Fontos

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

0

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es  harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott  a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet az Európai Unióban

90%-kal kellene csökkenteni a melegház hatást 2040-ig az Európai Unióban. A jelenlegi tempó ugyanis nem elég ahhoz, hogy a zéró kibocsátást elérje az Európai Unió 2050-re – állapította meg a tudományos tanácsadó testület. A brüsszeli bizottság hamarosan elő is terjeszti a javaslatot – mondta el két magasrangú uniós tisztviselő a Politico tudósítójának.

A 90%-os csökkentést az 1990-es bázishoz mérik a tudósok, akik 90-95%-ot javasoltak, és a brüsszeli bizottság ebből választotta a legalacsonyabb határértéket. A brüsszeli bizottság február hatodikán terjeszti elő hivatalosan a javaslatot, de miután júniusban választások lesznek, ezért a vele kapcsolatos további teendők már mind az új adminisztrációra várnak.

Magyarország, amely a következő soros elnök lesz az Európai Unióban, azt javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos döntést a Tanács hozza meg, melyben minden tagállamnak vétójoga van – írja a brüsszeli Politico.

Eddig egyedül Dánia jelezte nyíltan, hogy számára elfogadható a 90%-os csökkentés, Bulgária és Lengyelország úgy foglalt állást, hogy meg lehet vitatni ezt a célt.

Nem jól halad a zöld átmenet az Európai Unióban

Miközben a politikai akarat lankad főként a választások miatt, a tudományos tanácsadó testület arra hívta fel a figyelmet, hogyha minden így megy tovább, akkor nem teljesül a 2050-es zéró kibocsátás célkitűzés.

A 15 tagú tudós testület tisztában van azzal, hogy a kívánatos környezetvédelmi döntéseknek magas politikai ára van. Jól példázza ezt a német parasztgazdák jelenlegi tüntetés sorozata, mely nehéz helyzetbe hozta a koalíciós kormányt Berlinben. A tudósok megállapították, hogy az agrárszektor különösen elmarad a zöld átmenet követelményeinek a teljesítésében. A német kormány, amelyben a zöldek is benne vannak, csökkenteni akarja a gázolaj állami támogatását, de a parasztgazdák ezt nem akarják elfogadni, mert számukra ez azt jelentheti, hogy csökken a versenyképességük a piacon.

A tudományos tanácsadó testület ugyanakkor azt javasolja, hogy azonnal a kétszeresére kellene emelni a melegházhatás csökkentését, ha az Európai Unió el akarja érni az 55%-os tervezett célt 2030-ra. A zöld átmenet gyorsítása megkezdődött a legtöbb tagállamban, de a tudósok számításai szerint ez csak 49-51%-os csökkentést tesz lehetővé 2030-ig. Ha a jelenlegi tempó folytatódik, akkor 2050-ben nagy valószínűséggel az Európai Unió nem éri el a zéró kibocsátást, sőt messze a kitűzött cél alatt marad.

Mit lehet tenni?

A tagállamok kormányainak határozottabban kellene lépniük vagy hogyha ezt nem teszik meg, akkor Brüsszelnek kell közbeavatkoznia – javasolja a tudományos tanácsadó testület.

“Komoly házifeladat vár mindenkire” – mondta el újságíróknak Ottmar Edenhofer, a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki azt javasolja, hogy amennyiben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket a júniusi határidőig, akkor a brüsszeli bizottság terelje jogi útra az ügyet: vigye bíróság elé illetve alkalmazzon büntetéseket.

A következő brüsszeli bizottságnak meg kellene változtatnia a környezetvédelmi adózás egész rendszerét az Európai Unióban – javasolják a tudósok, akik magasabb adókat sürgetnek a fosszilis fűtőanyagokra, és a légitársaságok adókedvezményeinek megszüntetését is tanácsolják. A jelenlegi brüsszeli bizottság már próbálkozott ezzel 2021- ben, de az elképzelés a nagy ellenállás miatt megbukott.

A leginkább húsbavágó javaslatok a mezőgazdaságot érintik.

Az agrárszektor nem csökkentette szignifikánsan a melegház hatást az elmúlt 20 évben. “Itt a legnagyobb a lemaradás a zöld átmenet terén” – hangsúlyozta a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki szerint az Európai Unióban érzékelhető mértékben csökkenteni kellene a hús, a tej és a tojás fogyasztását ahhoz, hogy teljesüljenek a környezetvédelmi vállalások. A baj az, hogy a javaslatok nemcsak a parasztgazdáknak nem tetszenek, de a fogyasztóknak sem, mert ők úgy vélik, hogy a környezetvédelmi adó újra megindítaná az inflációs hullámot, amely sok tagállamban életszínvonal csökkenést jelentett.

A tudósok ezért azt javasolják, hogy a gazdag háztartások vállaljanak magukra többet a zöld átmenet finanszírozásában.

Brüsszelnek lépéseket kellene tennie a lakosság energia és nyersanyag fogyasztásának csökkentésére: Európa földgázfüggő, és ezt meg kell szüntetni! – fogalmaznak igen határozottan. Bírálják a rezsitámogatás rendszerét, melyet sok tagállam alkalmaz az energiaválság negatív következményeinek kivédésére. Az állami támogatás csökkentése vagy megvonása természetesen igen problematikus egy választási évben – írja a brüsszeli Politico.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Itt az új uniós média szabályozás, melyet Orbán nem vétózhatott meg

Az ideiglenes szabályozás ellen csakis a magyar diplomácia hadakozott, mindenki más egyetértett azzal, hogy a média szabadság az Európai Unió alapértékei közé tartozik.

Orbán Viktor inkább a putyini modellt követi az utóbbi időben: az újságíró fogyóeszköz, aki bírálja a rendszert az hazaáruló! Az új Szuverenitásvédelmi Hivatal már ennek a logikának az alapján jött létre, de egyelőre szoft változatban.

Az ellenzék ugyanis oly gyenge és olyannyira megvásárolható, hogy senki és semmi sem fenyegeti Orbán Viktor hatalmát, de aligha kétséges, hogyha a magyar miniszterelnök komoly fenyegetést érez, akkor nem riad vissza a keményebb fellépéstől sem.

Addig viszont a magyar médiában a fokozatosság és önkéntesség lenini elvét alkalmazzák: felvásárolják vagy megfélemlítik a sajtót, amely mindinkább abban jeleskedik, hogy elhallgatja az ország legfontosabb problémáit mint a kádári időkben. Természetesen akkor is voltak fórumok érdekes tartalmakkal, de ezekhez csak igen kevesen juthattak hozzá. Jó példa erre a Magyar Rádió Bagoly című műsora, mely olyan későn hangzott el amikor már csak igen kevesen maradtak ébren.

Így aztán senki sem kérdezi meg, hogy miből is szerzett 150 milliárdos plusz vagyont Mészáros Lőrinc abban az évben amikor a magyar lakosság döntő többségének az életszínvonala csökkent – még a kormány véleménye szerint is.

A felvásárlásra a legjobb példa a Népszava ügye. Orbán Viktor Hatvanpusztán az egykori nádori birtokon állapodott meg Puch Lászlóval, a szocialisták Simicskájával, hogy vegye meg és működtesse a Népszavát, az ellenzéki sajtó zászlóshajóját olyan feltételek között, melyeket Rogán Tóni, a magyar média és titkosszolgálat fura ura a számára előír. Így kaphatott lehetőséget Bokros Lajos arra, hogy pár nappal a 2022-es választások előtt kifejthesse a Népszavában: a választópolgárnak nem jár a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj! Orbán Viktor választási győzelme addig sem volt különösebben kérdéses, de az újabb kétharmadhoz minden bizonnyal hozzájárult az, hogy a Bokros csomag közutálatnak örvendő névadója ilyen népszerűtlen ötletekkel állt elő.

Közelharc a lengyel közmédiáért

Jaroslaw Kaczynski –  Orbán Viktor módszereit követve teljes mértékben a radikálisan jobboldali kormány szócsövévé  tette a közmédiát. Amint hatalomra került a liberális Tusk kormányzat, Varsóban megindult a reconquista, a közmédia visszafoglalása. A Tusk kormányzat ebben is élvezi Washington és Brüsszel támogatását.

“Szabad sajtó, szabad emberek”

– írta most X-en a lengyel kormány abból az alkalomból, hogy az uniós nagykövetek elfogadták az új médiaszabályozást.

A közelharc a közmédia irányításáért közben tovább folyik Varsóban, ahol a hatalom ávós módszerekkel szerezte meg az uralmat, és az új kormány ugyanilyen módszerekkel igyekszik azt visszaszerezni. A kulturális miniszter irányítja a kampányt, aki korábban belügyminiszter volt. Sienkiewicz, a híres író dédunokája korábban az állambiztonság tisztje volt – olvashatjuk a magyar kormánypárti sajtóban, ahol persze arról nemigen esik szó, hogy jelenleg hány titkosszolgálati tiszt irányítja a kormánypárti médiát Magyarországon.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Ursula von der Leyen: 20 milliárd euró továbbra is az ablakban

A brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlament előtt erősítette meg, hogy a magyar kormány a maradék 20 milliárd eurót csak akkor kaphatja meg, ha valamennyi feltételt teljesíti “az Európai Unió értékeinek és érdekeinek “ megfelelően. 

Mit jelentenek az Európai Unió érdekei ebben az esetben? Ukrajna kapcsán ezt Ursula von der Leyen meg is fogalmazta:

”Az Európai Unió politikai döntéseit finanszírozással is alá kell támasztani. Jelentős összegű finanszírozást javasoltunk ezért Ukrajnának a következő négy évre, és reméljük, hogy a 27 tagállam, az eddig egyedül vétózó Magyarországot is beleértve, megszavazza majd.”

Magyarán a magyar kormány akkor kaphatja meg az uniós források egy részét, ha nem vétózza meg az Ukrajnának szánt segélyt! Zsarolás ez mindkét részről, és ebben a kötélhúzásban az Európai Unió az erősebb hiszen nála van a pénz. Orbán Viktor viszont arra játszik, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint neki hiszen Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan megmondta Kijevben: nincs költségvetés nyugati támogatás nélkül! Jelenleg pedig mind az USA 60 milliárd dolláros mind pedig az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatási csomagja a levegőben függeszkedik. A következő immár rendkívüli csúcstalálkozót február elsején tartja az Európai Unió.

Zelenszkij ukrán elnök így foglalta össze a kölcsönös függést: nyugati támogatás nélkül nem működik Ukrajna, de Európa védelmét jelenleg mi biztosítjuk Oroszországgal szemben!”

Orbán a saját korrupciója érdekében vétóz

Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az Európai Unió addig nem utalja ki az eurómilliárdokat Magyarországnak amíg “nem tudja biztonságban a pénzét.” Ez nem túlságosan finom célzás a korrupcióra, amely teljes mértékben átszövi a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Orbán diplomáciája kétségbeesetten érvelhet azzal, hogy a nem kevésbé korrupt Bulgária és Románia szó nélkül megkapja az eurómilliárdokat Brüsszeltől vagyis a brüsszeli bizottság pikkel rá. Erre az érvre azt válaszolják Brüsszelben: Bulgária és Románia sohasem vétóz!

Orbán helyzete tragikomikus: miközben zsarol, őt is zsarolják.

A brüsszeli bizottság nemcsak időzavarban van, mert nem tudja finanszírozni Ukrajnát hanem program hiánnyal is küszködik: az Európai Unió gazdasága stagnál. Erre mutatott rá Kína kormányfője Davosban: felajánlotta együttműködését a gondokkal küszködő Európának. Li Csiang miniszterelnök elmondta, hogy tavaly Kína egyébként  problémákkal küszködő gazdasága 5,2%-kal nőtt vagyis kétszer olyan gyorsan mint az USA. Az EU teljesítménye zéró. Ebben a helyzetben az Orbán kormány menekülő útja Kína, és az onnan érkező óriási befektetések. Ursula von der Leyen geopolitikai érvekkel utasította vissza a kínai kormányfő együttműködési ajánlatát – lecsatlakozva az USA-hoz. Orbán Viktor épp ellenkezőleg arra játszik, hogy a német és a kínai ipar épp Magyarországon találjon egymásra ahogy ez Debrecenben meg is valósul. Ursula von der Leyen elkötelezte magát az amerikai geopolitika mellett, de hogyha újraindul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, akkor valószínűleg meg is választják. Akkor pedig aligha felejti el, hogy Magyarországon Orbán Viktor választási kampányának negatív hősnőjévé vált.

Putyin Sztálin nyomában

Oroszországban újraalakult a Szmers, amely Sztálin elnyomó gépezetének talán legbrutálisabb eszköze volt. Már a neve is erről árulkodott: halál a kémekre! Sztálin híres mondása szerint inkább öljünk meg 10 ártatlant minthogy egyetlenegy kémet is életben hagyjunk!

A Szmers 1943-ban alakult meg hivatalosan amikor a hadügyminisztérium átvette a kémelhárítást a belügytől. Ezt követően a katonai igazságszolgáltatás működött ezen a téren, és ez azt jelentette, hogy röpködtek a halálbüntetések.

30 ezer “német kémet” végeztek ki a Szmers feljelentések alapján. Hogy közülük hány volt német kém? Ezt csak találgatni lehet. A Szmers feladata volt az is, hogy fenntartsa a hazafias légkört a hadseregben és a hátországban a front mögött illetve a visszafoglalt területeken.

Gorbacsovot is megjelölte a Szmers

A Szovjetunió későbbi vezére tízéves gyerek volt amikor a náci hadsereg elfoglalta szűkebb pátriáját, és emiatt megkapta a K jelet a káder lapján vagyis

“kém gyanús, megbízhatatlan, fontos állásba nem kerülhet.”

Csak úgy indulhatott meg Gorbacsov karrierje, hogy a K betűt a család levarázsolta a káderlapról. Hogyan? Gorbacsov apja és nagybátyja kiváló kombájnos  volt Krasznodar tartományban, amely Oroszország egyik éléskamrája a kiváló föld és éghajlat miatt. A Gorbacsovok a fiatal Mihail Szergejevics részvételével élmunkás csapatot alakítottak, melyet azután kitüntettek Moszkvában. Így Mihail Szergejevics káder lapjáról eltűnt a K betű, és mehetett tanulni az egyik elitképző egyetemre Moszkvába, ahol jogi doktorátust szerzett mint Lenin. Persze ehhez kellett még egy apróság: aláírt egy papírt a KGB-nak. Így kaphatott külföldi szobatársat az egyetemi kollégiumban: Zdenek Mlynar azután a csehszlovák kommunista párt egyik vezetője lett. Gorbacsov mindent jelentett róla a
KGB-nek. Ez a KGB-s múlt sokat segített abban, hogy Jurij Vlagyimovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, és 1967 és 1982 között a KGB-t irányította Moszkvában, aktívan támogatta Gorbacsov pályafutását. Andropov segítette hozzá Gorbacsovot, hogy felkerüljön Moszkvába. Később már Andropov halála után Krjucskov tábornok, aki szintén Budapesten szolgált 1956-ban, szervezte meg Gorbacsov megválasztását a Szovjetunió élére. Miután Gorbacsov nem váltotta be a KGB reményeit, ugyancsak Krjucskov tábornok szervezte azt a puccsot, amely megpróbálta megbuktatni Gorbacsovot, de ehelyett az egész Szovjetuniót sikerült szétzüllesztenie. Krjucskov tábornok kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy ő hozta az ukázt Moszkvából, mely szerint a magyar szocialista Munkáspárt élén Kádár Jánost Grósz Károly váltja föl.

Tv riport: akcióban a Szmers

A sztálini időket idézte amikor egy szerencsétlen kinézetű alak januárban a kormánypárti televízióban – működik-e más manapság Oroszországban? – “bevallotta, hogy Ukrajnának kémkedett.” Az őt kísérő két marcona alak a Szmers egyenruháját viselte. A sztálini alakulat 1946-ban megszűnt pontosabban a kémelhárítás a hadügyből visszakerült a belügybe. Abakumov tábornok ott irányította egy darabig a kémelhárítást amíg  el nem tűnt mint “cionista ügynök”.

Most a Szmers újraalakítását a Krím Putyin által kinevezett vezetője kérte Moszkvától az ukrajnai háborúra és kémekre hivatkozva. Moszkvában a Duma hadügyi bizottsága sietett meghallani a kérést, és decemberben Andrej Guruljev tábornok bejelentette a Szmers újraalakítását. Ezentúl az ukrajnai háború bírálata már olyan bűncselekménynek minősíthető, melynek a büntetése halál!

Orbán utánozza Putyint, aki követi Sztálint

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítása egyidős a Szmers újbóli munkába lépésével. Oroszország hivatalosan nincs hadiállapotban, de a Szmers mégiscsak a katonai törvények alapján kap el, és jelent fel mindenkit, aki felemeli a szavát Putyin ukrajnai háborújával szemben. Magyarországon is rendkívüli állapot uralkodik noha semmifajta háborús fenyegetés sincsen – ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. Erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna uniós támogatását. A Szmers célja a félelem és a rettegés megteremtése Oroszországban, ahol sokan emlékeznek még a sztálini terrorra: a kivégzettek és lágerbe zártak millióira. Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal neve nem idéz fel ilyen rettegést. Orbánnak nem is ez a célja vele. Egyelőre. Bayer Zsolt és a hatalom más államvédelmi propagandistái nemigen hagynak kétséget: ha a helyzet “elfajul mint Lengyelországban“, akkor Orbán Viktor sem fog habozni, hogy éppoly kemény módszereket alkalmazzon mint Putyin, mert semmiképp sem kívánja úgy végezni mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé nejével együtt 1989 decemberében.

Szabotőr, a korábbi fehérorosz Wagner zsoldos

Az ukrajnai Rivne régió biztonsági szolgálata őrizetbe vette a „Wagner” csoport egyik fegyveresét, akit az orosz hírszerzés „dobott át” Ukrajnába szabotázs akciók végrehajtására.

Az ukrán ügyészség szerint a 34 éves, fehérorosz állampolgárságú férfi 2014-2017-ben tagja volt a megszállt Luhanszk és Donyeck régió fegyvereseiből álló fegyveres alakulatnak, és harcolt Ukrajna ellen. 

2023-ban a férfi a „Wagner” PMK tüzérségi egységének tagja volt, és részt vett az ukrán védelmi erők elleni harci műveletekben a Donyeck régióban található Bahmut város közelében.

A férfi az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetén csatlakozott a „Wagner” alakulathoz. Részt vett Bahmut és a közeli falvak elleni támadásban, majd visszatért Fehéroroszországba, ahol új megbízást kapott.

Az ukrán ügyészség jelentése szerint 2024. január 11-én egy fegyveres illegálisan lépte át Ukrajna határát, hogy előkészítse a központi régiókban áramszünetet okozó szabotázs akciót. A férfinak konkrétan GPS-nyomkövetőket kellett telepítenie Rivne régió energetikai infrastrukturális létesítményeire, hogy Oroszország megkapja ezeknek a létesítményeknek a pontos koordinátáit a további légicsapásokhoz.

Az ukrán hírszerzés jelentése szerint a szabotőr fehéroroszországi tartózkodása alatt értesült az Oroszország tervéről. Az ukrán különleges szolgálat azóta az államhatár átlépésétől az ukrajnai szabotázs helyszínére való megérkezéséig szakaszosan dokumentálta tetteit.

A szabotőrt akkor tartóztatták le, amikor GPS nyomkövetőt próbált a kijevi agglomerációt ellátó távvezetékek oszlopaira rögzíteni. Letartóztatásakor találtak nála GPS nyomkövetőket és egy ukrán mobilszolgáltató kezdőcsomagját. A szabotőrnél egy ukrán állampolgár hamis útlevelét találták, ezt használta fel igazoltatásakor. 

Az SBU jelentése szerint a Btk. két cikkelye alapján szabotázs és terrorista szervezetben való részvétel miatt tervezik bíróság elé állítani.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

A San Franciscoban kötött megállapodást megtartva az Egyesült Államok a tajvani választási eredménytől függetlenül megismételte nem támogatja Tajvan függetlenségét, függetlenül attól, hogy elszakadás párti győztes nyerte a választást Tajvan szigetén.

Biden elnök így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része.

Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban.

A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen.

Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszilaj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszilaj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszilaj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK