Kezdőlap Világ Oldal 238

Világ

Izrael: Országszerte tiltakoztak a Teva gyárban tervezett elbocsátások miatt

0

A tömeges elbocsátásra a régebbi vezetés hibás beruházási döntései miatt kényszerül a cég. A generikus gyógyszeróriás izraeli dolgozóinak mintegy felétől készül megválni pénzügyi nehézségei miatt. Szinte teljesen felszámolják izraeli gyártási kapacitásukat, egész gyárakat zárnak be, és a megmaradó üzemekben is drasztikusan csökkentik a termelést.

Vasárnap négyórás sztrájkkal és útelzárásokkal tiltakoztak a Teva gyógyszeróriásban tervezett nagyszabású elbocsátások miatt Izraelben – jelentette a helyi média.

Az izraeli szakszervezeti szövetség délig leállította a repülőtér forgalmát, a nap első felében zárva voltak az állami hivatalok, a kórházak és a rendelőintézetek, az iskolák is bezártak volna, ha nem lenne eleve hanukai szünet. A Teva dolgozói többfelé utcákat zártak el a forgalomtól, hogy jelezzék tiltakozásukat menesztésük ellen.

Jeruzsálemben délelőtt mintegy háromszáz alkalmazott gyáruk kapuja előtt tüntetett, majd elbarikádozták magukat az épületben, míg mások gumiabroncsokat égettek előtte a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. Ezt a gyárat egy másik izraeli üzemmel együtt teljes egészében bezárják a Teva új vezetésének tervei szerint.

Icik Ben Simon, a gyár szakszervezeti elnöke közölte, hogy a nők távozása után a férfiak további értesítésig nem hagyják el a gyárat. „Csak a miniszterelnök viheti ki a vezérigazgatót és az igazgatóságot az épületből”- mondta Ben Simon.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kormány szokásos vasárnapi ülésén bejelentette, hogy értekezletet tervez a pénzügyi, a gazdasági, a népjóléti és a környezetvédelmi miniszterrel a Teva gyár elbocsátásainak ügyében, és megkérte a kormányzó Likud párt minisztereit, hogy ne nyilatkozzanak ezzel kapcsolatban előzetes egyeztetés nélkül.

Víruspánik Romániában

Naponta csaknem 500-an halnak bele a járványba, de az oltásellenesség nem csökken. Ha minden így megy tovább, akkor Románia vírusrekorder lehet Európában a fertőzöttek és a halálos áldozatok tekintetében.

Szerdán több mint 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A Covid halottak száma egyetlen napon 414! Az intenzív osztályok mindenütt megteltek Romániában. románia segítséget kért, ezért néhány Covid beteget Magyarországra szállítottak a szegedi illetve a debreceni klinikára.

A Székelyföldön sajnos nagy az oltás ellenesség, és emiatt óriási a veszélye annak, hogy sokan válnak a negyedik hullám áldozatává.

A hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma átlépte a 43 ezret. Ez relatíve még mindig kisebb mint Magyarországon, ahol több mint 30 ezren váltak a járvány áldozatává. Románia népessége körülbelül a kétszerese Magyarországénak.

Erdélyi buszok a békemenetre

Az október 23-i tüntetésre a magyar kormány Erdélyből is szállítani akar résztvevőket, hogy ezzel is növelje a létszámot.

A tömegdemonstráció már eleve veszélyes a vírus terjedése szempontjából, de egy több órán át tartó autóbusz út szinte ideális körülményeket kínál a Covid 19 vírus terjedésének.

Ebben az esetben a politikai cél nyilvánvalóan felülírja a józan ész szabályait hiszen a vírus terjedése Magyarországon is felgyorsult.

A Semmelweis egyetem, melynek rektora, Merkely Béla professzor – a vírus elleni küzdelem arca – teljes kórház látogatási tilalmat rendelt el.

Mindeközben a foter.ro portál azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint még akár egymillióra is növekedhet a Covid 19 vírus halálos áldozatainak a száma Romániában.

Pénzt és kerítést vagy költségvetést!

0

„Van 1,6 milliárd dollárunk a kerítésre a déli határon, de ez kevés. Ha nem kapom meg a pénzt a kerítés teljes felépítésére, akkor nem lesz más választásom, minthogy nem írom alá az új költségvetést” – ezzel fenyegetőzött Donald Trump Michiganban, ahol kampánykörúton jár.

Egy rövid időre januárban már leállt a központi költségvetés, de azután Trump aláírta az 1300 milliárd dolláros előterjesztést, és az amerikai állam tovább folytathatta. És folytathatja egészen szeptember 28-ig.

Trump zsarolása kétélű fegyver:

ha ugyanis leállítja a költségvetést, akkor novemberben a republikánusok könnyen elveszíthetik a többségüket a szenátusban és a képviselőházban.

Márpedig enélkül Trumpnak igen nehéz lenne keresztülvinnie az akaratát a törvényhozáson.

Trump már az elnökválasztási kampányban is felvetette az egész határt átfogó kerítés építésének az ötletét. Washingtonban a kongresszus ezt azzal vetette el, hogy túlságosan drága. Szakértők 4-5 milliárd dollárra teszik a kerítés létesítésének az árát.

Az amerikai költségvetés nincs könnyű helyzetben, mert az ország adósságállománya meghaladja a GDP 100%-át, és tovább növekszik. Mindez komoly pénzügyi gondokat jelenthet nem csak Amerikának, de a globális gazdaság egészének is. Csakhogy Trump fütyül erre: számára most az a fontos, hogy növelje szavazói táborát.

A migránskérdés az Egyesült Államokban is alaposan megosztja a közvéleményt, de Trump abban bízik, hogy a globalizáció kárvallottjai nem akarnak vetélytársakat látni a munkaerőpiacon.

Márpedig Michigan állam az úgynevezett rozsdaövezet része: az autóipar egykori fellegvára már csak az árnyékba egykori önmagának. Detroit, a Motor City, sokáig csődben volt, és a népesség szép lassan elvándorol Michigan államból.

 

Ki buktathatja meg Putyint?

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin  egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl  sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

Újabb reménysugár a Koreai-Félszigeten

0

Lehet, hogy csak taktikázás volt az amerikaiak részéről az Észak-Koreával június 12-ére tervezett csúcstalálkozó lemondása. Kim Dzsongun látszólag nagyon békülékeny napjait éli: annak ellenére is tudatta, hogy szeretné megtartani a tárgyalást Donald Trumppal, hogy az tweetben lemondta a találkozót miközben Észak-Korea megsemmisítette egy nukleáris bázisát. Az amerikai elnök most ismét hajlandónak mutatkozik részt venni a csúcson.

 

„Nagyon eredményes tárgyalásokat folytatunk Észak-Koreával a csúcstalálkozóról, amelynek a helyszíne  – ha sorra kerül – Szingapúr lesz, s az eredetileg tervezett június 12-én; ha szükséges, akár később” – tweetelte Donald Trump amerikai elnök.

Tweetjével reményt adott a világ, elsősorban a Koreai-Félsziget és a környező országok számára. Később nyilatkozattal is megerősítette a mondandóját, amikor is a Fehér Házban leszögezte:

„Jelenleg is tárgyalunk. Ők nagyon szeretnék megtartani. Mi is szeretnénk, ha sor kerülne rá”.

A remény azt követően éledt újjá, hogy ugyan Trump lemondta a találkozót a koreai vezető „ellenséges” retorikája miatt, ám válaszként Kim Dzsongun kinyilvánította: továbbra is kész tárgyalni. Trump elégedett  volt a koreai vezető reakciójával, ezért ismét belengette, hogy mégis hajlandó lenne részt venni a tervezett csúcstalálkozón.

Közben a találkozó előkészítése a színfalak mögött folyik. Legalábbis a Reuters meg nem nevezett forrásoktól szerzett értesülései szerint  a héten több magas rangú Fehér-Házbeli tisztviselő (köztük Mira Ricardel helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó és Joseph Hagin helyettes vezérkari főnök) volt hivatott egyeztetni az észak-koreaiakkal  a csúcstalálkozó logisztikai vetületeiről.

Az amerikai külügyi szóvivő, Katina Adams  nem volt hajlandó részleteket elárulni, csupán annyit mondott: „ahogy az elnök Kim elnöknek küldött levelében fogalmazott: csakis a kettejük közötti párbeszéd fontos. Ha Észak-Korea komolyan veszi a dolgot, akkor a legmagasabb szinten várjuk a reakciót”.

Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője pedig leszögezte, hogy Trump nem akar olyan találkozón részt venni amely csak politikai reklámfogás. 

Ez persze még Trump tweetje előtt volt…

Ahogy a FüHü korábban megírta: Trump a hét közepén levélben mondta le a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját az észak-koreai vezetővel. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy Észak-Koreában külföldi megfigyelők jelenlétében leromboltak egy atomlétesítményt, “Kim Dzsongun legutóbbi nyilatkozatában megnyilvánuló óriási düh és nyílt ellenségességre miatt”.

A szingapúri csúcs lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik az észak-koreai vezetővel.

A csend hangjai – Gdansk gyászolja polgármesterét

0

The Sound Of Silence, Gdańsk, 14.01

The Sound Of Silence, Gdańsk, 14.01#WiecPrzeciwNienawiściIPrzemocyWitaj ciemności, stara przyjaciółkoZnów przyszedłem z tobą porozmawiaćPonieważ jakaś wizja, zakradając się cichoZostawiła swe nasiona gdy spałemI wizja, która została zasiana w mym umyśleWciąż pozostaje [żywa]W dźwięku ciszy.W niespokojnych snach szedłem samWąskimi brukowanymi uliczkamiW blasku ulicznej lampyPostawiłem kołnierz, aby schronić się przed zimnem i wilgociąKiedy moje oczy przeszył błysk neonowego światłaKtóre rozdarło noci dotknęło dźwięku ciszyW tym nagim świetle ujrzałemDziesięć tysięcy ludzi, może więcejLudzi, którzy rozmawiali nie mówiącLudzi, którzy słyszeli nie słuchającLudzi piszących pieśni, którymi nigdy nie podzielą się ze światemI nikt nie ośmielił sięZakłócić dźwięku ciszy."Głupcy", rzekłem, "Nic nie rozumiecieCisza rozrasta się jak nowotwórUsłyszcie moje słowa, abym mógł was nauczaćChwyćcie moje ręce, abym mógł was dosięgnąć''Lecz moje słowa, jak ciche krople deszczu, opadałyI rozbrzmiewały echemW studniach ciszy.A ludzie kłaniali i modlili sięDo neonowego bożka, którego sami stworzyli,A znak rozbłysnął swym ostrzeżeniemW słowach, z których się składałGłosił, że słowa proroków są zapisane na ścianach metraI klatkach kamienicI szepcą w dźwiękach ciszy.

Közzétette: Komitet Obrony Demokracji – 2019. január 14., hétfő

Elnökválasztás Romániában: Johannis elnök az esélyes

Megszerzi-e a szavazatok többségét Klaus Johannis elnök az első fordulóban? A közvélemény-kutatások szerint erre kicsi az esély, de Romániában közismerten megbízhatatlanok a felmérések, mert a múlt tapasztalatai miatt kevesen vállalják fel nyíltan politikai nézeteiket. Ha Johannis megszerzi a többséget most vasárnap, akkor nem lesz második forduló két hét múlva. Az igazi harc az ezüst éremért folyik Romániában.

Ki lesz a második az első fordulóban?

Románia első német elnökének presztízse nagyobb külföldön mint odahaza, de így is mindenki biztosra veszi, hogy ő végez az első helyen az elnökválasztási küzdelem első fordulójában vasárnap. A közvélemény-kutató intézetek 45%-ra becsülik a szavazó táborát. A vetélytársak messze elmaradnak ettől, de számukra is igen fontos az elnökválasztás. Különösen a szociáldemokraták számára: Viorica Dancila asszony, az egykori Európa parlamenti képviselő, aki nemrég még hazája miniszterelnöke volt, nem is tagadja, hogy nekik élet-halál kérdés bekerülni a második fordulóba. „Ha nem jutunk be a második fordulóba, akkor a szemétkosárba kerülünk!” – nyilatkozta Románia ex kormányfője.

„Klaus Johannisra szavaztam 2014-ben, és most is rá fogok! Megakadályozta azt, hogy az ország káoszba forduljon. Amikor az utcán tüntettünk a szociáldemokraták korrupciója ellen, akkor éreztük, hogy mellettünk áll!” – mondta egy 28 mezőgazdasági mérnök, Marta Constantinescu Kolozsváron az Emerging Europe című portál tudósítójának.

A szociáldemokraták szabadesésben

A Ceausescu rendszer kormányzó pártjának utóda nem is oly rég még Románia vezető ereje volt. Ügyes diplomáciával elérték, hogy Trump elnöki beiktatásán ők legyenek az egyetlen külföldi delegáció. Azután pedig hatalmas fegyver vásárlásokkal biztosították az USA jóindulatát. Washingtonban Lengyelország mellett Romániát tekintik a régió másik stratégiai fontosságú államának, melynek belső helyzete is fontos az Egyesült Államok számára. Épp ezért Laura Codreanu-Kövesi ügyész a bukaresti amerikai követség aktív támogatásával juttatott rács mögé sok korrupt politikust. A szociáldemokraták, akiknek különösen sok emberét csukatta le az ügyésznő elhatározták, hogy kitörik a nyakát. Csakhogy nem számoltak a külföldi támogatással. Az USA és az EU kiállt Laura Codreanu-Kövesi mellett. Hiába …

A hatalmon levő szociáldemokraták rákényszerítették Klaus Johannis elnököt, hogy váltsa le az ügyésznőt. Sőt, korrupciós pert is akasztottak a nyakába. Brüsszelben viszont alkalmasnak látták őt az új európai ügyészség élére, ahova végül is megválasztották. Románia kormánya mindent megtett, hogy ezt megakadályozza. Hiába …

A szociáldemokraták erős embere börtönbe ment miközben az őt lebuktató ügyésznő európai karriert csinált. Egy román televízió élőben közvetítette amint a szociáldemokraták erős embere bemasírozik a börtönbe …

Ez az Orban nem az az Orbán

Ludovic Orban kisebbségi kormánya bizalmat kapott a parlamentben, így fordulat következett be Bukarestben Európa irányában. Míg korábban a szociáldemokraták kormányzását gyakran érte kritika az Európai Unió oldaláról a jogállamiság leépítése és a korrupció miatt, addig az új kormányzat elkötelezett az európai irányvonal mellett. „Nem is tudom, hogy hány embert kell kirúgnom!” – nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök  az előző rezsim furcsa káder politikájára célozva: kizárólag a lojalitás számított, a szakmai szempontok végképp háttérbe szorultak!

Európában az új bukaresti kormány jó fogadtatásra számíthat hiszen Macron francia elnök nem véletlenül választott egy román politikust a liberális frakció élére az Európai parlamentben. A francia elnök arra számít, hogy Románia – ellentétben Magyarországgal- maximálisan együttműködik majd az Európai Unióval, és ezen belül is Macron reform terveivel.

Az elnök és a miniszterelnök szinkronban van, de mi lesz az országgal?

Az Európa párti liberális mozgalmak dilemmája Romániában is hasonló a többi poszt szocialista országéhoz: a lakosság döntő többségének alacsony életszínvonala nemigen teszi elkerülhetővé a szociális demagógia alkalmazását, melynek viszont semmiféle reális gazdasági alapja sincsen. Épp ezért mind Ludovic Orbannak mind pedig Klaus Johannisnak nagyon óvatosan kell politizálnia, mert a szociáldemokraták most ugyan elbukni látszanak a szociális demagógiával, de a hasonló politikára a választók között az igény megmarad.

Az elnökválasztás első fordulóját vasárnap tartják meg Romániában, a másodikat pedig két héttel később. Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott: reméli, hogy Klaus Johannis az első fordulóban úgy nyer, hogy nem is lesz szükség másodikra. Ellenfelei szerint ez vágyálom csupán…

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Hersh, aki kiváló CIA kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai titkosszolgálatra hivatkozott pár héttel ezelőtt amikor azt írta, hogy az USA hajtotta végre a robbantásokat az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, melyek Németországot és Oroszországot köti össze egymással a tenger alatt. Az Egyesült Államok régóta kritizálta a német kormányt amiért Oroszországból vásárol földgázt ahelyett, hogy a drágább amerikai palagázt venné meg. Az ukrajnai háborúval az USA ezt a célt elérte bár a földgázra nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói – nem utolsósorban Magyarország és Németország ellenállása miatt. Szijjártó Péter a napokban már sokadszor járt Moszkvában amióta kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem ment el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt.

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

William Burns, a CIA igazgatója még januárban egy listát mutatott Zelenszkij ukrán elnöknek arról, hogy 35 ukrán tábornok és főtiszt korrupt: meglopják az ukrán hadsereget, és lenyúlják az amerikai támogatás egy részét.

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

– mondta a CIA főnök Zelenszkij ukrán elnöknek.

Állítólag az elnököt sem kímélte mondván: tudják az Egyesült Államokban is, hogy Zelenszkij elnök nagyban üzletel a dízel üzemanyaggal, amelyet jelentős részben az amerikaiak szállítanak Ukrajnába. Zelenszkij elnök miközben hangsúlyozza, hogy nem áll szóba Putyinnal, és emiatt nem lehetséges a béketárgyalás az oroszokkal, vígan kereskedik az orosz dízel kereskedőkkel is – állítja CIA forrásokra hivatkozva a Pulitzer díjas amerikai újságíró.

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Végső elszámolás még nincs, de nem kétséges, hogy dollármilliárdok jutottak a helyi elit zsebébe miközben a rendszer húsz év után összeomlott, és az amerikaiaknak villámgyorsan kellett elhagyniuk Afganisztánt.

Van-e amerikai béketerv?

Ez az igazán kínos kérdés, melyet Seymour Hersh feltesz hiszen Blinken amerikai külügyminiszter mindig megismétli, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig kell. Az ukránok pedig azt állítják, hogy legyőzhetik Oroszországot. Legutóbb Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta azt, hogy telefonon tárgyalt Blinken külügyminiszterrel, aki bízik az ukrán győzelemben. Az amerikai vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a háború elhúzódhat, mert patthelyzet alakult ki:

egyik fél sem tud győzni, és egyik oldal sem adja fel.

Macron francia elnök Pekingből felhívta Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megpróbáljon valamiféle nemzetközi békeegyezményt elindítani. Ebben a szereposztásban Hszi Csin-ping kínai elnökre  várna, hogy rábeszélje Putyin elnököt a tárgyalás megkezdésére. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a nemzetközi békekezdeményezés hogy áll?

Seymour Hers arra mutat rá, hogy az amerikai diplomácián a sor, mert az USA nélkül nem lesz béke Ukrajnában. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok akar-e békét Ukrajnában hiszen a háborúra hivatkozva megerősítheti vezető szerepét a nyugati világban.

A Lincoln terv, avagy hogyan akarják megbuktatni Trumpot

Saját fegyverével akarják padlóra vinni Donald Trumpot a novemberi elnökválasztáson azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint az elnök veszélyt jelent az ország jövőjére nézve.

A You Tube a harctér, ahol Trump saját pártjának mérsékelt vezetői gúnyos videókkal gúnyolják azt elnököt: bemutatva kapkodását és hozzá nem értését. A Lincoln terv célja nem más minthogy hatalomra segítsék  Trump ellenfelét, a demokrata Joe Bident. Aki még Trumpnál is idősebb és nem bővelkedik különösebben saját ötletekben.

Az anti Trump diadala

Ebben reménykednek az ellenzéki demokraták és azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint Trump nagy veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. Az elnök népszerűsége jelenleg a mélyponton, mert nem múlik a Covid 19 járvány, amely messze az USA-ban követelte a legtöbb áldozatot. Nem látszik a kiút a gazdasági válságból, amely a járvány miatt alakult ki az Egyesült Államokban. Végül harmadikként itt van a nagy tiltakozó mozgalom: a Fekete élet számít! Ilyen körülmények között Joe Biden úgy is nyerhet, hogy a proteszt szavazók besegítik a Fehér Házba éppúgy mint Donald Trumpot 2016-ban.

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK