Az átlagembert leginkább érintő változás egyike lesz 2019-ben, hogy egy kivételével megszűnik a béren kívül adható cafeteria, és már csak egy évig lesz mód evázva adózni. Öt százalékos áfakulcsot kap viszont a tej, de nő a csipszadó.
Bért adjanak a munkáltatók, ne pedig utalványokat – ezzel az indokkal a kormány megszüntetné szinte az összes cafeteria-elemet. A parlamentnek beterjesztett adócsomag alapján megmaradna a SZÉP-kártya, de a munkaadók nem kedveskedhetnének alkalmazottaiknak az adómentes lakáscélú támogatással, és utazási hozzájárulással. Megszűnhet a kiegészítő biztosítás adókedvezménye, továbbá a most szintén adómentesen adható kulturális utalvány, sportrendezvény belépője és a diákhitel törlesztéséhez adható hozzájárulás. Eltörölni tervezik a százezer forint készpénzig kifizethető készpénzes juttatás adókedvezményét is.
Lejjebb megy viszont a munkaadók szociális hozzájárulása 19,5-ről 17,5 százalékra, ami
sok cégnél fog megjelenni a bérben.
A foglalkoztatást érintő fontos változás, hogy a nyugdíjasoknak jövő évtől már csak a 15 százalékos szja-t kell fizetniük. (Ez persze azzal jár, hogy – tb-befizetés nem lévén – nem nő a – saját jogú – nyugdíj a szolgálati idő emelkedésének beszámítása nélkül, csak az évenkénti kötelező mértékű inflációkövető emelkedés marad.)
Nem teljesen érthető, hogy miért vonják meg a 25 év alattiak és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása utáni adókedvezményt. Mindkét társadalmi csoportban
az átlagnál rosszabbak a foglalkoztatási mutatók.
Drágább lesz a pálinka, amelyet eddig mentesítettek a népegészségügyi termékadó alól, de az EU kifogásolta a különbségtételt. Jelentősen, 20 százalékkal drágulhatnak a csipszadó hatálya alá tartozó termékek (például a sós snackek, szörpök, kólafélék, energiaitalok, sörök, borok), ennyivel emelnék meg a közterhet.
Utolsó évébe lép az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), 2019. után megszüntetik ezt a lehetőséget.
Mint arról már írtunk, pár ezer forinttal 20 ezerre nő a kétgyerekesek számára igényelhető adókedvezmény, vagyis összesen 40 ezer lesz a leírható összeg. Már ha van akkora jövedelem, ami lehetővé teszi ezt.
Kiegyenlítik a tejnél tavaly kialakult egyenlőtlenséget. Az ESL és az UHT típus is egységesen öt százalékos áfát kap.
Nem volt szó róla, de a kormány enyhít a lakossági pénzhasználatot sújtó terhen,
csökkentik az átutalásokra jutó pénzügyi tranzakciós adót,
egészen pontosan ügyletenként 20 ezer forintig adómentessé téve ezt.
A mikrocégeknél nagyobb vállalkozásoknak jó hír, hogy félmilliárdról egymilliárdra nő az a bevételi határ, amelyig választható a kisvállalati adó.
Az MNB-t az infláción kívül semmi se érdekli, az pedig 3 százalék alatt tartható – derül ki az alapkamat 0,9 százalékon tartását indokló közleményből. A forint ennek megismerése után 325 fölé került az euróval szemben. Az MNB azóta enyhüléshez vezető friss tájékoztatót adott ki.
„A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-emelkedés átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. A Monetáris Tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását” – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében.
Az MNB Monetáris Tanácsa (MT) ma változatlan szinten, 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megegyezett a piaci szereplők többségi várakozásával. Mivel azonban az elmúlt időben erősödött az igény a közbeavatkozásra (kamatemelésre),
a forint árfolyama hetek óta gyengülő trendet mutat.
Ennek okairól itt írtunk részletesebben. Az ekkor taglaltak közül az olaj drágulása nem állt meg, az Egyesült Államok alapkamata pedig azóta ismét emelkedett, nőtt a tőke Magyarországból eláramlásának veszélye.
Ezen túl éppen most van kialakulóban minden eddiginél durvább fordulat az Egyesült Államok részéről indított büntetővám-emelési intézkedésekben: Donald Trump elnök immár 200 milliárd dollár értékben készül vámmal sújtani további kínai árukat. Az ázsiai országban már bejelentették: azonnal válaszolni fognak.
Ez a világ szabadkereskedelmi rendjének felbomlásához vezethet, ami
beláthatatlan következményekkel járhat a magyar gazdaságra is.
A forint gyengülésében szerepet kaphatott az, hogy a MT még csak utalást se tett az alapkamat esetleges emelésének lehetőségére. Közleményében kétszer is olvasható az infláció mint egyedüli „horgony” döntése meghozatalakor.
Céltalanná teheti ezt a megingathatatlanságot a magyar gazdaság rendkívüli függése a külpiactól, elsősorban az EU-étól, ezen belül Németországétól, valamint az olaj drágulásától. Elemzők szerint nyugtatólag hatott volna elenyésző mértékű, inkább szimbolikus emelés, de legalább annak határozott kinyilvánítása, hogy a MT komolyabban veszi a külső körülményeket.
Az azonnali radikális forintgyengülés felvetette annak veszélyét, hogy
eléri a 2015. januári 327,6-os eddigi rekordot az árfolyam.
A térségben egyébként egyedül a cseh alapkamat tartózkodik az egy százalék alatt. Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában az euró miatt értelemszerűen a közös deviza nullás kamat van. Romániában 2,5, Lengyelországban 1,5, Horvátországban 2,5, Szerbiában 3 százalék az alapkamat. Ezen országok állampapírjai tehát egyre vonzóbbak a magyarénál az elérhető magasabb hozam (nyereség) következtében.
Talán látva a forint mélyrepülését, az MNB nemzetközi hírügynökségek és a Portfolio kérdésére további üzeneteket küldött a jegybank, amelyben arról írtak, hogy
nem tartható fent a teljes előrejelzési horizonton a jelenlegi laza politika.
Ez támogatta a forintot, hiszen komoly elmozdulást jelent a korábbi, laza politika tartós fenntartására vonatkozó álláspontról.
Ezután a forint visszafordult a 323,5 körüli szintre, majd úton van a 322 felé.
Jelentősen szigorított a jövedelemarányos lakástörlesztő-részleten a nemzeti bank, nettó 400 ezres jövedelem alatt már csak ennek negyedére rúghat a havi teher a rövidebb kamatperiódus esetén. Az MNB arra számít, hogy emelkedhetnek a kamatok, ami súlyosan érintheti a törlesztéseket.
Aki októbertől vesz fel lakáshitelt, annak arra kell számítania, hogy a jövedelméhez képest esetleg sokkal kisebb összegre rúghat a havi törlesztés engedélyezett plafonja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy az úgynevezett adósságfék-szabályon módosítanak az új kölcsönök esetében.
A jegybank hosszú ideje hangoztatott célja
a minél hosszabb kamatperiódusú (vagyis meghatározott időre rögzített kamatú) hitelekre ösztönzés,
továbbá a megfelelő jövedelem/törlesztési arány fenntartása.
Ennek megfelelően októbertől az öt évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek esetében a nettó 400 ezer forint alatti havi jövedelem esetében felére, 25 százalékra, 400 ezer felett pedig 30 százalékra csökken a megengedett törlesztő-összeg (vagyis a jövedelem ekkora hányadát nem lépheti túl a havonkénti teher). Az 5 és 10 év közötti kamatperiódusnál ezek az arányok 35, illetve 40 százalék. Aki viszont legalább 10 évre fixált kamatot választ, annak nem változik a két index: 400 ezer alatt 50, afelett 60 százalék lehet a havi törlesztés jövedelem-arányos összege.
A változó, illetve rögzített kamatú kölcsönökről bővebben írtunk itt. A lényeg az, hogy aki egy évnél rövidebb időre szólóan változó kamatot választ, annak ugyan a legolcsóbb lesz a hitel, de a kamat módosulása ezen idő leteltével azonnal beépül a havi törlesztésbe.
A kamatperiódus alatt a bank semmiféle változást sem hajthat végre az ügyfél kamatán erre hivatkozva,
ennek ára azonban az, hogy minél hosszabb ez az időszak, annak észrevehetően magasabb a kamata.
A kamatváltozás természetesen két irányú lehet, de mostanában inkább az emelkedés lehet napirenden.
Az MNB is ezzel számol, amikor azt hangoztatja, az októberi feltétel-változás célja, hogy
„a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására”.
Ezt szemlélteti az az ábra, amely az egy évnél rövidebb kamatperiódusú lakáscélú hitelek törlesztési terhének alakulását mutatja azokban az esetekben, amikor a kamat 1, 2 vagy 3 százalékponttal feljebb kúszik.
Forrás: MNB
Ahogyan azt az MNB magyarázza jelentésében, a kamatszint mérsékeltebb, 1–3 százalékpontos változása is drasztikusan, mintegy egyharmadával emelheti a törlesztési terheket. A kamatszint ekkora növekedése után a szerződések törlesztőrészlete 10-30 százalékkal is drágulhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel esetén.
Az MNB eddigi szabályváltoztatásai eredményeképpen a mostanában felvett lakáshitelek háromnegyede már valamilyen hosszabb időre, legalább egy évre rögzített kamatozású. Ennek megfelelően már csak minden ötödik szerződés tartozik az egy év alatti kamatperiódusúak közé.
Legkomolyabban ez utóbbiakat, a rövid idő alatt megváltoz(hat)ó kamatozású kölcsönök felvevőit fogja érinteni az új előírás. Közülük nyilván sokan fogják megváltoztatni a szerződést, hosszabb kamatperiódust választva, illetve akinek már most is ilyen, mondjuk egy évre rögzített a hitele, az feljebb megy 3 évre, és így tovább. Ennek azonban az a korlátja lehet, ezzel rögtön növekedni fog a kamat és a visszafizetendő tőke összege. Ennek akár olyan hatása is lehet, hogy sokan újragondolják kölcsön-felvételi tervüket, és a magasabb kamatú, ám biztonságosabb hosszú kamatperiódus mellett kevesebb pénzt igényelnek a banktól.
Termelésben, jövedelmezőségben optimistábbak a vállalatvezetők, mint a korábbi időszakban. A létszám és a beruházások alakulásában azonban meredek hangulatromlás tapasztalható. A nagyobb cégek hangulata a jobb.
Az év elejéhez képest nőtt a derűlátás a hazai vállalkozások körében – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi felméréséből.
A GVI elemzői szerint megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői lényegesen optimistábban ítélik meg cégük várható jövedelmezőségét és jövőbeni termelési szintjét az előző negyedévhez képest, miközben a beruházások alakulásával kapcsolatos kilátások jelentősen negatívabbak a 2018. januári szinthez viszonyítva.
Egyes esetekben azonban nagy különbség van a kisebb és a nagyobb méretű vállalkozások prognózisaiban.
Az előző év azonos időszakához képest jelenleg az összes összetevő esetében pozitívabbak a cégek várakozásai a létszám várható alakulása kivételével. A jövőbeni létszám szempontjából ez a mutató 2017. áprilisi, illetve 2018. áprilisi értéke lényegében megegyezik. Vagyis a munkaerőhiány változatlanul jelenlévő probléma a cégek életében.
Az áprilisi adatok alapján a kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokhoz képest pozitívabban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi és a várható üzleti helyzet, a jelenlegi és a várható jövedelmezőség, a várható termelési szint, a jövőbeni létszám, illetve a várható kapacitáskihasználás tekintetében. A várható beruházási aktivitás, a jelenlegi rendelésállomány, valamint az elmúlt negyedéves termelési szint szempontjából viszont a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek adtak pozitívabb helyzetértékelést.
Felfordulást nem okozna a 2019-es költségvetés, a szociális területen mintha tűzoltás jellegű kiadásnövekedést tervezne a kormány, másutt viszont infláció alatti a növekmény. Az egyik legnagyobb vesztesnek a közmunkások serege látszik.
Semmi különös, búcsú az álmoktól: részletesebben áttekintve így foglalható össze a jövő évi költségvetés tervezete. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait.
A kormány vélelmezett kőszívűségét cáfolni látszik néhány fontos tétel. A kórházi ellátások soron csaknem 6 százalék, a gyógyszerár-támogatásban 7,5 százalék a növekmény az ideihez képest. Sőt, a gyógyászati segédeszközökhöz hozzájutást 10 százalékkal segítik.
Ezek lényegesen meghaladják a 2,7 százalékra tervezett inflációt,
de leginkább tűzoltásnak foghatók fel az elmúlt években felgyülemlő feszültségek láttán.
Más előirányzatokból viszont az látszik, hogy a kormány változatlanul a magas jövedelműek helyzetét akarja erősíteni, a lopakodó elvonás az alsó jövedelmi tizedekben lévőket sújtja jövőre is.
A családi támogatások csökkennek,
ezen belül a messze legnagyobb tétel, a családi pótlék tíz év után is változatlanul fagyásban marad. Ez a szegény sorban élők terheit súlyosbítja. Némiképpen, de az infláció felével növekszik (vagyis reálértéken veszít értékéből) a közgyógyellátásokra szánt összeg.
Ezzel szemben éppen inflációkövető lesz a lakásépítési támogatás (közismert nevén a csok), jövőre már 242 milliárdot szán erre a kormány.
Ez egyre inkább a tehetősek jövőjét szolgálja,
ha figyelemmel vagyunk a legutóbbi folyamatokra, ahogyan az ingatlanpiaci drágulásban rohamosan veszíti el értékét a legnagyobb, 10+10 milliós csok-támogatás is.
A kormány – miután elmúlt a 2008-as válság közvetlen hatása és a magyar gazdaság a kedvező nemzetközi környezetnek, valamint a beözönlő uniós támogatásoknak köszönhetően emelkedő pályára állt a gazdaság – erőteljesen látott hozzá
a közmunkások kiszorításához a munkaerőpiacról.
A programban három éve (januárban) 180 ezren, 2016-ban már 223 ezren, tavaly 211 ezren kaptak nem túl értelmes munkát.
Forrás: BM
Bár a közmunkásoknak csak csekély része (körülbelül 13 százaléka) képes idővel rendes foglalkoztatásban részesülni, a szorító munkaerőhiányt is látva a kormány hozzálátott a közfoglalkoztatás alapos megvágásához. A tavaly év elején még 211 ezres tömeg ennek az évnek elejére 50 ezerrel zuhant, hogy aztán idén áprilisban – a pár napja készült statisztika szerint – a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 145 445-re zuhanjon. Ez 2017 áprilisával összehasonlítva 29 ezres csökkenés – olvasható a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi (!) helyettes államtitkársága jelentésében.
Persze itt minden leginkább a pénzről szól,
a közmunka-kassza most nominálisan éppen annyi, mint 2014-ben: 225 milliárd forint.
Közben megjárta a 270 milliárdot, de 2019-ben szekercével hasítanának le a kiadásokból: a 180 milliárd 20 százalékkal lesz kevesebb az ideinél. Ezzel akár 130 ezer körülire eshet a közmunkások száma 2019-ben.
A programból kiesőket a versenyszférának kellene felvennie. A költségvetés tervezete a foglalkoztatás másfél százalékos bővülésével számol. Nem biztos, hogy ezt a 66 ezres igényt az ellátásból kieső közmunkások köréből képes lesz magába olvasztani a gazdaság. Az álláskeresési ellátás bukszáját talán nem véletlenül bő egyharmadával tervezi megfejelni a kormány.
Az amerikai jegybank a várakozásnak megfelelően megemelte az alapkamatot, s az év végére még magasabbra hághat. Ez komoly kockázati tényező a magyar gazdaságra nézve is: gyorsuló iramban vándorolhat át a tőke a tengeren túlra. Ezek is állhatnak a magyar kormány válságot vizionáló véleménye mögött.
Ahogyan az várható volt, európai idő szerint késő este a Federal Reserve (Fed), az ottani jegybank megemelte az alapkamatot, amely így már az 1,75-2 százalékos szinten áll. Arról is döntöttek, hogy idén még (három helyett) négy alkalommal tolják felfelé a rátát, amely az év végére a 2,25-2,5 százalékra érhet.
Ezek a száraz és unalmasnak tűnő tények azonban komoly következményekkel járhatnak az úgynevezett feltörekvő országokra nézve. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jelentősen érzékenyek a világban zajló folyamatoknak, és növekedésükhöz nélkülözhetetlenek a külföldi befektetések.
Ezek az országok elsők között érzik meg a széljárás megváltozását. Magyarország ebben a sorban van.
Három hete foglalkoztunk azzal, hogy helyes-e a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú ragaszkodása a történelmi mélypontú 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció akár már idén elérheti a célként kitűzött 3 százalékot. A forint azokban a napokban jelentős gyengülésbe került, átlépte a 320-as szintet az euróval szemben (azóta volt már 322 felett is).
Ez önmagában is előrevetíti azt, hogy az infláció plusz árfolyamgyengülés kikényszeríti a beavatkozást, megelőzendő a nagyobb arányú tőkekivonást.
Ennek veszélye megítélésünk szerint erősödött. Nem elsősorban a Fed döntésével, mert ez – ahogyan szakzsargonnal mondják – be volt árazva a pénzpiacon. Fontos azonban, hogy a Fed elnökének, Jerome Powellnek értékelése szerint az amerikai gazdaság igen jó állapotban van, a jegybank felfelé tolta várakozását, és idén már 2,8 százalék lehet a növekedés, jövőre is két és fél százalék körül alakulhat. További béremelkedésre számítanak Amerikában, ami a tapasztalatok szerint azonnal megjelenik a belső fogyasztásban.
A bejelentés hírére azonnal felfelé indult az amerikai állampapírok hozama, a tíz éveseké 3 százalék fölé ugrott. Ezek a tényezők pedig
felpörgethetik a tőke átáramlását az országba, például Európából.
Ennek messzeható következménye lehet, ha például az MNB-nek is a kamatemelés eszközéhez kell nyúlnia. Számítások szerint egy százalékpontnyi emelés 8 százalék körüli mértékben nyomja fel a banki kamatokat. Ez hosszabb távon a hitelek törlesztést drágítja jelentősen, rövid távon azonban fékezi a gazdasági növekedést.
A magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor a közelmúltban (először Kötcsén, zárt körben) váratlanul szakított a minden elöntő optimizmusról tanúskodó előrejelzésről, és hirtelenjében közelgő válságról kezdett beszélni. Ezt illesztette mondandójába Varga Mihály pénzügyminiszter is, amikor szerdán ismertette a 2019-es költségvetés főbb vonalait.
A forint a bejelentés hírére – annak ellenére, hogy semmi meglepő se történt – gyengüléssel reagált. Jelenleg a 321 felett jár az euró.
Közben az MNB Monetáris Tanácsának tagja nyilatkozott a Reutersnek a fejleményekről. Pleschinger Gyula azt mondta, hogy nincs okuk arra, hogy eltérjenek a laza monetáris politikától, vagyis az alacsony kamat marad.
FRISS: Pleschinger nyilatkozatára a forint meredek esésnek indult, és átlépte a 322-es határt.
Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.
A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)
Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.
Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.
S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:
a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.
Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.
Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.
Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.
Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.
A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.
Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.
A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.
Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.
Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy
a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.
Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)
Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy
(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)
A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.
Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.
(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)
A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása
Forrás: globalpetrolprices.com
Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.
A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).
Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,
amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.
Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.
Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.
Forrás: globalpetrolprices.com
Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.
A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.
A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.
A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.
A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.
Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.
A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)
800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.
Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.
Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg
nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,
mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.
Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.
Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely
alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek
az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)
Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.
A médiahatóság megtiltotta az sms-ben végrehajtható telefonos egyenlegfeltöltést. A módszer visszaélésre adhat alkalmat – indokolták. A még nem jogerős tilalom egyedül a Telekomot érinti.
Visszaélésre, csalásra alkalmas az a telefonegyenleg-feltöltési gyakorlat, amikor az előfizető egy számsort SMS-ben elküldve jelzi, hogy saját számlája terhére egy másik telefonszám egyenlegét kívánja növelni – írja közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely ezért megtiltja a feltöltési módnak ezt a formáját. A döntés az egyedüli ilyen szolgáltatót, a Magyar Telekomot érinti. A döntés még nem jogerős, a cég fellebbezhet.
A hírközlési hatóság olyan visszaélések miatt indított eljárást, amelyekben csalók telefonon keresztül különböző indokokkal (például nyereményjáték, adategyeztetés) arra vesznek rá mobiltelefon-használókat, hogy a Magyar Telekom által az SMS alapú egyenlegfeltöltéshez létrehozott számra olyan üzenetet küldjenek,
amellyel egy számukra ismeretlen előrefizetős SIM kártya egyenlegét töltik fel.
A csalók telefonhívással arra kérik a gyanútlan előfizetőket, hogy az SMS szövegébe egy olyan számsort írjanak, amely – bár a felületes szemlélő számára jelentéssel nem bír – valójában egy telefonszámból és egy összegből épül fel, példáu 30 8437844 10000.
Ez a számsor azonban a szolgáltató rendszere számára azt jelenti, hogy a megadott telefonszám univerzális egyenlegére (azaz a végső soron a csaló egyenlegére) az SMS-t küldő töltsön fel egy meghatározott összeget, a példában tízezer forintot, viszont ez saját előfizetéséhez tartozó számláját terheli majd. Egy alkalommal egyébként maximum 15 ezer forint csalható ki az ügyfelektől.
Az NMHH hangsúlyozza, hogy a feltöltés egyéb módjai továbbra is rendelkezésre áll.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
