Érdekes

„Zsidó vendégek tusoljanak mielőtt a szálloda uszodáját használják!”

0

„Ha ezt nem tennék, akkor kénytelenek leszünk őket eltiltani az uszoda használatától!”

Ez az angol nyelvű felirat fogadta a vendégeket egy kis svájci szállodában Arosa városában. A L’Aparthaus Paradies hotelnek sok ortodox zsidó vendége van- írja a The Times of Israel. Sok ortodox zsidó jár ide Nagy Britanniából, az Egyesült Államokból és magából Izraelből is. Őket a hotelben nemcsak az uszodában, de a szobájukban is megkülönböztetik: a kóser ételekkel kapcsolatban emlékeztetik őket arra, hogy a hűtőszekrény csak bizonyos napszakokban áll a rendelkezésükre.

Egy zsidó vendég feltette a feliratokat egy társas oldalra Izraelben,

ahol hatalmas felháborodást váltott ki az ügy. Tzipi Hotovely külügyminiszter-helyettes bocsánatkérést követel Svájctól a megkülönböztetés miatt.

A svájci lapok természetesen megszólaltatták a hotel főnökasszonyát is. Ő elmondta: évek óta sok zsidó vendégük van. Néhányan közülük nem tusolnak mielőtt a szálloda vizébe merülnének és ezt pár vendég kifogásolta. „Ezért tettem ki a feliratot. Naiv voltam. Természetesen semmilyen antiszemita szándékom nem volt. A feliratokat különben már levettük!”- nyilatkozta a kis hotel főnökasszonya.

A Simon Wiesenthal központ, amely szigorúan vizsgálja az antiszemita jelenségeket a világon és különösen Európában, azt követeli a svájci kormánytól, hogy vonja vissza a szálloda működési engedélyét. A svájci kormány nyilatkozatban fejtette ki az álláspontját, elítélve mindenfajta antiszemitizmust.

Utasították Svájc izraeli nagykövetét, hogy ismertesse ezt a bocsánatkérő nyilatkozatot Izrael kormányával. Svájc megítélése az izraeli közvélemény egy részének szemében meglehetősen kétes, mert a svájci bankok elég kétértelmű magatartást tanúsítottak azoknak a zsidóknak a vagyonával kapcsolatban, akiket a nácik megöltek a holocaust idején.

Kiderült: ennyi pénze van a brit királynőnek

0

Nyilvánosságra hozta éves jelentését a brit korona vagyonportfolióját kezelő Duchy of Lancaster. Ebből az derül ki, hogy a királynő vagyona kisebb mértékben nőtt az előző két évben, mint korábban.

II. Erzsébet királynő magánvagyonának nettó értéke 533,8 millió fontra nőtt – ez derült ki  a jelentésből. Ez átszámítva kb. 195 milliárd forint.

A jelentés szerint az 1265-ben létrejött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyonkezelő 20,2 millió font nyereségre tett szert 2017-18-ban. A 4,9 százalékos nettónyereség-növekedés azonban kisebb arányú, mint az előző két évi, amikor majdnem 8 százalékot tett ki. „Egy

újabb pozitív évet zártunk,

szinte az összes üzleti vállalkozásban jelentős volt a növekedés” – olvasható a jelentésben, amelyet a Guardian közölt.

A bevételek nagy többsége, 64 százalék kereskedelmi tevékenységből származik, 18 százalék mezőgazdaságból, 10 százalék pénzügyi befektetésekből, 8 százalék ingatlanokkal kapcsolatos bevételből.

A bevételek után társasági adót ugyan nem kell fizetni, jövedelemadót viszont igen.

Tavaly ősszel a Paradicsom-papírok (Paradise Papers) néven kiszivárgott aktákból kiderült, hogy az uralkodói vagyonkezelő 2004-ben ötmillió fontot fektetett be egy bermudai offshore alapba, 2005-ben pedig 7,5 millió dollárt egy kajmáni-szigeteki magántőkealapba.

A mostani jelentésben egyébként az is szerepel, hogy a Brexit stratégiai kockázatot jelent.

Száz év után újra lehet kocsmázni nagypénteken Írországban

0

Majd száz évig tilos volt alkoholt árulni Írországban nagypénteken. Ez azonban rosszat tett a turizmusnak, így keresztény ünnep ide vagy oda, feloldották a tiltást.

Januárban fogadta el az ír parlament a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ezentúl Krisztus keresztre feszítésének napján is alkoholhoz juthassanak az írek, és persze a turisták. Ezentúl délelőtt fél 11-től egészen éjfél után fél 1-ig nyitva tarthatnak majd a kocsmák – írja a BBC.

Korábban az ünnepekre Írországba utazó turistákat gyakran érte kellemetlen meglepetés, mikor nem ismerve a tiltást, hiába kerestek nyitott kocsmákat Dublinban.

A törvényt pont ezért változtatták meg: a húsvét nagyon fontos ünnep turisztikai szempontból is az országnak, és a plusz egy napnyi alkoholból származó bevétel jelentősen élénkíti majd a várakozások szerint a gazdaságot.

Akár 40 millió eurós összegről is szó lehet.

Az Írországban hagyományosan nagy befolyással rendelkező katolikus egyház viszont nem örül a tiltás feloldásának. A kritikusok szerint az intézkedés azzal sincs összhangban, hogy a kormány az alkoholfogyasztás okozta problémák ellen kíván fellépni. Ahogy egy független parlamenti képviselő, Maureen O’Sullivan fogalmazott: „Biztos, hogy azokhoz a turistákhoz akartunk ragaszkodni, akik 24 órát sem bírnak ki anélkül, hogy nyilvános helyen igyanak?”

Érdekesség, hogy Észak-Írországban eddig is nyitva lehettek a kocsmák nagypénteken, de alkoholt csak 17 és 23 óra között lehet felszolgálni.

Fél fejet veszített Putyin

Büntetés fenyegeti azokat a televíziós vezetőket, akik az orosz elnök újévi beszédét úgy közvetítették, hogy Putyin fejének csak az alsó része látszott. Technikai hiba történt – védekeznek a tévések, de a titkosszolgálat politikai szabotázst szimatol.

Élete leghosszabb újévi köszöntőjét tartotta meg Oroszország majd mindenható elnöke, de Kalinyingrádban a Kaskad televízió nézői csak a száját látták, a szemét nem. Oroszországnak 11 időzónája van, és mindegyikben éjfél tájban mondja el köszöntőjét Vlagyimir Putyin. Kalinyingrád az utolsó időzónában van, mert Kelet Poroszország egykori fővárosa Oroszország legnyugatibb része. Az adásért felelős vezetők gyorsan észrevették a technikai hibát, de nem tudták kijavítani. Ezért lekeverték az adást, és helyette zenét sugároztak.

Az érdekes az, hogy Putyin előtt a régió kormányzója mondott beszédet, és semmiféle műszaki probléma nem mutatkozott. Persze kérdés, hogy ezek után meddig maradhat posztján a kormányzó?

Putyin és a vírus

„Nem mindenki ülhet az ünnepi asztalnál újévkor, mert a Covid-19 vírus sokakat megölt illetve kórházba kényszerített.” – mondta az orosz elnök, aki dicsérte az orvosok és az ápolók önfeláldozó munkáját.

„A vírus felforgatta normális életünket, és sok mindent megváltoztatott , de hát a mi világunkban elkerülhetetlenek az élet megpróbáltatásai”

– hangoztatta minden oroszok elnöke.

Oroszországban több mint három millió a vírus fertőzöttek száma, és a halottaké 58 ezer – a hivatalos adatok szerint, melyekben sokan kételkednek.

Putyin beszéde hat percig tartott, ez nála személyes rekord. Elődje viszont sokkal hosszabban köszöntötte az újévet. Borisz Jelcin már ritkán volt józan élete utolsó periódusában, ezért a televíziósoknak sok munkát adott amikor az összefüggéstelen szó áradatból valamiféle újévi üzenetet kellett összehozni.

Borisz Jelcin ezredfordulós ünnepi beszéde mégiscsak nagy figyelmet keltett, és nemcsak Oroszországban: ekkor jelentette be, hogy távozik tisztségéből, és az utóda nem lesz más mint Vlagyimir Putyin.

A japán szupergyorsvonatot is megtámadta a Covid-19

Nincs elég utas, és ami még szomorúbb a jövőben ennyi sem lesz. Japán népessége öregszik és csökken, a külföldiek pedig nem jönnek a Covid-19 miatt.

1964 óta Japán büszkesége a Sinkanzen, amelynek technológiája a távol-keleti szigetország egyik legjobb exportcikke. A szupergyorsvonat biztonságos és hasznot is hajt, amely nem oly gyakori vasút világában. A Covid-19 vírus viszont a felszínre hozta Japán legfőbb problémáját: a népesség csökkenését és a mobilitás drámai mértékű visszaesését. A szigetország lakossága mindinkább néhány olyan nagy centrumban koncentrálódik mint Tokió vagy Oszaka.

2050-re Japán vidéki városainak fele kihal

A fiatalok menekülnek ezekből a városokból – hangsúlyozza a Bloomberg, mert olyan világvárosban akarnak élni mint Tokió. Ahol viszont a gyerekvállalási kedv a legalacsonyabb egész Japánban! Ehhez jön még a Covid-19 vírus járvány hatása, mely a távol-keleti szigetországban is fokozza az otthoni munkavállalást. Csakhogy a Sinkanzent épp a bejárásra építették! Arra, hogy nagy tömegben szállítsa a munkavállalókat oda és vissza a munkahelyükre. Kinek kell így az új Sinkanzen?

84 milliárd dollárba kerül

A szupergyorsvonat csúcs sebessége 480 kilométer per óra, és a megbízhatóságát a japán mérnökök szaktudása garantálja. A Hirosima elleni atomtámadás után három nappal már közlekedtek a vonatok 1945-ben a városban és környékén. Japánban gyakori a földrengés, de a vágányokat úgy tervezték, hogy ezt is kibírják. 2011-ben Japánt hármas katasztrófa sújtotta: földrengés, cunami és a nukleáris szivárgás Fukusima körül. A vasúti közlekedés ezt is kibírta. A Covid-19 másképp fenyeget: eltűnnek az utasok!

73%-al csökkent a bevétel

A legnagyobb bevételt produkáló Tokaido Sinkanzent működtető vasúti társaság ennyit volt kénytelen elkönyvelni a második negyedévben. Hogy reagáltak a vasúti társaságok a Covid 19 járványra? Úgy, hogy előre menekülnek: még több szupergyorsvonatot járatnak, hogy lehetővé tegyék a  távolságtartást. Csakhogy ez magával hozza a profit csökkenését. A japán vasutakat 1987-ben privatizálták. A szupergyorsvonatokat működtető cégek általában nyereségesek, de ehhez kell az állami támogatás. Meg még valami: a vasúttársaságok a pályaudvarokon éttermeket és boltokat tartanak fenn, melyek szép pénzt hoznak – persze csak akkor, ha van sok utas.

A jövő bizonytalan

Jól mutatja ezt az új Sinkanzen, amely Tokiót köti majd össze Nagoja-val és Oszakával. Abe Sinzo miniszterelnöknek szívügye volt ez a terv, ezért dőlt a pénz az építkezésbe: 2016-ban 27 milliárd dollárt fordított erre a központi költségvetés! Aztán megtört a lendület, mert a parasztgazdák ellenálltak az építkezési területeken. Abe Sinzo leköszönt, az olimpiát elhalasztották, a lelkesedés is csökkent az új Sinkanzen iránt, melyet a környezetvédők is bírálnak, mert a szupergyorsvonat négyszer-ötször annyi energiát fogyaszt mint a hagyományos. Ennek ellenére Japán kitart az új Sinkanzen program mellett.

„Ha nem húzódik el évekig a Covid-19 járvány, akkor előbb vagy utóbb visszaáll a korábbi helyzet. Lehet, hogy az utas szám nem éri majd el a korábbi csúcsot, de nem indul be az ítéletnapi forgatókönyv a Sinkanzen ellen” – hangsúlyozza Christopher Hood vasúti szakértő,  aki a Bloombergnek nyilatkozott.

Szimbolikusan felakasztottak néhány EP-képviselőt Lengyelországban

0

Antonio Tajani, az Európai parlament elnöke arra kérte Beata Szydlo lengyel miniszterelnököt, hogy gondoskodjon az európai honatyák biztonságáról Lengyelországban.

Az ügy előzménye az, hogy Katowicében a hétvégén szélsőjobboldali tüntetést tartottak, amelyen jelképesen felakasztottak néhány európai parlamenti képviselőt, akik megszavazták azt a határozatot, mely elítélt egy korábbi szélsőjobboldali felvonulást Varsóban.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök elítélte a katowicei szélsőjobboldali tüntetést , de azt üzente Antonio Tajaninak: figyeljen oda jobban azokra a képviselőkre, akik Lengyelország ellen szavaznak az európai parlamentben.

Varsó és Brüsszel között több kérdésben is vita folyik. Az Európai Unió különösen kifogásolja a lengyel bírósági reformot, mely csökkenti a bírák önállóságát és megnöveli a kormányzat befolyását az igazságszolgáltatásban.

A napenergia jövője

0

1954-ben a New York Times a napelemes technológiában elért áttörésről számolt be, amely „a nap majdnem határtalan energiájának” kihasználásához vezethet. Az amerikai kutatók ugyanis felfedezték, hogy a szilícium tranzisztorok, vagyis, a számítógépek építőkövei, napfény hatására áramot generálhatnak.

Ugyanebben az évben azonban Lewis Strauss, az Amerikai Atomenergia Bizottságának elnöke előrejelzést készített arról, hogy az atomenergia hamarosan „nagyon olcsó lesz”. Az 1950-es évek atomos őrületében Amerika hatalmas pénzeket szabadított fel az atomenergia támogatására,

a szilícium-napelem így azután évtizedekig a nukleáris energia árnyékban pihent.

Mostantól viszont számos új könyv ünnepli a szoláris reneszánszot, hiszen kiderült, hogy a szilícium által termelt villamosenergia versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal, és olcsóbb, mint a nukleáris energia.

Újabban a napelemek költségeinek folyamatos csökkenését Kína tömegtermelése okozta; de ez fokozatos volt, és nem ez jelentette a forradalmi változást.

A megoldás: az új technológiák és üzleti modellek, Az űrkutatásban és néhány más területen mindez még szokatlan lehet, de egyre több, a témával foglalkozó tudós meggyőződése, hogy a jövő a napenergiáé.

Lemond 510 ezer fontos fizetésemeléséről a főszerkesztő

0

A brit újságíró szövetség botrányosnak érzi, hogy John Ridding főszerkesztő 2,8 millió fontos éves fizetésére rátennének még 510 ezer fontot. A Financial Times főszerkesztője ezért visszamondta a fizetésemelést, de hangsúlyozta, hogy azt a japán tulajdonos, a Nikkei azért ítélte meg neki, mert a gazdasági lap profitja szépen emelkedett.

A pénzt a főszerkesztő egy alapnak utalja át, amely azért küzd, hogy a nők hátrányos helyzete a fizetések terén mielőbb megváltozzon.

Nagy Britanniában a szakszervezetek körében kicsapta a biztosítékot, hogy míg az átlagos munkavállalók jövedelme alig nő, addig a menedzserek egyre gyarapodnak – egy átlagos munkavállaló 167 év alatt keresheti meg egy főnök egy éves jövedelmét.

A vezérigazgatók jövedelme 11 százalékkal nőtt, miközben az átlagos munkavállalóknál az emelés még az inflációt sem volt képes kompenzálni.

Ez a kínos ellentmondás borzolja a kedélyeket. Elvész így a bizalom a társadalom különböző csoportjai között – hangsúlyozta a képviselőház gazdasági bizottságának elnöke. A szakszervezetek főtitkára élesebben fogalmazott: amíg nem lesznek ott az igazgatótanácsokban a munkavállalók képviselői is, addig tovább növekszik a különbség a gazdasági elit és a közönséges földi halandók között. Pedig Theresa May konzervatív kormányzata annak idején megfogadta, hogy visszafogja a menedzserfizetéseket – emlékezteti olvasóit a baloldali Guardian. Ehhez képest itt az évi 11 százalék és a legjobban fizetett vezérigazgató 47 millió fontot vihetett haza az elmúlt pénzügyi évben. Már egyes részvényesek is sokallják azt a pénzt, amit a menedzserek bezsebelnek.

Az érintettek minderre annyit mondanak, hogy

az ő jövedelmük teljes mértékben a teljesítményhez kötött.

Az igazgatótanács meghatároz egy célt, ha azt a menedzser teljesíti, illetve túlteljesíti, akkor szép pénzhez jut. Vagyis, a menedzserek nem annyira a fizetésért hajtanak hanem a prémiumért, amely viszont profit orientált. A 47 millió fontos éves csúcsjövedelem nagyrésze is a fizetésen felüli prémium. Ez a kapitalizmus – mondják a menedzserek, amikor zsebre vágják a nagy pénzeket.

Ezzel szemben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy a nagy pénzügyi válság (2008-09) óta a munkavállalók zömének nem nőtt a reáljövedelme. Vagyis hiába kapott valaki fizetésemelést, ha azt elvitte az infláció, amely egyébként nem volt túlságosan magas, az elmúlt pénzügyi évben 1,7 százalék. Igaz, az átlagfizetések növekedése még ezt sem érte el Nagy-Britanniában. A szakszervezetek ezért követelik, hogy a minimálbéreket emeljék fel 10 fontra óránként. Frances O’ Grady, a szakszervezetek főtitkára szerint csakis egy ilyen általános béremeléssel lehet elkerülni azt, hogy tovább növekedjen a szakadék a boldog kevesek – menedzser-kaszt – és a közönséges földi halandók között.

Redl ezredes – újratöltve

0

Az osztrák hadsereg egyik ezredese minden valószínűség szerint évtizedeken át az oroszoknak kémkedett – jelentette be sajtóértekezleten Sebastian Kurz. Ausztria kancellárja – úgy is mint az Európai Unió soros elnöke – megengedhetetlennek nevezte az oroszok kémkedését az uniós tagállamokban.

Sebastian Kurz utalt arra, hogy Hollandia nemrég négy orosz diplomatát utasított ki kémkedés miatt. Mi érdekelte az oroszokat Ausztriában?

Az osztrák fegyverekről informálta az ezredes az oroszokat

Ezt Mario Kunasek hadügyminiszter mondta el a sajtóértekezletén. A külügyminiszter-asszony bekérette Oroszország ügyvivőjét és magyarázatot kért tőle az esettel kapcsolatban. Karin Kneissl egyben közölte: lemondja tervezett moszkvai útját.

Nem is oly rég Oroszország elnöke megtáncoltatta az osztrák diplomácia vezetőjét

– ezzel is jelezve azt a kiváló kapcsolatot, mely Ausztriát Oroszországhoz fűzi. Különösen így van ez a koalíció kisebbik pártjával, a Szabadságpárttal kapcsolatban. A neonáci múlttal rendelkező szélsőjobboldali párt olyan jó kapcsolatot ápol az oroszokkal, hogy emberei hitelesítették például a krími népszavazást, melyet Európában szinte senki sem ismert el.

Lavrov kellemetlenül lepődött meg

Redl ezredes az első világháború előtt kémkedett az oroszoknak, utóda a kilencvenes évek óta állt Moszkva zsoldjában. Egészen 2018-ig továbbított információkat az orosz hírszerzésnek. Lavrov orosz külügyminiszter kellemetlenül lepődött meg. A kémkedésen vagy a lebukáson?

Közben pedig az egyetlen uniós kormány, mely nem utasított ki egyetlen diplomatát sem a Szkripal ügy miatt épp Ausztria volt – emlékeztet a Deutsche Welle közszolgálati portál. Szkripal ezredest, az orosz hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában próbálták meg eltenni láb alól régi kollégái. Nem sikerült. Nagy Britannia kérésére minden NATO tagállam kiutasított néhány orosz diplomatát tiltakozásul a balul sikerült mérgezési akció miatt. Ausztria azzal az ürüggyel maradt ki, hogy bár tagja az Európai Uniónak, de a NATO-nak nem.

Redl ezredes idején Ausztria-Magyarország és Oroszország nagyhatalmak voltak, melyek háborúra készülődtek egymással.

Ma Ausztria egy boldog kis állam, mely a kémek paradicsoma ugyan, de önmagában nem katonai tényező. Oroszországot a NATO állandóan azzal gyanúsítja, hogy olyan aktív hírszerzést folytat Európában mintha készülődne valamire. Ezért ajánlottak a lengyelek 2 milliárd dollárt Donald Trumpnak, hogy telepítsen amerikai csapatokat Lengyelországba az oroszok elrettentésére. Az új amerikai támaszpontot Trump erődnek neveznék el. Az osztrák kémbotrány után megerősödhetnek a hangok mindenütt Európában, hogy komolyan kell venni az orosz fenyegetést, ha már Putyin elnök kedvenc uniós állama így járt …

Hindenburg már nem díszpolgár

Michael Müller polgármester közölte a világgal: Hindenburg tábornok – elnök, aki 1933 óta volt a német főváros díszpolgára, immár törölve lett a listáról!

Mind Hitler, mind Hindenburg 1933-ban ugyanazon a napon felkerült a berlini tiszteletbeli állampolgárok listájára. Hitlert 1948-ban, három évvel a második világháború vége után eltávolították. Még akkor amikor Berlin a náci Németországot legyőző négy nagyhatalom /USA , Szovjetunió , Anglia és Franciaország / ellenőrzése alatt állt.

A berlini szenátus január harmincadikán döntött úgy, hogy az első világháború hőse, nem méltó a díszpolgári címre, mert segítette Hitler hatalomra jutását. Az idős Hindenburg 1934-ben meghalt, és ezt követően Adolf Hitler teljhatalmat gyakorolt Németországban egészen az 1945-ös vereségig.

Berlin a fal leomlásáig – 1989 – megosztott város volt. Nyugat Berlin a nyugati világ része volt míg Kelet Berlin az NDK fővárosa. A két rész a fal leomlása után egyesült, és Berlin újra az egységes Németország fővárosa lett. Jelenleg baloldali többség kormányoz, Müller polgármester szociáldemokrata, aki a zöldek és a Linke támogatását élvezi. A Linke az NDK egykori kormánypártja, amely megőrizte befolyásának egy részét Németország keleti tartományaiban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK