Érdekes

Alijev azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik.

Négy Nagy Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit mindenekelőtt Ilham Aliev elnöknek és családjának céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában.

Laundromat vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről,

amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt. Ezeket a fedő cégeket Aliev elnök utasítására a titkosszolgálat működtette és működteti, mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Aliev elnök édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban. Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot. Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Alijev örökölte. Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviár diplomácia”.

Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait. Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között?

Sztálin elvtárs grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit.

Ezért amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyvidéki Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény. Akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muzulmán népekre. Oszd meg és uralkodj rajtuk! – mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azerieket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után /1991/ háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek – jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviár diplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában.

A másik cél a pénzmosás – erre utal az oknyomozó újságírók vizsgálatának címe: Laundromat. Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magán vagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Aliev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollár milliárdosnak számítanak az Organized Crime and Reporting Project vizsgálata szerint.