Kezdőlap Világ Oldal 56

Világ

Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

Martin Schulz lesz az új német külügyminiszter

0

Szociáldemokrata lesz a pénz- és a munkaügyi miniszter is. Az Orbán-barát bajor CSU búcsúzó elnöke, Seehofer viszont a menekültügyhöz legközelebb álló belügyminisztériumot fogja vezetni. Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Véget ért szerda hajnalban Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalása, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete. A tavaly szeptemberi választások követően húzódtak el a megbeszélések.

A Spiegel, a Bild, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Angela Merkel még a mára tervezett munkaebédjét Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel is kénytelen volt elhalasztani, csak hogy megszülessen a megállapodás, amelyet nemcsak Németországban, hanem az unióban is nagy várakozás előzött meg.

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Ha nagyobb, mint eddig, akkor van miért aggódnia az Orbán-kormánynak.

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A pártelnök, Martin Schulznak a januári pártkongresszuson csak szerény többséget sikerült elérnie a nagykoalíció támogatásában. A Független Hírügynökség által megkérdezett szakértő azonban kizártnak tartja, hogy a szociáldemokrata tagság szavazataival megfúrná a megállapodást.

Trump beszólt Merkelnek, aki ettől népszerűbb lett

0

Az USA nem lesz migránstábor – ezt üzente Donald Trump Angela Merkelnek, kihasználva azt, hogy a kancellárt belső ellenségei támadják bevándorlási politikája miatt.

Horst Seehofer német belügyminiszter azt javasolta, hogy fogjanak össze Ausztriával és Olaszországgal annak érdekében, hogy kizárják a menedékkérőket a három állam területéről. Angela Merkel elutasította ezt a megoldást, mondván, hogy európai megoldás szükséges.

Angela Merkel úgy oldotta meg a menekültválságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország megakadályozza az olyan tömeges bevándorlást, mint amilyenre 2015-ben sor került. Akkor több mint egymillió menedékkérő érkezett – jelentős részben Magyarországon keresztül – Ausztriába és Németországba.

Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet azért Erdogannak, hogy akadályozzon meg egy hasonló inváziót.

Bár Törökország és az EU viszonya rossz, ám ehhez az egyezményhez mindkét fél tartja magát.

A bevándorlók többsége az EU-török egyezményt követően Olaszországon keresztül érkezett Európába. A mostani, populista kormány hatalomra kerülése után máris lezáratta a kikötőket a menedékkérőket szállító hajók elől. Ezt követően javasolta Kurz osztrák kancellár és Seehofer német belügyminiszter, hogy Olaszországgal együtt lépjenek fel a bevándorlók kizárására. Az EU hamarosan megvitatja a közvéleményt minden tagállamban megosztó kérdést.

Donald Trump most úgy érezte, hogy neki is hallatnia kell a hangját Merkel ellenfeleinek támogatására. Ezt korábban már berlini nagykövete is megtette, aki nyíltan elitcserét javasolt Európa polgárainak.

Az USA új nagykövetének nyílt beavatkozása Németország és az EU belső ügyeibe felháborodást váltott ki Németországban. Trump bírálata Merkel menekültpolitikáját illetően szintén elutasításra talált a német közvéleményben.

A 83 milliós Németország, a világ negyedik legerősebb gazdaságával és vezető szerepével meglehetősen unja az amerikai leckéztetést.

Ráadásul Donald Trump Németországgal szemben is kereskedelmi háborút folytat. Kifogásolta, hogy több a német autó Amerikában, mint az amerikai Európában. Nem lehet, hogy a mi autóink jobbak? – teszik fel a jogos kérdést Donald Trumpnak. Aki ettől függetlenül tovább játssza az elefánt szerepét a porcelánboltban. Az Egyesült Államokban kongresszusi választások lesznek, és Trump meg akarja mutatni, hogy milyen kemény.

Ha ugyanis a republikánusok veszítenek novemberben, akkor Trumpnak ellenzéki kongresszussal kell majd kormányoznia. Ebben az esetben azok a vizsgálatok, melyek Trump orosz kapcsolatait firtatják, nyilvánvalóan megerősödnének. Ezért Trumpnak létfontosságú a győzelem novemberben a választásokon, még azon az áron is, hogy tönkreteszi kapcsolatait Európa vezető hatalmával, Németországgal.

Orosz tábornok győzte le az orosz csapatokat Harkov körül

0

Olekszandr Szirszkij vezérezredes tervezte meg azt a hadműveletet, mellyel futásra kényszerítették az orosz haderőt Ukrajna északkeleti részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka már nem először mutatta meg az oroszlán körmeit hiszen ő védte Kijevet, melyet az orosz csapatok három nap alatt el akartak foglalni. Az orosz elit kommandós alakulatot megölték a repülőtéren, ahol ők tervezték Zelenszkij elnök és az ukrán katonai vezetés legyilkolását.

Kicsoda Olekszandr Szirszkij vezérezredes, akinek Zelenszkij elnök az életét és katonai sikereit köszönheti?

Orosz parancsnok az ukrán erők élén

Az 57 éves vezérezredes életrajza elég titokzatos. Csak annyit lehet tudni, hogy Moszkva mellett Vlagyimirban született, és az orosz fővárosban járt katona iskolába. Ukrajnában népszavazást tartottak a függetlenségről a Szovjetunió felbomlása után , és az emberek több mint 90%-a az elszakadás mellett döntött. Köztük sok ukrajnai orosz is.

Putyin valószínűleg nagyot tévedett akkor amikor azt hitte, hogy Ukrajnában az oroszok tárt karokkal várják majd az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok jelentős része éppúgy a Nyugathoz szeretne tartozni mint az ukránok. A Moszkva barát rendszerek ugyanis csak stagnálást és általános korrupciót hoztak Ukrajnának.

2014-ben következett be a fordulat Kijevben amikor elkergették Putyin emberét, Janukovicsot.

A nyugat barát kormányok megkezdték a nyugati nyitást. A hadseregben ez azt jelentette, hogy a szovjet iskolákban kiképzett tisztikar amerikai továbbképzésben részesült.

Olekszandr Szirszkij tábornok vezette az ukrán hadsereg átképzését a NATO normák szerint. Az amerikaiak javaslatára nevezte ki őt 2019-ben a szárazföldi erők parancsnokává Zelenszkij elnök. Olekszandr Szirszkij tábornok kezdettől fogva úgy nyilatkozott, hogy az oroszok nagyon meg fognak lepődni Ukrajnában, mert az ellenállás sokkal erősebb lesz mint ahogy ők gondolták. Egyetlen négyzetmétert sem adunk át harc nélkül – jelentette ki február végén amikor még sok nyugati katonai szakértő is úgy vélte, hogy Putyin gyors győzelme elkerülhetetlen Ukrajnában.

Olekszandr Szirszkij kiváló stratégának bizonyult: nagy önállóságot hagyott a helyi parancsnokoknak, de a nagy hadműveleteket ő tervezte meg. Ő irányította a harcot a keleti fronton Ukrajnában 2014 után amikor az oroszok két kormányzóságban is fegyveres alakulatokat hoztak létre Kijevvel szemben. Szirszkij tábornok tisztában volt ezeknek a milíciáknak a katonai értékével. Ezért

a mostani nagy áttörést úgy tervezte meg, hogy azt az arcvonalat támadták meg, melyet a milíciák védelmeztek.

Ezt a szovjet katona iskolákon tanítják: a második magyar hadsereget is azért érte megsemmisitő erejű támadás, mert a szovjet tábornokok így tudták bekeríteni a sokkal nagyobb erőt képviselő náci haderőt. Szirszkij tábornok bizonyította, hogy az ukrán hadsereg nemcsak partizán jellegű védekezésre hanem ellentámadásra is képes. A siker morális értelemben valószínűleg sokkal nagyobb mint pusztán katonai tekintetben. A téltől ugyanis mindkét harcoló fél tart Ukrajnában. Mind Zelenszkij mind pedig Putyin úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak véget kellene érnie a tél beállta előtt. Csakhogy mindkét fél győzelmet akar felmutatni mielőtt tárgyalna a tűzszünetről. Egyelőre ez Ukrajnának sikerült, ahol egy orosz tábornok mért csapást az agressziót elkövető orosz csapatokra, melyek egyre kevésbé értik: miért is kellene meghalniuk Putyin parancsára?

A muszlimok háromnegyede jól beilleszkedett Európában

Az alapvető jogok európai uniós hivatalának jelentése szerint a muszlim lakosság háromnegyede sikeresen beilleszkedett Európában. A megkérdezettek hetvenhat százaléka mondta azt, hogy erősen kötődik ahhoz az európai országhoz, amelyben él.

A beilleszkedés a legjobban a skandináv országokban megy: Finnország és Svédország van az élen a listán, de jól szerepelt Nagy-Britannia és Franciaország is. A két utóbbi államban, ahol igen jelentős muszlim közösség él, a szélsőjobboldali szervezetek gyakran hangoztatják, hogy nem sikerült a bevándorlók integrációja.

A jelentést közzétevő hivatal elnöke viszont arról beszélt Bécsben, hogy ez nem igaz. Az elnök elmondta, hogy a felmérését azután végezték, amikor Európa már túl volt az első nagy iszlamista merénylethullámon. 15 országban kérdeztek meg 10 527 iszlám vallású polgárt, akik már régóta Európában élnek. Sokan közülük már meg is szerezték az állampolgárságot.

„A muszlimok döntő többsége erősen kötődik a befogadó országhoz és elismeri annak jogrendjét. Tudomásul veszi, hogy neki kell alkalmazkodnia. Különösen igaz ez a bevándorló apák nemzedékére. A fiatalok körében kevésbé biztató a kép.” 

– mondta az európai alapjogok hivatalának igazgatója.

Több uniós államban viszont nem ilyen jó a helyzet. A beilleszkedés szempontjából Hollandia, Ausztria és Görögország a sereghajtó.

Ezekben az államokban a muszlimok nem érzik teljes jogú polgároknak magukat. A vizsgálat megmutatta, hogy sok helyen diszkriminálják őket: a megkérdezettek 39 százaléka számolt be ilyen esetről az elmúlt öt év során. Különösen a fátyol viselő nők érzik úgy, hogy az európai társadalom nem fogadja el őket (majdnem a megkérdezettek fele számolt be erről). 

A megkérdezettek 48 százaléka azt sem ellenezné, ha a gyermeke nem muzulmán partnert választana. A homoszexuálisokat a többség elfogadja, de 23% nem örülne annak, ha ilyen szomszédja lenne.

A jelentés is hangsúlyozza, hogy a muszlimok beilleszkedése az európai társadalomba hosszú folyamat, de

a többség tisztában van vele, hogy a magasabb életszínvonal azzal a követelménnyel is jár, hogy el kell fogadnia az európai jogrendet.

Túlélték e az Alcatraz szökevényei?

Több, mint ötven évvel ezelőtt történt a világ egyik leghíresebb szökése a világ leghíresebb börtönéből. A három elítélt további sorsáról akkor sem derült ki semmi, és azóta sem tudunk biztosat róluk. Többen úgy gondolják, hogy túlélhették a nagy télakot.

Az Alcatraz, más néven a Szikla valóban egy szikla, amely a San Francisco-öbölből emelkedik ki. Mindössze néhány sivár kőépület található rajta, ide szállították a leghírhedtebb bűnözőket a múlt század első felében, itt pihente ki magát Al Capone is. A műintézmény harminc évig működött, és ezalatt tizennégy szökési kísérlet történt.

Az egyik, és leghíresebb ezek közül három elítélt, Clarence Anglin, John Anglin és Frank Morris előadása volt, 1962. június 11-én. Ők hárman még egy angliai börtönben találkoztak, ahova hosszú bűnlajstromuk miatt kerültek. Szabadulásuk után áttették a székhelyüket Amerikába, ám nyilvánvalóan hiba csúszott a terveikbe, ha újfent rács mögé kerültek. És azért a Sziklába kötöttek ki, mert mindhárman kíséreltek meg már szökést korábbi kényszerlakhelyeikről.

Az Alcatrazból való szökésük olyan volt, mint amit megírtak abban a bizonyos nagy könyvben, hisz szó szerint keresztülvájták magukat a falon. A történetet rekonstruálók szerint ez a munka nagyjából másfél évig tarthatott, így nem beszélhetünk hirtelen ötletről. A lyukon keresztül egy kihalt folyosóra kerültek, innen a tetőre másztak fel, majd elérve a vizet felfújták a saját készítésű (sic!) gumicsónakjukat, és szépen vízre szálltak. És azóta senki nem hallott felőlük.

Azonnal elkezdődött persze az intenzív keresésük.

Keresték őket a szigeten, a vízben, a szárazföldön. Kerestek csónakmaradványokat, hullákat, bármiféle nyomot, de semmit nem találtak sem akkor, sem pedig azóta.

A történettel foglalkozó szakemberek úgy gondolják, hogy valamikor este nyolc, és éjjel kettő között történhetett mindez. Egy új számítógépes szimuláció most azt mutatja, hogy ha éjfél körül indultak, akkor volt esélyük elérni a partot. A program figyelembe vette a számításnál a tengeráramlatok irányát, a hőmérsékletet, a lehetséges szélirányt, és azt, hogy mindez ötven évvel ezelőtt történt. Viszont ha még pár órát a parton időztek, akkor a körülmények megváltozása miatt nagy valószínűséggel a tengerbe vesztek.

A holland szakemberek által vezetett kutatásban ötven virtuális csónakot indítottak útnak este nyolc és hajnali négy között, így vizsgálva meg egy sor lehetséges menekülési útvonalat. „Feltételezzük, hogy a menekülők tudtak evezni, így a szimulációs programba ezt is belevettük. Nem gondolom, hogy csak úgy sodródtak, ám figyelembe véve az ottani tengeri áramlatokat, az evezés nem elégséges. Őrült szerencsére is szükségük volt ahhoz, hogy partot érjenek. Ha nem az általunk említett időpontban indultak, akkor a dagály kivitte őket a nyílt tengerre, és ha más nem, a kihűlés biztos végzett velük. A San Francisco-i öbölben híresen erősek az áramlatok. Ha abban az időpontban indultak, amit említettem, akkor a dagály-áramlatok irányának megfordulása miatt jóval nagyobb esélyük volt az életben maradásra, mert ekkor a Golden Gate híd felé sodródtak volna.”

De ez az elmélet sem ad magyarázatot arra, hogy ha nem sikerült a tervük, és meghaltak, akkor miért nem találtak soha semmilyen nyomot, ami ezt alátámasztaná. És pontosan ebben bíznak a még élő rokonok és barátok, ez az, ami miatt többen vannak, akik úgy gondolják, hogy akár életben is lehetnek a szökevények.

A Dalai láma a Covid-19 vírusról

„Buddha is Zöld lenne!” Ezzel a címmel adott ki könyvet a 85 éves Dalai láma, aki ebből az alkalomból nyilatkozott a londoni Guardian-nek.

Mihez kezdjünk a Covid 19 pandémia idején?

Egy indiai bölcset idézett válaszképpen:

„Ha le tudjuk győzni a korona vírust , akkor nincs ok aggodalomra. Ha nem tudjuk legyőzni, akkor sincsen!”

Manapság a környezetvédelem köti le a tibeti vallási vezető figyelmét:

„Több mint egymilliárd ember vize kerül veszélybe” – hangsúlyozta a Dalai láma, aki arra utalt, hogy hazájából, Tibetből erednek azok a nagy folyók, amelyek azután termékennyé teszik a síkságokat. „Tibet olyan lesz mint Afganisztán” – folytatta fejtegetéseit a vallási vezető, aki 2011-ben visszavonult a politikától. Azóta elsősorban a környezetvédelemmel foglalkozik az indiai Dharamsala-ban, ahol több mint hatvan éve él.

„A nagyhatalmaknak, amelyek oly sok pénzt költenek a fegyverkezésre, nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a környezetvédelemre!”

A Dalai láma egyedülálló módszert javasol arra, hogy a nagyhatalmak vezetőit miképp lehet meggyőzni a környezetvédelem fontosságáról:

„Be kellene zárni őket egy terembe, és oda szén-dioxidot beengedni. Hadd érezzék, hogy milyen is az! A vezetők nagyon is gyorsan észrevennék, hogy milyen nehéz is oxigén nélkül élni!”

A Dalai láma szerint az emberiség megosztottsága az egyik fő gond: „túl nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a mi nemzetünkről, a mi vallásunkról vagy épp az ő vallásukról beszéljünk. Minden ember egy egyéniség” – fejtette ki álláspontját ezzel kapcsolatban.

Ki lesz az utóda? Erről most nem nyilatkozott egyértelműen, mert korábban vihart kavart a kijelentése azzal kapcsolatban, hogy az új Dalai láma lehetne akár nő is, de csak akkor, ha nagyon csinos!

Régebben az volt a tibeti buddhisták vallási vezetőjének a véleménye, hogy ő lehet az utolsó Dalai láma. Attól tartott ugyanis, hogy a kínai hatóságok jelölik ki az utódát. Ma már úgy nyilatkozott, hogy tudna élni Kínában is, mert „ott él a világon a legtöbb buddhista.”

Az utódlás kérdését immár a fiatalabb generációra hagyja: „amíg élek addig szeretnék hasznos lenni mások számára. Az már nem rám tartozik, hogy azután mi lesz. Az már a mások gondja lesz.”

És mi történik a Dalai lámával újjászületése után?

„Lehet, hogy a Holdon vagy a Marson születek újjá. Akkor pedig éhezni fogok!” – mondta a szívesen tréfálkozó Dalai láma a Guardian tudósítójának.

Az erdélyi magyarok közel fele hiszi, hogy több a magyar Erdélyben, mint román

0

Pedig ez a kijelentés már 100 évvel ezelőtt se nagyon volt igaz. Szociológusok mérték fél, hogyan érezzük magunkat mi, és ehhez képest a románok.

Soha nem látott részletességű és mélységű felmérést készítettek az RMDSZ megbízásából az erdélyi magyarok általános közhangulatáról, az intézményekben való bizalmáról, jövőképéről, az etnikai párhuzamosság kérdéséről, illetve az etnikumközi viszonyokról. Az eredmények pedig nem túl szívderítők:

* egyre kevésbé beszélünk például románul

** teljesen torz az önképünk, a többségünk például még mindig hisz a 2 millió erdélyi magyar toposzában

*** az Európai Unióba vetett bizalom jelentősen csökkent

**** ami azzal is összefüggésben lehet, hogy egyre inkább csak magyarországi médiát fogyasztunk

***** és sokkal pesszimistább jövőt vizionálunk, mint a romániai átlag, és még hosszan lehetne sorolni.

(…) Az erdélyi magyarok 83 százaléka tartja kívánatosnak, hogy csökkenjen a nem európai bevándorlók száma (59 százalék a romániaiak esetében ez az arány), illetve 84 százalékuk szerint csökkennie kellene a kivándorlásnak az országból (60 százalék a romániaiak esetében ez az arány). A kutatást végzők szerint a kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan fontosnak tartják az ország nemzetközi tekintélyének a növekedését, az ország fejlődését, mint a romániaiak (82 százalékos arányt mutat mindkét mérés). Magyarország nemzetközi tekintélyének a növekedését az erdélyi magyaroknak a 87 százaléka szeretné, a romániaiak esetében ez az arány 35 százalék, ami a szociológusok szerint egyáltalán nem elhanyagolható szám.

(…) Az erősödő etnikai párhuzamosodással függ össze a magyarok demográfiai és közösségi önképének az alakulása, tehát az, hogy mennyire látják a saját társadalmukat párhuzamosnak (kompaktnak) és kiterjedtnek Erdélyen belül, illetve (a csak részben indokolt) a demográfiai stressznek a kérdése is. Elmagyarázzuk: például a vegyes házasságokkal korántsem az a helyzet, amit az erdélyi magyarok gondolnak. Ugye a magyarok közel háromnegyede gondolja, hogy az elkövetkezendő 20 évben nőni fog a vegyes házasságok gyakorisága, holott egyre ritkábbak, mert egyre inkább tömbökben (Székelyföldön és Partiumban) élnek a magyarok. Tehát az önképnek ez az eleme nem felel meg a valóságnak. És nem csak ebben a kérdésben látják torzan a helyzetüket az erdélyi magyarok. A magyarok önképe a legkevésbé reális, évtizedekkel ezelőtti számokról beszélnek, de még románok is felülbecsülik a magyarok számát. A közösség méretét tekintve tovább is átlagosan 2 millió erdélyi magyarral számoltak a megkérdezett magyarok, holott már korántsem vagyunk annyian. Ezzel párhuzamosan a románok számát pedig jelentősen alulbecsülik, míg a romákat jelentősen felülbecsülik. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet becslése szerint például míg 1,3 millió roma élhet az országban, addig a magyarok 2,3 millióra becsülik a számukat. (…)

(Transindex)

Szodoma, könyv a Vatikánról

Rómában köztudott, Ferenc pápa is beszélt már róla, de ennek ellenére a homoszexuális egyházi vezetők ügye még mindig tisztázatlan. Erre vállalkozott most Frederic Martel francia újságíró.

A közszolgálati France Culture munkatársa már sok könyvet publikált ebben a témában, de Szodoma című könyvében azt állítja: magában a Vatikánban is működik a homoszexuális papok szervezete, mely komoly befolyást gyakorol az egyház életére…

A 600 oldalas könyv kevés egyértelmű bizonyítékot tartalmaz. Csak megerősíti azokat a pletykákat, amelyek már korábban is keringtek egyes egyházi vezetők körül. A probléma az, hogy a francia újságírónak igazában nem sikerült belül kerülnie a hallgatás falán.

Omerta – a hallgatás kötelező

Ebben a kényes kérdésben uralkodik a hallgatás törvénye, amely évszázadok óta a Vatikán első számú védelmi vonalát jelenti. Épp ezért Szodoma bűneinek elítélése és gyakorlása semmiképp sem tartozik a vállalható és bevallható ügyek közé. Az egyszerre nyolc nyelven megjelenő könyv világ premierje ezért valószínűleg csalódást okoz – véli a párizsi Le Figaro kritikusa, aki szerint kevés új dolgot tudunk meg arról, hogy a homoszexuális egyház atyáknak milyen szerepük is van a Vatikánban?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK