A Momentum Mozgalom nevében Fekete-Győr András kifogással élt a kőbányai Választási Bizottságnál, mivel 2019. szeptember 2-án a helyi Fekete István Általános iskolában Dr. Mátrai Gábor jelenlegi fideszes önkormányzati képviselő és Molnár Róbert, fideszes képviselőjelölt részt vettek a tanévnyitón és beszédet is mondtak a gyerekeknek.
Dr. Mátrai Gábor az eseményről Facebook bejegyzést is írt, amelyben tájékoztatta az Újhegyieket, hogy látogatást tett az általános iskolában, ahol is beszédben bátorította a gyermekeket tanulásra, sok sikert kívánva nekik. Azzal, hogy Mátrai és Molnár tanítási időben, iskolai ünnepség keretén belül találkozott iskolás gyerekekkel, a hivatalos önkormányzati választás kampány ideje alatt és erről Facebook posztot is megjelentetett, tehát kampányolásra használta fel a gyerekeket, megsértette a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését.
Ezt a kifogást a Kőbányai Helyi Választási Iroda befogadta, majd határozatában megjelölte, hogy dr. Mátrai Gábor valóban megsértette a törvényt, mivel az eseményről készített Facebook posztban nem úgy hivatkozott magára, mint az iskola intézményi tanácsának az elnöke, hanem mint önkormányzati képviselő. Ezzel pedig a választókat befolyásoló, kampányban felhasználható tartalmat hozott létre.
Tehát gyakorlatilag megvalósította a politikai pedofília fogalmát.
Molnár Róbert tevékenységét a benyújtott kifogás alapján nem marasztalták el, mivel abban nem szerepelt semmilyen nyilvános bizonyítéka annak, hogy akár beszédében, akár későbbi kommunikációjában képviselőjelölti mivoltát emelte volna ki.
A Választási Bizottság kötelezte dr. Mátrai Gábort, hogy mellőzzön minden további ilyen jellegű jogsértést és távolítsa el a Facebook oldaláról a bejegyzést a mellé feltöltött képekkel együtt – ez utóbbi meg is történt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely kijelentésére, melyet a médiában azóta számos elítélő tiltakozás követte, Karácsony Gergely az alábbi tartalmú levelet küldte a miniszternek, melyet felháborodása jeleként nyilvánosságra is hozott.
„Ön az elmúlt napokban több alkalommal megzsarolta és megfenyegette a budapestieket azzal, hogy ha nem a Fidesz bábját választják, érvénytelennek tekintik a miniszterelnök és a főpolgármester közötti megállapodást. Önök, Orbán Viktorral és Tarlós Istvánnal együtt ezek szerint azt gondolják, hogy magánszerződéseket köthetnek a budapestiek életéről, mintha a nemzet fővárosa a miniszterelnök és fideszes helytartóinak magánbirtoka lenne. Márpedig ideje felfogniuk: Budapest nem az Önöké, hanem a budapestieké. Tudom, hogy Ön Orbán Viktor hangján szólt, de szavaiért mégiscsak Önnek kell felelősséget vállalnia. Tegye hát meg!
Politikai felelősséget kell vállalni a zsarolásért, ezt egy lemondással tudná megtenni – ne habozzon. Emberi felelősséget kell vállalnia a fenyegetésért, ezt egy hangos bocsánatkéréssel teheti meg – legyen jó hangos. És jogi felelősséget is vállalnia kell, mert szavai súlyosan jogsértő beavatkozást jelentenek a választás rendjébe – e tekintetben a TASZ-szal közös beadványom nyomán a Fővárosi Választási Bizottság jogosult első körben állást foglalni.
Nem várok mást Öntől, csak hogy legalább saját magát ne hazudtolja meg.
A minap ugyanis az Európai Uniót bírálva azt mondta:
„a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el”.
Nos, Miniszter Úr, ez a budapestiek számára is elfogadhatatlan. Nincs más dolga, csak annyi, hogy ne váltogassa a véleményét hatalmi érdekből: ami Önök számára Európában elfogadhatatlan, legyen elfogadhatatlan Budapesten is.
Várom tehát, hogy
válasszon az Ön előtt álló lehetőséget közül: lemond, bocsánatot kér a budapestiektől, illetve visszavonja a budapestieket megfenyegető, megzsaroló szavait.
Idén megállhat a bérek valamelyesti felzárkózása az állami cégeknél a magánszektorhoz. A súlyos működési zavarok annak ellenére tapasztalhatók az állami körben működő cégeknél, hogy korábban százalékosan komoly béremelések voltak.
Az ország legnagyobb foglalkoztatója az állam, amely inkább csak szavakban emeli a fizetéseket nagy mértékben; az oktatásból és az egészségügyből érkező segélykiáltások mindennaposak. A költségvetés azonban egy másik körben, az állami vállalatoknál is nagy számú alkalmazott foglalkoztatója. A Policy Agenda (PA) csak a legnagyobb vállalatok mintegy 125 ezer dolgozójánál nézte meg az elmúlt kilenc évi béremeléseket.
Az állam kettős szerepben
A PA mindjárt meg is jegyzi, hogy az éves bértárgyalásoknak van egy különös elemük, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó és munkaadó. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (körülbelül 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális vízi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer), erdészeteket (8 ezer) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.
Leállna a felzárkózással
Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések. Vagyis, vonható le a következtetés, még a részleteket elfedő átlagadatok tanúsága szerint is a jelentős béremelkedés ellenére az elmúlt években is nőtt némileg a különbség a versenyszféra és az állam között.
Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő változásokat is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalék a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt meghaladta az általános béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt. A versenyszférában a 2016 és 2018 közötti béremelkedés 23 százalék volt (a minimálbérével szinte teljesen megegyező), azaz
az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.
Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Annak ellenére is állítható ez, hogy az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel.
A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű indexének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újra tárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.
Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől.
Ha így marad a helyzet, akkor
ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala és a versenyszféra több része.
Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását.
Hozzá kell tenni, hogy a fenti értékek százalékokat mutatnak,
a nominális bérek mára teljes alkalmazotti csoportokban súlyosan elszakadtak a versenyszféráétól.
Erről tanúskodnak például a tanárok körében indított demonstratív „fizetésfelmutatás” adatai.
Ezek láttán nem meglepő, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség
szeretné elérni a tavalyi két éves bérmegállapodás újratárgyalását.
a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál.
A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalék minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már idén is.
Ezért jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.
Ennek sikere erősen kétséges. A kormány ugyanis árgus szemmel figyeli a költségvetés helyzetét, és ennek hiányát javarészt a szociális területekből kivont (a GDP-hez viszonyítva csökkentett arányú) kiadásokkal tudták mérsékelni. Általános nagy arányú béremelés az egész költségvetési szektorra kihatóan építene be olyan automatizmust, amelyet a kormány láthatóan szeretne elkerülni.
Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.
Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.
Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.
FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.
Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.
Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.
Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.
Új iskola épült mintegy hétszázmillió forintból Kiskunfélegyházán a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek fenntartásában működő Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjai részére – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.
Mindák József közölte: az új iskola építése már időszerű volt, hiszen a Constantinum Intézménybe – az óvodáskorúaktól a középiskolásokig – csaknem 760 gyermek jár. A folyamatosan emelkedő létszám miatt már az előző tanévben tanteremhiánnyal küzdöttek, amit átmenetileg megoldottak, de hosszú távon nem volt tartható a helyzet.
Továbbá a gyermekek korosztályi összetétele szempontjából is szerencsésebbnek tartották, ha
az alsó tagozatosok külön épületben tanulhatnak és saját udvaron játszhatnak
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: az intézmény – uszodát is magába foglaló – sportcentrumával szemben nagyjából egy év alatt felépült, nyolc tantermes iskolában a legmodernebb technikai eszközök, köztük digitális táblák segítik a tanítást. A háromszintes épületben a tantermeken, foglalkoztató csoportszobákon, tanári szobán kívül tornatermet és étkezőt, a több mint hétszáz négyzetméteres udvaron pedig modern, gumiborítású sportpályát és árnyékoló napvitorlával ellátott játszóteret alakítottak ki.
A korszerű iskolában a legmodernebb fűtésrendszert építették ki, amely a nyári melegben hűtésre is képes, az épület energiaellátását pedig részben napelemek biztosítják.
Mindák József elmondta: az új iskola helyén eredetileg egy huszadik század elején épült, jellegzetes téglahomlokzata miatt védetté nyilvánított polgári lakóház állt. Az építkezés során ezért különös figyelmet fordítottak arra, hogy a homlokzat eredeti állapotában megmaradjon.
A kiskunfélegyházi iskolát Schuhster Constantin váci püspök emlékére nevezték el Constantinumnak. A leánynevelés és -oktatás elkötelezett híve ugyanis adománnyal segítette az intézmény felépülését. Az 1908-ban megnyitott iskolában a püspök hívására érkező Kalocsai Iskolanővérek kezdték meg a tanítást.
A magyar miniszter szerint az egész a „bevándorláspártiak bosszúja” és le kéne zárni, az uniós illetékes szerint folytatni kell: mintha nem ugyanazon a meghallgatáson vettek volna részt. A német-francia-tengely „aggódik” a magyar helyzet miatt. Egy holland képviselő pedig arra kéri Vargát, hogy ne játssza a mártírt.
Az Európai Tanács általános ügyek bizottságában Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek és Varga Judit magyar tárcavezető mintha nem ugyanazt élték volna meg hétfőn délutántól kezdődően. Az estébe nyúló, több órás meghallgatásra azután került sor, hogy éppen egy éve az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a 7-es cikkel szerinti eljárást Magyarországgal szemben a jogállami állapotokat kifogásoló Sargentini-jelentés elfogadásával. (Hírek szerint az EP illetékes bizottsága levélben fejezte ki nemtetszését, hogy képviselőjét nem hívták meg a hétfői ülésre.) Az eljárást az EU előző soros elnöke, Románia elszabotálta, az új finn viszont felpörgeti, s ennek első lépése a miniszterek tanácskozása.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egész procedúra „a bevándorláspártiak bosszúhadjárata”, és már több mint egy éve
„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,
amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.
„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga. Szerinte az eljárást már le is lehetne zárni.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a jogállami feladatokért felelős viszont azt mondta:
nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.
Ez egyébként összhangban van a finn kormány álláspontjával. Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Timmermans, aki novembertől a zöld ügyeket viszi a bizottságban.
Varga Judit szerint a miniszterek felületesen ismerik a magyar helyzetet, a különféle információk szerint viszont lényegre törően és
többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,
a bíróságokban kialakult helyzetről, az MTA elleni lépésekről, az egy kézben összpontosuló gigászi kormányzati médiáról és persze a korrupcióról. Képben voltak a Stop, Soros törvényről és a tranzitzónában a menekültek éheztetéséről.
Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője igen diplomatikusan arról beszélt, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek a további lépésekről. Kijelentette, hogy
az eljárás nem irányul senki ellen,
minden félnek érdeke, hogy az ország bemutathassa álláspontját.
Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban. Például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végig venni bizonyos témákat.
Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak. Az új bizottság azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.
„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”
– fogalmazott Timmermans.
Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében
a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.
Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.
Még a tanácskozás előtt Varga Judit a Twitteren közzétette, hogy azért állítják pellengérre Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Erre válaszul Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő megüzente neki, hogy nem ezért „állítják pellengérre” a kormányt, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállam elpusztítása és az EU-s jognak való nem megfelelés miatt. Ne játssza a mártírt! – írta a miniszternek a képviselő.
Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.
Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások
nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,
az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.
Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan
átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.
Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.
A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.
A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.
Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, de arról az »értelmiségi« körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.” – ezzel az antrée-val kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.
Úgy tűnik, egy-egy újabb „hegyibeszéd” elmondásához Orbán Viktornak már túl szűknek bizonyul Tusnádfűrdő, vagy kevésnek az évi egy alkalom. Legutóbb a populizmus „legjobb” hagyományainak jegyében fogalmazta meg az általa vélt szöges ellentétet a keresztényi és a liberális szabadságfelfogás között. A Fidesz politikai kommunikációjában ennyi számít újnak, az alkalmazott módszerek viszont maradtak a régiek. Összekapcsolni néhány nem mindennapi fogalmat, majd úgy értelmezni őket, hogy az kellőképpen igazodjon az aluljáró-filozófiák szokványos színvonalához. Vagyis, amint azt Karinthy örökbecsű módon megkomponálta:
„Nincsen benne semmi, ámde / az legalább érthető.”
Orbán most azt szeretné elhitetni népével, hogy a mögöttük álló másfél évszázadban a nyugati társadalmak megfeledkeztek a keresztényiségről, helyette mindenütt a liberalizmust emelték piedesztálra. A hajdani népi-, majd szocialista demokráciák fosztójelzőihez így emeltetett fel pár éve az illiberalizmus fogalma, most pedig a liberalizmus szabadsága helyébe annak – a fideszes propagandagépezet által vizionált – keresztény ellenpárja.
Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg mindennek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban, legjobb esetben a kávéházak lazább óráiban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, melyek jegyében megosztani kívánta kusza gondolatait hallgatóságával, hanem arról az „értelmiségi” körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.
Annyit persze érdemes megjegyezni, immáron Orbán Viktor fejtegetéseitől teljességgel függetlenül: a kereszténység eszmetörténetének legkiválóbb ismerői számára nem kétséges, az elmúlt kétezer esztendőben egységes keresztényi szabadságeszme sohasem létezett.
Voltak értelmezések, melyeket különféle keresztény irányzatok elfogadtak vagy vitattak. Érthető módon a legélesebb ellentétek akkor mutatkoztak, amikor a reformáció szembefordult a hagyományos katolicizmussal, ám az azt követő humanizmus végül megállapodott egy olyan szabadság-felfogásban, mely megalapozta először a felvilágosodást, majd pedig annak örökösét, magát a liberalizmust.
Már ennyiből is látszik, a keresztény és a liberális szabadságfogalom nem, hogy ellentétes lenne, de ez utóbbit értelemszerűen az előbbi szülte. Az sem véletlen, hogy a demokratikus társadalmakban intézményesülten létező szabadság, és ehhez kapcsolódóan az emberi jogok, csak ott létezhetnek, ahol hasonló folyamatok lezajlottak, nem feltétlenül keresztényi, de minden esetben felvilágosult és liberális jelleggel.
Minden olyan próbálkozás, mely kijátszani akarja a keresztényit a liberálissal, s a liberálist a keresztényivel szemben, egyértelmű és agresszív kísérletnek bizonyul, hogy a jelzők zűrzavarában maga a szabadság végképp semmivé váljon.
A fogalmak felhígítása – vagy relativizálása – így vezet el az eszmék s végül az értékek teljes pusztulásához. George Orwell klasszikus regénye mutatta meg a legjobban, hogyan semmisül meg a szabadság, ha azt önfeladásként fogalmazzák újra. És a tudás, ha abból kitiltják a kételyt.
Orbán üzenete ez esetben sem rejtett mást, mint öt évvel ezelőtt Tusványoson: akkor a liberalizmus szellemét tiltotta ki a Fidesz táborából, s ezzel megerősítette bennük a demokrácia elutasításának vágyát; most pedig a szabadságot.
Világos beszéd, ha nincs is benne rendszer – sőt légyege az, hogy ne rendet teremtsen a hívő fejekbe, hanem épp a bizonytalanság káoszát.
A címben szereplő kijelentéssel kezdi Facebook bejegyzését Donáth Anna, a Momentum Európa parlamenti képviselője. Donáth mostani felháborodását az váltotta ki, hogy az EU Tanácsa nem hívta meg az Európai Parlament képviselőjét a magyar kormány ellen zajló jogállamisággal kapcsolatos meghallgatásra. A magyar kormány a bevándorláspártiak bosszújának minősíti és Magyarország ellen támadásnak tartja a meghallgatást. A meghallgatáson a kormányt Varga Judit igazságügy-miniszter képviseli.
Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!
A finn elnökség kezdeményezésére ma hallgatják meg a magyar kormányt a 7-es cikkely alapján indult jogállami eljárás kapcsán az Általános Ügyek Tanácsában. De az meghallgatás már rosszul kezdődik: noha az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával, az Európai Parlament képviselőjét a finn elnökség eredeti szándékától eltérően végül mégsem hívták meg a meghallgatásra, állítólag a magyar kormány tiltakozására.
Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.
„Orbán Viktor politikája arra épül, hogy hazudik Magyarországról Brüsszelben, Strasbourgban, az európai képviselők és tisztségviselők előtt, és hazudik az Európai Unióról Magyarországon, az óriásplakátokon. Most is hazudni akarnak a tanácsi meghallgatáson. Zárt ajtók mögött, gyáván. Ezt akadályozzuk meg a nyilvánosság erejével, folytatva azt a munkát, amellyel elejét vettük, hogy a fideszes bizottsági jelölteket szó nélkül, valami rossz “szokásjog” miatt megválasszák.
Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.
Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint, és mást itthon. Megjöttünk!” – fejezi be felháborodott hangú Facebook bejegyzését Donáth Anna.
Glázer Tímea, az ellenzék közös győri polgármesterjelöltje és Ungár Péter, országgyűlési képviselő közleményben tiltakozott amiatt, hogy a győri polgármester, Borkai Zsolt 15 millió forintig egyeztetés nélkül dönthessen kifizetésekről.
„Elfogadhatatlan, hogy a győri Fidesz minden előzetes tájékoztatás nélkül egy olyan előterjesztést erőltetett át a közgyűlésen, amely alapján Borkai Zsolt mostantól minden egyeztetés nélkül, saját jogon dönthet a 15 millió forintot el nem érő költésekről.”
Ez jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ha a polgármester a győri emberek érdekeit szolgáló beruházásokra akarná költeni a pénzt, azt boldogan hozná be a közgyűlés elé.
„A polgármester maga is szégyellte az előterjesztést, hiszen csak az elfogadás előtt merte közvetlenül kiosztani. Az egész döntés kínos a városvezetésnek is, de nekik már régóta fontosabb az adófizetői pénzek minél hatékonyabb lenyúlása, mint az, hogy legalább a látszatra adjanak.”
A döntés az önkormányzati választás utolsó heteiben lehetővé teszi Borkai számára a pénzek szavazatszerzésre felhasználható osztogatását.
„Az, hogy ezt még a kampányban áterőltette Borkai Zsolt, pontosan mutatja, hogy retteg az önkormányzati választástól, és maga is pontosan tudja, hogy a győri emberek többségének elege van az egyre elhatalmasodó korrupcióból és a fölényességből.” – zárja közleményét az LMP-s országgyűlési képviselője, és az ellenzék közös polgármester-jelöltje.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
