Érdekes

Hogyan bánjunk a diktátorokkal?

Napjainkban Amerika úgy gondolja, hogy nem szakíthat sok tekintélyelvű szövetségesével, mert pl. ha befagyasztja a viszonyt pl. Budapesttel, az erkölcsileg rendben van, viszont csak több lehetőséghez juttatná az orosz mesterkedést a NATO keleti szárnyán.

Hogy egy szaúdi újságíró eltűnt Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, annak rá kellene ébresztenie az Egyesült Államokat, hogy új módon kellene viszonyulnia a diktátorokhoz, akik között a Bloomberg elemzése szerint ott van Orbán Viktor is.

A kommentár az eset kapcsán azt emeli ki, hogy vannak hátulütői az együttműködésnek, ha a másik oldalon olyan országok találhatóak, amelyek elnyomják a demokráciát és az emberi jogokat. Az illiberális és demokráciaellenes gyakorlat már olyan fontos NATO-államokban is gyökeret vert, mint Magyarország, Törökország és Lengyelország. Hogy féken tartsák ezeket a baráti autokratákat szerte a világban, azt csak megnehezíti az orosz, kínai és iráni geopolitikai revizionizmus újbóli felbukkanása.

Mert cselekedhet ugyan a magyar, lengyel, török és a szaúdi kormány sorozatban mélyen elítélendő módon, csak éppen országaik kulcsfontosságú helyeken vannak a geopolitikai versengés szempontjából.

Napjainkban Amerika úgy gondolja, hogy nem szakíthat sok tekintélyelvű szövetségesével, mert pl. ha befagyasztja a viszonyt pl. Budapesttel, az erkölcsileg rendben van, de csak több lehetőséghez juttatná az orosz mesterkedést a NATO keleti szárnyán. De semmiképpen sem szabadna zöld jelzést adnia az emberi jogok és a jogállam megsértéséhez, mert az csak további törvénytelenségekre sarkall.

Egyben kikezdi az USA erkölcsi tekintélyét és ideológiai vonzerőt képez Washington barátai és vetélytársai között, lásd a szívélyes viszonyt Putyin és a magyar erős ember, Orbán között. Ezért az Egyesült Államoknak arányos, de érzékeny válaszlépéseket kell tennie, ideértve pl. hogy kizárják a NATO-gyakorlatokból a kvázi-autoriter Magyarországot, és hogy az elnök szólaljon meg erőteljesen az elnyomás ellen. A kétoldalú kapcsolatokban csendesen, de következetesen kell képviselnie az alapvető emberi jogok betartásának fontosságát. Lengyelország esetében még keményebben kell fellépni, mert az csak Kínával tud szorosabb kapcsolatot kialakítani válaszként.

Az viszont semmiképpen sem teheti meg, hogy azt sugallja: jóváhagyja az illiberális politikát, vagy egyszerűen nem vesz tudomást arról. Ám Trump pontosan ezt csinálja. Hogy kiállt az eltűnt szaúdi újságíró ügyében, az jó jel. Az viszont nem sok jót vetít előre, hogy még csak megfontolni sem hajlandó az amerikai fegyvereladások korlátozását a királyságnak. Nem kérdés: nehéz pontosan belőni, miként kell viszonyulni a baráti diktátorokhoz. Ám ha az USA meg sem próbálja, az lejáratja az eszményeit és az érdekeit.

Bloomberg/Szelestey Lajos

Olimpia és korrupció

Milyen ajándékot fogadhat el a nemzetközi olimpiai bizottság egy tagja? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem szeretné ezt a véletlenre bízni: egy kis etikai kódexet állított össze és küldött el tagjainak. Nem véletlenül, hiszen a testületet megviselték a korrupciós vádak.

 

Két olimpia odaítélését is gyanúsnak tartják számos országban, olykor ott is, ahol az olimpiát végül is megrendezték.

Ez a helyzet Brazíliában is, ahol a korrupciós vádak miatt az egész olimipai bizottság lemondott. Az ex-elnök, Carlos Nuzman a korrupciót vizsgáló ügyészség célkeresztjében van, többéves börtönbüntetés várhat rá, miután egyértelműen kiderült: megvesztegetéssel szerezte meg az olimpiát Brazíliának.

Gyanúba keveredett a következő olimpia, a tokiói is. Négy tag már nem is vett részt a NOB legutóbbi – Limában tartott – ülésén. Azok, akiket korrupcióval vádolnak. A legismertebb közülük Frankie Fredericks, Namíbiából. Az egykori kiváló atléta állítólag kulcsszerepet játszott abban az ügyben, hogy az afrikai államok küldöttei „hasznosan szavazzanak”.

És mi van Párizzsal, ahol a 2024-es olimpiát rendezik majd? A francia főváros vetélytárs nélkül nyerte el a nyári játékok rendezési jogát. Budapest visszalépése után Los Angeles maradt még talpon, s a NOB  úgy ítélte meg, hogy mindkét város pályázata remekül sikerült, ezért ők kaptak jogot a két következő olimpia megrendezésére. Los Angeles előre engedte Párizst, amely már többször pályázott eredménytelenül.

Így a francia főváros nem kényszerült a szavazatok megvásárlására, mint Brazília. Ahol nemcsak a korrupciós vádak borzolják a közvéleményt hanem a pénzügyi csőd is: az olimpia – éppúgy mint a korábban drága pénzen megvett labdarúgó világbajnokság – teljes anyagi kudarcnak bizonyult. 6 milliárd dolláros lyukat ütöttek Brazília költségvetésén, amely ezért kínos megszorító politikára kényszerült, amelybe szinte az egész politikai osztály belebukott.

Elsüllyedt Csernobil?

Nukleáris meghajtású volt az az orosz tengeralattjáró, melyen hétfőn tűz ütött ki -14 tengerész halálát okozva – ismerte el Putyin elnök. „Megkérdeztem Sojgu hadügyminisztert erről és ő azt válaszolta: igen, a tengeralattjáró atom meghajtású volt, de a reaktort teljes mértékben izolálták!”

A tengeralattjáró valahol az Északi sark közelében süllyedhetett el. Jelenleg a kutatás a tenger fenekén folyik – közölte Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter. Közben Kronstadtban, Szentpétervár közelében , a tengeralattjáró flotta főhadiszállásán gyász ünnepséget tartottak a 14 orosz tengerész emlékére.

Norvégiát nyugtalanítja az orosz tengeralattjáró elsüllyedése és tájékoztatást kért Oroszországtól. Amely régi rossz szokása szerint most is megkísérelte elhallgatni a nukleáris meghajtású tengeralattjáró katasztrófáját. Bár a tűz hétfőn ütött ki a tengeralattjárón, de csak kedden este jelentették be Moszkvában. Norvégiában és az USA-ban jelezték a katasztrófát , és ezért az oroszok nem hallgathattak tovább. 1986-ban a kijevi és a moszkvai vezetés heteken át titkolta az atomerőmű katasztrófáját Csernobilban. Csakis külföldi nyomásra ismerték el: katasztrófa történt az egyik legjelentősebb atomerőműben Kijev közelében és a sugárzás miatt sokezer embert ki kellett költöztetni a lakhelyéről. Az erőmű közvetlen környezete ma is zárt övezet Ukrajnában.

Nem elsüllyedt Csernobil -e az orosz tengeralattjáró? Moszkvában azt állítják , hogy nem! Az oroszok szavahihetősége nukleáris kérdésekben meglehetősen alacsony – különösen, hogy most egy olyan tengeralattjáróról van szó, melyet a NATO nem is tud szakszerűen azonosítani. Valószínűleg egy új tengeralattjáró típusról van szó, mely első útját tehette az Északi sark környékén, ahol a temetője lett 14 orosz tengerésznek, akik a nukleáris meghajtású tengeralattjárón szolgáltak.

Túléli-e a világ legősibb mestersége a koronavírus válságot?

„A prostitúció recesszió biztos vállalkozásnak számított. Eddig. A távolságtartás miatt az egész mesterség kérdésessé vált” – mondta egy szexmunkás, aki „olcsó eszkortnak nevezi magát. A CNN összeállításból kiderül: több millióan éltek szex munkából az Egyesült Államokban, ahol a döntő többség helyzete drámaivá vált. Elfogytak a kliensek és elfogyott a pénz …

Kevesebb munka több kockázat

Maszk kötelező. A partner tussoljon le vagy legalábbis mosson alaposan kezet. Csókolózás kizárva. Ezek azok az alap szabályok, melyeket a szexmunkásoknak ajánlanak. És a legfontosabb: a hőmérő! Enyhe hőemelkedést még lehet tolerálni hiszen ez a szituációból is fakadhat. Láz esetében szó sem lehet szexről!

Furcsa módon a kórházi dolgozók azok a lelkes kliensek, akik mindennek ellenére nagy számban jelentkeznek a szexmunkásoknál, akik továbbra is űzik az ipart a koronavírus válság kellős közepén. „Óránként 300 dollárt is hajlandóak fizetni a szexért az orvosok és az ápolók” – mesélik. Aki leállt, de folyamatosan kapja az ajánlatokat. „Nagy a kísértés, mert fogytán a pénzem. De hát a kórházban könnyen lehet fertőzést kapni. Óriási a kockázat.”

Éhség és nyomor

Az Egyesült Államok polgárainak 10%-a arról számolt be, hogy nem táplálkozik kielégítően, mert nincs miből. A munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót. „Pontosan tudom, hogy mikor jön a szociális segély, mert akkor keresnek fel a kuncsaftjaim is” – mondja egy szexmunkás, aki nem engedheti meg magának a leállást. Elvben persze ők is kaphatnának szociális segélyt, de a legtöbb államban tilos a prostitúció. A szexmunkások legnagyobb része nem fizet rendszeresen adót. Így aztán nemigen számíthatnak állami támogatásra. Csakis saját szervezeteik nyújtanak segélyt. Egy szexmunkás, aki 16 éve dolgozik San Franciscóban, a válság előtt 40 klienst fogadott hetenként. Most teljesen leállt, és nem tudja fizetni a lakbérét sem. A Black Sex Workers Collective-hoz fordult. 400 dollárt kapott. De mi lesz utána?

Távmunka?

A fiatalabb és gazdagabb szexmunkások átálltak az internetes szolgáltatásra. Csakhogy ez komoly befektetést és szakértelmet igényel. A döntő többségnek se pénze se a megfelelő digitális tudása nincs meg hozzá. Van viszont családja. A gyerekek elől nagyon nehéz elrejteni a világ legősibb mesterségét.

Veszélyes partnerek

„Aki hozzánk jár ilyen időkben, az túllépi a szabályokat. Tudja, hogy nagyon sokat kockáztat. Ennek következtében mi is nagyon sokat kockáztatunk, ha fogadunk egy ilyen ügyfelet” – nyilatkozta egy szexmunkás.

A távmunka megóv ettől, de pénzt hoz. Maya egy New York-i prostituált 8-10 ezer dollárt keresett a válság előtt. Most jó, hogyha a fele bejön …

Ez a válság más mint a korábbiak

A nagy kockázat miatt sok szexmunkás szeretne felhagyni a mesterségével, de nem nagyon tud, mert a munkaerő piacon óriási a túlkínálat. Az életrajzban pedig nem mutatnak igazán jól a prostitúcióval töltött évek.

Ezért nagy a kísértés, hogy a nagy kockázat ellenére folytassák a világ legősibb mesterségét, mert másból nem tudnak megélni: „a bankszámlám lenullázódott. A régi kliensek mind azt kérik , hogy kezdjük újra. Ajánlottam nekik az internetes szolgáltatást, de az nekik kevés. Egyelőre még ellenállok a nagy kockázat miatt, de nem tudom, hogy meddig leszek képes erre?!” – nyilatkozta egy szexmunkás a CNN televízió portáljának.

Tilos a külföldi bankszámla az orosz vezetőknek

Putyin húsz éve uralkodik orosz földön, de Moszkvában csak most hoztak törvényt arról, hogy a Védelmi Tanács tagjainak nem lehet bankszámlája külföldön. Ezenkívül a titkosszolgálatok vezetőit és magasrangú tisztjeit attól is eltiltják, hogy lakásokat tartsanak fenn idegen országban.

A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó testülete, az elnöke nem más mint Vlagyimir Putyin. Mi van az ő vagyonával?

200 milliárd dollár

A Washington Post évekkel ezelőtt arról írt, hogy az orosz elnök a világ leggazdagabb embere, mert a vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt. Ezt a szintet csak nemrég érte el a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon alapító elnöke. Az amerikai lap szerint Putyin pénze különböző adóparadicsomokban van elrejtve – családtagjainak nevén. Moszkvában siettek cáfolni, de az köztudott, hogy aki a sajtóban Putyin családi ügyeit firtatja az megnézheti magát! Putyin minden családi ügye államtitok éppúgy mint a vagyona is.

Az amerikai sajtó titkosszolgálati forrásokra hivatkozva megkockáztatja azt az állítást is, hogy Putyin vagyona nem igazán magán vagyon hanem az orosz titkosszolgálati elit közös házi pénztára.

Azt a kérdést sem az amerikai sem az orosz sajtó nem teszi fel, hogy a Szovjetunió bukása után csaknem 30 évvel miért a Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb intézménye vagyis a katonák és a titkosszolgálat miért játszanak még mindig meghatározó szerepet az ország életében?!…

Sztálin elvtárs a népszerűsége csúcsán?

A Szovjetunió ura, aki több mint húsz éven át teljhatalommal irányította a világ első kommunista államát, a ma élő oroszok szemében pozitív történelmi alak. Mindenekelőtt azért, mert megnyerte a második világháborút. A diktatúra szörnyűségeit úgy tekinti a ma élő oroszok többsége mint szükséges áldozatot a világháború megnyeréséhez.

A Levada közvélemény-kutató intézet szerint az oroszok 70%-a tekinti pozitívnak Sztálin elvtárs szereplését a szovjet állam élén. Csak 19% nyilatkozott negatívan Joszif Viszarionovics Sztálinról, aki többmillió honfitársát gyilkolta meg. A kedvező vélemények száma emelkedett a négy évvel ezelőtti felméréshez képest, a negatív vélemények száma pedig jelentős mértékben csökkent.

Sztálin egyik leszármazottját felháborítja a kedvező értékelés: az egyik dédunokája, Jacob Dzsugasvili elítélte a tömeges megtorlásokat, melyek a Szovjetuniót abban az időben jellemezték. „Aki igazolhatónak tartja ezeket a gyilkosságokat, annak vagy elment az esze vagy igen kétséges az erkölcsi alapállása!” – fogalmazta meg véleményét meglehetősen sarkosan dédapjáról Jacob Dzsugasvili. Sztálin továbbra is a Vörös téren van eltemetve – igaz, hogy már nem a mauzóleumban Lenin mellett. Miután Sztálin utóda, Hruscsov elítélte a korábbi idők terrorját, a grúz vezér holtteste kikerült a mauzóleumból, de a többi híres bolsevik vezető között van eltemetve a Vörös téren Moszkvában. Időnként felmerül, hogy el kellene vinni onnan, de a döntéshozók – tekintettel a közvéleményre – óvakodnak ettől, hiszen Sztálin még mindig a világháborús győzelmet és Oroszország világhatalmi státuszát jelenti az oroszok többsége számára.

Politico: a demokráciákban jobb a foci

A brüsszeli lap az EB csoportmérkőzések eredményeit vetette össze az Economist Intelligence Unit demokrácia indexével. A futball rajongó magyar miniszterelnök számára meglehetősen lesújtó lehet a tanulság.

A demokráciák jobban fociznak – állapítja meg a Politico miután össze hasonlította a csapatok gól különbségeit egymással. A lista végén Oroszország és Törökország kullog. Mindkét csapat leszerepelt az Európa bajnokságon. Putyin és Erdogan rendszere pedig a demokrácia indexen az utolsók közt szerénykedik Európában az Economist Intelligence Unit szerint.

Magyarország és Lengyelország szereplését sem kísérte siker az Európa bajnokság csoport körében, és mindkét állam gyengén teljesít a demokrácia indexen is. Az élen az olaszok, a hollandok és a németek végeztek ezen a furcsa táblázaton. Azóta már tudjuk, hogy a hollandok elvéreztek épp Budapesten a demokrácia indexen kevésbé sikeres csehekkel szemben.

Pénz beszél

A sport sikerhez persze nemcsak demokrácia kell hanem pénz is. Így nem csoda, ha a gazdagabbak országok általában jobban szerepelnek mint a szegényebbek.

Mindez természetesen nem bizonyíték – siet elismerni a három szerző is, de rámutatnak arra: kétségkívül van statisztikai összefüggés aközött, hogy egy állam mennyire demokratikus és hogy mennyire sikeres a futball Európa bajnokságon.

Ennek alapján a Politico szerzője úgy véli: Dánia lehet a leginkább esélyes a foci EB megnyerésére. Nemcsak azért, mert jó csapata van, hanem, mert a második helyet szerezte meg az Economist Intelligence Unit demokrácia indexén. A dánok egyelőre a pályán is igazolják a Politico szerzőinek jóslatát.

Covid 19 a halál után is fertőz

Tavaly szeptemberben az olasz tengerparton fekvő Abruzzo tartományban egy 41 éves ukrán férfi és barátja úszni ment a tengerbe. Tizenhat órával később halottnak nyilvánították, miután megfulladt.

Szomorú történet, de nem orvosi rejtély, kivéve, hogy a halála után csaknem hat teljes hétig testében nem kevesebb, mint 28 alkalommal találtak pozitív vírust. Az ügyben érintett kutatók azt állítják, hogy ez a hír döntő fontosságú a patológusok számára.

Még furcsább az a tény, hogy a férfi a halála előtt „teljesen tünetmentes volt” – írta a csapat a BMC Journal of Medical Case Reports-ban megjelent tanulmányában.

A jelentés megjegyzi, hogy ez a megállapítás tükrözi a tesztelés fontosságát minden poszt mortem esetben, és nem csak a covidos halálesetek esetében, ami azt mutatja, hogy a patológusoknak ellenőrizniük kell a vírusrészecskéket „sokkal a halál pillanata után, még akkor is, ha alacsony kezdeti vírusterhelést mértek”.

Nemcsak a vírusrészecskék voltak kimutathatók a halál után közel hat hétig, hanem a tesztidőszak végéig csak azok voltak az azonosítható részecskék.

Valójában 41 nap elteltével ezek a tesztek már nem szívták fel az emberi RNS-t. Ez azt jelenti, hogy a vírustesztek továbbra is pozitívak voltak, miközben az emberi sejtek felismerhetetlenné váltak.

Az esettanulmánynak valós következményei vannak a holttestek világjárvány alatti kezelésében.

„Hiányoznak az adatok a vírus holttesteken való jelenlétéről és a holttestek fertőzésének kockázatáról. Ez azért jelent problémát, mert „halott boncolást kell végezni.”

A munkavállalók különböző csoportjait (patológusok, technikusok és így tovább) érintkezésbe hozza egy lehetséges biológiai kockázati forrással, aminek nem csak egészségügyi szempontból is következményei lehetnek” – írták.

