapozta volna meg. A szélsőbaloldali Vörös Brigádok azonban keresztül húzták annak a szándékát, hogy egy „nemzetmentő nagykoalíció” alakuljon meg.
Elrabolták és meggyilkolták Aldo Morot.
Annak ellenére, hogy Berlinguerék élesen elítélték a Vörös Brigádokat, a kommunista párt népszerűsége csökkent. 1979-ben emiatt alig, de veszített a kereszténydemokratákkal szemben.
Berlinguer a választás éjszakáján a párt római székházának erkélyéről szólt lelkes, de csalódott híveihez. Mi, tudósítók meg már Bettino Craxi után loholtunk, akinek nem túl jelentős szocialistái a kommunisták kudarcából tudtak politikai tőkét kovácsolni és a nyolcvanas évek végéig Craxi (többször volt miniszterelnök) az olasz politika legjelentősebb figurájává vált. Nem utolsósorban egyik nagy barátja, a médiamágnás Silvio Berlusconi segítségével. Karrierje korrupcióba fulladt és a bírósági ítélet elől Tunéziába szökött (1994).
De akkor már megkezdődött a botrányoktól még hangosabb és színesebb Berlusconi korszak.
A leggazdagabb olasz a II. világháború utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke volt. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztséget: 1994-től 1995-ig, 2001-től 2006-ig, majd 2008-tól 2011-ig. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rúgó vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Többször is börtönre ítélték, de a kora miatt nem kellett bevonulnia.
2011-ben történt lemondása után, most 82 éves korában aktivizálódott ismét és egy jobbközép koalíciót irányít: pártja mellé szegődött a bevándorlóellenes Északi Liga és
a szélsőjobbos Olasz Testvériség, amelynek vezetőjét a minap fogadta a magyar miniszterelnök, igen szívélyesen.
A gyűlölet és a hazugság jellemzi az olaszországi kampányt – így összegez a Der Standard osztrák lap. A bevándorlóellenes kampánynak máris megvan a hatása: az olasz lakosság körében – pár hónapja ez még elképzelhetetlen lett volna – 19 százalékra emelkedett azoknak az aránya a közvélemény-kutatások szerint, akik szimpatizálnak Benito Mussolinivel, az országot a második világháborúba kormányzó fasiszta diktátorral.
Úgy tűnik azonban, hogy aligha lesz igazi nyertese az olasz választásoknak. Előrejelzések szerint Berlusconiék nem érik el a kormányzáshoz szükséges 40 százalékot, a legerősebb egyedi párt viszont a populista Öt Csillag Mozgalom lehet, de kérdés ki állna össze velük. Ha az Északi Liga leválna Berlusconiéktől és csatlakozna az Öt Csillaghoz, akkor meg megjósolhatatlan lenne az olasz politika. Nem tudni maradna-e a több Olaszország (a több Európa helyett) jelszó és vajon tényleg kitoloncolnának 500-600 ezer menekültet/bevándorlót?
Mindenestre bájosan megejtő az egyik magyar kormányoldal aggodalma:
„Az a kérdés, hogy az olaszoké marad-e Olaszország”.
“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.“
22:05 – Antonio Guterres ENSZ-főtitkár utasította humanitárius ügyekért felelős helyettesét, Martin Griffithst, hogy haladéktalanul beszéljen az ukrajnai háborúban részt vevő felekkel a humanitárius tűzszüneti megállapodások megkötésének lehetőségéről és azok gyakorlati végrehajtásáról – áll az ENSZ sajtószolgálatának közleményében.
21:50 – Az ukrán katonaság március 28-án, két nappal azután, hogy visszafoglalta az orosz erőktől az északkelet-ukrajnai várost, egy súlyosan megcsonkított, ismeretlen férfi holttestére bukkant egy garázsban.
21:45 – Ukrajnának bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Oroszország kazettás lőszert használt ebben a két régióban. Az Amnesty International szerint háborús bûnnek minõsülhet a polgári lakosságot célzó kazettás bombák használata.
21:00 – Biden elnök hétfőn kitartott azon megjegyzése mellett, hogy Vlagyimir Putyint el kell távolítani Oroszország elnöki posztjáról, de kijelentette, hogy ez felháborodásának személyes kifejezése, nem pedig Putyin hivatalából való megbuktatását célzó amerikai politika megváltoztatása.
19:20 – A Bellingcat jelentése szerint az Ukrajna és Oroszország közötti első tárgyaláson a delegáció három tagja vegyi fegyvermérgezés tüneteit tapasztalta március 3-ról 4-re virradó éjszaka. Az egyik áldozat Roman Abramovics orosz oligarcha volt.
18:50 – Putyin altábornagyi rangot adományozott Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek. Az orosz sajtó szerint Kadirov az orosz megszállók által ostromlott Mariupolban tartózkodik.
18:40 – Az Egyesült Államok azt véleménye, hogy Putyin nem tűnik késznek a kompromisszumra az ukrajnai háború befejezése érdekében. Az ukrán fél alábecsüli a komoly áttörés esélyét a március 29-én, Isztambulban tartandó tárgyalásokon.
18:00 – Irpin polgármestere, Olekszandr Markushin szerint Irpin felszabadult az orosz megszállás alól, de civilek még nem térhetnek vissza a Kijevtől északnyugatra található városba. Nagy a veszélye Oroszország további támadásainak.
17:30 – A Herson régió ideiglenesen megszállt Henicseszkében az oroszok orosz rubelben kezdtek „nyugdíjat” fizetni. Ezek a rubelek azonban sokáig nem maradnak meg az embereknél – Szergej Khlan regionális tanács helyettese szerint a nyugdíjasok azonnal hrivnyára váltják.
17:00 – Az ellenséges mariupoli ostrom során közel 5 ezer ember halt meg, köztük körülbelül 210 gyerek – áll az ukrinform délutáni bejegyzésében.
16:35 – Nagy Britannia védelmi minisztériuma megmutatta a térképen az ukrajnai erők eloszlását. Pirossal jelölik azokat a területeket, amelyek az orosz hadsereg irányítása alá kerültek, azokat pedig, amelyekért harc folyik.
Defence Intelligence
15:15 – Néhány polgármester hotan került elő akiket a megszálló orosz csapatok elhurcoltak – jelentette be Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök.
13:55 – Az Európai Bizottság felszólítja az EU-tagállamokat, hogy haladéktalanul szüntessék meg a befektetési célú állampolgárság megszerzésére vonatkozó meglévő rendszereket (úgynevezett „arany útleveleket”), valamint töröljék el a szankcionált orosz és fehérorosz állampolgárok számára korábban kiadott „arany útleveleket”.
13:00 – A G7-országok kijelentették, hogy nem fizetnek rubelben az orosz gázért, ahogy azt a Kreml akarja. A Hét legfejlettebb országainak energiaügyi miniszterei elutasítják a Kreml azon követeléseit, hogy a „barátságtalan” országok rubelben fizessenek az orosz gázért.
12:15 – Mariupol városát, amelyet az orosz csapatok megpróbáltak elfoglalni, elpusztítottak, minden lakost evakuálni kell – a hatóságok szerint a város továbbra is körülbelül 160 ezer embert számlál.
11:05 – Harkov polgármestere szerint a harkovi lakosok több mint 30%-a elhagyta a várost. „Az utóbbi időben azonban láttunk visszatérni férfiakat, akik evakuálták a családjukat” – mondta Terekhov.
10:35 – Folytatódnak a heves harcok Izium közelében. Az ukrán fegyveres erők szerint Oroszország továbbra is támadja Topolske, Kamyanka és Sukha Kamyanka falvakat Izyum város közelében, Harkovtól délkeletre.
10:00 – Az orosz erők megkettőzték a stratégiai célpontok elleni támadásokat vasárnap Ukrajna-szerte, a főváros, Kijev környékén heves harcokról számoltak be, miközben a jelek szerint az ostromlott Mariupol városa az összeomláshoz közeledik.
09:00 – A Kijev melletti heves harcok során megsérült a Dnyeper jobb partjánszámos előváros lakónegyedében lévő házak egy részét ellátó két nagyfeszültségű vezeték, összesen 82 000 előfizetőt érint az áramszolgáltatás megszűnése – jelentette Kijev város államigazgatási szerve.
07:40 – Orosz kazonák betörtek a Krími Autonóm Köztársaságban működő Ukrajna Elnöki Hivatalának Herszonban található irodájába: ajtókat törtek be, letépték az Ukrán zászlót, és felszerelést, iratokat vittek el.
05:10 – Kijev közelében az oroszok megpróbálják áttörni a védelmet északnyugatról és keletről, hogy átvegyék az irányítást a kulcsfontosságú autópályákon és településeken, amelyeket az ukrán csapatok tartanak vissza – közölte hajmalban az ukrán vezérkar.
04:30 – Joseph Borrell, az EU külügyi főképviselője a Sky News Arabiának adott interjújában azt mondta az Európai Unió két éven belül megszabadulhat az orosz gázszállítástól való függőségétől.
03:15 – Hollywood kitüntette Ukrajnát a 94. Oscar-gálán. A filmipar sztárjai egy percnyi csenddel tisztelték meg Ukrajnát a 94. Oscar-gálán, március 27-én Los Angelesben, és segítségre buzdították a nézőket szerte a világon.
01:25 – A Fehéroroszországból március 27-én este kilőtt orosz rakéta a város határában talált el egy olajraktárat, valamint az egyik tank felrobbant.
00:20 – „Ha a megszállók ideiglenesen behatoltak az ukrán városokba, az csak azt jelenti, hogy el kell hagyniuk” – mondta Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök.
00:10 – Március 27-én este az orosz hadsereg légicsapásokat intézett Luck, Rivne, Zsitomir, Kijev és Harkov ellen.
2022. március 28.
23:05 – Andrzej Duda lengyel elnök szerint nehéz megérteni Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban. Hozzátette, az Oroszországtól való energiafüggőség számos uniós országban gondot okoz, ezért az üzemanyag- és energiaforrások vásárlására vonatkozó szankciókat nem vezették be, de Magyarországgal ellentétben az országok fegyvereket adnak át Ukrajnának, így Magyarország álláspontja nehezen érthető.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
