Kezdőlap Világ Oldal 237

Világ

Újabb súlyos magyarellenes provokáció Kárpátalján

0

Kárpátaljai magyar vezetők ellen uszító óriásplakátok jelentek meg október 20-ra virradóra a megye több pontján.

Az “Állítsuk meg a szeparatistákat” jelmondattal fémjelzett bannereken Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, Barta József, a KMKSZ alelnökének, valamint Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorának, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökének neve és fotója van feltüntetve.

Nem ez az első eset, hogy ismeretlenek uszító táblákkal támadják a kárpátaljai magyarságot. 2017 májusában helyesírási hibáktól hemzsegő provokatív bannereket helyeztek ki Kárpátalján a “magyar nyelv védelme érdekében”. (Kárpátalja.ma)

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

Magyar lány az izraeli seregben háború idején

Kira Izraelben él, és ezért érettségi után bevonult a hadseregbe, ahol alig hathetes kiképzés után a háború kellős közepén találta magát. A Euronewsnak adott interjút, melyet a katonai cenzúra természetesen szigorúan ellenőrzött hiszen Izrael hosszú háborúra készül amióta a Hamász október hetedikén megtámadta.

“Augusztusban vonultam be az izraeli hadseregbe, ahol a nőknek két év, a férfiaknak három év a szolgálat. Engem a légierőhöz osztottak be, kiképzés után a vadászrepülők fegyverzetét fogom ellenőrizni felszállás előtt és leszállás után. A lányok választhatnak a fegyveres és nem fegyveres szolgálat között, én az utóbbit választottam, mert egyedüli gyerek vagyok és az édesanyámmal élek Izraelben. Az itt élők másképpen fogják fel azt, hogy háború van, igyekeznek megőrizni a jókedvüket és az optimizmusukat.”

Mi lesz a háború után?

“A legelső az lesz, hogy hazautazom Magyarországra. Meglátogatom a családomat, a barátaimat. Sok időt szeretnék eltölteni Magyarországon a katonáskodás után. Aztán pedig egyetemre akarok menni már itt Izraelben. A legszívesebben külkereskedelmet és marketinget tanulnék. A tanulás mellett dolgozni is szeretnék, és folytatnám a sportot. Nyolc éves korom óta lovagolok, a díjugratásban versenyzek, de természetesen a katonaság miatt ezt fel kellett függesztenem” – nyilatkozta Kira a Euronewsnak.

A sereg ultra ortodox telepeseket is toboroz

Ciszjordániában is igen feszült a helyzet, ezért az ultra ortodox telepeseket fegyveres szolgálatra képezi ki a hadsereg, hogy megvédhessék magukat egy esetleges támadás ellen. 2,5 millió palesztin és 700 ezer zsidó néz farkasszemet Ciszjordániában, ahol puskaporos a levegő a Hamász terrortámadása után. Az ultra ortodox telepesek gyakran fegyverrel kényszerítik földjük elhagyására a palesztin családokat – írja a hamburgi Der Spiegel.

Benjamin Netanjahu kormányában sok olyan miniszter van, aki elszántan támogatja az ultra ortodox telepeseket abban, hogy kiszorítsák a palesztinokat Ciszjordániából és megteremtsék Nagy Izraelt.

Nagy Izrael álma és a demográfia

A tavalyi népszámlálás szerint Nagy Izrael területén először számoltak össze több arabot mint zsidót: 7,6 illetve 7,4 millió a két közösség összlétszáma jelenleg, de a jövőben eltolódhatnak az arányok az arabok irányában hiszen a palesztin lakosság sokkal fiatalabb mint a zsidó.

Hogy akarják feloldani Nagy Izrael hívei ezt az ellentmondást? Egyrészt úgy, hogy az ultra ortodox telepesek fokozatosan kiszorítják a palesztinokat Ciszjordániából, ahol a zsidó anyák több gyereket szülnek mint az arabok. Ezzel párhuzamosan a felfegyverzett ultra ortodox telepesek erőszakkal kényszerítik a palesztinokat földjük elhagyására.

Mi lesz a gázai övezettel, ahol kizárólag arabok élnek hiszen amikor az izraeli hadsereg kivonult, akkor a kislétszámú zsidó közösség is követte őket.

A fanatikus ultra ortodox telepesek abban bíznak, hogy Benjamin Netanjahunak végül sikerül rávennie Biden elnököt arra, hogy Egyiptomot rákényszerítse a gázai menekültáradat befogadására.

Ez kettős előnnyel járna: az izraeli hadsereg a megmaradt népességet potenciális terroristának nyilváníthatná, és így a tisztogatás polgári áldozatainak a száma nem lenne túlságosan nagy. Miután hosszú háborúskodás után az izraeli hadsereg megtisztítaná a Hamásztól a gázai övezetet – akár többszázezer áldozat árán, akkor Ciszjordániához hasonlóan megjelenhetnének az ultra ortodox telepesek, akik sok gyermekükkel gyorsan népes zsidó közösséget hoznának létre.

A terv szépséghibája az, hogy sem Egyiptom sem az USA nem fogadja ezt el. Hivatalosan senki sem fogadta el az ultra ortodox telepesek terjeszkedését Ciszjordániában sem , de ez mégiscsak megtörtént- méghozzá Benjamin Netanjahu miniszterelnök aktív támogatásával. Jelenleg a létszámukat 700 ezerre becsülik. Számarányuk a zsidó közösségen belül gyorsan növekszik nemcsak a sok gyerek miatt hanem azért is, mert sokan közülük nem kötelezhetők katonai szolgálatra.

Netanjahunak mennie kell!

Ezt gondolják Washingtonban, és így vélekedik a baloldal Izraelben. Arra utalnak, hogy a Jom Kippur háborúba belebukott Golda Meir kormánya, de évekkel a háború után. Amíg a háború tart addig Netanjahu a miniszterelnök – ráadásul most már nemzeti egységkormány élén. Izrael miniszterelnöke hosszú háborút jósol.

Washingtonból hiába figyelmeztetik arra, hogy nem lehet megtisztítani a Hamásztól a gázai övezetet csak vállalhatatlanul sok polgári áldozattal.

Netanjahu és támogatói bevállalják ezt is. Mindez megnöveli az antiszemitizmust a világban? Akkor majd többen választják az aliját Európában és Amerikában – válaszolják Netanjahu hívei. Az izraeli miniszterelnök a nagy párizsi merényletsorozat idején azonnal a francia fővárosban termett, hogy arra buzdítsa Európa legnagyobb zsidó közösségét: válasszátok az aliját, Izrael megvéd titeket! A Hamász terrortámadása megcáfolta Benjamin Netanjahut, de a miniszterelnök előre menekül:

“amíg tart a háború, addig én vezetem Izraelt.”

A szélsőjobboldali terrorizmus veszélyesebb mint az iszlamista terror

Horst Seehofer belügyminiszter abból az alkalomból jelentette ezt ki a parlamentben, hogy megvitatták azt a szélsőjobboldali terrorakciót, mely összesen tíz ember életét követelte Hanauban. A feltehetően elmebeteg tettes végül édesanyját is megölte, majd magával is végzett.

A német belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy egyes neonáci csoportok polgárháborús helyzetet próbálnak meg előidézni Németországban. Ezek a csoportok elsősorban muzulmán illetve zsidó célpontokat választanak.

A német rendőrség válaszul a felélénkült szélsőjobboldali aktivitásra 600 új embert vett fel abból a célból, hogy figyelemmel kísérjék azoknak a csoportoknak a tevékenységét, melyek terrorakciókat készíthetnek elő. Jobban kívánják ellenőrizni az internetet is, mert a hanaui merénylő onnan szerezte vad nézeteit, melyek azután 10 ember halálához vezettek Németországban.

Új útvonalon az Odesszai kikötőből induló gabonaszállító hajók

Az első teherhajó elhagyta a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai odesszai kikötőt a Kijev által kialakított új tengeri folyosón keresztül – jelentette be szerdán az ukrán infrastrukturális miniszter.

„A Joseph-Schulte (…) konténerhajó elhagyta Odessza kikötőjét, és a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón halad” – erősítette meg Olexandr Kubrakov, akit egy sajtóközlemény idéz. Oroszország azonban azzal fenyegetőzött, hogy potenciális katonai célpontnak tekinti az ukrán kikötőkbe induló vagy onnan induló hajókat a gabona -megállapodás lejártát követően.

Július közepén Oroszország felmondta azt a megállapodást, amely tavaly nyár óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Néhány nappal később, július 19-én Moszkva figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kijev másnap úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajókra vonatkozó kölcsönösséget.

Azóta a Fekete-tengeren mindkét oldalon megnőtt a támadások száma, és az orosz hadsereg többször is csapást mért Odesszára, Dél-Ukrajna egyik jelentős kikötőjére, de támadja Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyeket Kijev exportjának akadályozása okán ítélt el.

Magyarországot nem érinti

Az Európai Néppártnak öttel több képviselője lesz az Európai Parlamentben miután a britek január 31-én elhagyják az EU-t. Az így megüresedő 73 felszabaduló helyből 27 mandátumot felosztanak a tagállamok között. Az EPP mellett csak a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia növeli majd képviselőinek számát a 705 tagú EP-ben, mindenki más rosszabbul jár majd – írja a Juame Duch az EP szóvivője Twitter üzenetében.

A politikai centrumhoz tartozó frakciók közül az Európai Néppárt jár jól a brit kilépéssel szükségessé vált mandátum-újraelosztással. Kiszámolták, hogy az egyes frakciókra milyen hatással lesz a 73 brit képviselő távozása és 27 mandátum újraelosztása 14 tagállam között. (A további 46 képviselői hely a későbbi bővítésekre lett tartalékolva, így a Parlament létszáma átmenetileg 705-re csökken).

Az EPP lesz a legnagyobb nyertes, mivel a britek lelépésével nem veszít helyet, viszont öt új mandátumhoz jut. A néppárti frakció létszáma így 182-ről 187 főre nő majd.

Az EPP-n kívül csak a szélsőjobboldali Igazság és Demokrácia (ID) pártja lesz a nyertese a britek kilépésének. Képviselőinek száma 73-ról 76-ra nő. A többi frakciónak veszteséget kell elkönyvelnie. A legnagyobbat  függetleneknek kell majd elkönyvelniük, akik nem alkotnak önálló frakciót, viszont a Nigel Farage féle Brexit pártiak eddig a függetlenek között foglaltak helyet. A Brexit után az előrejelzés szerint majdnem felére 27-re csökken a létszámuk.

A második legnagyobb pártcsoport, a Szocialisták és Demokraták létszáma 154 főről 148-ra olvad. Érdekesség, hogy az EP-n belüli relatív arányuk a hatfős veszteség ellenére még javulni is fog (20 és félről 21 százalékra).

A liberálisokat (Renew) éri majd a legnagyobb veszteség: 11-gyel lesznek kevesebben, int jelenleg (108 helyett 97 tag). A zöldek is buknak 7 képviselőt (74-ről lemennek 67 főre). A brit konzervatívokat is sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csak három helyet veszítenek (65 helyett 62 fős frakció), míg az Egyesült Baloldal egy mandátumnak lesz kénytelen búcsút mondani.

Magyarországot nem érinti a kiigazítás, így továbbra is 21 képviselője lesz.

Az orosz vakcinával Orbán a közös uniós politikát támadja

A brit Financial Times és a Guardian egyaránt arra a megállapításra jut, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyéni politikai érdekeit az unió közös érdeke elé helyezi. A New York-i Bloomberg ehhez hozzáteszi, hogy mindez része Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciájának, mely igen jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben az EU és az USA bírálja Oroszországot.

A brüsszeli bizottság bírálta Orbán különutas vakcina politikáját, de elismerte, hogy vészhelyzetben erre minden tagállamnak joga van.

A magyar miniszterelnök arra hivatkozik, hogy meg kell menteni a magyar emberek életét, ezért vásárol Magyarország az unióból elsőként orosz vakcinát.

Mi lehet a gond az orosz vakcinával?

Oroszországban elindult a tömeges kampány.

Több mint egymillió ember kapta már meg a védőoltást és panasz nem érkezett vagy legalábbis a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó nem számolt be ilyenről.

Az Rt.com – Putyinhoz igen közelálló portál – kiemelte, hogy Magyarország az első olyan uniós állam, mely vásárol az orosz vakcinából. Eddig az orosz vakcinát a szegényebb államokba sikerült eladni.

Ugyan az Egyesült Arab Emirátusok is jelentkeztek, de kérdés, hogy kinek szánják az orosz vakcinát ? A helyi elitnek avagy a vendégmunkásoknak?

Indiában a helyi elit a nyugati vakcinákat használja míg a népet a saját indiai oltóanyagukkal oltják be.

Mi ezzel a probléma? 60 év fölött problematikus!

Az orosz vakcina, a kínaiak és az indiaiak hagyományos oltóanyagok, melyek azon az elven alapulnak, hogy a legyengített vírust oltják be. Majd ennek eredményeképp a szervezet immunrendszere ellenanyagot fejleszt ki és kialakul a védettség. Csakhogy 60 fölött a szervezet reakciója már távolról sem biztos…

Kínában ezért nem oltják a 60 fölöttieket viszont nagy mennyiségű Pfizer-Biontech vakcinát vásároltak az elit számára …

Marine Le Pen is csatlakozik a szélsőjobb szövetséghez

0

Szívből üdvözöljük Marine Le Pen asszony döntését – jelentette be Twitteren Matteo Salvini olasz miniszterelnök helyettes és belügyminiszter. Korábban Franciaországban a két szélsőjobboldali politikus szövetséget kötött egymással, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol Matteo Salvini meghirdette az új szélsőjobboldali mozgalmat, melynek célja: a legerősebb frakcióvá válni az Európai parlamentben a májusi választások után.

Jelenleg a szélsőjobboldali pártok három különböző frakcióban üldögélnek az Európai parlamentben, de hogyha egyesítik az erőiket, akkor jelentős befolyásra tehetnek szert. Salvini pártja, a Liga jelenleg az első helyen áll Itáliában, Marine Le Pen asszony mozgalma Franciaországban a második Emmanuel Macron elnök szervezete mögött. Németországban az Alternative für Deutschland máris az ellenzék legfőbb ereje a Bundestagban. Ausztriában a Szabadságpárt a kormány koalició tagja.

Kaczynski dilemmája

Hiányzik még a PiS, amely Lengyelország első pártja. Jaroslaw Kaczynski és Matteo Salvini már szövetséget kötött, de a PiS mégsem ment el Milánóba, mert a lengyeleknek nem tetszik, hogy Putyin orosz elnök támogatja a szélsőjobb szövetséget.

Orbán Viktor az európai választások után dönt

A Fideszt az Európai parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt felfüggesztette. Az Európai Néppárt ugyanis a liberálisokkal, a baloldallal és a zöldekkel együtt akar létrehozni egy európai centrumot. A liberálisok, a baloldal és a zöldek számára a Fidesz és személyesen Orbán Viktor nem számít elfogadható partnernek. A magyar miniszterelnök döntés előtt áll éppúgy mint az Európai Néppárt. A választások után kiderül: ki számolt jól? Ami tény: egyre többen lépnek be a szélsőjobb szövetségbe, melyet Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter szervez – Putyin atyai támogatásával.

Az embercsempészek új paradicsoma: Tunézia

0

Az afrikai menekültek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tunéziai embercsempészek által kínált szolgáltatások és Európába tartó útvonalak. 

Eddig a vállalkozó szelleműek Afrikából inkább Líbiából indultak útnak, de most Tunézia szerepe felértékelődött – állapította meg helyszíni riportjában a Reuters. A líbiai milíciák lepaktáltak Olaszországgal, hogy visszatartsák a migránsokat. Azonkívül Líbia partjait egyre jobban őrzik az olasz és más uniós tagállamok haditengerészetei.
A Líbiából kivándorlók célpontja általában Lampedusa, de az borzasztóan túlzsúfolt és szigorúan őrzött. Ezért a tunéziai embercsempészek inkább Szicília szigetét célozták meg, amelynek partvidéke nagyon hosszú és amúgy is a csempészetnek ott évezredes hagyománya van. Ráadásul ott a hatóságok sokkal elnézőbbek:

kizárólag az iszlamista terroristákra vadásznak.

Jelenleg a tunéziai migránsok döntő többsége gazdasági kivándorló, miközben régebben Ben Ali rendszere elől menekültek Európába. A diktátor 2011-ben megbukott, de a demokrácia és az iszlamista kormányzás sem tudott új munkahelyet teremteni. Ezért aztán tömeges a jelentkezés az embercsempészeknél, akik jelentős komoly összegeket fizetnek.

Egy jegy Tunéziától Szicíliáig 3000 dinár vagyis 1223 dollár. Nem kis pénz ez egy munkanélküli fiatalnak, de nem is lehetetlen összeszedni. Így aztán egyre többen vágnak neki az új embercsempész útvonalnak Tunéziából Szicíliába – mesélte a parti őrség parancsnoka.

Terrortámadás Barcelonában: 13 halott, több mint 100 sebesült, egy terroristát agyonlőttek, kettő őrizetben

0

Kisteherautó hajtott gyalogosok közé Barcelona központjában csütörtök délután és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. Legkevesebb 13 ember meghalt és száz felett a sérültek száma. A belga külügyminiszter egy belga áldozatról számolt be. A magyar külügyminisztérium nem tud magyar érintettről.

A katalán régió elnöke, Carles Puigdemont esti közlése szerint mintegy nyolcvan ember szorul kórházi kezelésre, tizenötük állapota súlyos. A sérültek között külföldiek is vannak, az athéni sajtó szerint egy görög család.

A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet, pár órával később pedig az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet magára vállalta a merényletet.

A kisteherautó vezetője a helyszínről elmenekült, és az első hírek szerint bevette magát egy közeli étterembe és túszokat ejtett, ám ezt később a rendőrség határozottan cáfolta. Közölte viszont, hogy később őrizetbe vette a férfit, aki gyanúsítható a merénylettel: ő bérelhette és vezette a furgont.

A katalán rendőrség késő este azonosította a merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottat. Sajtóforrások szerint neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott, és legálisan tartózkodott Spanyolországban. A férfi büntetett előéletű, a rendőrségi források szerint 2012-ben szabadult a börtönből, ahol szexuális bűncselekmény vádjával tartották fogva.

A Facebook közösségi oldalon található adatlapja alapján az elmúlt hetekben több alkalommal tett közzé bejegyzéseket, amelyekben videofelvételekkel és képekkel kiegészítve elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”. Biztosra vehető, hogy cinkosai is voltak, de hogy hányan, még nem tudni.

A La Vanguardia című spanyol lap értesülése szerint a rendőrség csütörtök este Barcelonában a délutáni tömeges gázolásban részt vevő terroristák egyikét agyonlőtte, és közölte, hogy kiüríti a merénylet környékét, a Las Ramblas sugárút érintett részén, mert keresi a merénylő további cinkosát vagy cinkosait. Ezek alapján gyanítható, hogy legalább hárman vettek részt a merényletben, ám hogy pontosan miként, azt nem tudni.

Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat, így már két feltételezett merénylőt tartóztatott le.

A rendőrség közölte továbbá, hogy talált egy másik furgont, amelyet a támadás elkövetői bérelhettek, feltehetően azzal akartak elmenekülni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK