Kezdőlap Világ Oldal 273

Világ

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

  • Seehofer nem akar újabb egymillió migránst délkelet felől
  • Erdogan millós migráns hullámmal fenyegetőzik
  • A görög szigetek megteltek, de a migránsokat Törökország nem veszi vissza

Sohasem ismétlődhet meg a 2015-ös helyzet! Ezt hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter, aki egy uniós küldöttség tagjaként csütörtökön és pénteken Törökországban és Görögországban tárgyal a migráns válság megoldásáról. 2015-ben több mint egymillió migráns érkezett délkeleti irányból az Európai Unióba. A döntő többségük jelenleg is Németországban és Svédországban él.

Erdogan török elnök azzal fenyegetőzik , hogy újabb milliós migráns hullámot indít Európába , ha nem kap támogatást az Európai Uniótól. Merkel kancellár 6 milliárd eurót ígért a török elnöknek a 2016 és 2019 közötti időszakra azért , hogy saját területén lássa el a menekülteket illetve visszavegye azok egy részét Törökországtól. Erdogan azt állítja , hogy Törökországnak 40 milliárd eurójába kerültek eddig a menekültek , és ezért növekvő támogatást vár el. Erről lesz szó azon a tárgyaláson , melyen az Európai Uniót Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos képviseli. Vele van Horst Seehofer német és Christophe Castaner francia belügyminiszter is, hogy fokozzák a delegáció tekintélyét.

Görögországban a szigetek egy részén óriási zsúfoltság alakult ki, mert a migráns táborok népessége megnövekedett és Törökország nem veszi vissza azokat, akikről korábban megállapodott. A migráns probléma továbbra is élesen megosztja az Európai Unió tagállamait. A két nagyhatalom, Németország és Franciaország kidolgozott egy koncepciót a migráns probléma megoldására, és azt több más tagállam is támogatja. Ellenzik viszont a visegrádi államok , mert a francia-német elképzelések szerint a beérkező migránsokat bizonyos kvóta szerint szétosztanák a tagállamok között. Amelyik tagállam nem vállalja a migránsok befogadását , az eleshet uniós pénzektől.

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

130 ezren folyamodtak spanyol állampolgárságért

Kedden járt le a határidő: addig adhatták be okmányaikat azok, akik spanyol állampolgárságért folyamodtak azon az alapon, hogy az őseiket a szent inkvizíció üldözte el Spanyolországból.

1492-ben született meg a szent inkvizíció rendelete – a királyi pár utasítására – hogy a zsidó vallású alattvalóknak el kell hagyniuk a királyság területét hacsak át nem térnek a keresztény vallásra. Megindult a tömeges kivándorlás. A spanyol (szefárd) zsidók döntő többsége nem mondott le a hitéről, inkább a kivándorlást választotta. A legtöbben a török birodalomban találtak új hazára. A török szultán által frissen elfoglalt Konstantinápolyban a mai Isztambulban fontos szerepet töltöttek be a szultán birodalmában – elsősorban a gazdasági életben.

Magában Spanyolországban egyre fokozódott a nem keresztény alattvalók üldözése (muzulmánok is sokan voltak hiszen Hispániában évszázadokon át léteztek iszlám fejedelemségek). A szent inkvizíció azzal gyanúsította az áttért alattvalókat, hogy csak színlelték a keresztény hit felvételét. A kínzó kamrák gyorsan megteltek. Az „eretnekeket” azután a piactéren elégették. A szent inkvizíció uralma Spanyolországban csak a XIX-ik század elején ért véget amikor Napóleon császár csapatai elfoglalták az országot.

Nemrég a baloldali kormány kezdeményezte az elüldözött kisebbség leszármazottainak a visszatérését. Így jogi lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik bizonyítani tudják őseik elüldözését Spanyolországból, újra megszerezzék a spanyol állampolgárságot. A Haaretz című izraeli lap szerint a keddi határidőig több mint 130 ezer kérvény érkezett a hatóságokhoz Spanyolországban, ahol a törvényes kritériumok alapján eldöntik: ki kaphatja meg a spanyol állampolgárságot!

Senki sem állíthatja meg Kínát!

Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.

Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Neonáci terroristák pere Drezdában

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

Iráni fenyegetés Izraelnek

„Izrael lerombolása karnyújtásnyira van!” Ezzel buzdította csapatait, a forradalmi gárda tagjait Hosszein Szalámi tábornok. A parancsnok szerint az iráni iszlamista forradalom első negyven éve (1979-től napjainkig) a felkészülés időszaka volt, de most már Iránnak megvan az ereje ahhoz, hogy „letörölje a térképről a cionista képződményt”!

A forradalmi gárda mindig is a kemény vonalat képviselte Iránban szemben Róhani elnökkel, aki megállapodásra törekedett a külvilággal. A forradalmi gárda ellenezte az atomalkut a hat nagyhatalommal, melyet Róhani elnök támogatott hiszen így Iránnak módja nyílt a békés fejlődésre, mert megszűntek vele szemben a szankciók. Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője eddig inkább a mérsékelt vonalat támogatta. De aztán jött Trump döntése…

Donald Trump Izrael biztatására felmondta az atomalkut Iránnal. Azóta Teheránban kivárnak, mert Trump azt állítja: új alkut akar – csak szigorúbb feltételekkel. Macron francia elnök igyekszik közvetíteni Irán és az USA között nehogy újrakezdődjön az atomprogram az iszlamista államban. Irán és Izrael stratégiai ellenségnek tekinti egymást. A forradalmi gárda parancsnokának harcias kijelentései minden bizonnyal azokat erősíti meg Izraelben és Washingtonban, akik nem látnak tárgyalási lehetőséget az iszlamista rendszerrel Teheránban.

Trócsányi végleg elbukhat

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.

A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.

A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.

Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.

Lelőtték a királyi testőrség parancsnokát Szaud Arábiában

0

A tábornok, aki egyben Szalman király személyi testőre is volt egy baráti összejövetelen kapta a halálos golyót. Dzsiddában összeszólalkozott egy régi barátjával , aki hazament és fegyverrel tért vissza. Lelőtte a tábornokot és még két vendéget.

A kiérkező rendőrök elől elbarikádozta magát, és rájuk is tüzelt. Végül a rendőrök megölték a gyilkost, akinek a nevét nem közölte a szaúdi sajtó.

Mindez újra fényt vet arra, hogy a sivatagi királyságban még elevenek a középkori szokások amikor bizonyos sértéseket csakis vérrel lehetett megtorolni. A trónörökös, Mohamed bin Szalman herceg csak nemrég ismerte be: ő adott parancsot egy ellenzéki újságíró meggyilkolására! A szaúdi újságíró az Egyesült Államokban élt, és csak azután kereste fel hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy Szaúd Arábia washingtoni nagykövete – aki egyébként szintén Szalman király fia – megesküdött: nem esik bántódása! A főkonzulátuson azután megfojtották az újságírót és feldarabolták. Az akciót egy kommandó hajtotta végre, melynek élén Szaúd Arábia trónörökösének bizalmi embere állt.

Szaddám Huszein lefizette Jacques Chiracot

Halottról jót vagy semmit! Ezt a szabályt szegte meg Nagy Britannia ex kémfőnöke, aki akkor nyilatkozott a 86 éves korában elhunyt francia elnökről amikor az már nem tudott reagálni rá. Sir Richard Dearlove, aki az MI 6 élén állt akkor amikor az USA és szövetségesei háborút kezdtek Szaddám Huszein ellen, a Mail on Sunday című londoni lapnak nyilatkozott a 2003-as helyzetről.

„Most mindenki azt állítja, hogy Jacques Chiracnak volt igaza amikor ellenezte a háborút Irak ellen. Valójában Chirac nem az éleslátása miatt szállt szembe az ifjabb Bush elnökkel hanem azért , mert Szaddám Huszein lefizette őt! 5 millió fontot (6,15 millió dollárt) kapott a francia elnök Irak diktátorától azért, hogy ellenezze a háborút Irak ellen. Személyes jó kapcsolat állt fenn Jacques Chirac és Szaddám Huszein között!” – állítja az egykori kémfőnök.

A francia sajtó is beszámolt erről a személyes jó kapcsolatról, mely korábbi együttműködéshez köthető: Franciaország nukleáris technológiát adott el Iraknak. Akkor Franciaországot Jacques Chirac képviselte és jó kapcsolatba került Szaddám Huszein akkori alelnökkel Irakban. Izrael később lebombázta a francia segítséggel félig felépített nukleáris erőművet Irakban.

Jacques Chirac nem egyedül szállt szembe Bush döntésével: a németek is osztották azt a véleményét, hogy az USA hírszerzése hazudik: nincs tömegpusztító fegyvere Szaddám Huszein elnöknek! Az amerikaiak és a szövetségeseik ezzel az ürüggyel vonultak be Irakba és buktatták meg Szaddám Huszein rendszerét. Washingtonban a döntést azért hozták meg, hogy az olajpiacon biztosítsák az USA szövetségesének, Szaúd Arábiának a döntő pozícióját. Egyúttal az amerikaiak bemutathatták a világnak informatikai fegyverekkel ellátott hadseregüket, mely minimális veszteséggel győzte le Irak jelentős katonai erejét – megbénítva annak kommunikációs rendszerét.

2003-ban a NATO-hoz csak nemrég csatlakozott egykori szocialista országok – köztük Magyarország akkor baloldali kormánya – támogatták az USA háborúját. Jacques Chirac elnök emiatt ellenük is kikelt: „ezek az államok ezúttal jól tették, ha hallgattak volna!” Második János Pál pápa is elítélte az Irak elleni háborút mondván annak nagyon sok civil áldozata lesz…

Jacques Chiracot hétfőn temetik el Franciaországban. Egy friss felmérés szerint De Gaulle tábornokhoz mérhető elnöke volt az ötödik köztársaságnak Franciaországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK