Az Európai Unió újabb szankciókra készül Oroszországgal szemben, miközben egyre több európai vezető azzal vádolja Donald Trumpot, hogy politikája közvetve Moszkva érdekeit szolgálja. Berlin és Varsó szerint Oroszország továbbra is az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal próbálja megtörni az ország ellenállását a tél közeledtével, míg Washingtonban az ukrán támogatás jövője körüli politikai viták új bizonytalanságot teremtenek. A kialakuló helyzet Orbán Viktort is nehéz pozícióba hozhatja, hiszen külpolitikai stratégiájának egyik fontos eleme hosszú ideje egy Trump vezette amerikai fordulat lehetősége.
Friedrich Merz német kancellár szerint Európának határozott választ kell adnia az orosz lépésekre. A csütörtöki uniós csúcstalálkozón ezért újabb büntetőintézkedések is napirendre kerülhetnek. Berlin álláspontja szerint Moszkva célja továbbra is az, hogy az ukrán energiahálózat elleni támadásokkal humanitárius és politikai nyomást gyakoroljon Kijevre, abban bízva, hogy az elhúzódó háború és a tél nehézségei aláássák az ukrán társadalom kitartását.
A vita hátterében az a feltételezett washingtoni-moszkvai közeledés áll, amelyet egyes elemzők már „Trump–Putyin dízelpaktumként” emlegetnek. Ennek lényege az a feltételezés, hogy az energiahordozók piacán létrejött megállapodások politikai engedményekkel párosulhatnak. A kérdés különösen érzékeny az Egyesült Államokban, ahol az üzemanyagárak továbbra is fontos politikai tényezőnek számítanak. Trump számára a gazdasági eredmények és az energiaárak alakulása meghatározó lehet a novemberi választások előtt, miközben Ukrajna és európai támogatói attól tartanak, hogy a washingtoni támogatás mértéke csökkenhet.
Mindez azonban nem változtatott a NATO alapállásán. A varsói biztonságpolitikai tanácskozáson Alexis Grynkevich amerikai tábornok, a szövetség európai erőinek főparancsnoka világossá tette: a NATO továbbra is eltökélt tagállamai védelmében.
„Ha valaki olyan őrült lenne, hogy megtámadjon bennünket, akkor garantáljuk a válaszcsapást. Harcolni fogunk. Megállítjuk a támadást és gondoskodunk arról, hogy az ellenség ne érje el a céljait”
– fogalmazott a tábornok.
Bár Oroszország nevét nem említette, kijelentését aligha lehetett másként értelmezni. A figyelmeztetés különösen annak fényében kapott hangsúlyt, hogy Vlagyimir Putyin korábban ismét nukleáris fenyegetésekkel utalt a Kalinyingráddal kapcsolatos esetleges nyugati lépésekre.
Még keményebben fogalmazott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. A Financial Timesnak adott nyilatkozatában azt mondta: Európa számára ma a hibrid hadviselés jelenti a legnagyobb veszélyt.
A lengyel diplomácia vezetője szerint Moszkva célja nem pusztán Ukrajna legyőzése, hanem az európai társadalmak destabilizálása is. Sikorski úgy véli, az orosz befolyás visszaszorítása érdekében a NATO-tagállamoknak be kellene zárniuk az orosz konzulátusokat. Mint fogalmazott, Lengyelországban erre már nincs lehetőség, mert gyakorlatilag elfogytak az ilyen diplomáciai képviseletek, más országokban azonban még mindig jelen vannak.
Az európai politikai vezetők jelentős része eközben nem kíván alkalmazkodni Donald Trump álláspontjához.
Többen újabb szankciókat sürgetnek, Luxemburgban pedig az Európai Unió összeállította az eddigi egyik legnagyobb szankciós listát azon orosz személyekről és szereplőkről, akiket felelősnek tartanak az Ukrajna elleni agresszióért.
Ebben a helyzetben különösen érdekes Orbán Viktor helyzete. A magyar miniszterelnök hosszú időn keresztül a béke politikáját és a keleti-nyugati közvetítés lehetőségét hangsúlyozta, miközben nyíltan támogatta Donald Trump visszatérését az amerikai politikai élet élvonalába. Most azonban egyre több olyan jel utal arra, hogy Magyarország sem tud teljesen kívül maradni az Európai Unió közös döntésein.
Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy Magyarország valójában az ukránok, a németek és a franciák oldalán lépett be a konfliktus politikai terébe Oroszországgal szemben.
Ez a kijelentés azért is figyelemre méltó, mert a kormányfő korábban következetesen a semlegesség politikáját hangsúlyozta.
A vita Magyarországon sem maradt következmények nélkül. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő a választási kampány idején rendkívül élesen bírálta Orbán Viktor Oroszország-politikáját, sőt egy interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök Putyin befolyásoló ügynökeként viselkedik. Az ilyen kijelentések jól mutatják, mennyire megosztó kérdéssé vált az orosz-ukrán háború megítélése a magyar közéletben is.
A csütörtöki uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése ezért nem csupán az lesz, milyen új szankciókat fogad el az Európai Unió, hanem az is, hogy Magyarország hajlandó lesz-e ismét beállni a közös európai álláspont mögé. Miközben Trump és Putyin esetleges közeledése továbbra is élénk viták tárgya, az európai fővárosokban egyre inkább az a meggyőződés erősödik, hogy Oroszországgal szemben csak a nyomás fokozása jelenthet választ.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor számára egyre nehezebb lehet egyszerre fenntartani a Trump-párti politikai kapcsolatokat és alkalmazkodni az Európai Unió keményedő Oroszország-politikájához.
