Több MSZP-s politikus is elment a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre, ahol Orbán Viktor szombaton tart majd beszédet. Egy DK-hoz közeli blog élesen bírálta ezért a szocialistákat, mások szerint viszont nem szabadna hagyni, hogy a Fidesz kisajátítsa a fesztivált, amely egyébként jóval többről szól, mint fideszes politikusok pódiumbeszélgetéseiről – ott vannak például a koncertek is.
Ön mit gondol? Szavazzon!
Hétfőn az ország északkeleti részén több helyen várható eső, zápor, esetleg zivatar, de estére jelentősen csökken a csapadékhajlam. Másutt gomolyfelhős, napos idő várható, néhol záporral. Az ország középső részén helyenként megerősödhet a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet 7-14 fok között alakul, délnyugaton lesz a leghűvösebb. Napközben 17-23 fokig melegszik a levegő.
Kedden a déli óráktól észak felől az ország keleti felén erősen megnövekszik a felhőzet. Északkeleten többfelé valószínű eső, másutt csak néhol alakulhat ki futó zápor. Nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik a légmozgás. A leghidegebb órákban 6-13 fok lehet. Napközben északkeleten 17-20, másutt 20-24 fokig melegszik a levegő.
Szerdán északkeleten és északnyugaton helyenként lehet záporeső, másutt nem valószínű csapadék. Hosszabb-rövidebb időszakokra a nap is kisüt. A minimumok 8-15, a nappali maximumok 20-26 fok között alakulnak.
Csütörtökön és pénteken a több-kevesebb napsütés mellett elszórtan alakul ki záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet csütörtökön 11-16, pénteken 7-13 fok között valószínű. Csütörtökön napközben 19-25, pénteken 18-23 fokig melegszik a levegő.
Szombaton napos idő várható csapadék nélkül. A leghidegebb órákban 7-13 fok lehet. A nappali maximumok 22-27 fok között alakulnak.
Vasárnap is több órára kisüt a nap, de helyenként előfordulhat zápor, erős széllökésekre is számítani lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 10-16, a legmagasabb 24-29 fok között valószínű – olvasható az előrejelzésben.
Bekerül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készülő jövő évi jelentésbe, hogy nem engedték be a szakértőiket a röszkei és tompai tranzitzónákba – közölte az egyik szakértő, Sètondji Roland Adjovi a Független Hírügynökséggel.
Mint arról már beszámoltunk, a magyar hatóságok megakadályozták a tranzitzónák megtekintését, amit pedig a világszervezet szakértői előre leegyeztettek. Azt akarták ellenőrizni, hogy mennyire megalapozott a rengeteg panasz, amit kaptak az ottani állapotokról.
Mint azt Sètondji Roland Adjovi most kérdésünkre megerősítette, nem engedték be őket, ezért felfüggesztették a magyarországi látogatást. Erről részletes beszámolót készítenek, amit jövő évi éves jelentésükben, szeptemberében terjesztenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.
A labda a magyar kormány térfelén pattog, ezek után neki kell újra meghívni és beengedni a szakértőket, ha hajlandó akadálytalan bejutást engedélyezni a szabadságot korlátozó valamennyi helyszínre.
A szakértőkből álló munkabizottság már a jövő héti ülésén megvitatja a helyzetet és dönt a további teendőkről.
Kérdésünkre Sètondji Roland Adjovi hangsúlyozta, hogy ők nem fejthetnek ki semmilyen véleményt a kormány politikájáról. Az a munkájuk, hogy megfigyeljék a gyakorlatot és jogi észrevételeket terjesszenek a kormány és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé arról, hogy ez a gyakorlat összhangban van-e a nemzetközi joggal.
Ezt szokták csinálni az egyes országokban tett látogatások után készített jelentésekben, de mivel a mostani látogatásukat felfüggesztették, erről nem lesz jelentés. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelentéseket készítenek azokról az egyedi esetekről is, amelyekre felhívják a figyelmüket és ezeket közzé is teszik a weboldalukon.
Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.
Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma
– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.
Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.
Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.
A Magyar Idők szerint a Hír TV-n a „megakasztott sikertörténet folytatódik”
„Általános várakozás a jobboldali közösségben, hogy a szerdai átadás-átvétellel a Hír TV visszatér eredeti értékeihez, és folytatódik a 2015-ben átmenetileg megakasztott médiatörténeti siker – derült ki az eddigi elemzésekből, nyilatkozatokból. A világnézetileg elkötelezett hírcsatorna életében az elkövetkező hetek szimbolikus jelentőséggel bírnak. (…)
Reméljük, hogy ez az átmenetileg megakasztott médiatörténeti siker az újabb tulajdonosváltás után folytatódik, és a Hír TV visszatér eredeti értékeihez – jegyezte meg (Tóth Gy. László – a szerk.). Az elemző azt is aláhúzta, hogy független és objektív médium nem létezik, mert minden tulajdonosnak és szerkesztőnek van saját világnézete.
Ám a Hír TV a G-naptól kezdve egyszerre szolgálta a balliberálisokat és a Jobbikot, ezért semmilyen koherens értékrendet nem képviselt. Simicska Lajos kizárólag a saját politikai céljaira használta fel a csatornát: az Orbán-kormány kétharmados többségét kívánta megakadályozni – tette hozzá. (…)
Pozitívan fogadtak a kollégák a televízióban, én pedig meg tudtam bocsátani azoknak, akik korábban gyaláztak engem. A jelenlegi átvételhez hasonló szituáció minden médium életében nehéz pillanat, amely felfokozott érzelmekkel is jár, és ezt mindannyiuknak tudnia kell kezelni – nyilatkozott lapunknak Földi-Kovács Andrea műsorvezető.”
A Pesti Srácoknál nem tudnak leszállni Kálmán Olgáékról
„Ma már dicsőséglisták készülnek a “hős mártírokról”, akik nem működnek közre az új adás elkészítésében, hanem büszkén mondják fel szerződéseiket. A Kálmán-házaspárról a Magyar Idők korábban azt írta, busás jussért hagyták ott az ATV-t.
Maga Kálmán Olga is talán bízott benne, hogy ha hajlandó némi szellemi irányváltásra, akkor a Hír Televíziónál maradhat. Amikor még csak a sajtó találgatott arról, hogy visszatérhet a régi menedzsment és újra jobboldali lehet a csatorna, Kálmán Olga úgy nyilatkozott, őt sohasem érdekelte, hogy hívják a főnököt vagy a tulajdonost, a lényeg mindig a szakmai munka minősége. Kijelentését sokan úgy értelmezték, hogy ezzel azt üzente a nyíltan baloldali, kormánygyűlölő műsorvezető, hogy ha igényt tartanának rá, ő akár maradna is a televíziónál. Megnyilvánulásán még saját hívei is megrökönyödtek, pedig ha belegondolunk, érthető a tévés óvatos helyezkedése. Eléggé leszűkültek ugyanis a lehetőségei, ha a televíziós szakmában szeretne maradni.”
Az Origo főszerkesztője sajátos módon száll be a kultúrharcba
„A szinhaz.hu nevű internetes újság interjút kért emailben (igen, emailben…) a világ egyik legnagyobb balett-táncosától, a világ feltehetően leghíresebb balettegyüttese, a Béjart Ballet Lausanne vezetőjétől. Gil Romantól borzalmas közhelykérdések mellett azt is kérdezte, pontosabban egyik írásos kérdésében állította, hogy leépíti a kormány a demokráciát Magyarországon. Milyen meglepő, a provokatív kérdésre nem kapott választ. (…)
Azért szánalmas a kérdés, mert – természetesen fogalmunk nincs, Gil Roman bal- vagy jobboldali, érdekli-e a politika vagy sem – éppen a kérdés dilettantizmusa akadályozza meg a választ. Az agresszivitás, a követelőzés. Ha általánosságban kérdez Magyarországról, vagy még inkább a magyar kultúráról, lett volna esélye, hogy valamilyen választ kap. Persze, így nem tudta volna sugallni a választ. (…)
Szánalmas.
A három konkrét kérdés felidézésével nem untatjuk az Origo olvasóit. Csak egész röviden. Az egyik arra vonatkozik, nem kopott-e meg Béjart koreográfiája (nem unalmas-e a Mona Lisa, nem poros-e Victor Hugo vagy Márai Sándor, tehát ez a gondolatkör), a második arra, hogy mennyit változtatott a felújításon Béjart eredeti koreográfiáján (nem kellene-e kivágni néhány jelenetet Andrzej Wajda Hamu és gyémántjából, újabb bölcsesség és hihetetlen balettművészet-ismeret), végül egy döbbenetesen eredeti kérdés: mi az ereje és eredetisége Béjart koreográfiájának.
Milyen véletlen, két-három mondatos válaszokat kapott.
Szégyen.
Csak azt nehéz eldönteni, mi nagyobb szégyen. A provokáció szemérmetlensége vagy a dilettantizmus.”
A 888-on nyíltan megjelent a revizionizmus
„Az ember azt gondolná, hogy minden magyar számára egyértelmű: Magyarország önmagával határos, és ha Erdély, Délvidék, Kárpátalja vagy a Felvidék felé átlépjük a határt, akkor nem külföldön vagyunk, nem idegenek vagyunk, otthon vagyunk. (…)
Hiszen Split olaszul Spalato, Kolozsvár pedig magyarul Kolozsvár. Mi sem természetesebb, hogy így hívjuk a focicsapatokat is.
Sajnos Magyarországon ez nem természetes. Különösen riasztó, hogy ez politikai oldaltól független, például az MTI-ben is simán leírnak olyat, hogy a „román CFR Cluj” vagy a „szlovák Dunajska Streda” vagy „Spartak Trnava”, esetleg „Dinamo Bucuresti”. Sőt, a Nemzeti Sportban sem biztos, hogy a magyar nevet fogjuk megtalálni ezeknél a csapatoknál.
A kérdés csak az: nincs az MTI-ben egy olyan ember sem, akit ez zavar? Tényleg? (…)
Természetellenes és felháborító bármilyen magyar nyelvű sajtóban azt olvasni, hogy Cluj, Bratislava vagy Subotica. Egész egyszerűen elképesztőnek és végtelenül szomorúnak tartom, hogy ezt 2018-ban is le kell írni, mert nem egyértelmű mindenkinek.”
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácok című portált. A DK politikusát, Gréczy Zsoltot december közepén a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti szakértője, Palányi Nóra vádolta meg zaklatással egy videófelvételen, amit a lap közölt. – írja közleményében a Demokratikus Koalíció.
a Pesti Srácok valótlanul állította, hogy a DK politikusa egyoldalú üzenetekkel bombázta a nőt, valótlanul állította, hogy az üzenetek bármiféle szexuális tartalmat hordoztak.
Gréczy Zsoltot a tárgyaláson a Czeglédy Ügyvédi Iroda képviselte.
Gréczy már nyert egy helyreigazítási pert, akkor a bíróság első fokon kimondta, hogy a Lokál valótlanul híresztelte, hogy zaklat egy nőt.
A rendezvényen először a Parno Graszt zenekar játszott, majd Veiszer Alinda szólt az egybegyűltekhez. Dr. Lebovits Imre 94 éves holokauszt túlélő beszélt röviden, s Róna Tamás főrabbi lépett a színpadra.
„Hogyan lehet, hogyan tudunk emlékezni? Lehet-e nemzedékek hiányát pótolni – erre keressük a választ immár 74 éve” – ezekkel a kérdésekkel kezdte köszöntő beszédét Róna Tamás főrabbi, aki egy talmudi példázatot mondott el. Eszerint egy vándor, egy zarándok menetel az életéért a sivatagban, ahol nincs sem árnyék, sem víz. Hosszú útját rója, már fáradt, szomjas, csüggedt és néha fáradt és remény vesztett. Végül előbukkan egy terebélyes óriási fa, amelynek sűrű lombozata van, ágain édes gyümölcs, gyökeréből csermely fakad.
Ez a fa ma itt és most a 600 ezer magyar zsidó, akiknek az élete sosem teljesedhetett be, akiket nyom nélkül akartak lepusztítani. De sokan sok-sok munkával összegyűjtötték az életük nyomait, hogy ők is itt maradjanak közöttünk – ecsetelte a rabbi. A zarándok miután felfrissült tovább indult, de előtte köszönetet akart mondani a fának. Így szólt: „ha azt mondanám, hogy legyen a lombozatod gazdag, vagy úgy áldanálak meg, hogy legyen édes gyümölcsöd, vagy úgy gondolnám, hogy legyen patak a gyökerednél – ez hiábavaló lenne, hiszen ezekkel rendelkezel. Inkább azt kérem, hogy a belőled tört vékony ág dúsuljon, nőjön, s nőjön az égig, hogy olyan legyen, mint te magad, akiből szakítottalak.”
A menetet színpad várta a Friedrich Born rakparton, ahol a megemlékezést rendezték a többi között a francia, az izraeli a svéd, a francia, a brit és a kanadai nagykövet, valamint az Egyesült Államok ügyvivője jelenlétében. Jelen voltak emellett a bejegyzett egyházak képviselői is. A díszvendég Majgull Axelsson svéd írónő volt, akinek a nagysikerű könyve, a Nem vagyok Miriam című regénye mot jelent meg magyarul – erről beszélgetett vele Müller Péter Sziámi. Jelen volt még Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója is.
Először Gordon Gábor, az Élet menete Alapítvány elnöke beszélt arról, hogy egyre több fiatal vesz részt a meneten, ami nagyon jó, mert nekik kell átadni a tapasztalatokat, s egyre kevesebb a túlélő. Az idén kiemelt szerepet szántak az európai béke napjának – mondta, majd megemlékezett Friedrich Born svájci állampolgárról, a rendezvénynek helyt adó rakpart névadójáról, aki a nemzetközi vöröskereszt képviseletében
Josszi Amrani, izraeli nagykövet a többi között arról beszélt, hogy 74 éve megfogadtuk, hogy soha többé, de ez nem elég. Nekünk kell fáklyavivőként elmondani a népeknek, hogy többet ilyet senkivel nem fordulhat elő. Magunkban kell megtalálni az erőt, hogy kiálljunk azok mellett, akiknek segítségre van szükségük.
Ez az élet menete az élők menete is.
Szolidaritást kell éreznünk a szegényekkel és a gyengékkel szemben, hogy soha többé senkivel ez ne fordulhasson elő. Európának sok helyen és Magyarországon is látjuk még az antiszemitizmus maradékát. Mindent meg kell tennünk ez ellen, oktatni kell az embereket, a történelemről és a történelem jövőnek szóló tanulságairól – szögezte le a nagykövet.
Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatójának beszédét követően Május 9-éről Európa felszabadulásának a napjáról emlékeztek meg a résztvevők. Az Európát felszabadító országok üzeneteit mondták el a nagyköveteik, majd a megemlékezésen végig szerepet kapó gyerekkórus énekelte le az európai himnuszt, az Örömódát.
A magyarországi Élet Menete Alapítvány
Az alapítvány létrehozását egy civil fiatalokból álló közösség kezdeményezte 2003 októberében, a mára már a világ 55 országában működő hasonló szervezet mintájára azzal a céllal, hogy rendezvényein fiatalok és idősek, közéleti személyiségek, színészek, művészek, sportolók, politikusok felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, együtt róhassak le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás, valamint a demokratikus politikai kultúra mellett.
Sajtótájékoztatóján jelentették be ellenzéki képviselők, hogy nem vesznek részt a hétfői parlamenti ülésnapokon, a „propagandahétfőkön”, helyette az utcára vonulnak. Most inkább a nyugdíjfolyósító Váci úti épületéhez vonulnak, hogy ott tiltakozzanak a köztisztviselőket is érintő túlóratörvény ellen.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: nem hajlandók asszisztálni a Fidesz „propagandahétfőjéhez”. Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.
A szocialista politikus szerint a Fidesz „rabszolgává tette a magyar munkavállalókat”.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i „botrányos ülésén” jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is – magyarázta. A törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem „a haza értékes dolgozói”, hanem a kormány rabszolgáivá váltak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de „Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára”. Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek. Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás – tette hozzá.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja „ámokfutását”. Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy „a munkarabszolgaság” helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy „a közszféra rabszolgatörvénye” negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül „álszent és igazságtalan” az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen.
A nap legfontosabb témája a Stop Soros törvénycsomag volt, amellyel több cikkben is foglalkoztunk, és ehhez kapcsolódik a civilek pénzügyeinek kérdése is, de Kerényi Imre elittábora is terítékre került.
Megjelent a Stop Soros-törvénycsomag
A kormány elkészítette a Stop Soros névvel illetett, három törvényből álló csomagot, amelynek összefoglalója az interneten elolvasható és véleményezhető is. A törvény célja a kormány szerint a törvénytelen migrációt segítő szervezetek és személyek elleni fellépés. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós a FüHü-nek alapjogi szempontból a nürnbergi törvényhez hasonlította a Stop Sorost, a DK pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy egy macedón mozgalomból meríthette a kormány az ihletet. Lázár János délutáni sajtótájékoztatóján pedig az is kiderült, hogy februárban dönthet a Stop Soros-törvénycsomagról az Országgyűlés.
Gémesit taszítja Kerényi táborozásterve
Gémesi György, Gödöllő vezetője a FüHü-nek arról beszélt, hogy „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz. A kéthetes turnusok ára 250 ezer forint fejenként, amiről Kerény is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi programról van szó.
Az ügynökök ma is köztünk élnek…!?
Az Eötvös Csoport szervezésében „a Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika” volt a téma Budapesten, a Párbeszédek Házában, amelyen mások mellett előadást tartott Ungváry Krisztián történész, akinek a közelmúltban jelent meg „A szembenézés hiánya” című könyve, amelyben az iratnyilvánosságról, a politikai bűnökért járó felelősségre vonásról és az átvilágításról írt. Előadásában aztán Ungváry felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a pártállami iratok nyilvánosságra hozatala, illetve a felelősségre vonás különvált. A kutatás és a felelősségre vonás kettéválásának a következménye az lett, hogy az egymással szembenálló politikai pártok kicsinyes hatalmi játszmákra használták, a politikusok „szemezgettek” az ügyek közül, ami érdekükben állt azzal foglalkoztak. A múlt feldolgozása már ezen a ponton mutyivá változott.
Évi 60 milliárd civileknek külföldről
Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok, egyesületek és szövetségek) számlájára 2016-ban befolyó 630 milliárd forintos bevételből 60 milliárd származott külföldről, ennek pedig csak a töredéke magánszemélyektől. A külföldi támogatás négyszereséhez jutottak ugyanakkor ugyanezek a civilek az államtól (240 milliárd) – derül ki a KSH napokban megjelent, a nonprofit szektorral foglalkozó kiadványából, amelyet részletesen ismertettünk.
Trump az oroszoknak és a kíniaknak is nekiment
Az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója társaságában adott exkluzív interjút a Reuters hírügynökségnek. Ebből többek között kiderült, hogy a Fehér Ház nagy összegű bírságot kíván kiróni a kínaiakra az amerikai szellemi tulajdon ellopása miatt, illetve az, hogy nagyon nem elégedett azzal, ahogy az oroszok az Észak-Koreai válságot kezelik.
Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében
A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igazságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.
Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.
Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog
Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.
Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.
Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz
A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.
„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.
Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon
Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére
Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.
