Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

0
1082

Szerda hajnalban lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy magyar alkotásért is szoríthatunk majd a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

2016-ban, amikor hosszú idő után újra magyar film versenyzett a díjért, a filmes szaklapok és a fogadóirodák is egyértelműen a Saul fiát tartották a legesélyesebbnek, és igazuk is lett: Nemes Jeles László filmje megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Most ennyire egyértelmű éllovasa nincs a kategóriának, de a magyar jelöltet nem a favoritok között említik, sőt.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film két fõszereplõje, valamint Mécs Mónika és Muhi András producerek, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az Oscar-díjra jelölt Testrõl és lélekről címû film alkotóinak sajtótájékoztatóján
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kifejezetten filmes és egyéb díjak esélylatolgatásával foglalkozó Goldderby szakértői a chilei Una Mujer Fantástica, angolul A Fantastic Woman című filmet tartják a legvalószínűbb győztesnek, emellett svéd A négyzet és az orosz Szeretet nélkül is a három legesélyesebb film között szerepel náluk, miközben a Testről és lélekről győzelmét tartják a legvalószínűtlenebbnek. Összességében a jelölt filmek közül 40/1 oddsszal áll náluk a magyar film, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag esélytelennek tartják. Egy másik aggregátor oldal, az awardswatch.com a szakértői vélemények alapján szintén a Testről és lélekrőlt tartja a legesélytelenebbnek.

Az Indiewire podcastjában azt emeli ki, hogy

nagyon erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában idén,

és bármelyik film jó választás lenne, de az A Fantastic Woman a legesélyesebb. Az okok között szerepel, hogy Chilének ez lenne az első Oscarja, és mindössze másodjára kapott nevezést chile-i film, másrészt a főszereplője egy transzszexuális színésznő, Daniela Vega, aki fantasztikus alakítást nyújt. Illetve szerintük ez a legpopulárisabb, a nagyközönség számára legfogyaszthatóbb film az öt közül. Az egyik szakértő, Anne Thompson arról beszél, hogy az is nagyszerű lenne, ha a Testről és lélekről nyerne, mert tökéletes és művészi alkotás, de a történetnek helyet adó mészárszék sokakból ellenérzést válthat ki. Kiemeli azt is, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan film a kategóriában, amelyet nő rendezett, ami viszont fontos lehet. A másik szakértő, Eric Kohn szerint a magyar film túl fura az amerikaiaknak európai művészfilmes értelemben, és A négyzetet is hasonlónak tartja ebből a szempontból.

Ennek kapcsán felmerül, hogy a 7258 tagot számláló Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiából

700-800 olyan ember lehet, aki az összes filmet megnézi a kategóriában

– ugyanis elméletileg csak az szavazhat, aki mind az öt jelöltet látta – és ezek között nagyon sok az európai filmes. Ez azért lehet, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a külföldi tagok száma, ahogy az akadémia megpróbálta minél változatosabbá tenni a tagságát. A szakértők szerint előfordulhat, hogy emiatt fontos európai filmes díjakat elnyerő A négyzet felé billen a mérleg (Ruben Östlund filmje az Arany Pálmát és Európai Filmdíjat is megnyerte). Erre jutott a Rolling Stone magazin szakértője is, aki szintén A négyzetet tartja befutónak csakúgy, mint az AP hírügynökség filmes szakírói.

Már ebből is látszik, hogy megoszlanak a vélemények a győztesről (miközben több fontos filmes oldal még közzé sem tette a végső jóslatait), ráadásul a külföldi filmek esetében az Oscart megelőző nagy díjátadók sem feltétlenül jelentenek támpontot. Míg annak idején a Saul fia a Golden Globe-ot is megnyerte az Oscar előtt, idén a Golden Globe-ra jelölt legjobb idegennyelvű filmek közül kettő nem is került be az Oscar-jelöltek közé. Az egyik éppen Fatih Akin filmje, a Sötétben, amely pedig meg is nyerte az Aranyglóbuszt.

Nem látunk bele a kampányba, de nyilván a nem túl jó esélyekkel is összefügg, hogy a filmes lapok nem írnak olyan sokat Enyedi Ildikó filmjéről, mint annak idején a Saul fiáról: kevés olyan cikk jelent meg, amely kifejezetten a magyar filmmel foglalkozik. A Variety például néhány napja arról írt, hogy Kínában is országszerte mozikba kerül a Testről és lélekről a nemzeti artmozi szövetség jóvoltából. A film jogait néhány hónapja szerezte meg a pekingi székhelyű Kínai Filmarchívum, amely az előbb említett szövetségen keresztül fogja forgalmazni a filmet. Kiemelik, hogy a Testről és lélekről az első olyan európai alkotás lesz, amelyet a nemrég létrehozott artmozis szövetség terjeszt.

A Hollywood Reporter pedig, amely a napokban több más, a kategóriában versenyző filmmel is foglalkozott, Borbély Alexandráról, a Testről és lélekről női főszereplőjéről írt. A cikkben a színésznő arról beszél, hogy nemcsak szőke, szexi nőket akar játszani, ezért kifejezetten örül az olyan lehetőségeknek, mint a Testről és lélekről. Az oldal egyébként tévesen cseh színésznőnek nevezi a felvidéki származású Borbély Alexandrát, és kiemeli, hogy Mária megformálásáért 2017-ben Juliette Binoche és Isabelle Huppert elől vitte el legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat.

A Testről és lélekről egyik producere, Muhi András az Oscar-jelölések bejelentése után a FüHü-nek arról beszélt, hogy jók a Testről és lélekről esélyei a versenyben, hiszen eddig aki látta, szerette a filmet, és sokkal könnyebben befogadható, mint például a fontos riválisnak tartott A négyzet.

A legjobb idegennyelvű film díjáért azok a nem Amerikában készült alkotások versenyezhetnek, amelyek döntően nem angol nyelvűek. Minden ország küldhet be nevezést, a jelöltek kiválasztására 2006-tól kezdve kétlépcsős rendszer van érvényben. A szakmai bizottságok először kilenc filmet emelnek ki a benevezettek közül, ez az úgynevezett shortlist vagy szűkített lista, majd ezek közül kisebb létszámú bizottságok titkos szavazáson választják ki a végső öt jelöltet. A díjazottról pedig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia filmesekből álló, teljes, nemzetközi tagsága szavazhat.

A legjobb idegennyelvű film Oscarját hivatalosan a film alkotói kapják, és a ceremónián a rendező veszi át, de a küldő ország győzelmének szokták tekinteni. A Testről és lélekről a tizedik magyar film, amelyet jelöltek a kategória Oscarjára, és ha megkapná a díjat, a harmadik lenne, amely győzni tud Szabó István Mephistója és a Saul fia után.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .