Kezdőlap Itthon Oldal 520

Itthon

Orbán Viktor svájci bankárja és libanoni bankja

Mostanában egyre gyakrabban olvasni, hallani az Orbán család különös, gyakran talányos svájci ügyeleteiről, különösen a „család bankáráról”. Azonban ez az ügy jóval túlnyúlik az alpesi országon, sőt, magán Európán: a szálak egészen Libanonig vezetnek, amely iránt eddig is kiemelt érdeklődést tanúsítottak a miniszterelnök környezetében. 

A mára már saját – és a férje révén alighanem az uniós pénzek – „lábán álló” Orbán Ráhel nem is olyan régen még egy drága svájci vendéglátó-ipari főiskolán készült fel a nagybetűs életre. Akkoriban gyakran lehetett hallani arról, hogy a szülők időnként megjelentek az alpesi kis országban, azon belül is egy Zug nevű kis településen, amely megannyi szállal kötődik a csak „NER-lovagokként” emlegetett kormány-kegyencek tartózkodási helyéhez.

Bár aligha pusztán csak a szülői szeretet inspirálta ezeket az utazásokat. A szóbeszéd egy titkos bizalmast emleget, akiről a Független Hírügynökség jól értesült, de név nélkül nyilatkozó informátora csak a „család bankáraként” tett említést.

Ez a személy pedig Nagy István, Magyarország jelenlegi berni nagykövete.

Nagy István. Fotó: mfa.gov.hu

Az Orbán-családhoz fűződő kapcsolatait valamikor 2000-2001 tájára datálják, amikor az akkor még első kormányzati ciklusát építgető miniszterelnök őt kívánta kinevezni hazánk tiszteletbeli konzuljának. Nagy, aki akkoriban pénzes befektetők privátbankáraként is ismert volt, Bernben találkozott Kékessy Dezsővel, Orbánék családi üzlettársával. Kékessy feltehetően privátbankári „pozíciójában” ajánlhatta Nagyot a miniszterelnök figyelmébe.

2001-ben őt, a svájci-amerikai-magyar állampolgárt szemelte ki Orbán Viktor tiszteletbeli konzulnak, majd később a berni nagykövetség vezetőjének. A 2010-es Fidesz győzelem után Nagy István hamar feltűnt Orbán környezetében. Egyes hírek szerint a kormányfő már akkoriban megkínálta őt a washingtoni nagykövetség vezetésével, de a bankár még nem akart lemondani jól jövedelmező állásáról az Audi Banknál (nem összekeverendő az autógyártó céggel). Mégis megkapta a nagyköveti kinevezését, ám ehhez nem állomáshely, hanem személyes megbízás társult:

ő felelt a magyar-arab üzleti kapcsolatokért.

Az akkoriban a libanoni Audi Saradar-család bankjánál vezérigazgatóként és az Igazgató Tanács tagjaként is dolgozó pénzügyi szakembernek kifogástalan pedigréje van. A bejrúti The Middle East College-ben közép-keleti történelmet és vallástörténetet tanult, a New- York-i Columbiai Egyetemen politikai tudományokat és közgazdaságtanból diplomázott, de megfordult a Harvard egy nyári szemeszterén is. Kékessy is ennek ismeretében hozta össze Orbánékkal.

Az Audi Saradar bank. A kép forrása: Link

Nagy István 2012-ben ment nyugdíjba az Audi Banktól, és röviddel ezután kinevezték berni nagykövetnek. Bernből továbbra is felhasználta kapcsolatait az arab világban, segítve ezzel a „magyar kormányt”. A nagyköveti kinevezése azonban nem volt zökkenőmentes. A fogadó állam, amennyiben egyetért a kinevezéssel „agrément” [fogadó nyilatkozat] állít ki. Az „agrémen” megtagadása lehetőséget ad a fogadó országnak, hogy egyet nem értését kifejezze, s ha ezt teszi, az illető nem mehet oda nagykövetnek. Nagy István esetében meglehetősen sokáig tartott a fogadó nyilatkozat kiadása, mert a svájci hatóságok az országuk szuverenitásának megsértését látták abban, hogy a magyarok egy svájci állampolgárt akartak delegálni Bernbe. A magyar külügy sokáig nem értette ezt az akadékoskodást, az ügy csak akkor simult el, amikor Nagy lemondott a svájci állampolgárságáról.

2012-ig, ameddig a libanoni banknál is megtartotta igazgató tanácsi státuszát, gyakran látták Svájcban Orbán és Lázár társaságában. Még egy különös dolog érdemel említést:

Nagy lemondott a nagyköveti fizetéséről, és helyette költségelszámolást kért.

Nehezen magyarázható módon ezt meg is kapta, de nem Bern és Budapest, hanem Bern és Bejrút viszonylatában. Diplomáciai státuszával összeférhetetlennek tartják, hogy Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagyköveteként, az Orbán-család bizalmasaként a Thyssen-Bornemiszák vagyonát is kezelte, már akkor is, amikor tiszteletbeli konzulként képviselte Magyarországot Svájcban. A világ leggazdagabbjai között számon tartott Thyssen-Bornemiszák vagyonát kezelni nem mindenkinek adatik meg, de Nagy különösen jó kapcsolatot ápol a főnemesi család sarjával, Habsburg Károly főherceg különváltan élő feleségével, Francesca von Habsburg Thysen-Bornemiszával. Egyebek mellett ez azokból a cikkekből derült ki, amelyek a Panama-papírokhoz hasonló újabb offshore-szivárogtatás feldolgozásán alapulnak.

Nagy Istvánt azonban a libanoni kapcsolatai is

rendkívül értékessé tették a magyar kormány számára, mivel otthonosan mozgott a legfelső politikai-gazdasági körökben és nagyon jó baráti kapcsolatokat ápolt a vezető személyiséggel. 

A magyar kormánytagok pedig különösen szeretik ezt a közel-keleti országot. Amikor 2015 januárjában merényletet követtek el Charlie Hebdo vicclap ellen, néhány nappal később Európa vezető politikusaival az élén nagy tüntetést tartottak Párizsban. Erre Orbán Viktor is elutazott. Az OTP magángépével repült a francia fővárosba, amellyel egy nappal később Svájcba, a FIFA székhelyére utazott egy rendezvényre.

Csányi Air Invest Kft. HA-LKN lajstromú, Dassault Falcon 900EX típusú gépe.

A rendezvényt követő este ismét felszállt a gép, de a pilóta útvonal módosítást kért: Budapest helyett Bejrútba repültek. Informátorunk értesülése szerint egy rövid tartózkodást követően szálltak fel ismét. A fedélzeten volt Mészáros Lőrinc is. Ezt a kis „kitérőt” a Flightradar, a legnépszerűbb nyilvános repülőgép-követő alkalmazás is rögzítette. Mindez csak azért érdekes, mert tudomásunk szerint akkoriban egy pilóta egy újságíró kollégánknak telefonon beszélt erről, s néhány óra múlva a TEK megjelent a pilóta lakásán és felelősségre akarta vonni. Talán nem jár messze az igazságtól, ha ennek a kis „afférnak”, és a nehezen magyarázható éjszakai kitérőnek köze lehet az Orbán-család és Mészáros Lőrinc kimenekített pénzeihez, amelynek egy része feltehetően Libanonban „pihen”.

Jogosan merülhet fel viszont a kérdés:

miért pont Libanonba menekítenék a pénzüket?

Egy alig 10 ezer négyzetkilométer nagyságú, hat millió főt számláló közel-keleti országról van szó, amely gyakran ki van szolgáltatva a regionális hatalmak (Irán és Szaúd-Arábia) kénye-kedvének. Csakhogy Bejrút minden gyengesége ellenére nagyon fontos szerepet tölt be a magyar külpolitikában, különösen, miután Orbán Viktor 2010-ben miniszterelnök lett. A találkozók magas száma és gyakorisága önmagáért beszél: Orbán volt az első rendszerváltás utáni kormányfő, aki 2012 februárjában az arab országban járt és Nadzsíb Mikati libanoni miniszterelnökkel, illetve Michel Szulejmán köztársasági elnökkel is találkozott. Szokatlan módon egy évvel később a magyar kormányfő ismételten felkereste a „cédrusok országát”, de akkor már egy népes – 36 üzletembert számláló – delegáció kíséretében. Viszont újra személyes megbeszélést folytathatott a köztársasági elnökkel, amelynek a részleteiről semmit nem tudni.

2013 óta nem telt el úgy év, hogy a magyar kormány valamelyik prominens tagja ne utazott volna Libanonba.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015-ben, Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben és 2017-ben tárgyalt libanoni kormányok fontos tagjaival. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország gyakran fogadott libanoni delegációkat: tavaly Gibran Bászil külügyminiszter járt Magyarországon, amely során a magyar diplomácia vezetője nem győzte hangsúlyozni, hogy

„Libanon fontos szerepet tölt be a magyar külpolitikában, mivel ez az ország a közel-keleti stabilitás egyik fontos láncszeme”

Sőt, ma már egyenesen már úgy tűnik, mintha az Európai Unióban Magyarország lenne az egyik fő szószólója az arab országnak. Szijjártó a 2015-ös útja során 30 millió eurót ajánlott fel az arab országnak a menekültválság kezelésére. Később a magyar diplomácia volt a fő kezdeményezője annak, hogy a Libanonnak jóváhagyott 400 millió eurós segítséget 800 millió euróra növeljék, és ezért erőteljesen lobbizott az uniós intézményekben. Ugyanúgy tavaly a magyar kormány bejelentette, hogy másfél millió eurós összeget szán arra, hogy ottani megrongálódott keresztény templomokat újítsanak fel. A helyi sajtó szerint ezek közül 30 keresztény templom felújítása már tavaly novemberben elkezdődött.

A szokatlanul jó kormányközi kapcsolatokat tökéletesen szimbolizálja, hogy 2015-ben a legnagyobb libanoni lapokban jelent meg az az angol és arab nyelvű hirdetés, amelyben Budapest figyelmeztette a menekülteket: amennyiben illegálisan lépnek Magyarország területére, akkor ott börtön vár rájuk. A kép forrása: Twitter

Azonban ennek a jó libanoni-magyar viszonynak az oka elsősorban nem a migráció vagy a kereskedelmi kapcsolatok, hanem sokkal inkább azok a pénzügyi összefonódások, amelyek a korábban említett Audi Bank esetében szintén láthatóak. Ráadásul nem ez az egyetlen bank, amellyel a magyar kormány szoros kapcsolatot ápol. A Fransabank, amelynek nemcsak az arab világban, hanem Franciaországban, Fehéroroszország vagy Kubában is vannak kirendeltségei, neve korántsem cseng ismeretlenül Magyarországon. A bankot irányító Kassar-fivérek közül Abdel Magyarország tiszteletbeli konzulja, és korábban ő vezette a Malév libanoni képviseletét, Adnan az arab országok kereskedelmi kamaráinak elnöke.

Igazán ismertté akkor váltak Magyarországon, amikor Orbán 2013-ban mindkettőjüket Magyar Érdemrenddel tüntette ki  a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységükért és a budapesti Magyar-Arab Gazdasági Fórum megszervezésében játszott szerepükért.  Az ünnepi beszédben a magyar kormányfő hangsúlyozta a „Kassar-fivérekkel fenntartott barátságot”,

akik jóban-rosszban kitartottak mellette, illetve „Magyarország sokat köszönhet nekik”. 

Az érdemrenden kívül a magyar kormány úgy „hálálta meg” a segítséget, hogy a 2014-ben Növekedési Hitel Bankban Zrt. (NHB) tulajdonosi körében a Kassar-fivérek által Fransa Holding – egyetlen külföldiként – 1,53 százalékos részesdéssel bír a mai napig. Ugyanakkor a mai napig nem tudni – és ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank is eléggé szűkszavúan nyilatkozik -, hogy a Fransabank valójában miben is volt Magyarország (vagy Orbán-család) segítségére.

Orbán kitünteti a Kassar-fivéreket 2013-ban.

Vajon az Orbán-család és Mészáros Lőrinc kimenekített pénzei még mindig ott pihennek a libanoni bankok- akár a Fransabank, akár az Audi – számláin?  Vagy már beszélhetünk erről múlt időben is, ugyanis a miniszterelnök kétszer is megijedhetett, jó helyen vannak-e a „megtakarításai” az arab világban, nem volnának inkább biztonságban idehaza? Az első vészcsengő az emlékezetes kitiltási botrány idején szólalhatott meg nála, hiszen akkor köztudottan rálépett az amerikaiak „lábára”, és alighanem az USA az egyetlen hatalom, amelytől joggal tart.

A másik alkalom akkor lehetett, amikor kiderült, hogy találkozott az Interpol körözési listáján 25 éve szereplő Ghaith Pharaonnal, és ezt is rossz néven vehették volna a pénzmosásra nagyon kényes amerikaiak. Forrásunk szerint Nagy lehetett az egyik olyan közvetítő, aki miatt Pharaon nálunk fektetett be, és nem máshol. Az elhunyt szaúdi milliárdosnak – akárcsak Nagynak – Libanonban szintén voltak komoly érdekeltségei. Például Pharaon utolsó Magyarországon bejegyzett vállalkozását, a mezőgazdasági gépekkel foglalkozó Robinsons Kft. egy libanoni üzletember kapta meg: Wissam Baroudi, aki az egykori libanoni elnök Michel Szulejmán veje. Arról a Szulejmánról van szó, akivel Orbán 2012-es és 2013-as libanoni látogatása során magánjellegű beszélgetést folytatott.

Ebben az időszakban „indultak vissza” a külföldön befektetett, tisztázatlan keletkezésű vagyonok Magyarországra. Hogy igaz-e mindaz, ami a napokban kiderült a „gyémánt-akcióról”, a futárokról, a sok-sok áttéttel tisztára mosott, alkotmányos költségként elvett uniós pénzekről, kinek-kinek bízzuk a fantáziájára. Az azonban tény: akkoriban kapott kedvet a kormány a bankvásárlásokra, amelyekbe befizetve a visszacsorgatott milliárdok követhetetlenné váltak. Azokra már senkinek nem lehet rálátása.

Ha visszatérünk napjaink „különös” történéseire, mindezek ismeretében talán magyarázatot lehet találni arra is, honnan pottyant Kósa Lajos ölébe az a hatalmas vagyon, amelynek mértékét talán a mai napig sem tudja felfogni. És a szálak Libanonból ismét visszavezettek Svájcba…

„Nem a megfagyott magyarokkal, hanem a migránsokkal kell foglalkozni”

0

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) a tél és a kora tavasz folyamán több alkalommal is beszámolt arról, hogy információik szerint hányan fagytak meg Magyarországon. Ezek a jelentések nem mindig nyerték el az illetékesek tetszését, most azonban az is kiderült, hogy fenyegetéseket is kaptak.

 

Mint ismeretes, a MSZF szerdán arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy

március végéig kétszázan fagytak meg az országban,

és annak a véleményének adott hangot, hogy „a jelenlegi társadalompolitika sikertelennek bizonyult arra, hogy véget vessenek az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalálnak.”

Mint mostani közleményükben írják, „a személyüket jobbára elkendőző, hívószámukat elrejtő üzenők hazugságnak, gyalázatos firkálmánynak, liberális maszlagnak minősítették a kihűléses halálesetekről szóló beszámolót”, és hazaárulónak nevezték az emberjogi fórumot azért, mert „akkor támadja a kormányt, amikor az a hazát védi a migránsokkal szemben.”

Volt olyan, aki nemzetbiztonsági kérdésnek minősítette társadalmi valóságunk bemutatását olyan körülmények között, amikor „a kormánynak az ország megvédése a legfontosabb feladata a külföldi betolakodóktól, a „szociális szempont pedig tizedrangú kérdés”.

Voltak, akik „hulljon a férgese” megjegyzéssel illették a fagyhalál áldozatait.

A Fidesz 17 pillanata – 15. Matolcsy, aki tud élni

Amikor a nagyközönség előtt ismertté vált, sokan azt gondolták, hogy Matolcsy György csak egy a hozzá nem értő léhűtők sorában. Az ősmagyar agysebészetről vallott megnyilvánulásai, a magyar és a japán gyerek fenekén fellelhető piros pöttyök közötti összefüggés feltárása egy habókos személy képét vázolták fel a közélet iránt érdeklődő nyilvánosság számára.

Közben meg nem. Ez az első megközelítésben érdekesnek tűnő honfitársunk ugyanis nem az, aminek látszik. 2016. októberében, hála a nem sokkal ezután megszüntetett Népszabadság oknyomozóinak, az derült ki róla, hogy

a Várban lakik egy, Patai Mihálytól bérelt méregdrága luxuslakásban.

Ha valakinek ismerősnek tűnik Patai neve, nem téved: utóbbi úr nem csupán a Bankszövetség vezetője, de a UniCredit Bank első embere is egyben, utóbbi minőségében Matolcsy bérlő úr alárendeltje. Vagyis, ő számol be a Magyar Nemzeti Bank elnökének arról, hogy az általa vezetett pénzintézetben hogyan mennek a dolgok, tisztességesen kezelik-e a bennük bízó emberek és vállalkozások pénzét, jóhiszeműen járnak-e el a hitelezés során.

Matolcsynak tehát olyan ember tett szívességet, aki beszámolással és elszámolással tartozik neki.

És nem szabad megfeledkeznünk a Magyar Nemzeti Bank alapítványairól sem, melyekbe sok közpénz áramlott. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre Matolcsy egy általa kreált kifejezéssel válaszolt: azok a pénzek elveszítették közpénzjellegüket. Sok milliárd forint eltűntetéséről volt szó, ha az emberek fel tudnák fogni, hogy mekkora ez a pénz, bizonyára mérgesek lettek volna.

Aztán kiderült, hogy Matolcsynak legalább száz unokatestvére van, akik közül sokakat erején felül segít. És, hogy már nem a feleségével, hanem a szeretőjével él. Ami persze magánügy is lehetne, de az ő esetében nem az.

Már csak azért sem, mert Vajda Zita nem csupán jógaoktatóként ismert, de a kedvese által vezetett jegybankban is előkelő helyen állt a fizetési listán.

A pár néhány közös utazáson is részt vett: Matolcsy György 2013 márciusa óta vezeti a jegybankot, regnálásának első négy évében 36 külföldi úton vett részt. Ezek az utak összesen 75 millió forintba kerültek a magyar adófizetőknek. Matolcsy legtöbbször Vajda Zitát, azaz barátnőjét választotta útitársául, vele kilencszer keltek útra kettesben, közös utazásaik 10 millió forintba kerültek az államnak. Párizs, London, Dublin, Isztambul, Bázel, Frankfurt voltak az úticélok, és jártak közösen Washingtonban is.

Vajda Zita már nem a kedvese Matolcsy Györgynek, mert 2017. augusztus 25-én nagy titokban összeházasodtak.

A Matolcsy által vezetett jegybank alapítványaiba vándorló – és ezzel közpénzjellegüket elveszítő – milliárdok senki hivatalosságnak nem szúrtak szemet. Hogy miért nem, azt nem tudjuk, ami viszont tény:

Polt Péter legfőbb ügyész felesége alelnökként dolgozik a Magyar Nemzeti Bankban.

Havonta ötmillió forintot keres ott Poltné, talán ezért sem okozott mindenkinek osztatlan örömöt, amikor Matolcsyt és Poltot egy méregdrága belvárosi étteremben fotózták le.

Matolcsy György tehát tud élni. Nem is akárhol. Már nem a fentebb említett várbéli lakásban húzza meg magát, hanem a második kerületben, egy Páfránykert utcai, 400 millió forintra taksált villában. Igaz, ez az ingatlan sem Matolcsyé: Ádám nevű fiának cége vásárolta a házat, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.

Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.

A sorozat legutóbbi két része itt olvasható:

Rogán, a feltaláló

Lázár János, a fácánok foglya

Lapszem – 2018. április 5.

0

Ma a Vincék ünneplik a névnapjukat. A Vince latin eredetű, a Vincentius névből, mely a vinco szóból származó személynév. Jelentése: győztes, nyertes. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Szavazásra biztat a Lungo Drom

Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén a mindennapjaink kerülnének veszélybe, megszüntetnék ugyanis a határzárat, a migránsok szabadon jöhetnének be az országunkba – hívta fel a figyelmet Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke szerint a választás az eddigi eredményeink megvédéséről, illetve azok folytatásáról szól.

A vasárnapi országgyűlési választás a legfontosabb voksolás a magyarországi cigányság életében a rendszerváltozás óta – erősítette meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke. Kifejtette: az eredmény meghatározza Magyarország további sorsát, és „így a mi közösségünkét is”. A választás a közös értékeink megtartásáról, az eddigi eredményeink megvédéséről, illetve azok folytatásáról szól – tette hozzá. Leszögezte, a Fidesz és a Lungo Drom együttműködése már több mint tizenhat éve töretlen, a jelenlegi kormány elkötelezte magát, és rendkívüli erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetben lévők társadalmi felzárkózása érdekében, az érintettek bevonásával ért el megkérdőjelezhetetlen eredményeket a cigányság oktatása, foglalkoztatása, életkörülményeinek javítása területén.

A programok sikerét már a statisztikák is igazolják, például nőtt a romák aránya a felsőoktatásban, egyre többen jutnak munkához, és végre csökken a szegénység kockázatának kitettek száma. A roma politikus szerint április 8-án nem csupán pártokra szavazunk.

Magyar Nemzet: Másfél éve nincs érdemi kormányzás

A civil szféra aktivizálódása túlmutat a pártalkukon, és sok fiatalt mozgósít; a kisember sem gondolhatja azt, hogy amikor a miniszterelnök nyilvánosan fenyeget sokakat, nemzetközi cégeket üldöznek el az országból, akkor ő biztonságban van – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora.

A korábbi jegybankelnök szerint másfél éve látszatkormányzás folyik, ez jó a gazdaságnak, az viszont nem, hogy továbbra sincsenek megoldva az oktatás és az egészségügy súlyos problémái. A szakértői kormánynak van racionalitása, hiszen ellenzéki győzelem esetén nagyon eltérő indíttatású pártoknak kellene együtt kormányozniuk, amit leghatékonyabban technokrata kormánnyal lehetne megvalósítani, amely mögött az ellenzéki pártok frakciói állnának.

Az elmúlt nyolc évben nagyon sok aknát rejtett el a jelenlegi kurzus a jogszabályok között, amelyek megnehezíthetik a jövendőbeli kormány dolgát. Ezért feltétlenül egybehangzó akarat kell a jövendőbeli kormánypártoktól, hogy ezeket az akadályokat mihamarabb meg kell szüntetni. Én egyébként azt sem zárnám ki, hogy a jelenlegi kormánypártok padsoraiban is ülnek olyanok, akik egyetértenek ezzel. Hiszen a személyre vagy adott szituációra szabott jogszabályok nagyon félrevihetik a kormányzást és ezzel az országot, ahol a jelenlegi kormánykörök hatalomgyakorlása egyre messzebb kerül a népakarattól. S ennek az árát egyszer meg kell fizetni.

Magyar Idők: Ha nincs határod, nincs országod

Douglas Murray angol neokonzervatív író, újságíró tabudöntő módon ír Európa és az európai identitás válságáról, a migrációról és arról, hogy a jövőben Nyugaton bevándorlóországok is kialakulhatnak. Európa furcsa halála című könyve nemrég jelent meg magyarul, hazájában sikerkönyv lett. Lapunknak adott interjújában úgy nyilatkozott: azt tartja igazán súlyosnak, hogy a most zajló folyamatokról nem vitatkozhatunk normálisan, mivel ellenlábasaink minden érdemi vitát megakadályoznak vádaskodásaikkal, és rögtön idegengyűlöletet, rasszizmust kiáltanak. Szerinte úgy őrizhetjük meg Európát olyannak, amilyen ma, ha újra megéljük történelmi hagyományainkat, megtartjuk Európa hitét. Hinnünk kell abban, amit elértünk, ezt pedig meg kell próbálnunk továbbadni.

Népszava: Formálódik a baloldali szövetség

Megszületett a koordinációról szóló egyezség az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, valamint az Együtt között – olvasható a Népszavában. Igaz, az LMP – egyelőre legalábbis – kimaradt a megállapodásból, ám a pártvezetők szerint elképzelhető, hogy lesznek még további visszalépések is.

Szerdán mindenesetre abban egyeztek meg, hogy az Együtt összesen tizenegy körzetben lépteti vissza saját jelöltjeit az MSZP-Párbeszéd, valamint a Demokratikus Koalíció javára, cserébe pedig két körzetet kap. Talpon marad csepeli jelöltjük, így – miután a szocialista Bangóné Borbély Ildikó Facebook-posztjában hivatalosan is bejelentette visszalépését – Budapest 17-es körzetében Szabó Szabolcs lesz a legesélyesebb ellenzéki induló.

Budapest XVI. kerületében is az Együtt állíthat majd jelöltet, ott Vajda Zoltán lesz majd a fideszes Szatmáry Kristóf legfőbb kihívója.

Bűncselekmény nem történt…

Az ember azt gondolná, hogy hiába közelegnek a választások, a versengő felek bizonyos határokat talán mégsem lépnek át. Ha másra nem is, a jelöltek és a politikusok családjaira, a magánszférájukra  talán tekintettel lesznek. De nem…

Két nappal ezelőtt járta be a sajtót az a hír, miszerint Vona Gábor kisfiára, miközben a házuk kertjében játszott, egy kíváncsi drónt „küldött” valaki. Amikor a gyerek szólt az apjának, a Jobbik elnöke autóba ült, megkerülte a házat és meg is találta a kíváncsiskodót. Amikor számon akarta kérni, mi dolga a házuk környékén, az illető indított, és a járdára felhajtva odább állt. A politikus felírta a rendszámot és bejelentést tett.

Levélben kértünk felvilágosítást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályhától, tett-e valaki feljelentést ebben az ügyben, vagy esetleg hivatalból kezdődött-e nyomozás.

A következő választ kaptuk:

„Az Önök által kérdezett ügyben feljelentés nem, bejelentés viszont érkezett. A bejelentés alapján bűncselekmény gyanúja nem merült fel.”

Köszönjük a választ. Drónnal leselkedni mások portáján nem számít bűncselekménynek. Kakucsi-Csernák Zoltán, a Magyar Nemzeti Drón Szövetség ügyvivő elnöke korábban egy hasonló kérdésre azt válaszolta: az a felhasználó, aki a saját tulajdonát képező vagy a tulajdonos engedélyével használt kert, birtok, mező stb. felett repül, megteheti, de csak abban az esetben ha ezzel nem sérti mások személyiségi jogait és nem repül 120 méter közeli magasságba. Végül is egy képviselőjelöltnek sok mindent el kell tűrnie, olyasmit is, amit egy közembernek kevésbé. Csak az a kérdés: egy kisfiú esetében mi a helyzet?

A 7. és a 18. kerületben szórólap jelent meg azzal a szöveggel: a Hasszán és Abdullah család kiadó lakásokat keres a kerületben. Az előbbin egy abu-dhabi telefonszám, az utóbbin  az MSZP telefonszámát jelölték meg. A jelige: Allah akbár volt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályától ebben az ügyben is választ kértünk. Íme: „a VII. kerületi Rendőr-kapitányságára érkezett bejelentés, de tekintettel arra, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, nyomozás nem indult. A BRFK XVIII. kerületi Rendőr-kapitányságára se feljelentés se bejelentés válaszadásunkig nem érkezett.”

Nincs sem itt, sem ott semmi látnivaló, tessék tovább menni! Ha az MSZP esetleg mégis kiadná Hasszánéknak az irodáját, majd ők elintézik egymás között, a rendőrségnek ebbe nincs beleszólása…

A II. kerületben egy rajzolt, dús keblű nőt ábrázoló hamis plakátot terjesztenek, mi úgy néz ki, mintha az MSZP-Párbeszéd (támogatók: DK, Liberálisok) adta volna ki. A régi rejtvénylap stílusában, nagy luficicikkel ábrázolták a szocialisták budapesti elnökét, de a gyengébbek kedvéért a neve is szerepel a szórólapon. Az érintett feljelentést tesz.

Fogadást kínálunk: mi lesz a BRFK lépése?

Már egy applikáció is segít a szavazásban

Készült egy mobilapplikáció, amely 25 kérdésre adott válasz alapján javasolja, hogy melyik párt nézetei állnak a legközelebb a felhasználóéhoz.

Közleményük szerint az applikációt „a magyar demokrácia iránt elkötelezett fiatalok” készítették, azzal a céllal, hogy segítsenek az embereknek pártot választani, illetve, hogy akik már tudják, kire szavaznak, ellenőrizhessék a választásukat.

A céljuk az, hogy minél több ember elmenjen szavazni.

Összesen 25 kérdést állítottak össze, a választáson induló pártok programjai és nyilatkozatai alapján. A válaszolóknak azt kell eldönteniük, hogy melyik állítással értenek egyet, melyikkel nem, és azt is, hogy mennyire fontos nekik a téma.

A kérdések többek között az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és a menekültválság témakörét érintik.

Az applikáció iOS-re és Androidra is letölthető.

Bréking nyúz, április 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo folytatja a bevándorlók elleni uszítást, ma a 888 ápolja kicsit Orbán személyi kultuszát, a Pesti Srácokon a sor, hogy rettegjen az esetleges ellenzéki összefogástól, a Riposton, hogy Vona Gábort szidja, a Magyar Idők pedig sorosozik egyet – megnéztük, mi újság a kormánymédia alternatív valóságában.

Az Origo ezúttal Párizsból jelentkezett egy rasszista hangvételű videóval

„Az Origo stábja a napokban Párizsban forgatott. A felvételek, amiket mutatunk, nem a külvárosban készültek. Nem. A tizennyolcadik kerületben. A belvárosban. Néhány lépésre a Montmartre-tól, minden turista kedvenc helyétől. Vagy ha párszáz métert a másik irányba megyünk, a világ kultúrarajongóinak oly kedves színházához érünk. A Theatre des Bouffes du Nord-hoz. Peter Brook színháza, Peter Brook-é, a még mindig aktív, 93 éves zsenié, Sztanyiszlavszkij után a század talán legnagyobb színházi újítójáé.

A tizennyolcadik kerület valóságos migránsnegyed. A migránsokkal nagyon megengedő, szocialista főpolgármesternő hivatalos álláspontja szerint is olyan része ez Párizsnak, ahol – finomkodó kifejezéssel – csak korlátozottan érvényesülnek a jogok. Nincs Franciaországban rosszabb közbiztonságú környék, mint ez, amit mutatunk.”

Mindenki Orbánra kíváncsi a 888 szerint

„Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet a Fidesz pénteki székesfehérvári kampányzáróján, ahová az előzetes jelzések szerint rengetegen érkeznek majd Magyarországról és határon túlról is.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének bejelentése szerint már előzetesen is nagyon komoly érdeklődés mutatkozik az esemény iránt.

Nemcsak Székesfehérvárról és Fejér megyéből, hanem az egész országból és országhatáron túlról számos helyről jelezték már többen, hogy részt kívánnak venni a rendezvényen.”

Továbbra is retteg az ellenzéki összefogástól a Pesti Srácok

„A baloldal és a Jobbik nászát nemvárt segítők készítik elő, Marcaliban éppen a helyi MSZP egykori erős embere, Kollmann Gergely. Kollmann nemcsak, hogy aktivizálta magát az elmúlt időszakban, de egyenesen nyílt levélben szólította fel az MSZP-P jelöltjét, Mészáros Géza Józsefet, hogy lépjen vissza Steinmetz Ádám, a Jobbik jelöltjének javára. Kollmann ráadásul baloldali hangként felkéredzkedett Steinmetz szórólapjára is, miközben a helyi MSZP igyekszik elhatárolódni az egykori elvtárstól. Az már csak hab a tortán, hogy az LMP-s Sallai R Benedek egy képen szerepel Lukács László György jobbikos jelölttel. Állítólag csak ketten maradtak a Nagykunságban.”

A Ripost szerint „Simicska 20 milliós Audival vette meg Vonát”

„Nem akár­mi­lyen autót, egy 20 mil­liós AUDI A6-ost ka­pott a Job­bik ve­zére a mil­li­ár­dos­tól, full luxus fel­sze­re­lés­sel, hű­tött-fű­tött bőr­ülé­sek­kel. És egy na­gyon is be­szé­des rend­szám­mal…

Csak a hifiberendezés került 2 millióba Vona Gábor gondosan eltitkolt luxusautójában. Összességében 20 millió forint felett van a bőrüléses Audi A6-ára, de ez nem számított, hiszen ajándékba kapta szolgálataiért cserébe,  mentorától Simicska Lajostól, aki lényegében megvesztegette a gyönyörű és méregdrága autóval. (…)

Simicska a reá jellemző színpadias gesztussal különleges, egyedi rendszámot is készíttetett a Jobbik elnökének, a győzelemre szánt  Vezérnek.

A beszédes VEZ 001-es rendszámot kapta a luxusautó, alig 180 000 forintért.”

A sorosozásban most a Magyar Időkön volt a sor

„Egy Soros nevű, magyar származású, amerikai „üzlet”- és gazember, nemzetközi spekuláns, szélhámos és hamiskártyás egy teljes hálózatot működtet többek között azért, hogy megbuktassa a magyar kormányt. Ez a pénzzel bőven ellátott hálózat valóban ezt a célt tűzte ki maga elé, s persze azt, hogy – miként bárhol a világon – Magyarországon is ennek a nyomorultnak az üzleti érdekeit és céljait valósítsa meg. (…)

George Soros számára az egész világ egy hatalmas tál spagetti, amelybe ő szabadon, bármikor és bárhol belezabálhat. Ezt szokta meg. S ha valahol ellenállásba ütközött, akkor megpróbálta az ellenállást letörni, ha nem sikerült neki, akkor visszavonult, de többnyire csak átmenetileg. Ugyanis a nemzetközi gazemberek többnyire bosszúállók és kitartóak, George Soros is az. (…)

A másik oldalon pedig csak mi állunk és az akarat. Hogy meg akarunk maradni annak, amik voltunk s amik vagyunk. Hogy úgy akarjuk továbbadni ezt az országot az ivadékainknak, ahogy az őseinktől megörököltük. Ebben itt és most nincs alku. Mert már Dobó István is megmondta: „A haza nem eladó!”.”

Demeter Márta: Fideszes korrupciós ügyeket leplez a magyar titkosszolgálat

Az LMP-s képviselő az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét kérdezte Kósa Lajosról. Azt a választ kapta, hogy semmit nem vettek észre.

Demeter Márta közleményében azt írja, írásban kérdezte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét Kósa Lajos 1300 milliárdos, „súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő” ügyével kapcsolatban.

Azt kérdezte, hogy az AH „felderítette-e az eseményt, amely felveti Magyarország gazdaságbiztonságának befolyásolását, pénzmosás gyanúját vagy akár külföldi titkosszolgálati tevékenységet?” Arra is kíváncsi volt, hogy hogyan történhetett meg, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon átesett Kósa Lajos olyan helyzetbe került, ami

„felvetheti a külföldi befolyásolás gyanúját”.

Demeter Márta szerint a válasz „egyértelművé teszi, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok mára kizárólag egyetlen tevékenységet végeznek, a fideszesek korrupciós ügyeit fedezik”. Ugyanis azt írták neki, hogy az AH

semmit nem vett észre Kósa ügyével kapcsolatban, sem az átvilágítása, sem a védelme során.

Demeter Márta szerint mindez „nyilván rendkívül hihető”, miközben Kósa Lajos rendszeresen járt a csengeri családhoz.

Azt írja: „Akár erről van szó vagy akár arról, hogy nagyon is tudták, mi a helyzet Kósa Lajos körül, de nem léptek fel az ügyben, az mindenesetre világos, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok

képtelenek ellátni a feladatukat,

kizárólag Orbán Viktor és köreinek üzleti ügyeit intézik és fedezik.”

Ezekről a visszalépésekről állapodtak meg az ellenzéki pártok

Megszületett a megállapodás az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt között: összesen 13 körzetben lépnek vissza egymás javára. Emellett azt is bejelentették, hogy a budapesti belvárosban V. Naszályi Márta egyoldalúan visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára. Ezt közös sajtótájékoztatón jelentették be.

Az Együtt javára két helyen lép vissza az MSZP és a DK jelöltje: Csepelen Bangóné Borbély Ildikó Szabó Szabolcs javára, a 15. kerületben pedig Nemes Gábor Vajda Zoltán javára. Emellett Juhász Péter (aki korábban maga is visszalépett Budapest belvárosában) azt is mondta: Orosházán a helyiekre bízzák, hogy megállapodjanak, melyik jelölt marad állva.

Juhász azt is mondta:

bíznak abban, hogy az LMP-s és jobbikos jelölt is visszalép Csepelen.

Mindezért cserébe az Együtt jelöltje visszalép az MSZP javára a budapesti 3. (Szabó Tímea), 20. (Hiller István) és 22. kerületben (Molnár Gyula), Nyíregyházán (Csabai Lászlóné), Debrecenben (Gurmai Zita) és Szigetszentmiklóson (Stefanik Zsolt), a DK javára pedig a 2. (Niedermüller Péter), a 11. (Gy. Németh Erzsébet), és a 12. kerületben (Bauer Tamás), valamint Győrben (Glázer Tímea) és Dunakeszin (Rónai Sándor). Az Együttnek így összesen 30 egyéni jelöltje marad.

Juhász azt mondta: az, hogy az LMP-nek és a Momentumnak még 103 és 90 jelöltje van, csak a Fidesznek jó, és

megkéri őket, hogy egyoldalúan hozzanak meg döntéseket,

ha a tárgyalásokon nem tudtak megegyezni. Szerinte egyébként az Együtt listája nem billeg, bent lesznek a Parlamentben.

Gyurcsány Ferenc fontos lépésnek nevezte a megegyezést „a demokratikus ellenzék győzelme felé”, de azt mondta: van még teendő, zajlik még konzultáció a háttérben, és bízik benne, hogy a bejelentést újabbak követik majd a napokban. Azt mondta:

„mindegyikünknek fontos, hogy saját pártjaink jól szerepeljenek, de még fontosabb, hogy kisebbségbe szorítsuk a Fideszt”.

Karácsony Gergely ezután azt mondta: van egy bónuszuk is: ugyanis

V. Naszályi Márta belvárosi képviselőjelölt bejelentette, hogy visszalép a belvárosban,

így ott az LMP-s Csárdi Antal maradt az esélyes ellenzéki jelölt. V. Naszályi Márta azt kéri, hogy mindenki rá szavazzon, és kéri az LMP-t, hogy máshol viszonozza a döntést.

Karácsony arról beszélt, hogy a megegyezéssel érdemben növekedett annak az esélye, hogy az ország „megszabaduljon attól a zsarnokságtól, amelyben az elmúlt nyolc évet töltötte”. Azt is megemlítette, hogy

az LMP-vel eddig nem sikerült megállapodni,

de szerinte a belvárosi visszalépések „óriási terhet raknak az LMP döntéshozói vállára”.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje még húsvét előtt jelentette be, hogy az ünnepeket követő napokban biztosan lesznek visszalépések, amelyek azután leegyszerűsítik a választók dolgát, hogy ki lesz az az egyetlen jelölt a demokratikus ellenzék oldalán, akire az ikszet téve nagyobb esély kínálkozik a Fidesz legyőzésére. Ebben a Karácsony által jelzett folyamatban, írhatjuk azt, hogy természetesen, újra akadtak – finoman szólva – döccenők: a Párbeszéd elnöke által tett javaslatot az LMP elvetette. Illetve ez sem igaz így; a párt képviselői különböző nyilatkozatokat tettek, volt, aki megengedőt, volt aki félig elutasítót, Ungár Péter elnökségi tag viszont teljes mértékben szembement Karácsony javaslatával, azt egyenesen bohóctréfának nevezve.

Tartalmilag ugyanis arról van szó, hogy az ajánlatot Ungár úgy fordította le, hogy az MSZP három helyet kínál huszonhéttel szemben, ami elfogadhatatlan. Ráadásul, posztolta Ungár, az is kiderült, hogy a szocialistáknak a pénz a fontos, hiszen, ha 54 alá kerül a listás jelöltjeik száma, újabb 150 millió forinttól fognak elesni, vagyis fontosabb számukra a pénz, mint a kormányváltás.

Ungár üzenete egyébként azért volt meglepő, mert az LMP társelnökei, mind Szél Bernadett, mind pedig Hadházy Ákos pont azt kifogásolták, hogy az alkudozások a nyilvánosság előtt zajlanak. A Független Hírügynökség választási szakértője szerint

csak ez a keddi vita másfél százalékkal csökkentheti a választásokon való részvételi szándékot.

Karácsonytól, könnyen lehet, hogy erre a megjegyzésre már éppen a fenti okok miatt nem érkezett válasz, viszont, hogy hű legyen korábbi ígéretéhez, szerdán komoly bejelentéseket tett. A politikus a Független Hírügynökségnek elmondta: a győzelem érdekében engedett a választási szövetség, és ezért adta át a csepeli és a belvárosi helyet az Együttnek, illetve az LMP-nek, a DK pedig az Együtt politikusa, Vajda Zoltán javára lépett vissza.

„Tisztább a helyzet”

– mondta Karácsony. Arra kérdésre pedig, hogy az LMP-től milyen viszonzást vár a belvárosi gesztusért, azt válaszolta: semmilyet. „Kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy nem fogadták el a tárgyalási alapnak szánt javaslatomat, nekünk viszont muszáj volt előrelépnünk.”

Az egyoldalú gesztusra eleddig nem érkezett válasz, noha V. Naszályi Márta, a Momentum által megrendelt közvélemény-kutatás szerint jobban állt, mint LMP-s ellenfele. Ezért is döntött korábban úgy Fekete Győr András Momentum-elnök, hogy kilép a harcból és V. Naszályi Mártát ajánlja választóinak.

József Attilával buzdítanak szavazásra

A költő Hazám! című versét olvassák fel közéleti szereplők, köztük például Karácsony Gergely, több ellenzéki képviselőjelölt, Iványi Gábor lelkész, Görgey Gábor író egykori miniszter és civil aktivisták.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK