Kezdőlap Világ Oldal 296

Világ

Kihallgatták a Las Vegas-i lövöldöző élettársát

0

Marilou Danley szerdán ügyvédjén keresztül közölte: nem tudta, hogy mészárlást tervez Stephen Paddock, a Las Vegas-i lövöldöző.

Marilou Danley a közleményben azt állítja, hogy Paddock külföldre küldte, hogy meglátogassa családját.

Szerdán a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai hallgatták ki a 62 éves Danleyt, aki kedden éjjel érkezett vissza a Fülöp-szigeteken tett több mint kéthetes látogatásáról az Egyesült Államokba.

Elmondta, hogy kezdetben nagyon örült annak, hogy Paddock pénzt utalt át neki arra, hogy családjának házat vegyen a Fülöp-szigeteken, később viszont már attól tartott, élettársa szakítani akar vele. Rendőrségi források korábban nyilvánosságra hozták, hogy Stephen Paddock a tette elkövetése előtti héten százezer dollárt utalt át a Fülöp-szigetekre.

„Sosem mondott semmi olyat vagy tett olyasmit tudomásom szerint, amit figyelmeztetésként érthettem volna, hogy ilyen szörnyűség fog történni”

– hangsúlyozta Danley. Sohasem merült fel benne, hogy a férfi erőszakra készülne bárki ellen, és „kedves, gondoskodó, csöndes emberként” ismerte meg.

Az MTI beszámolója szerint a hatóságok sem találták nyomát eddig annak, hogy a nő  tudott volna Paddock szándékáról. Azt még mindig nem tudják, hogy mi vitte rá a 64 éves férfit arra, hogy a Mandalay Bay Hotel és Kaszinó 32. emeletén lévő szobájából tüzet nyisson egy countrykoncert nézőire, majd öngyilkosságot kövessen el. A mészárlásban 59 ember halt meg és több mint ötszázan megsérültek.

Orbán lesz Macron fő ellenlábasa

0

Budapesti kormányforrások szerint a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással. Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország – írja a Guardian.

A brit kilépés megnövelte Orbán Viktor lehetőségét, hogy szétverje az Európai Uniót. Így látja a helyzetet a Német Külpolitikai Társaság Kelet-Európa-szakértője.

A Guardiannek írt véleménycikkében Milan Nic rámutat, hogy a nagy választási siker felerősíti a magyar kormányfő regionális ambícióit, merthogy az erős emberek általában felbátorodnak, ha eredményesek.

Az még nem világos, hogy Orbán mennyire lép még inkább vissza a demokrácia területén, 

de nem túl megnyugtató, hogy a fokozza a nyomást a civil szervezetekre. Nic szerint tekintetét egyben rávetette a változó geopolitikára a földrészen és biztosan feldobja, hogy szélsőjobbos vezérek az egész kontinensen nagy lelkesedéssel üdvözölték győzelmét. Előreláthatólag igyekszik hasznot húzni a Brexitből, miután csupán a németek és a franciák maradnak nehézsúlyúként a porondon. A jelentős választási eredmény birtokában várhatóan Orbán lesz Macron fő ellenlábasa az EU-ban. Bevándorlás-ellenes retorikája valószínűleg támogatást hoz neki jövőre az EP-választáson.

Budapesti kormányforrások szerint

a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással.

Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Nic szerint Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország. Ugyanakkor ravasz politikát folytat, mert a felszínen ugyan provokálja Brüsszelt, ám a zárt ajtók mögött már sokkal inkább kész az együttműködésre. Eddig azonban nem sok lehetősége volt nyílt szövetség létrehozására. A V4-ek eléggé megosztottak, ennélfogva a magyar vezető másutt keresi hasonlóan euroszkeptikus és migránsellenes erők támogatását. Így az olasz populista pártoknál és az osztrák kormánynál.

Nic úgy véli, Orbán Egyszerre akar kevesebb és több Európát. Vagyis meggyengítené az EU-t, az a bel- és igazságügy dolgaiban nem szólhatna bele a nemzeti politikákba. Ugyanakkor pártolja az egységes piacot, a külső határok megerősítését, a közös védelmi politikát és a további bővítést. Ám Nic szerint

lehet, hogy túlbecsüli a saját fontosságát.

Magyarország kicsi, és bizonyos fokig a partvonalra szorult az unióban. Ám Orbán romboló típus és nem rejtette véka alá a mélyen ülő magyar sérelmeket. Lásd Bibót a kis, kelet-európai nemzetek nyomorúságáról. Trianon közelgő évfordulója jelképes lehetőséghez juttatja a kormányfőt. Senki se vonja kétségbe a nemzeti kérdés jelentőségét a régióban. Budapest még több kárt tud okozni Európának, ha gerjeszti a feszültséget a nemzeti kisebbségek ügyében, és felújítja a területi vitát. Azt reméli, hogy közben a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradhat. Vagyis a Brexit és Orbán törekvései egészen kiszámíthatatlan geopolitikai kihatással lehetnek – írja Milan Nic.

LeBron James házastársi feszültséget is okozott

0
  1. Folytatódik a Donald Trump-LeBron James mérkőzés – immár beszállt az amerikai elnök felesége, Melania is, s ennek nem feltétlenül örül a férje. Hasonlóan nagy PR-értékű – s nem tesz jót az elnöknek –, hogy kiállt James mellett a népszerűségben legnagyobb ellenfele, a másik legendás kosaras, Michael Jordan is

 LeBron James – aki Jordannal a legnépszerűbb sportolók Amerikában – a CNN-es Don Lemonnal beszélgetett legújabb jótékonykodásáról, egy a szülővárosában nyitott speciális iskolai projektről, s azt mondta, hogy a sport soha sem volt egy olyan terület, amely megosztotta az embereket. A sport mindig összehozta az embereket” – szögezte le. S ennek kapcsán került szóba Trump is akit megosztónak és rasszistának nevezett, olyannak aki már többször is fekete sportolókra támadt.

Trump rögvest tweetelt is egyet, leszögezve:

„Lebron Jamest éppen most interjúvolta meg a legbénább televíziós, Don Lemon, aki okosnak tüntette fe Lebront, ami nem kis teljesítmény Szeretem Mike-ot!”

Fotó: Wikimedia Commons

Ez utóbbi mondta lehetett az, ami mellett – érintettként – végképp nem tudott elmenni Michael Jordan leszögezte:

„Támogatom LeBron Jamest. Fantasztikus munkát végez a közösség számára”

– tudatta szóvivőjén keresztül.

Fotó: Wikimedia Commons

S nem tudott elmenni az ügy mellett Melania Trump sem, aki szintén szóvivője útján tudatta, hogy James „jó ügyön dolgozik” az ohioi szülővárosában. Az elnök felesége – szögezte le szóvivője a kosárlabdasztárnak a sportra tett utalásai kapcsán –

„nyílt dialógust szeretne a gyerekekkel kapcsolatos problémákról”.

S azt is kinyilvánította, hogy fel szeretné keresni a James által most megnyitott iskolát.

LeBron James azonban arról is beszélt ebben az interjúban (amelynek mondandóját tehát megvédte az elnök felesége is), hogy

„Trump megoszt minket, és az elmúlt hónapokban azt érzékeltem, hogy a sportot használta fel erre – ezzel pedig nem tudok azonosulni, mivel tudom, hogy a sport révén kerültem egyáltalán kapcsolatba fehérekkel”.

Arról is beszélt, hogy az elnök szavai biztatást adtak a rasszistáknak; „A rasszizmus mindig is jelen volt. De úgy gondolom, hogy a hivatalban lévő elnök üzenete miatt az emberek nem törődnek vele, s ezt a képedbe is vágják”.

LeBron James, amellett, hogy a világ talán legjobb kosárlabdázója, vállalkozó is, aki hatalmas vagyon felett rendelkezik. Reklámbevételei nem publikusak, de a sportsajtó szerint vagyona megközelíti az egy milliárd dollárt.

Alapítványa ingyenes tanulási lehetőséget biztosít 240 gyereknek Akron városában. Itt született Lebron James, aki elmondta: jól ismeri a hátrányos helyzetű gyerekek problémáit hiszen annak idején maga is közéjük tartozott. Most viszont megengedheti magának, hogy támogassa azokat, akik nem tudnának fizetni az iskolának.

„Ez életem legnagyobb tette, írta a Twitteren LeBron James, ki ezt amolyan búcsúajándéknak is szánta Ohio állam számára, mert a következő szezonra átigazolt a Los Angeles Lakersbe.

James többször összekülönbözött Trump elnökkel, akit azzal vádolt, hogy elhanyagolja a szegények ügyét és a faji ellentétek esetében régi világbeli nézeteket vall.

(CNN, Reuters, BBC)

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

Politico: Timmermans célpontjai

0

Franz Timmermann, az európai szociáldemokraták elnökjelöltje fő fegyverként az Orbán Viktor elleni küzdelmet választotta  az EP-választásokra. Szerinte a szélsőjobbot segítheti hatalomra Brüsszelben, ha bárki a jobboldali riválisra, Manfred Weberre, illetve a Néppártra szavaz. Timmermans, aki jelenleg Juncker első helyettese, a jelek szerint azzal akarja leginkább támadni konzervatív vetélytársát, hogy az túl elnéző a magyar kormányfővel, és mindazokkal, akik illliberális nézeteket hangoztatnak a pártcsaládon belül. Kijelentette, hogy a maga részéről soha nem paktálna le a szélsőséggel, még ha ezen múlik a tisztség elnyerése is. Megjegyezte, hogy riasztó irányzatokat tapasztal az EU-ban, illetve több tagállamban, és jó volna, ha mindenki felismerné a veszélyt.

A portál hozzáteszi, hogy ha az előrejelzések szerint a két nagy frakció – elegendő képviselő híján – nem tud újból többségi koalíciót alkotni, ezért rákényszerülhet, hogy a jobboldal szélén keressen támogatást. Ideértve a lengyel PiS-t, valamint a flamand szeparatista pártot. Timmermans úgy látja, hogy a Néppárt és Weber megalkudott Orbánnal, az pedig egyben Kaczynski elfogadását is jelenti. Márpedig a szélsőjobb vissza akarja forgatni a történelem kerekét. Lengyel diplomaták ugyanakkor azzal vádolják a politikust, hogy az a Bizottság alelnökeként pontosan kampánymegfontolásokból forszírozza a jogállami eljárást Varsó ellen.

Timmermans arra emlékeztetett, hogy a szélsőjobb sikere nagyban függ attól, miként kezeli Európa a migránskérdést, amelyet a jobboldal a maga javára igyekszik manipulálni, kiaknázni. Csakhogy – tette hozzá – ha Olaszország úgy érzi magára maradt a bevándorlók ügyében,  ezért nem az EU a felelős, hanem Salvini barátai: Orbán és Kaczynski. Azt meg külön aggasztónak nevezte, hogy az olasz vezetés nap mint nap támadja Franciaországot, Macront.

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Martin Schulz: Európai Egyesült Államok kell 2025-re

0

Akinek pedig ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból – így fogalmazta meg a véleményét a német szociáldemokraták konferenciáján Martin Schulz, aki korábban az Európai Parlament elnöke volt, most pedig újra az SPD elnökévé választották.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője hangsúlyozta: Lengyelország aláássa az európai alapelveket, Magyarország pedig mind jobban elszigetelődik az Európai Unióban. Schulz olyan európai alapszerződést sürgetett, amely a központ kezébe adna szinte valamennyi fontos döntést éppúgy, mint az Egyesült Államokban. Martin Schulz annak kapcsán beszélt az egységes Európáról, hogy pártja koalícióra készül Angela Merkel kancellárral.

Schulz európai terveiről megkérdezték Angela Merkelt is. Ő óvatosan csak annyit mondott, hogy 2025-ben „a jelenleginél sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködés kell főként Európa védelmében”. A készülő kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU egyáltalán nem fogadja el Schulz európai vízióját. Alexander Dobrindt, a bajor keresztény szociális unió egyik vezetője kijelentette: „Ha valaki meg akarja szüntetni a nemzetállamokat hét éven belül, az számomra európai radikális.”

Martin Schulzot a szociáldemokraták háromnapos kongresszusán felhatalmazták arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a nagykoalícióról. Ugyan elnökké választása során ennek végét ígérte, de a jelenlegi politikai helyzetben változtatni kényszerül a nézetein, mert Németországnak még mindig nincsen kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották. Ha Martin Schulz csakugyan Európai Egyesült Államokat akar 2025-re, akkor ehhez mindenképp szükség van egy erős Németországra, amely képes vezető szerepet játszani az integrációban.

Ferenc pápa megkeresztelt egy hősként ünnepelt nigériai migránst

0

A 31 éves nigériai John Ogah illegális bevándorlóként érkezett Olaszországba, most pedig húsvét alkalmából maga a pápa keresztelte meg.

Ogah több ezer társával együtt tavaly érkezett Nigériából Olaszországba, de nem maradhatott volna az országban. Szeptemberben egy római bolt előtt koldult, amikor egy álarcos rabló megpróbálta kirabolni azt. Ogah hatástalanította a bárddal hadonászó rablót: rávetette magát és lefogta, amíg megérkezett a rendőrség. Jutalmul az olasz hatóságok tartózkodási engedélyt adtak a „hős migránsnak”- ahogy a lapok elkeresztelték.

A nigériai férfi korábban jelezte: szeretné felvenni a keresztséget. Ferenc pápa húsvét alkalmából, a nagyszombati vigílián személyesen keresztelte meg (összesen nyolc embert ért ez a megtiszteltetés), ezzel is hangsúlyozva álláspontját a migránskérdésben.

A nigériai férfi keresztapjának a római rendőrség egyik kapitányát, Nunzio Carbonét kérte fel, a keresztségben pedig a Francesco nevet vette fel. Mostanra munkát is talált: az olasz Vöröskeresztnél dolgozik.

Ferenc pápa egyébként a hagyományos húsvét vasárnapi Orbi et Orbi áldásban is beszélt a bevándorlókról és a menekültekről: azért imádkozott, hogy Jézus ereje nekik is hozza meg a remény és a méltóság gyümölcseit.

 

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

„Ez itt Lengyelország, nem Izrael!”

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, melyen magyar és olasz neonácik is részt vettek. A lengyel köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen idén jóval kevesebben voltak mint tavaly amikor a századik évfordulón a köztársasági elnök, Andrzej Duda is részt vett a felvonuláson.

Lengyelország az első világháború után nyerte vissza állami létét, mert korábban az orosz, a porosz és a Habsburg birodalom felosztotta egymás között a területét.

A tüntetés szervezője, Robert Bakiewicz lengyel intifádát hirdetett meg a világgal szemben. Az intifáda a palesztinok mozgalma Izrael állammal szemben. „Le az Európai Unióval !”, „Isten velünk van!”, „Lengyelország nem Izrael ” – ilyen feliratokat lehetett látni a menetben Varsóban, ahol minden évben megismétlődik ez a szélsőségesen nacionalista felvonulás.

A nemzeti radikális kormánypárt, a PiS nem azonosul a felvonulással, de nem is határolja magát el tőle. Arra számít ugyanis, hogy a szélsőjobboldali szavazók a döntő pillanatban őt támogatják majd. Ez be is jött a legutóbbi parlamenti választáson, ahol a PiS többséget szerzett. Így továbbra is egyedül kormányozhatja Lengyelországot – a szélsőjobboldal csendes támogatásával.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK