Kezdőlap Itthon Oldal 211

Itthon

Ellenszavazat nélkül

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról augusztusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az augusztus 27-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A közlemény szerint a beérkezett adatokat, illetve az inflációs és makrogazdasági kilátásokat övező kockázatokat figyelembe véve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése, valamint az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok, illetve a hazai és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok augusztusban nem indokolják a monetáris kondíciók megváltoztatását.

A tartósabb inflációs tendenciáknál a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második fél évben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

A monetáris politikában továbbra is óvatos megközelítés indokolt. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni. A tanács megítélése szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult. Júliusban az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. Mivel az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyan alakulnak, a kilátások megítélésében változatlanul kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tartós tendenciákat megragadó mutatókra – erősítették meg a tanácstagok.

A testület továbbra is arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból indulása óta több mint 1650 milliárd forintnyit jegyeztek. A tanács tagjai kiemelték, hogy a következő hónapokban fontos tényező lesz a MÁP Plusz program megtakarításokra gyakorolt tartós hatásainak értékelése, ugyanis az inflációs folyamatokra is hatással lehet. Az anticiklikussá váló fiskális politika a gazdasági növekedést és az inflációs kilátásokat is befolyásolja, melynek nyomon követése szintén kiemelten fontos – mutat rá a testület.

Kitérnek arra is, hogy az előző kamatdöntés óta romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat. A globálisan meghatározó jegybankok a világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében az elmúlt időszakban az egyre lazább irányultság felé mozdultak el. Ezzel kapcsolatban a döntéshozók egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szoros figyelemmel kell követni a romló, különösen az európai konjunktúra lehetséges dezinflációs hatásait, valamint a külső monetáris politikai környezet megváltozását.

A közlemény felidézi, hogy a testület a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátások felfutására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor.

A program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A közlemény felidézi továbbá, hogy a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg. Hozzáteszik, az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően, az elmúlt időszakban, az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében emelkedett a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya.

Magyarázatot várnak a hekkerezésre

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel a Magyar Fejlesztési Központot ért észak-koreai hackertámadással kapcsolatban – írja közleményében Vadai Ágnes, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

Sajtóinformációk szerint észak-koreai hackertámadás érte a Magyar Fejlesztési Központot még júliusban, amely fontos szerepet tölt be az európai uniós támogatások lehívásában. Ennek eredményeképp az MFK komplett adminisztrációját újra kell szervezni, mert a támadás a teljes szerverparkot megsemmisítette. Az MFK felettes szerve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyébként nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támadás körülményeiről, de az biztos, hogy milliárdos tételű támogatások teljes dokumentációja semmisült meg.

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel: mégis hogyan lehetséges, hogy a kormány egyik hivatalát ilyen könnyen a nullára gyalulhatja egy hackertámadás? Mi, európai magyarok nem érezzük túlzottan biztonságban magunkat attól a ténytől, hogy ügyes hackerek bármikor belenézhetnek hivatalos adatokba, és simán tönkretehetnek szervereket. A Fidesz-kormány arra sem képes, hogy megvédje az iratok biztonságát. Ezért is dolgozunk azért, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a településekhez érkezzenek, és kiiktassuk a folyamatból a korrupt és totálisan alkalmatlan kormányt.

Még mindig örülünk von der Leyennek?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke ma bejelentette, hogy hogyan kívánja elosztani a portfóliókat a huszonhét tagállam által delegált biztosjelöltek között. Nálunk a legnagyobb figyelmet az kelti, hogy Orbán jelöltje, Trócsányi László korábbi igazságügy-miniszter megkapná az Orbán által számára kért bővítési és szomszédsági portfóliót.
Az is fontos változás, hogy a jogállamisági kérdések biztosa nem az eddig a területért felelős, és az önkényuralmi rendszereket építő Lengyelországgal és Magyarországgal a legtöbbet ütköző holland Frans Timmermans lesz, hanem a cseh Vĕra Jourová, aki jogász, és az előző bizottságban igazságügyi és esélyegyenlőségi biztos volt. (Nevében az ou-t nem franciásan u-ként, hanem, mintha magyarul olvasnánk, ou kettőshangzóként kell olvasni!) Arról már korábban lehetett hallani, hogy von der Leyen „ki akar egyezni” a kelet-közép-európaiakkal, és ennek jegyében a jogállamisági ügyeket az új tagállamokból jött biztosra akarja bízni. Előbb sajtóhírek szerint a lett Valdis Dombrovskis volt miniszterelnök került szóba, de ő pénzügyi szakember, és gazdasági kérdésekért felelős biztosként lesz a bizottság egyik alelnöke. (Eddig is az volt.) Végül von der Leyen Jourová mellett döntött, aki Andrej Babiš miniszterelnök pártjának, az ANO-nak volt alelnöke, illetve korábban a regionális ügyek minisztere, s a jogállamiság helyzetének ellenőrzésére szólt a neki szóló felkérés. Igazságügyi biztosként ott lesz a bizottságban a belga Didier Reynders is.

Júliusban ezen az oldalon többször is írtam a bizottsági elnök jelölésének és megválasztásának folyamatáról. Sokaktól eltérően úgy vélekedtem, hogy Weber és Timmermans helyett – a személyében egyébként szerintem is kiváló –

Ursula von der Leyen jelölése, majd megválasztása az adott helyzetben Orbán számára volt siker.

Azt is írtam, hogy szerintem nemmel kellene rá szavazni.

A DK és a Momentum EP-képviselőinek viszont nagyon tetszett a szavazást megelőző programbeszéde, és megszavazták bizottsági elnökségét.

Az új bizottság tagjai közötti feladatmegosztás meghirdetésekor vált világossá, hogy mi is Ursula von der Leyen politikája bizottsági elnökként. Az Orbán-rendszer működésének eltelt tíz évében az Európai Bizottság illetékesei és az Európai Parlament képviselői folyamatos harcot vívtak az Orbán-kormánnyal az uniós normák folyamatos és tudatos megsértése ügyében. Erről szólt korábban Neeli Kroes és Viviane Reding majd Frans Timmermans biztosok tevékenysége, illetve az EP-ben mindenekelőtt a Tavares- és a Sargentini-jelentés. Mi lesz ezután? A bizottsági elnök legfontosabb önálló politikai tette a bizottsági feladatok (portfóliók) elosztása a kormányok által jelölt biztosok között. Bármilyen szép mondatokat tartalmazott is Ursula von der Leyen programbeszéde az európai értékek védelméről, az, hogy Timmermans helyett a bizottság alelnöki posztjával is felruházott Jourovára bízza „értékek és átláthatóság” megnevezéssel a jogállamisági ügyeket, illetve hogy Trócsányi Lászlót javasolja bővítési biztosnak, azt jelenti, hogy kevésbé tekinti a bizottság súlyponti feladatának az európai értékek védelmét a kelet-közép-európai új tagállamokban, illetve azok érvényesítését a bővítési és szomszédsági politikában. Ez kétségtelenül Orbán szövetségépítésének sikere. Kedvezőtlen fejleményről van szó, de még mindig jobb szembenézni vele, mint úgy tenni, mintha nem ez történne.
Néhány hete sokan furcsállottuk, ahogy Merkel kancellár Orbán Viktorral emlékezett meg Sopronban a páneurópai piknik évfordulójáról. A dolog a valódi határnyitás évfordulóján is folytatódott: a németek most a Bundestagban Kövér László házelnökkel, egy másik rendezvényen pedig Szijjártó Péter külügyminiszterrel emlékeztek együtt. Mintha az egykori határnyitók nem is léteztek volna. Azt hiszem, a két történet gyökere közös.

Emlékeztetni kell arra: Orbán a bővítési portfóliót kérte Trócsányinak, Dobrev Klára viszont levélben fordult hozzá, hogy semmiképp ne adja azt neki. Ursula von der Leyen Orbán kívánságát teljesítette, Dobrevét pedig figyelmen kívül hagyta.

Jól érzékelhető, hogy a nyugatiak, illetve a Kelet-Közép-Európa számára legfontosabb németek immár tartós adottságnak tekintik azt, hogy az új tagállamokban mások a normák, mások az elvárások, mint amit ők helyesnek tartanak követni, s amit az EU alapokmányaiban rögzítettek. A kétezres évek elejének bővítési tárgyalásain még azt feltételezték, s rögzítették is a koppenhágai kritériumokban, hogy az új tagállamok politikai osztálya magáévá teszi majd ezeket a normákat. Másfél évtized elteltével azonban, amikor Orbán egymás után nyeri a választásokat, és könnyen történhet ugyanez Lengyelországban is, sőt a leginkább polgárosodottnak hitt Csehország élén is egy Zeman és egy Babiš áll, be kell látniuk, hogy nem ez a helyzet.
Ahogy a Szovjetunió és a tőle függő pártállami rendszerek idején adottságnak tekintették azok létezését, s a nemzetközi politikában ahhoz alkalmazkodtak, fejlesztve kapcsolataikat egy Brezsnyev, egy Gierek, egy Kádár, egy Honecker vagy akár egy Ceauşescu rezsimjével, most is tudomásul veszik, hogy egy Orbánnal, egy Kaczyńskival, egy Babišsal, sőt egy Putyinnal kell Európában – sőt az előbbiekkel az Európai Unióban – együtt élni és együttműködni.
Ezért ünneplik a német állam vezetői Orbánnal, Kövérrel, Szijjártóval a határnyitás évfordulóját, és ezért kínálja fel von der Leyen a bővítési portfóliót Trócsányinak, a jogállamiság védelmét pedig Jourovának.
Értenünk kell, hogy ez így van, de nem tekinthetjük rendben levőnek.

A jelöltállítás hullámai

Trócsányi László jelölése a bővítési portfólió élére egy rossz vicc – Ő fogja számonkérni a csatlakozni kívánó országokon az európai értékek betartását? – ezzel a kérdéssel kezdi Donáth Anna legutóbbi Facebook bejegyzését.

Érthetetlennek  nevezi, hogy uniós biztosnakjelölték, és a bővítésért felelős portfóliót szánják neki, azt a portfóliót, amelynek vezetője a jövőben azért is felelős lesz, hogy számonkérje az EU-hoz csatlakozni kívánó országokon az emberi jogok védelmét, az európai értékek betartását és a koppenhágai kritériumokat.

Mindezt egy olyan emberre bíznák, – folytatja Donáth Anna – aki:

  • A gyülekezési törvény bevezetésével sokkal nagyobb mozgásteret adott a rendőrségnek és a hatalomnak, hogy tüntetéseket tiltson be, formálódó mozgalmakat lehetetlenítsen el.
  • A nevetséges, kommunikációs célokat szolgáló, a jogállamiságot megcsúfoló “STOP Soros” törvénycsomag összeállítása felett őrködött igazságügyi miniszterként, ami miatt aztán eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen.
  • A törvényjavaslatával megnehezítette a közérdekű adatok igénylését, segítve ezzel a magyar miniszterelnök köreinek EU-s forrásból történő zavartalan gazdagodását.
  • Egy olyan kormánynak volt szerves tagja, ami sportot űzött a civil szervezetek üldözéséből.
  • Miniszterként bűncselekménnyé tette a hajléktalanságot, kitiltva ezzel a hajléktalanokat minden közterületről.

„Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond.”

Trócsányi aktív részese volt egy olyan rendszer kiépítésének, amely egy olyan rendszert épít, aminek egyik fő célja az európai adófizetők pénzének magánvagyonná alakítása, aki ezt a pénzt elsősorban családjának és közvetlen cinkostársainak juttatja. Trócsányi azok közül való, akik nem csak nézték, hanem aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországot ma sokkal kevésbé tekintsék európai országnak, mint korábban.

„Trócsányi László vállalhatatlan, elvi és szakmai alapon is alkalmatlan jelölt az Európai Unió kormányába. Jelöltsége ellen fogok szavazni az Európai Parlamentben, és ugyanerre fogom kérni a teljes Renew Europe frakciót is.” – fejezi be bejegyzését Donáth Anna

Gyurka, a babasegg és a Talmud

Autóban ülve, s a híreket hallgatva arról értesít a hírolvasó, hogy a kiváló Matolcsy nekiesett Varga Mihálynak, s a pénzügyminisztert egy Talmudból vett idézettel küldte a padlóra.
Tehát nem éltem hiába! Én itt orrba-szájba idézem a héber Bibliát, a Tanachot, idézem a Talmudot, idézem az Újszövetséget, volt már Korán is néhányszor, s most megérhettem azt, hogy két fideszes főkáder a Talmudból vett citátummal veri szét egymás képét! Hálát adok, hiszen „te, Örökkévaló, pajzs vagy körülöttem…,hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről.” (Zsoltár 3,4-5).

Aztán idehaza látom ám, hogy mit is írt Matolcsy. Hát ezt írta: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle.” /Talmud, Ószövetség/

Na, Gyurka, ennél még a babaseggen lévő piros folt is jobban állt magának.

Mert legelőször is: mi a búbánat az, hogy „Talmud, Ószövetség”? Ez milyen forrásmegjelölés, Gyurka? Ezzel az erővel írhatta volna azt is, hogy – teszem azt – Antigoné, római irodalom. Vagy azt, hogy Petőfi, futurizmus. Vagy Puskin: Anyegin, Závada: Egy piaci nap. Vagy bármit írhatott volna,

mert akármit is ír, az úgy hülyeség, ahogy írja vagy mondja,

pont annyira, mint ez a „Talmud, Ószövetség”.

Aztán menjünk tovább! Az ember persze nem tudja a Talmudot (mi több, a „Talmudot, Ószövetséget”) fejből, de azt tudja, hogy ilyen mondás sem a Talmudban, sem az Ószövetségben (amúgy tanulja meg, Gyurka, hogy Tanach, vagy azt, hogy Héber Biblia – ez utóbbi könnyebben fog menni, ha már a Talmudot emlegeti, tehát ismételgesse csak párszor: Héber Biblia), szóval sem egyikben, sem másikban ilyen mondás nem található.

Milyen bánatos internetes, harmatos tavaszi mező-illatos, rózsaszín szívekkel keretezett, virágfonatos ornamentikával ékített bölcs mondások felületén lelte ezt a lelkünkbe markoló bölcsességet, Gyurka? Milyen parafrázisoktól hemzsegő Elektrába burkolózó hamletes küllemű, úrhatnám polgárosan hülye, Godot-ra váró, s kopasz énekesnőnek álcázott, öreg hölgyként a vágy villamosán megérkező, a babaszobában kurázsi mamásan Ványa bácsiskodó csirkefejes aggyal imposztorkodó hülyeséget olvasott össze, Gyurka, amit most végtelen negatív bölcsességében, mindannyiunk épülésére visszaböfizett?

Mert megismételném: ilyen, az Örökkévalótól eredeztethető mondás még akkor sincs sem a Tanachban (Ószövetség), sem a Talmudban, ha azt maga a közpénzjelleget rendre elveszejtő, amúgy ráérő idejében önmagát a Magyar Nemzeti Bank elnökének magamutogató figura azt állítja.

Szóval: nincs!

Van viszont máshol. Tudniillik Mohandász Karamcsand Gandhinál.

Vagyis, hogy értse, Gyurka, a forrásmegjelölést: Talmud, Ószövetség, Mohandász Karamcsand Gandhi. Angolul ez így hangzik: „Keep your thoughts positive because your thoughts become your words. Keep your words positive because your words become your behavior. Keep your behavior positive because your behavior becomes your habits. Keep your habits positive because your habits become your values. Keep your values positive because your values become your destiny.”

Nézzen tükörbe, Gyurka, tekintsen a tükörből visszapillantó arcába (ha az ember a világra értelmetlenül néz, a világ is értelmetlenül néz vissza), s maradjon meg szépen a babaseggeknél.
Viszont, hogy ne maradjunk Talmud nélkül ezen az esős-fázós őszi estén, idézek én magának, Gyurka, négy bölcs mondást is, mind a négyet a Pirké ávotból, testre szabottat, hátha tud velük valamit kezdeni.

„…vigyázz szavaidra, nehogy azokból tanuljanak hazudni.”

„Legyetek óvatosak a hatalmon lévőkkel, mivel csak saját érdekükben barátkoznak, amikor ez hasznukra van, de nem állnak ki az ember mellett, ha rájuk van utalva.”
„Nincs módunkban se felfogni, sem megmagyarázni a rossz emberek jólétét, sem az igazak szenvedéseit.”
„Kenyeret sóval egyél, vizet mértékkel igyál, a földön aludj, nehéz életet élj, és foglalkozz a Tórával!”
És ha a Tórában Gandhit keresgéled, ne csodálkozz, ha nem találod meg benne. Sem a piros pöttyös babasegget. (Forrás: Talmud, Ószövetség, Gábor György)

Gábor György

Nosztalgia, álmodozás, valóság – a SZER-ről reálisan

Csak nem nyugszanak a kedélyek, és csak nem akarják megérteni, hogy a Szabad Európa Rádió (RFE) magyar nyelvű adásának újraindítása nem kívánságműsor.

Olvasva a hazai (magyar nyelvű) jelentéseket, Magyarországon (egyesek) csak nem akarják felfogni, hogy vége a hidegháborúnak, és megváltozott a világ, és 26 évvel ezelőtt épp a demokrata párti Clinton elnök szüntette meg (többek között a magyar nyelvű adást is), arra hivatkozva, hogy „kitört a világbéke”. Hiába figyelmeztette elődje, a republikánus párti Bush elnök, hogy a „kommunizmus” nem szűnik meg egy csapásra, a Rádiót (SZER) még (legalább) tíz évig üzemeltetni kell, és ezzel segíteni az átállást a kapitalizmusra és a demokráciára. Clinton beiktatása után szinte azonnal bezáratta a Kelet-Európának (értsd alatta volt Varsói Szerződés országok) anyanyelven sugárzó adókat. A müncheni központot (elsősorban anyagi megfontolásból, beleértve a sokkal gyengébb munkajogi feltételeket) áthelyezték Prágába. A SZER-nek akkor már csak a neve emlékeztetett a hidegháborús időkre, a prágai stúdió(k) a volt Szovjetunió nyelvein sugárzott tovább. Ezért megmaradt az RFE/RL elnevezés, ami a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió nevének (és személyzetének) összevonásából él tovább napjainkban is.

Megdöbbentő volt a 444-es hírportálon olvasni, hogy: (a SZER)

„….Az 1993-as megszűnéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét…” Ez nem igaz! Ez szemenszedett hazugság! A Rádió mindig is távol tartotta magát az „emigráció”-tól.

Feladata a nyugati (amerikai) értékrend közvetítése volt, nem pedig a magyar emigráció véleményének közvetítése. Aki ilyet állít, annak fogalma sincs a Rádió szerepéről, annak fontos feladatáról a hidegháborús években.

Emlékeztetőül. A Vasfüggöny létrehozatala után az CIA-t bízta meg az amerikai kormány a hírforrásoktól elzárt kelet-európai országok lakóinak (rabnemzetek) tájékoztatására. A CIA-nak három „akciója” volt.

1. léggömbbel, ballonokkal röplapokat küldeni az aknazár túloldalára
2. rádióadásokon keresztül tájékoztatni a lakosságot a világeseményekről
3. könyveket bejuttatni a Vasfüggöny mögé

Ez a harmadik „akció” volt a legsikeresebb, mert erre sohasem jöttek rá a vasfüggöny mögötti hatóságok. A zseniális ötletet (ingyen könyv-akció), különben egy román kolléga találta ki. Sőt, ő javasolta, hogy ne szovjet- meg diktatúraellenes (propaganda) anyagokat küldjünk, hanem olyanokat, amelyek bemutatja a baloldaliságot (marxizmus) a maga valóságában. Elvégre az „index”-re tett, betiltott könyvek között sok marxista írás is volt, amelyek nem egyeztek a moszkvai központi irányzattal. Csak zárójelben, ezeknek a könyveknek az eredeti (még Horthy-korszakban megjelent) példányait lehet ma is olvasni.

A könyvakció lényege: bármely nyugat-európai nagyváros könyvesboltjában (néhol kávézójában) volt egy „sarok”, ahol ha a külföldi (kelet-európai) turista bemondta, hogy honnan jött, ingyen kapott egy példányt. Ez olyan sikeresen meg volt szervezve, hogy (sokszor) a könyvesbolt sem tudta, hogy a CIA van mögötte, és az USA finanszírozza.

Az volt a szöveg, hogy „itt van néhány darab felesleges példány (sokszor idegen nyelven), ha valakinek kell, adják oda neki. A célországba való „becsempészést”, mindenki a saját felelősségére tette.

A Rádiót, annak CIA-s kapcsolatát, a 70-es évek legelején egy kaliforniai erősen baloldali hetilap, a Ramparts (magazine) „szellőztette meg”, ami ellen Washington nem tiltakozott, helyette az egész intézményt a State Department (külügyminisztérium) alá helyezte, és felügyeletét a Kongresszusra bízta. A CIA embereit pedig választás elő állították: vagy kilépnek a hírszerző-ügynökség kötelékéből, vagy el kell hagyniuk a Rádiót.

A magyar osztály dolgozói is csak a hírekből tudták meg, hogy ki pénzelte (addig) a Rádiót.

’56 végén komoly átszervezés volt. Addig a Rádió vezetését (CIA) nem érdekelte a minőségi tartalom, a lényeg arra koncentrálódott, hogy a zavarások ellenére a hírek eljussanak a hallgatókhoz. ’56 ősze mutatta meg, hogy a magyar szerkesztők mennyire emocionálisak, mindenki „vérmérsékletének” megfelelően közvetítette (és kommentálta) a magyarországi eseményeket. Ezt a hírközlési hibát a forradalom leverése után kijavították, és valamennyi műsort professzionálissá (megbízhatóvá) tették. Ettől kezdve, minden adásba ment anyagról készítettek egy rövid, angol nyelvű összefoglalót, hogy az amerikai vezetés tudjon az elhangzottakról. Ebből a „fordító” osztályból alakult a BAD (Broadcast Analysis Division), mely nemcsak fordítással foglalkozott, hanem elemzéseket készített a Rádió valamennyi nyelvi osztályának műsorairól, így a magyar nyelvű adásokról is. Hangsúlyozni kell: ez NEM cenzúra volt, mert a munkatársak szellemi termékét utólag foglalták össze, ill. „minősítették”!

Meglepő, és átlátszó, ahogy a New York Times (NYT) legutóbbi Magyarországgal és a SZER-rel foglalkozó cikkében az egészet tálalta. Tipikus demokrata párti megközelítés, ahogy elhallgatják mi is az Egyesült Államok Globális Médiaügynökség (U.S. Agency for Global Media) nevű intézmény, és mekkora súlya, szava van nyilatkozó vezetőjének, Mr. John Lansing-nek.

Az Agency for Global Media ugyanis nem felügyeli az adásokat, csak javaslatokat tehet!

Egy kis háttérinfó. Az 1945 után kezdődött hidegháború idején az amerikai hírszerzés (CIA) irányította a Szovjetunió és szatellit államaiba irányuló ellen-propagandát. Már említettem, hogy három fő akció volt a szovjet ideológia és propaganda ellensúlyozására. A Rádió volt a hírek, az információk gyors eljuttatásának eszköze a Vasfüggöny mögött élőkhöz. Ezt már a II. világháború alatt megtapasztalta szinte valamennyi fél, különösen a harci események ismertetése, azok pontos (és valós) közlése. A legalkalmasabbnak a rövidhullámú adások mutatkoztak. Hogy az adásokat fogó készülékek mennyire feleltek meg ennek a célnak, azt csak sejteni lehetett. Nem véletlen, hogy a „Néprádió” nevű készülékben nem volt rövidhullámú vételi lehetőség. Ezért felértékelődtek a háború előtt gyártott készülékek, amikkel már akkor lehetett fogni „Londont” (BBC), az egyórás magyar nyelvű adást, amit már akkoriban is zavartak! Viszont, az egyéb nyelven sugárzott műsorokat, híreket, nem. Például a BBC szerb nyelvű adását tisztán lehetett fogni és hallgatni. Hasonló volt a helyzet a későbbi rock-beat zenei műsorok esetében is. A SZER csehszlovák zenei adásait magnó minőségben lehetett fogni. A zenei anyagok szinte ugyanazok voltak (pl. Top 20), csak a nyelv, a műsorvezetés volt más.

A Kelet-Európának (rabnemzetek) szóló műsorok finanszírozása úgy került a nyugati köztudatba, hogy azt az amerikai lakosság adományából tartják fenn.

Hatalmas pénzt és reklámot szánt erre a CIA, szinte valamennyi népszerű (amerikai) színészt, művészt, énekest bevonták ebbe. Ennek ellenére a vietnámi háborút ellenző egyik (baloldali) csoport, kinyomozta és bizonyítékokkal alátámasztva megírta, hogy a SZER (és a Szovjetuniónak sugárzó Szabadság Rádió) napi 19 órás működését a CIA finanszírozza. 1973-ban került át a Rádió az amerikai külügyminisztérium irányítása alá, ahol egy „Nemzetközi Sugárzási Testület” felügyelte (BIB = Board for International Broadcasting). Ezzel jelezték, hogy ez egy „non-profit” „magán-adóállomás”, melynek semmi köze a mindenkori amerikai kormányhoz. Vezetője  nem lehet tagja az amerikai kormánynak, viszont az amerikai elnök jelöli ki. Így került az például a Testület élére 1985-ben a Reagan elnök által javasolt dúsgazdag Steve Forbes. (a Forbes magazin tulajdonosa)

Mint jeleztem, 1992-ben a hivatalát hamarosan átadó republikánus Bush elnök még (legalább) tíz évig működtetni akarta volna a Kelet-Európának szóló műsorokat, mivel úgy látta (és értékelte), hogy a „kommunizmus” egyik napról a másikra nem fog megszűnni, a volt rendszer tagjai nem fogják „csak úgy” otthagyni állásukat, pozícióikat, és az új rendszer sem lesz képes tapasztalt, rátermett emberekkel irányítani az országot.

A demokrata párti Clinton elnök, viszont amolyan gesztusnak tartotta a szabadságukat visszanyert népek, – egykori rabnemzetek – hadd érezzék, hogy „kitört a szabadság”. Megjegyzem, Antall József miniszterelnök sem lelkesedett a SZER további adásaiért, magyarországi tevékenységéért. Úgy érezte, nincs szükség egy „kormány kritikus” rádióadóra (különösen, amit akkor az SZDSZ képviselt). Ebből is látszik, hogy a demokráciát már az első pillanattól másként értelmezték Kelet-Európában.

Clinton elnök, 1994-ben írta alá az új „nemzetközi híradási törvényt”, és a felügyelő testület új nevet kapott BBG (Broadcasting Board of Governors) azaz az „Adások Kormányzóinak Testülete”.

1999 október elsején a BBG független ügynökség lett a „külügyek reformja és átalakítása” törvény alapján, amely alá valamennyi idegen nyelven külföldre sugárzó amerikai rádió (és tv) állomás és adás tartozik. Tehát, nem csak a volt Szovjetunió és szatellit állama népei, hanem valamennyi konfliktus hely a világban, Dél-Amerikában (spanyol nyelven Kuba ellen) és a Közel-Keleten, ill. Ázsiában, első sorban arab nyelven, valamint perzsa és afgán nyelveken is. Az egészet továbbra is a Külügyminisztérium és a Külföldi Szolgálatok főfelügyelője ellenőrzi. (…under the supervision of the Inspector General of the State Department and the Foreign Service.) Az egyszemélyi vezetőt az Egyesült Államok elnöke nevezi ki, és a Szenátus erősíti meg. Tavaly augusztusban (2018) új nevet kapott a BBG = USAGM , azaz Egyesült Államok Globális Médiaügynökség (U.S. Agency for GlobalMedia), egyúttal megszűnt a felügyeleti hatáskör, napjainkban már csak javaslattevő feladata van. Ennek a vezetőjével készített interjút a New York Times! Mr. John F. Lansing 2015 óta tölti be ezt a posztot annak ellenére, hogy jelölését sem Obama elnök, sem a Szenátus nem erősítette meg, mivel akkor még (2015-ben, ezt törvényileg) nem kellett. Eközben Trump elnök 2018 júniusában Michael Pack dokumentumfilm-készítőt nevezte ki az ügynökség élére, amit viszont az US Szenátus nem erősített meg. Ezt a „kis malőrt” elfelejtette megemlíteni nem csak a New York Times, de a (független) magyar média is.

Az már csak hab a tortán, hogy John F. Lansing októberben otthagyja az USAGM-t, és a jövőben a NPR (National Public Radio = Nemzeti Közrádió) vezetője lesz.

Mindezek ismeretében vajon mit akar a „magyar lobby” elérni? Néhány demokrata párti (befolyásos) amerikai magyar erőlteti a SZER magyar osztály újraindítását.

A rádió jelenlegi működéséről semmit sem tudunk. Az nem elég, hogy a románok és bolgárok saját fővárosukban, helyi stúdiókban készítik műsoraikat csak internetes platformon! Miután mindkét kormány (román, bolgár) hozzájárult a civil szervezetek kéréséhez, hogy a korrupció elleni harcba vonják be az Amerikai Egyesült Államokat, ill. annak kormányát. A SZER román és bolgár nyelvű programja idén indult. Semmi visszajelzés („feedback”) még nincs, hogy az adások mennyire sikeresek, mekkora a hallgatottságuk? Arról sincs biztos adat, hogy a műsorok milyen hatással, befolyással vannak az ország életére, a korrupció elleni harcra? Alig félév nem elegendő e két „pilot project” megítélésére. Ugyancsak nem tudjuk, milyen szerződése van az USAGM-nek a bolgár és román kormánnyal? A magyar adást követelők mintha nem tudnák, hogyan működik egy rádióállomás. Például naponta hány órát akarnak adni, és milyen jellegű műsorokat. Hiszen az új (magyar nyelvű) Szabad Európa Rádió-nak más feladata lenne, mint a 26 évvel ezelőtt beszüntetettnek. Látom, Cseke László képével manipulál a hazai (baloldali) hírközlés (Media1), ez szimpla nosztalgia, amire a mai generáció már nem is emlékszik! Egyáltalán, mi, ki lenne a célközönség? Hogyan juttatnák el a műsorokat a lakossághoz? Ja, és kik (kiknek a felügyelete alatt) készítenék a műsorokat? (a román és bolgár adásokat Prágában, az ottani központban ellenőrzik).

Tudomásul kell venni, hogy minden platformon történő újraindulás a magyar kormány beleegyezésével indulhat csupán!

Őszintén, a hazai ellenzék szégyenének érzem, hogy külföldi segítséget kérnek belpolitikai tehetetlenségük orvoslására, megsegítéséhez. A jelenlegi politikai helyzetet 2010-ben az akkori baloldali kormány szúrta el. Mai napig nincs magyarázat, és pontos (világos) felmérés és kiértékelése az akkor történteknek, ami kétharmados többséghez juttatta a Fideszt. Ez az iszonyatos baloldali vereség adott vérszemet (és törvényi felhatalmazást) a jelenlegi hatalomnak, mely megdönthetetlennek tűnik.

Szégyenletes, hogy a jelenlegi ellenzék képtelen fordítani az ország sorsán, és egy külföldi rádióállomástól várják, remélik a jelenlegi hatalom megdöntését.

Remélem, mi több, borítékolom, hogy az Egyesült Államok nem fog ebbe az értelmetlen (és szégyenteljes) játékba belemenni. Az nem elég indok és ok, hogy a demokrata pártiak ahol csak lehet Trump elnök orra alá akarnak borsot törni. Az amerikai belpolitika harcait, problémáit nem lehet és nem szabad a Kárpát-medencére kivetíteni. Magyarországnak magának kell belpolitikai harcát megvívni. Hiszen semmilyen külső erő nem befolyásolta a kialakult helyzetet az elmúlt 30 évben, mely alatt felnőtt egy új nemzedék akik csak hallomásból ismerik a szovjetrendszert, az ún. proletárdiktatúrát. Aki 1989-ben tíz éves volt, és valamit is átélt a késő kádári korszakból, ma már 40 éves. Aki a Szabad Európát hallgatta a beat-, vagy „Cseke” korszakban, ma már 70 feletti aggastyán, kihaló nemzedék. Szomorú, hogy a múltba révüléssel próbálják a jelen problémáit megoldani, vagy legalábbis gyógyírt találni rá.

Matolcsy „derékon vágta” a pénzügyminisztert – kormányzati belharc

Helyenként gúnyos megfogalmazásokkal kétségbe vonta Varga Mihály pénzügyminiszter hozzáértését vagy lojalitását Matolcsy György. A jegybank elnöke, az unortodoxía atyja a hagyományos közgazdasági szemléletet is számon kéri Vargán.

A Fidesz-kormány hézagmentesen záró egyhangjának ismeretében szokatlanul élesen, olykor egyenesen lekezelően gúnyos hangon ment neki Varga Mihály pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Az pedig a nemzetközi táncrendet sérti, hogy a jegybank és a kormány nyíltan bírálja egymást (ezt egyedül Donald Trump engedte meg magának mostanában).

Feladta a leckét Matolcsy Orbán Viktornak

a növekedés.hu. portálon mag közzétett cikkében (az MNB által anyagilag is támogatott oldal  rendszeresen ad helyet Matolcsy írásainak).

„Minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak, hogy valahol megtámadnak. Folyamatosan résen kell lenni, küzdeni kell”

– mondta tavaly decemberben szokásos pénteki állami rádiós előadásainak egyikében Orbán. Az ellenzékre gondolt.

Az aranykor: vége vagy sem?

Ha nem is dakota, de „ősi indián” mondással vezette fel „Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik…” című cikkét Matolcsy: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”. Varga azzal hívta ki Matolcsy haragját, hogy a közgazdász vándorgyűlésen a hét végén arra figyelmeztetett: véget ér a világgazdaság hét éve tartó felívelése.

Matolcsy szerint azonban az aranykor „még csak most kezdődik”. Ezért úgy gondolja,

„miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”

Szerinte tehát Varga nem a kormány és a nemzet érdekei szerint cselekszik.

„Bár ne tette volna” a miniszter, hogy három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet – fogalmaz Matolcsy. Az „aranykor nem hogy nem ért véget, hanem még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez”.

Ortoxia-unortodoxia összecsapása

Mégpedig azért – válaszol a maga feltette kérdésre -, mert képesek vagyunk folytatni a már hét éve tartó felzárkózást, amikor az átlagosan 3,5 százalékos gazdasági növekedés révén évente átlag 2 százalékkal közeledtünk az uniós átlaghoz. Majd megismétli állandó állítását, hogy az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelése (2010-2012 között) után dinamikusan közeledünk (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt.

Ezt a tételt általános kétség övezi közgazdász körökben. Mondván ez az EU-támogatások ideözönlő forint ezermilliárdjainak köszönhető első sorban. Amelyek csökkenésével, netán elapadásával a növekedés is leállhat. Az unortodox gazdaságpolitika kiötlője, Matolcsy szerint azonban

rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt.

Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat – sorolja.

Következő odaszúrásában azonban épphogy a hagyományos közgazdasági gondolkodást kéri számon a pénzügyminiszteren, aki szerint a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj-árrobbanásánál: a tényeket ismerjük.

Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?

– szól Matolcsy.

Saját pályáján érzi megütve magát

Ezután rátér az ő terrénumát mélyen érintő árfolyamra. Arra, hogy Varga Mihály megkockáztatta: stabil árfolyamra lenne szükség. Bővebb indoklást nem fejtett ki, például azt, hogy az árfolyamromlással az államadósság forintban elszámolva akkor is növekszik, ha a felvett euró-, vagy dollárhitelek összege nem változik. Abban pedig végképp fegyelmezett maradt a miniszter, hogy a forint leértékelődése érdeke az MNB-nek az alapítványaiba elhelyezett nyereség miatt.

Itt aztán élesedik Matolcsy hangja: Varga állítása az előzőkön is túltesz, „ez már valami más”.

A tónus egyenesen gúnyosba fordul,

amikor azt írja, hogy „miniszterünk” szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – folytatódik a vádbeszéd.

Szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz – írja Matolcsy. Majd színpadias fordulattal felszólít (kit?): kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében?

Kihívás Orbánnak

A felszólítás alighanem Orbánnak szól. Matolcsy, amióta 2013-ban a gazdasági miniszterséget felcserélte az MNB-elnökivel, lényegében folyamatosan igényt tart a gazdaságpolitika irányítására. Az elmúlt időben az MNB különböző átfogó elemzései – amelyek mind túllépnek az intézmény jogkörén – lényegében számon kérik a kormányon a jövő számára nélkülözhetetlen humánbefektetéseit. Matolcsy erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen is az egészségügy kapcsán.

Mai kérdés – Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon, Ön kire szavazna?

 

This poll is no longer accepting votes

Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon Ön kire szavazna?

Meg fogjuk változtatni a szabályokat!

„Meg fogjuk változtatni a szabályokat!” – ezt Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi és leendő első alelnöke mondta, amikor arról beszéltünk vele az általam meghívott ellenzéki polgármester-jelöltekkel, hogy a jelenleginél több közvetlenül megpályázható uniós forrásra van szüksége az önkormányzatoknak. – tájékoztatta Újhelyi István a polgármester jelölteket.

Az nyilván egyelőre megvalósíthatatlan, hogy a jelenlegihez képest nagyobb arányban dönthessenek a fejlesztési pénzek felhasználásáról a helyi döntéshozók a kormányok helyett, az azonban mindenképpen reális és fontos cél, hogy érdemben növeljük azon pénzügyi keretek számát és mértékét, amelyekre közvetlenül – a tagállami kormányok kihagyásával – pályázhatnak az önkormányzatok. Erre nem pusztán azért van szükség, hogy az európai közösséget érő új kihívásokhoz igazodni tudjunk és a fenntartható fejlődést biztosítsuk, de azért is, mert vannak olyan tagállamok (az OLAF jelentéséből is egyértelműen látszik, hogy Magyarország ilyen), ahol a kormányok nem a szükség, hanem az oligarchikus családi érdekek mentén, „pofára” osztják az uniós közpénzt.

Az európai szociáldemokraták világos célkitűzése és vállalása volt, hogy a következő uniós költségvetésben prioritást kell élvezzen az Ember, leegyszerűsítve: költsük az uniós forrásokat térkő helyett a szociális biztonságra és fenntarthatóságra.

Az elmúlt napokban féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet láttam vendégül Brüsszelben, parlamenti tisztségviselők és képviselők mellett négy uniós biztossal is tárgyaltunk, köztük a fentebb idézett Frans Timmermansszal. Tény, hogy a jelenlegi Európai Bizottság letette már az asztalra a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet elsősorban a Parlament és a Tanács fog majd továbbformálni. Az Ursula von der Leyen által vezetett új testületről azonban már most tudható, hogy új helyekre akarja helyezni a hangsúlyt. A várhatóan Timmermans által felügyelt New Green Deal, vagyis a környezeti fenntarthatóságra fókuszáló stratégiai terv megvalósítása például új lehetőségeket nyithat az önkormányzatok számára is: a zöld reform ugyanis egyaránt érinti az egészséges életkörülményeket, vagy akár a közlekedést.

Európai parlamenti képviselőként vállaltam, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy a magyar önkormányzatok a jövőben több és jobban felhasználható közvetlen forráshoz jussanak. Ez nemcsak a fenntartható és célzott fejlődés záloga, de az orbáni korrupció kizárásának is egy lehetséges eszköze. Míg a Fidesz azt nézi, hogy melyik havernak játszhatóak ki az uniós pénzek, addig mi azt nézzük: hogyan fordíthatóak azok még hatékonyabban az emberek mindennapi életének jobbítására. Számíthatnak rám a narancsuralom alól felszabaduló önkormányzatok, ahogyan az emberek is számítanak az ellenzéki együttműködéssel valós alternatívát garantálni tudó, leendő új városvezetőkre. A valódi rendszerváltás, a NER lebontása itt kezdődik.

Közbeszerzési „verseny”: beintésre feleződött a kézicsarnok ára

„Váratlanul” feleáron építi a Garancsi-féle Market Zrt. a 20 ezres budapesti sportcsarnokot, amivel a 2022-es kézilabda Eb-re pályázott az ország. Miután a kormány nemrégiben „beintett”, 153 milliárd helyett 78 milliárdra ment le a nyertes ajánlat.

A Fradi-stadionnal átellenes oldalon, a népligeti Volán-pályaudvar mellett fog felépülni az a multifunkciós aréna, amely a 2022-es, szlovák-magyar rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A kivitelező a Garancsi István tulajdonolta Market Építő Zrt. lesz nettó 78,717 milliárd forintért – tudatta a Magyar Építők.

Csak „közeliek” indulhattak

Az nem volt vitás, hogy Fidesz-közeli cég lesz a nyertes, mert a sport- és rendezvényközpont kivitelezésére júliusban eleve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Olyanokat, amelyek rendre nagy nyertesei az építési közbeszerzéseknek. A megvalósítás határideje 2021. november 30.

Augusztusban a kormány arról hozott határozatot, hogy a beruházás költsége maximum bruttó 101 milliárd 544 millió forint, nettó 74 milliárd 127 millió forint lehet. Ez előtt az öt felkért „versenytárs” által benyújtott ajánlatok a következők voltak. Fejér B. Á. L. Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége): 115,78 milliárd, KÉSZ Építő Zrt.: 116,7 milliárd, Market: 153,8 milliárd, metALCOM Zrt. (a déli határkerítés jelzőrendszerének kivitelezője és üzemeltetője, nemrégiben a Bp. Honvéd focicsapat megvásárolója): 159,9 milliárd, West Hungária Bau Zrt.: 158,2 milliárd.

A homlokukra csaptak

A második ajánlati körben ezután mindegyik cég rájöhetett, hogy sokkal olcsóbban is ki lehetne hozni az építést. De függetlenül attól, hogy az első körben 44 milliárd volt a különbség a két szélső ajánlat között, mindannyian a kormányhatározatban előírt plafon közelében értek célba, bár ezek szerint egyik se teljesítette a 74,127 milliárdot.

Így aztán orrhosszal a Market nyert 78,717 milliárddal, 20 milliárddal „legyőzve” a Mészáros-utódokat; a többiek ennél valamivel magasabb árat közöltek – derült ki a napi.hu korábbi írásából.

Vagyis Garancsi az eredeti ajánlat 51 százalékáért vállalta a közbeszerzést.

Az árra rákerül még az áfa, a teljes költséget (ha nem drágul időközben a kivitelezés) az állam által megvett telek vételára, 13,6 milliárd teszi teljessé. Időközben a

kerületi fideszes többségű önkormányzat kétmilliárd forint értékű területet ingyenes átengedéséről

döntött az aréna és egy atlétikai csarnok kivitelezéséhez – írta meg a 24.hu.

A Fradié lesz a csarnok kezelése

És a legszebb a dologban, hogy egy tavaszi törvény egy fordulata alapján a csarnok a Ferencváros sportegyesület vagyonkezelésébe kerül, amelynek elnöke Kubatov Gábor Fidesz-alelnök. Vagyis az új csarnok a tervezett Fradiváros része lesz.

A napokban írtuk meg, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mindenkinél többet, az uniós támogatások 3,84 százalékát ajánlja visszakérni az Európai Bizottságtól a 2014-18-as évekből. Ennek oka a rekordszámú és értékű szabálytalanságok, túlárazások, előre lejátszott tenderek, ahogyan az már a 2017-es jelentésben is olvasható.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!