Nem ez az első eset, hogy a vírus hosszú ideje egy halott ember testében van. Körülbelül másfél évvel ezelőtt az Egyesült Királyság kutatói boncoltak egy 50 éves férfi holttestét, aki a COVID-19-ben halt meg. Huszonhét nappal halála után kimutatták a vírust a tüdejében. Ez annak ellenére van így, hogy hosszú idő telt el, és a halála után közvetlenül az orráról és torkáról készült tamponok negatív eredményt adtak.

Ami pedig az ukrán férfit illeti – végre megérkezett a temetési engedélye, ami  „a test bomlási állapotaként” leírtakkal együtt végül a tanulmány lezárásához vezetett.

A britek is „migránsolnak”

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Biden elnöknek mégsem kell buszra szállnia

Busszal viszik a világ vezetőit Erzsébet királynő gyászszertartására – erről értesített a Foreign Office.

Furcsa csúcsra kerülhetett volna sor Londonban, ahol a Westminster apátságban tartják meg Erzsébet királynő gyászszertartását rendkívüli biztonsági készültség mellett. A brit tervezők eredeti terve szerint egyetlen külföldi vezető sem jöhet saját autóval  az apátságba. Hasonlóképp kizárt a helikopterek használata is.

Joe Biden buszozik? Sokan elképzelhetetlennek tartják ezt hiszen az amerikai elnököt elképesztő biztonságirendszer védelmezi. A brit szervezetők viszont azzal érveltek, hogy csakis úgy tudják megteremteni a kollektív biztonságot, ha mindenki autóbuszon érkezik az apátsághoz. Akkora tömeget várnak ugyanis külföldről, hogy minden állam csakis egyetlen párt küldhet a szertartásra.

A brit külügy elküldte a gyászszertartással kapcsolatos protokollt minden nagykövetségre. A brit külügy rendkívüli mértékben sajnálja, de így is teltház várható az apátságban. III. Károly király a gyászszertartást megelőző este fogadást ad a Buckingham palotában, és ezen delegációk is részt vehetnek.

A gyászszertartás után a brit külügyminiszter ad fogadást a Westminster apátságon belül. Oda gyalog kell elmenniük a külföldi vezetőknek. Kétoldalú tárgyalások a nagy tömeg miatt nem képzelhetők el – hangsúlyozza a brit külügy. Washingtonban rögtön közölték: kizárt, hogy Biden elnök buszra üljön. Erre kiderült, hogy a külföldi vezetők egyenlőek ugyan, de vannak egyenlőbbek nevezetesen Joe Biden, a japán császár, Emmanuel Macron etc. A G7 vezetők kivételt képeznek.

Kéretik nem különgépen érkezni

Heathrow repülőtere nem fogad különgépeket az országos gyász idején. Ezért azt javasolják a külföldi vezetőknek, hogy érkezzenek légijáratokkal Londonba. Ha egy államfő vagy kormányfő ragaszkodik a különgéphez, akkor London más repülőtereit kell igénybe vennie. A repülőtérről nem lehet helikopterrel bejönni a városba – hangsúlyozza a külügy terve. Amely azt is hozzáteszi: számítani kell arra, hogy a repülőgép nem arra a repülőtérre érkezik ahova eredetileg tervezték a nagy forgalom miatt.

Putyin nem megy

A legkényesebb kérdés az orosz elnök londoni fogadása lenne hiszen az Ukrajna elleni agresszió miatt Putyin pária lett a nemzetközi diplomáciában. Az oroszok el akarják kerülni a kínos visszautasítást, ezért Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője közölte: Putyin nem utazik Londonba Erzsébet királynő temetésére. Az angol királynő 2003-ban fogadta a Buckingham palotában Vlagyimir Putyint és nejét.

Erzsébet királynő gyászszertartása szeptember 19-én hétfőn lesz a Westminster apátságban Londonban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK