Világkörüli útra indul Leonardo da Vinci kevés fennmaradt festményeinek az egyike, a Salvator Mundi, amely Hongkongtól egészen San Franciscoig jut majd el, hogy utána New Yorkban árverezzék el a Christie’s galériában. 100 millió dolláros árra számítanak.
Még húsz hiteles képe sem maradt fent Leonardo da Vincinek, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mesterének. Ezért az egész világon óriási figyelem kíséri a Salvator Mundi festményt, amelyet újra restauráltak és hitelesítettek.
A képzőművészeti alkotás eredetileg I. Károly angol király tulajdona volt, de azután eladták. Sokáig magánkézben hányódott, míg egy aukción elő nem került. Ám az is kiderült: a mester képét a kor szokásai szerint átfestették. Ezért alapos restaurálás következett, hogy a Világ megváltója olyan legyen, mint amilyennek Leonardo da Vinci megálmodta és megfestette.
„Dalszerzés előtt van amikor imádkozom. Azt szoktam kérni, hogy különleges élményt tudjak adni annak, aki majd meghallgatja a dalt. A hitemmel kapcsolatos utalások mindig ott vannak a dalokban, mivel ez bennem van és fontos nekem, nem csak a civil életemben, hanem a zenémben is” – mondta Molnár Ferenc Caramel a Sztárportréban.
„A dalszerzést bármilyen érzelem el tudja indítani. Néha háttérbe kell szorítani az egót, van amikor például nehéz megválni egy versszaktól, de mégis meg kell. Ugyanilyen döntéseket hozunk szerintem a civil életünkben is a hétköznapokban: van amikor nehezünkre esik megtenni valamit, vagy éppen nem megtenni, de mégis kontrolláljuk magunkat, mert nem szeretnénk öncélúvá válni, és kényünk-kedvünk szerint élni.
Ahol a félelem lakik, ott az igazság mindig alternatív: ha az ember fél, akkor az teljesen át tudja alakítani az igazságérzetét. Nekem is megvan a saját igazságom, neked is, és mindenki másnak is, de ezek igazából alternatívák, és tényleg csak egy igazság van.
A színpad egy nagyon érdekes világ. Azt mondják, hogy a meditációnak egy nagyon különleges állapota a színpadon való éneklés. Fizikailag is nagyon egészséges – nekem volt már olyan, hogy meggyógyultam a színpadon egy koncert alatt.”
George R. R. Martin, a világ egyik legnépszerűbb sorozatának alapjául szolgáló könyvek szerzője azt mondta, hónapokra van attól, hogy befejezze a sorozat hatodik kötetét.
Martin már hat éve dolgozik a regényfolyam következő kötetén. A tűz és jég dala sorozatból, amely alapján az HBO a Trónok harca sorozatot készítette, 1996 óta eddig összesen öt kötet jelent meg: a Trónok harca, a Királyok csatája, a Kardok vihara, a Varjak lakomája és 2011-ben az eddigi utolsó, a Sárkányok tánca. A tél szelei lesz a hatodik rész.
Korábban már többször jelentek meg különböző időpontok, hogy mikor jelenik meg az új kötet. Most maga Martin írta azt a saját blogján, hogy még mindig hónapok kellenek neki ahhoz, hogy befejezze, de jövőre azért várhatóan megjelenhet. Azt is írta, hogy nagyon furcsa híreket olvasott már a kötetről és nehéz eldönteni, melyik abszurdabb: hogy már régóta kész van vele és csak ül rajta, vagy az, hogy még egy oldalt sem írt meg.
A tévésorozat, amelynek az utolsó előtti, hetedik évada megy már, közben utolérte, sőt, le is hagyta a regényt, de több ponton el is tér tőle.
Charles Aznavour francia énekes-dalszerző csillagot kap a hollywoodi Hírességek sétányán. A 93 éves sanzonsztár a 2618. csillagot leplezheti le augusztus 24-én – közölték a szervezők.
A tervek szerint Peter Bogdanovich rendező tart beszédet az ünnepségen.
A francia Sinatrának is nevezett énekes
több mint ezer dalt komponált, sanzonénekesként pedig bejárta az egész világot,
a francián kívül számos idegen nyelven is előadta dalait. Rengeteg szerzeménye közül talán a legismertebb az angol nyelvterületen is listavezetővé vált She, a Dance in the Old Fashioned Way, a La Mamma, a Comme des étrangeres, a Sur ma vie, a Ce jour tant attendu és az Isabelle.
Aznavour örmény bevándorlók gyerekeként született Párizsban 1924-ben. Az ötvenes évek végén lett ismert, akkor kapta meg első lemezszerződését, 1957-től elkezdett filmezni is. Utóbbi hozta meg számára az igazi hírnevet, majdnem nyolcvan filmben játszott és 94 országban lépett színpadra.
Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most válogathat a programok közül – itt megteheti.
Martha Argerich, Kurt Elling, Sir Roger Norrington és a Felvilágosodás Korának Zenekara, Emmanuelle Haïm és a Le Concert d’Astrée, Yefim Bronfman és a Bécsi Filharmonikusok, a Company Wayne McGregor, Danyiil Trifonov és a FAMILIE FLÖZ – a többi között ők fémjelzik jövőre Közép-Európa egyik legfontosabb összművészeti seregszemléjét, a Budapesti Tavaszi Fesztivált.
Fotó_ BTF
Mint hagyományosan, ezúttal is több meghatározott tematika, évforduló, fontos motívum köré épül: Liszt Ferenc, Leonard Bernstein, illetve egy hangszer, a zongora kap egyebek közt kiemelkedő szerepet.
A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a főváros legfontosabb kulturális intézményei, legizgalmasabb játszóhelyei és programhelyszínei fognak össze. Nagyszabású kiállításoknak és a Budapest Art Week programjainak örülhetnek a képzőművészet rajongói. A 2017-es első, nagy sikert követően visszatér a népi hagyományokat felkaroló Pont Fesztivál, ám ez alkalommal különleges húsvéti tematikával, és ahogy minden évben, idén is hamisítatlan tavaszi fesziválhangulat tölti be az egész várost: többek között újra megnyílik Budapest szívében az Akvárium Tavasz Terasz, ahol számtalan koncert és gyerekprogram várja az érdeklődőket, valamint Budapest utcáin és terein is meglepetésekkel találkozhatnak majd a járókelők.
Felbecsülhetetlen értékű műkincsekre bukkantak a hatóságok Münchenben amikor adócsalás ügyében nyomoztak egy bizonyos Gurlitt családnál még 2012-ben. A lepukkant lakás hatalmas kincs rejtekhelye volt: a náci időkben ide spájzolhatták be a zsidó családok műkincseinek jelentős részét.
Claude Monet és Pablo Picasso festményeit és Auguste Rodin szobrait tartják az 1400 műkincs közül a legértékesebbnek. Most először két kiállítás is nyílik a sokáig elveszettnek hitt műkincsekből. Az egyik Bonnban, az NSZK volt fővárosában, a másik a svájci Bernben.
Miért a bonni Bundeskunsthalle és a berni Kunstmuseum ad otthont a Gurlitt-gyűjtemény mintegy 400 darabjának? Azért, mert
a művészettörténészek előtt ma is rejtély a legtöbb műkincs sorsa.
Hiába nyomoztak éveken át, de a ravasz műkereskedő eltüntette a papírokat. Ezért szinte lehetetlen kideríteni: mikor és főként hogyan szerezte meg a műkincseket a nácik kedvenc kereskedője. Sokszor üzletet ajánlott a kivándorló zsidóknak: ha neki adják el a műkincseket, akkor ő elintézi a kiutazási engedélyeket. A kényszerhelyzetben levő zsidó családok természetesen igen olcsón adták a műkincseket hiszen az életük megmentése volt a tét.
Ahol megtalálták a jogos örököst, ott visszaadták a műkincset a családnak.
Az értékesebb és nem azonosítható műkincsek egy részét aztán megvette a német állam. A maradékot visszaadták Cornelius Gurlittnak, aki ezt követően hamarosan meghalt. Végrendeletében a berni Kunstmuseumot jelölte meg az örökösének. Ezért nyílt az egyik kiállítás Bernben.
A másik kiállítás Bonnban, az NSZK régi fővárosában hármas célt tűzött maga elé: egyrészt a műkincsek bemutatását. Aztán azt a történelmi hátteret is megmutatják amikor a Gurlitt gyűjtemény keletkezett. A harmincas-negyvenes évek zsidóüldözését, amely egyben a zsidó családok kirablását is jelentette. Épp ezért a kiállításnak van egy harmadik célja is, ez pedig az erkölcsi tanulság. „Hitler imádta a művészetet. Karizmatikusnak tartotta. Olyannak, amely sohasem múlik el. Mindig hatást gyakorol az emberekre akármilyen korban élnek” – nyilatkozta a bonni kiállítás kurátora. Így a kiállításon a remekművek kontextusba kerülnek: van önmagában is jelentésük, de a történelmi háttér értelmezi is őket. A kiállításnak kicsit az az üzenete, hogy a művészet mindent túlél hiszen a bemutatott műalkotások nagyrészét már leírták a művészettörténészek. A teljesen elfeledett Gurlitt-gyűjteményt tehát most látni lehet Bernben és Bonnban, az utóbbiban még azt a történelmi hátteret is megmutatják, ahol a nácik kedvenc műkereskedője szinte ingyen juthatott felbecsülhetetlen értékű remekművekhez az üldözött zsidó családoktól Hitler Németországában.
Idén elég szoros a verseny a legjobb film Oscar-díjáért: habár néhány nappal a díjátadó előtt A víz érintése győzelme tűnik a legvalószínűbbnek, számos más erős jelölt is van a mezőnyben. Ha a legjobb film díját esetleg nem is, a legjobb rendezőnek járó Oscart minden bizonnyal megkapja A víz érintése, illetve Guillermo del Toro. A színészi kategóriákban is elég lefutottnak tűnik a verseny – összeszedtük, mi várható a 90. Oscar-gálán.
A legjobb film
A legtöbb, 13 jelölést Guillermo del Toro felnőtteknek szóló tündérmeséje, A víz érintése kapta. Ezt követi a Christopher Nolantól a Dunkirk 8, és a Három óriásplakát Ebbing határában 7 jelöléssel. Mindhárom alkotást jelölték a legjobb film díjára, amelyért még A Pentagon titkai, a Szólíts a neveden, a Lady Bird, a Fantomszál, A legsötétebb óra és a Tűnj el! van versenyben.
A legtöbb amerikai kritikus A víz érintése győzelmét tartja legvalószínűbbnek, de korántsem biztos, hogy Guillermo del Toro filmje kapja a legfontosabb díjat. Ott van például Három óriásplakát…, amely sokáig befutónak a fogadóirodáknál, és a legjobb drámának járó Golden Globe-díjat is megnyerte, illetve a legjobb filmnek járó BAFTA-t. Egyébként is mindkét díjátadón tarolt a Három óriásplakát…: összesen négy Golden Globe-ot és öt BAFTA-díjat kapott Martin McDonagh filmje.
Igaz, a legjobb rendezőnek járó díjat a Golden Globe-gálán és a BAFTA-díjátadón is Guillermo del Toro vehette át, A víz érintése 13 Oscar-jelölése pedig majdnem rekord. Ennél többet, 14-et csak a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997), illetve a Kaliforniai álom kapott tavaly. A Kaliforniai álom esete viszont intő példa is lehet abból a szempontból, hogy
a rengeteg jelölés nem feltétlenül jelent a legfontosabb kategóriák megnyerését is.
A Kalifornai álom 6 Oscart kapott, és Damien Chazelle ugyan a legjobb rendező lett, illetve a női főszereplőt, Emma Stone-t is díjazták, a legjobb filmnek járó Oscar viszont az emlékezetes fiaskó után végül a Holdfényhez került. Ez fontos eredmény volt azután, hogy az Oscart évek óta azzal vádolják, hogy túl fehér: színes bőrű alkotók filmjei ritkán nyerik el a legjobb díjakat. Idén is csak egy ilyen versenyez a legjobb film díjárért, a Tűnj el!, amelynek nyerési esélyeit a díjátadóhoz közeledve egyre valószínűbbnek tartják a fogadóirodák, de azért így is meglepetés lenne. A horrorfilmek általában nem rúgnak labdába a legjobb film díjáért, igaz, a Tűnj el! valójában a rasszizmussal foglalkozik, és 2017 egyik meglepetés filmsikere volt.
Mildred Hayes (Frances McDormand) és az óriásplakátjai Forrás: Fórum Hungary
A Szólíts a neveden a kritikusok egyik kedvence volt a mezőnyből, és sokan úgy vélik, hogy az olasz rendező, Luca Guadagnino filmjének kellene nyernie a díjat. Hiába nagyszerű film a Szólíts a neveden, ez a kimenetel nem tűnik valószínűnek. Ha a kilenc folmet felvonultató mezőny többi jelöltjét nézzük, a díjátadóhoz közeledve a Dunkirk esélyei igencsak elhalványultak. Daniel Day-Lewis gyönyörű búcsúfilmje, a Fantomszál, Steven Spielberg konvencionálisra sikeredett újságírós drámája, A Pentagon titkai és Gary Oldman churchilles mozija, A legsötétebb óra pedig inkább csak a töltelékjelöltnek számít.
A legjobb rendező
Idén is előfordulhat az, ami tavaly a Kaliforniai álomnál, illetve az elmúlt éveben többször is, hogy
a legjobb film és a legjobb rendezés díját nem ugyanaz az alkotás kapja.
Mint láttuk, a legjobb film díjáért korántsem lefutott a verseny, a rendezői kategóriában viszont egyértelműen Guillermo del Torót tartják a legesélyesebbnek. A mexikói rendezőt először 2006-ban A faun labirintusáért jelölték, most pedig a legjobb eredeti forgatókönyv díjáért is versenyben van. (Érdekesség, hogy A víz érintése kapcsán plágiumvádak merültek fel, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy ez befolyásolná a film Oscar-esélyeit.)
A rendezői kategóriában Christopher Nolant tartják a fogadóirodák a második legesélyesebbnek, őt követi Greta Gerwig, aki az egyetlen női jelöltje a mezőnynek, ráadásul elsőfilmes alkotó. Rajta kívül még egy fiatal filmes van a mezőnyben, Jordan Peele, a Tűnj el! rendezője. Mindkettőjük győzelme meglepetés lenne, de a jelölésükkel legalább kipipálták, hogy legyen női, illetve színes bőrű rendező is a mezőnyben.
Martin McDonagh a Három óriásplakát… miatt nem kapott jelölést rendezőként csak forgatókönyvíróként. Mivel eddig mindössze négyszer fordult elő, hogy a legjobb film díját olyan alkotás kapta, amelynek rendezőjét nem jelölték Oscarra – ez megint csak olyasmi, ami nem jó ómen a Három óriásplakát… esélyeire nézve a legfontosabb kategóriában.
Színészi díjak
A főszereplőknél az alapvető kérdés az, hogy
az idősebb vagy a fiatalabb generációt díjazzák majd az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai.
A legjobb női főszereplő díjára Francis McDormand a legesélyesebb a fogadóirodáknál és a filmes szakíróknál is, viszont Saoirse Ronan is lenyűgöző alakítást nyújtott problémás tinédzserként a Lady Birdben. A Három óriásplakát… főszereplőjének már van egy Oscarja, amelyet a Fargóért kapott, az ír-amerikai színésznőnek pedig ez lenne az első díja, viszont már harmadjára jelölték. Rajtuk kívül Sally Hawkins (A víz érintése) az, akit még az esélyesek között emlegetnek, neki ez a második jelölése.
Gary Oldman A legsötétebb órában. Forrás: Jack English / Focus Features
A legjobb férfi főszereplőknél hasonló a helyzet. A befutónak egy régi motoros, Gary Oldman tűnik, aki jelentős átalakuláson ment át ahhoz, hogy megformálja Winston Churchillt A legsötétebb órában, ezt pedig általában szeretik az akadémia szavazói. A második legesélyesebb Timothy Chalamet, a Szólíts a neveden Eliója, aki a filmben kamaszfiúként egy nála idősebb férfivel esik szerelembe. A 22 éves francia-amerikai színész győzelme a szakértők szerint egyfajta szemléletváltás jele is lehetne Hollywoodban: azt mutatná, hogy a természetesebb alakítások felé billen a szavazók ízlése. A Fantomszállal a filmszínészettől elbúcsúzó, és emlékezetes utolsó alakítást nyújtó Daniel-Day Lewist is jelölték a kategóriában, de most nem tartozik a legesélyesebbek közé, és már így is 3 Oscarja van.
A mellékszereplőknél a nők között Allison Janney (Én, Tonya) és Laurie Metcalf (Lady Bird) a két legesélyesebb jelölt, a férfiaknál viszont nagyon úgy tűnik, Sam Rockwell (Három óriásplakát…) mellett senki sem rúghat labdába. Érdekesség, hogy a legjobb férfi mellékszereplő díjára Christopher Plummert is jelölték, aki Kevin Spacey botránya miatt kapta meg J.P. Getty szerepét A világ összes pénzében. A maga 88 évével Plummer a legidősebb, akit valaha színészi Oscar-díjra jelöltek.
Fogadóirodák és szakértők ide vagy oda, ha az Oscart megelőzően kiosztott díjakat nézzük, elég egyértelmű a helyzet az összes színészi kategóriában. Most először történt ugyanis olyan, hogy a Golden Globe, a BAFTA, a Critics Choice Awards és a színészszakszervezet díja, a SAG Awards is ugyanazokhoz vándorolt. Ezek alapján Frances McDormand, Gary Oldman, Allison Janney és Sam Rockwell örülhet majd az Oscarnak.
Jimmy Kimmel és az Oscar (MTI/EPA/Paul Buck)
A díjátadó
Az Oscar-gála házigazdája a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tévés műsorvezető, Jimmy Kimmel lesz. Összesen 24 kategóriában osztanak díjakat helyi idő szerint vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban. A tavalyi botrány után, amikor rossz borítékot adtak oda a legjobb film díját bejelentő Warren Beattynek és Faye Dunawaynek, óvintézkedéseket vezettek be. Míg eddig csak a szavazatokat összeszámoló PricewaterhouseCoopers két alkalmazottja tudta a győztesek nevét, idén először egy harmadik személy is felügyeli majd, hogy minden rendben megy-e a díjátadón.
A show-val kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy mit kezdenek a szervezők a hollywoodi zaklatási botránnyal. Az már kiderült, hogy Casey Affleck, aki az ellene felhozott vádak ellenére tavaly megnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart, a hagyományoktól eltérően idén nem ad át díjat. De a metoo-n kívül is van téma, amire vélhetően reflektálni fog a show: Donald Trump elnöksége, az iskolai lövöldözések, és a fegyvertartás is biztos előkerül majd.
Természetesen a díjátadó magyar vonatkozásáról sem feledkeztünk meg, a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért versenyző Testről és lélekről esélyeiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Csaknem 500 millió forintból újulhat meg és bővülhet a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A Nagymező utca 8. szám alatt található épület rekonstrukciójára és bővítésére 490,6 millió forintot szán a kormány.
A magyar állam 2008-ban vásárolta meg a Robert Capa-mestergyűjteményt, szerződésben vállalva annak elhelyezését egy akkor még létrehozandó fotóközpontban. A Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozat 937, a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz; ezeket a fotográfiákat Cornell Capa (Robert Capa öccse) és Richard Whelan fotótörténész válogatták ki a Robert Capa által hátrahagyott mintegy 70 ezer negatív közül.
Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben csupán három széria nagyítás volt és lesz készíthető. A sorozat – Cornell Capa és Richard Whelan szándéka szerint – az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza, a magyar származású fotográfus teljes munkásságát felölelő, 1932 és 1954 közötti időszakból.
A budapesti Capa Központ 2013-ban nyílt meg
többek között azzal a céllal, hogy népszerűsítse Robert Capa munkásságát és ápolja örökségét.
Az intézményt vezető Kőrösi Orsolya közlése szerint a Nagymező utcai épülethez tartozó, egykori Tivoli mozi termében tervezik kialakítani az állandó Robert Capa-kiállítást, melyet szeretnének 2018-ban, a gyűjtemény megvásárlásának tizedik évfordulóján megnyitni.
A házban jelenleg egy mintegy ötven darabos válogatás látható a legendás fotográfus munkáiból Robert Capa, a tudósító címmel.
Csütörtökön kezdődik a 68. Berlinale, az év első jelenetős filmfesztiválja. Bogdán Árpád Genezis című filmjét a Panorama Special válogatásában mutatják be, Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom a Berlinale Classics programjában lesz látható, Bucsi Réka animációja pedig a rövidfilmes mezőnyben versenyez.
Bogdán Árpád második mozifilmjének világpremierje február 18-án lesz, az alkotók jelenlétében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. A Genezis-ben a bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, Magyarországon április 12-től kerül moziforgalmazásba.
Miután tavaly Arany Medve-díjat nyert a Testről és lélekről-lel, idén ismét bemutatják Enyedi Ildikó filmjét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A cannes-i fesztiválon Arany Kamera-díjjal jutalmazott Az én XX. századom (1989) felújított változata a Berlinale Classics programjában lesz látható február 20-án a rendező és Máthé Tibor operatőr jelenlétében.
Majd 10 év után megint lesz magyar résztvevője a European Film Promotion „Shooting Stars” programjának is. Itt az európai mozi tíz legígéretesebb ifjú színésztehetsége között mutatják be Tenki Rékát (Testről és lélekről, Budapest Noir) a nemzetközi filmszakmának.
Bucsi Réka (Symphony no.42, LOVE) pedig új animációjával került a rövidfilmes versenyprogramba.ASolar Walk a viborgi Animation Workshop produkciója, amely nemzetközi csapattal készült Dániában.
Mielőtt Streisand coton de tuléarja 2017-ben meghalt, sejteket vettek a szájából és a gyomrából, majd ezek segítségével klónozták a madagaszkári kutyafajtát.
Barbra Streisand nyilvánosságra hozta, hogy új háziállatai, Miss Violet és Miss Scarlett előző kutyájának klónjai.
Mielőtt Streisand coton de tuléarja 2017-ben meghalt, sejteket vettek a szájából és a gyomrából, majd ezek segítségével klónozták a madagaszkári kutyafajtát.
Annak ellenére, hogy a kutyák klónok, a gazdájuk váltig állítja, hogy „különböző személyiséggel rendelkeznek”.
„Már várom, hogy idősebbek legyenek és meglássam, hogy örökölték-e Samantha barna szemét és komolyságát” – nyilatkozta az énekes a Variety című filmes szaklapnak.
Barbara Streisand nem az egyetlen híresség, aki klónozta háziállatát.
Diane Von Furstenberg divattervező és férje, Barry Diller 100 ezer dollárt fizetett kutyájuk klónozásáért 2016-ban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
