Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

0
1056
x.com

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .