Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

0
687
A&M Today

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .