Fontos

Kocsis Táj. Hiv.

Részletesen instruálta a Józsefváros újság cikkeit Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a választási iroda fideszes vezetője pedig arra adott tanácsot, hogyan ne lehessen „fogást találni” egy íráson – mondta el Pikó András polgármester. Megfigyeltették az őt jelölő civil szervezetet. Pikóék feljelentéseket és polgári pert indítanak.

A Józsefváros kerületi lapot kiadó nonprofit cégnél teljes informatikai vizsgálatot tartottak, mert szinte teljes törléssel szembesültek az átvétel után. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, ennek során kerültek elő a „takarítás” ellenére, amelyek azt bizonyítják, hogy teljes kézivezérlés mellett készült a korábbi érában az újság.

A részletekről sajtótájékoztatón beszámoló Pikó azt mondta, hogy

„gyakorlatilag kibelezték a szerkesztőségi rendszert”.

Emiatt nem is tudott megjelenni a lap, egészen december elejéig, mert a szerkesztőség is „eltűnt”.

Amit már megírtunk, az arról szólt, hogy a volt főszerkesztő, Nyerges Zoltán megjelenés előtt elküldte a tartalmakat Kocsis Máté frakcióvezetőnek, Sára Botond polgármesternek, Rimán Edina jegyzőnek, aki az önkormányzati választások idején a helyi választási iroda (hvi) vezetője volt, feladata őrködni a kampány és a választás törvényessége felett.

Kocsis tegnap azzal reagált, hogy csak a vele készült cikket nézte meg. Pikó András most bemutatta azokat a leveleket – amelyeket megtaláltak a szerveren -, amik szerint részletekbe menően véleményezett írást. Például egy választás előtti elemzésben „javasolt” cserét egy grafikonon (úgy lett).

Egy másik alkalommal – miután már jelent meg interjú Kocsissal és Sárával – azt találták ki, hogy készüljön páros anyag velük, „laza” stílusban. Rimán Edina, aki javaslatokat és véleményeket fogalmazott meg a tartalomra, a páros interjúhoz azt a megjegyzést fűzte egy e-mailben:

„Nekem tetszik, főleg mert ezen n találhat fogást a  HVB”.

(Azaz a Helyi Választási Bizottság, amely az első fokú jogorvoslati szerv a választási iroda döntésével szemben.)

Tehát a helyi választási iroda vezetője, akinek feladata a választás lebonyolítása és tisztaságának garantálása,

részt vett a kampányban és tippeket adott azzal kapcsolatban, hogy mibe nem köthet bele a HVB

– mondta Pikó András. Ráadásul úgy, hogy erről a folytatólagos törvénysértésről a levelezésben benne lévő Kocsis Máté és Sára Botond (mindkettő jogász) is tudott – tette hozzá a polgármester.

Pikó emlékeztetett arra, hogy miközben Rimán törvénysértően a megbízását megsértve részt vett a fideszes politikusok egyeztetésén, a törvény őreként eljárva rendőrségi feljelentést tett az ellenzéki polgármesterjelölt és csapata ellen egy már akkor is nyilvánvalóan hamis rágalom miatt.

Ezek az újonnan előkerült levelek is azt bizonyítják, hogy teljes pártirányítás zajlott az önkormányzati újság felett – mondta Pikó.

Ezért állásfoglalást fog kérni a fővárosi főjegyzőtől Rimán Edina magatartásának törvényességéről. Emellett a képviselő-testületben kezdeményezi Rimán visszahívását a lapot is kiadó önkormányzati cég felügyelő bizottsági elnökségéből, mert méltatlanná vált erre. Továbbá rendőrségi feljelentést tesz a szerkesztőségeb végzett pusztítás miatt. Végezetül polgári jogi (kártérítési) pert indít polgármesterként a volt főszerkesztő ellen, mert az ő ténykedése idején büntették meg félmillió forintra az önkormányzatot a lapban megjelentek miatt. Ezt a mostani vezetésnek kellene kifizetnie. Eljárást indít amiatt is, hogy az önkormányzat 50 millió forintot költött egy olyan lényegében hivatalos Facebook-oldalra, amely egy magánszemélyé volt, aki aztán hozzáférhetetlenné tette ezt számukra.

Az önkormányzati cégnél pedig átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a törvénysértések és ezek költségeinek feltárására.

Röviden beszélt arról is, hogy találtak olyan leveleket is, amelyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzat szervezeteinél megfigyelték az őt polgármesternek jelölő C8 civil szervezet kampányeseményeit, mozgásaikat. Ezek elemzése még tart, egyelőre csak annyit mondott, hogy az ott dolgozók egy része nyilván utasítást hajtott végre.

Kocsis Mátét minősítsék a választók – mondta Pikó. A Fidesz felelőssége, hogy frakcióvezetőnek megtart-e olyan embert, aki „letűnt korok gyakorlatának megfelelően kézivezérléssel irányította a kerületi sajtót”.
A polgármester szerint ha ő maradhat a Fidesz frakcióvezetője, az a Fideszről állít ki bizonyítványt.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

Nem lesz ebből baj?

Politikusok, művészek, irodalmárok: ők a Schmidt Mária válogatta rendszerváltók, akik emlékbélyegre érdemesek. Orbán nincs köztük. Ahogy sok más fontos személyiség se.

Alkalmi bélyeg kisív kibocsátásával csatlakozik a 1989-90-es rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából meghirdetett 30 éve szabadon című emlékév programsorozatához a Magyar Posta. A nyolc bélyegből álló alkalmi kisívvel a rendszerváltásban jelentős szerepet vállaló közéleti szereplőkről emlékeznek meg.

Schmidt Mária történész, a 30 éve szabadon Emlékév kormánybiztosa a hétfői bélyegkibocsátás alkalmával úgy fogalmazott: a most útjára induló bélyeg kisív nyolc olyan magyar hazafinak állít emléket, akik nemcsak hangot adtak nemzetük szabadságvágyának, de friss lelket is leheltek mindannyiunkba.

Bátrak voltak és kérlelhetetlenek Schmidt szerint.

Az Elekes Attila André tervei alapján készült bélyeg kisíven Csengey Dénes író (1990-től haláláig MDF-képviselő), Csoóri Sándor költő, Csurka István író (1990-től MDF-képviselő), Karátson Gábor festő, író, Krassó György közgazdász, újságíró, Sütő András író, Szabad György történész (1990-től MDF-képviselő, az Országgyűlés elnöke) és Beke Kata történelemtanár (1990-től MDF-képviselő, fél évig a kulturális tárca parlamenti államtitkára) látható.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: ahogy a bélyeg egyszerű használati tárgyból emléktárggyá válik, a nemzeti emlékezet része lesz, ezáltal azok is, akik a bélyegeken szerepelnek kitörölhetetlenül a nemzeti emlékezet részévé válnak.

A meglehetősen egyoldalúnak látszó válogatásból sokan hiányoznak, rengeteg olyan ember, aki szintén 1990-ben vagy közvetlenül előtte vált hivatásos politikussá. Mindkét nagy rendszerváltó pártban. Hogy csak mást ne említsünk, a nemrég elhunyt Rajk László, vagy a 22 éve elment Solt Ottília, a 2008-ban elhunyt Halda Aliz (az 56-os hős Gimes Miklós „majdnem” özvegye – menyasszony volt 1958-ban). Ők mind – és még hányan? – legalább annyira „bátrak és kérlelhetetlenek” voltak.

Nincs ott Antall József se.

De hiányzik Orbán Viktor is, aki szerint

ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk

és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hőseink vérüket is adták érte – mondta a minap a romániai forradalom 30. évfordulóján Temesvárott.

Nem lesz baj ebből a szelekcióból?

Jávor Brüsszelben?

Jávor Benedek vezeti januártól a főváros brüsszeli képviseletét – jelentette be a V4-es Szabad Városok Szövetségének aláírásán Karácsony Gergely az azonnali.hu szerint. Az erről megjelent hivatalos közlésekben ennek nyoma sincs.

Január 1-jétől Jávor Benedek fogja vezeti a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét a klímaváltozás és az innováció képviselete érdekében, az ő munkáját a magyarországi nagyvárosoknak is felajánlanák – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a V4-es országok fővárosainak polgármestereivel közösen tartott konferencián az azonnali.hu közlése szerint.

A fellelhető forrásokban azonban nyoma sincs ennek. Karácsony Gergely beszédében, amely a fővárosi portálon megnézhető, mindössze az a rész hangzik el, hogy „Budapest ezért döntött brüsszeli képviseletének fejlesztéséről, és felajánlja, hogy a képviselet a szövetség többi városának érdekeit is képviselni fogja”. A főváros brüsszeli képviselete is csak a V4-es fővárosok vezetőinek összefogásáról, a Szabad Városok Szövetsége létrehozásáról tudósít. Ahogyan oldalán Jávor Benedek is mindössze ezt az eseményt osztotta meg.

A budapesti eseményen Budapest, Varsó, Prága és Pozsony városvezetői írtak alá megállapodást. Karácsony Gergely közleménye szerint az európai Szabad Városok Szövetségét azért kötötték meg, hogy választóik sok százezres tömegét képviselve hitet tegyenek a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállam, a világnézeti tolerancia és a kulturális sokszínűség mellett, és

összefogjanak a régiónkat gúzsba kötő, bezárkózó nacionalista populizmus és a nyers önkény ellen.

De amellett, hogy kiállnak értékeinkért és megmutatják, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország nem egyenlő kormányaik politikájával, egyéb céljuk is van. Tapasztalatcserével és együttműködéssel próbálják kezelni legsúlyosabb közös kihívásainkat, a klímakrízist vagy a lakhatási válságot, és közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható pénzt a városok számára.

„És hogy hol kötöttük meg szövetségünket? Hol máshol, mint a Közép-európai Egyetemen”, a korszerű tudás, a nyitottság, a kritikus gondolkodás és a nemzetköziség immár szimbólummá vált helyszínén. Budapestnek, Pozsonynak, Prágának, Varsónak egy a hangja, és ez a hang valódi demokráciáért, átláthatóságért, haladásért és fenntartható várostervezésért kiált – írta Karácsony.

„Magyar tudat”: összetett és ellentmondásos

Erős nemzettudat jellemzi a társadalmat, amelyet a Fidesz következetesen használ ki az etnocentrista politikához. Mindemellett az országhoz kötődés nagyot csökkent, az európai identitás viszont óriásit nőtt 2010 óta, ahogyan a törzsi mentalitás és háborús logika.

A magyar társadalmat erős nemzettudat jellemzi, amely a nyelvhez és a nemzeti jelképekhez való viszonyát tekintve egységesnek mondható, a nagy történelmi traumák mentén ugyanakkor mély törésvonalak alakultak ki – olvasható a Political Capital (PC) több éves kutatásokat és elemzéseket összegző tanulmányában.

A múlt, ahogyan látjuk

A részletes adatokból – noha ezek egy része 2013-as – azt olvashatja ki az érdeklődő, hogy az erős – és a történelmi tényeket olykor meglehetősen „lazán” kezelő – propaganda ellenére

meglepően reálisan látja a társadalom a közeli és távolabbi múltat.

A hat évvel ezelőtt végzett felmérés eredménye a két legsikeresebbnek vélt történelmi időszak egyértelműen a honfoglalás és Hunyadi Mátyás uralkodása. Az utóbbi korokból nem említett örömteli eseményeket a többség. Az Orbán-éra politikájában egyre erőteljesebb szerepet kapó Horthy-korszakot ítélték a legkevésbé sikeresnek. (Mint említettük, ezek 2013-as eredmények, nem tudni, azóta ez változott-e.) A Kádár-éra a listán csak két hellyel végzett előbbre, közvetlenül az 1989-es rendszerváltás mögött. vagyis lehet, hogy a korszak iránti nosztalgia feltételezése némi felülvizsgálatra szorul.

Meglepőnek is nevezhető, hogy

az 1989-2010 közötti időszakot gondolják a legkevésbé kudarcosnak a magyarok.

A rendszerváltás megítélése tehát meglehetősen kettős: sem a sikertörténetek, sem a kudarcok között nincs kiemelt helye.

A nemzeti tragédiák közül egyértelműen a trianoni békeszerződést tartják a legnagyobb traumának: a megkérdezettek kétharmada említette a három legnagyobb nemzeti tragédia között. Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő megtorlások említettsége 48 százalék, a zsidóüldözést, deportálásokat, a holokausztot 37 százalék említette.

Országhoz, városhoz kötödés

Érdekes folyamat figyelhető meg az uniós Eurobarometer felmérések idősoros adataiban. A magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a magyarok nagy többsége nagyon kötődik az országhoz. A településhez való kötődés szintén erős, de mértéke elmarad a Magyarországgal való kapcsolat szintjétől. A 2004-2019 között lezajlott 15 felmérés mindegyike ezt mutatja.

Az időbeni trendek ugyanakkor azt jelzik, hogy a 2004-2006 között tapasztalt nagyon erős kötődés azóta mérséklődött. Az akkor tapasztalt 70-75 százalékos arány az elmúlt évtizedben tartósan 60 százalék körülire esett vissza. A lakóhely esetében is hasonló a trend, de mértéke lényegesen kisebb. Így mára alig van mérhető különbség abban, hogy a magyarok az országhoz vagy a településükhöz kötődnek-e nagyobb mértékben.

Magyar vagy/és európai?

A legérdekesebbnek a magyar és az európai identitás kapcsán 2010-2019 között bekövetkezett érdemi változás tekinthető. Azt az éves mérések (miként a pár hete publikált 2019-es) is felszínre hozzák, hogy a magyar társadalom bőven többsége ért egyet hazánk uniós tagságával, nagyobb hányadban, mint az EU-átlag. Az identitás mikéntjére vonatkozó válaszok azonban azt mutatják, hogy

szignifikánsan csökkent azok aránya, akik kizárólag magyarnak érzik magukat, európainak nem.

Kilenc éve még a megkérdezettek közel fele mondta ezt magáról, 2019 tavaszán már csak 23 százalékuk. Ezzel párhuzamosan

meredeken emelkedett azoknak aránya, akik elsősorban magyarnak, de európainak is gondolják magukat.

A 2010 májusában mért 47 százalékról idénre 65 százalékra bővült ez a társadalmi csoport. Azaz a magyar identitás mellett egyre hangsúlyosabbá vált az európai identitás. Éppen azokban az években, amelyekben egyre erősödő unióellenes kormányzati retorika záporozik a lakosságra.

Forrás: Political Capital

A tábor összetartása: „mi vagyunk a nemzet”

A különféle elemzések alapján a PC megerősíti azt az érzetet, hogy a hatalmon lévő Orbán-rezsim politikai stratégiája a konfliktuskeltésre épül: amellett, hogy elmélyíti a régóta meglévő társadalmi-politikai törésvonalakat, újakat is teremt (főként identitáspolitikai eszközökkel). Teszi mindezt úgy, hogy

a relatív többség a Fidesz oldalán álljon, és ezt abszolút többségként mutatja fel.

A rezsim legfőbb, egyre inkább etnonacionalista identitáspolitikai magyarázata szerint a kormányzó Fidesz (és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök) a mindenkori nemzeti érdeket képviseli, sőt, szinte azonos a nemzettel, ebből következően politikai ellenfelei a nemzettel állnak szemben. Ez a kormányoldal örök érvényűnek tekintett „többségének” alapja; a 2019-es önkormányzati választás viszonylagos kudarca után is ehhez az alaptételhez igyekszik visszatérni, hogy saját táborát összetartsa.

A baloldalon mindeddig nem sikerült a Fideszével versenyképes ellentörténetet alkotni. Ez csak hosszú távon alkalmazott, következetes, nem reaktív, hanem a kormánypárti elbeszélés kereteiből kilépő, pozitív nemzetkoncepcióval volna lehetséges; ez azonban egyelőre teljes egészében hiányzik – vonja le a következtetést a PC.

Erősödő törzsi gondolkodás és háborús logika

Választási szempontok is meghatározzák a Fidesz nemzetpolitikáját. A külhoni magyar állampolgárok választójogának megadásában ugyanis a nemzetpolitikai szempontok mellett bizonyosan döntő szerepe volt annak, hogy a Fideszben felmérték, ezzel a lépéssel növelni képesek szavazótáborukat. Mivel a társadalmi és politikai vita ebben is teljes mértékben elmaradt,

a külhoni magyar állampolgárok választójogával és szavazatuk súlyával kapcsolatban is hamar két szélsőségbe hajlottak az álláspontok.

Voltak, akik az új intézmény bevezetésével eleve lefutottnak tekintették a 2014-es választásokat a határon túlról érkező voksok miatt, mások pedig pusztán szimbolikusnak nevezték a kizárólag pártlistára való szavazás lehetőségét, mondván, a választás alapvetően az egyéni kerületekben dől el. A valóság valahol középen húzódik: a határon túli voksoknak csak kivételes esetben lehet döntő hatásuk, igaz, 2014 rögtön ilyen választást hozott. A külhoni szavazatok ekkor épp azt az egy pluszmandátumot hozták a Fidesznek, amely nélkül nem szerezte volna meg újra a kétharmados parlamenti többséget.

A baloldali pártok mindezek következtében politikájukban tovább távolodtak a határon túli magyaroktól, és főként a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő által vezetett Demokratikus Koalíció hívei tekintenek rájuk bűnbakként. Ennek eredményeként pedig

még könnyebbé válik a Fidesz számára a nemzetpolitika kisajátítása.

A nemzeti ügyekben kialakult éles jobb-bal konfliktus hatása is szerepet játszik abban, hogy a társadalomban erősödik egyfajta törzsies politikai gondolkodásmód (tribalizmus). Ez a tekintélyelvűség, az identitásféltés, az antipluralizmus és a fekete-fehér világnézet kombinációja.

A politikai szembenállás háborús felfogása is erős.

A szélsőségesen tribalisták aránya itthon 10 százalék. Jelzésértékű, hogy az ebbe körbe sorolhatók felülreprezentáltak a kormányzati oldalon: 59 százalékuk szavazna a Fideszre. Az ellenzéki pártok közül leginkább a DK szavazóira jellemző ez az attitűd.

Rendszerszintű etnonacionalizmus – nálunk is

Az Orbán-kormány a külpolitikában partnerei lépéseit is etnonacionalista látásmódon keresztül értékeli, ahogy azt például Ukrajna esetében is láthatjuk. Budapest válaszai vagy az ezeket kihasználó harmadik államok befolyásolhatják a határon túli magyarok megítélését a helyiek körében, és

ezzel célponttá teszik őket a helyi szélsőjobboldali csoportok szemében.

Az etnonacionalizmust Oroszország Európa-szerte felhasználja a szomszédok közötti törésvonalak mélyítésére, hogy saját geopolitikai céljait segítse elő. Ukrajnában Moszkva igyekezett konfliktusokat szítani lengyel és ukrán nacionalisták között, például azzal, hogy elrendelte a helyi lengyel kisebbségnek fontos temetők és emlékhelyek megrongálását. A Kreml lengyel szélsőségeseket használt fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának felgyújtására is, mire a magyar külügyminiszter az Ukrajnában terjedő „szélsőséges politikai nézetek” kritizálásával reagált. A PC szerint az etnonacionalizmus rendszerszintű veszély Európában.

Nyikita Szergelyevics Orbán

Nyikita Szergejevics Hruscsov 1959-ben, az SZKP XXI. kongresszusán meghirdette, hogy a Szovjetunió a nemzeti jövedelem összegét tekintve 1970-ben, az egy főre eső nemzeti jövedelmet tekintve pedig 1980-ban utoléri és megelőzi az Egyesült Államokat. Ez, mint tudjuk, soha nem következett be.

Hruscsov tévedését menti, hogy az ötvenes években a Szovjetunió nemzeti jövedelme valóban gyorsabban növekedett, mint az Egyesült Államoké, és Hruscsov azt feltételezte, hogy ez a különbség tartósan fennmarad. Azután már a hatvanas évek első felében megváltozott a helyzet, a nyolcvanas évekre pedig véglegesen. Ez volt az egyik oka a Szovjetunió és az egész szovjet blokk bukásának.

Orbán Temesváron is valami hasonlóval kecsegtette hallgatóságát.

Azt állította, hogy Magyarország immár nem a második, hanem az első vonalba kíván tartozni, és azzal a problémával kerül majd szembe, hogy Nyugat-Európából jönnek majd emberek, akik itt akarnak dolgozni. Az igazat megvallva, ha lengyel, szlovák, észt vagy román politikus beszélne ilyesmit, azt is nehezen hinnénk el, de azok az országok sokkal nagyobb mértékben tudtak eddig felzárkózni, mint Magyarország. Nálunk egyelőre a gazdasági növekedés egyik forrása, hogy a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások keresetük egy részét hazautalják. Ha már Orbán azzal számol, hogy nyugatról ide jönnek a vendégmunkások, az ő ellenkező irányú hazautalásaira is fel van készülve? Ez persze csak vicc, az azonban komoly, hogy Orbán – mint egykor Hruscsov – komolytalan jóslatokkal szédíti közönségét.
Országgyűlési képviselőként annak idején „Hiszik is, vagy csak mondják” sorozatcím alatt lepleztem le napirend utáni hozzászólásaimban az első Orbán-kormány megalapozatlan állításait.

Most is így tehetjük fel a kérdést: vajon Orbán hiszi is, amit beszél, vagy csak mondja, mondja?

*
Orbán nemcsak a jövőt, de a múltat tekintve is nagyokat mondott.

„Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte”

– állította, azt a benyomást keltve, mintha a közép-európaiak maguk harcolták volna ki szabadságukat, és ehhez semmi köze nem lett volna a nyugati nagyhatalmaknak. Noha az sem állja meg a helyét, hogy minden azon múlott, hogy mire jutott Reykjavíkban Gorbacsov Reagan amerikai elnökkel, és a lengyel, magyar, keletnémet ellenzék harcának is megvolt a maga szerepe a történelmi változásban, de amit Orbán mond, nyilvánvalóan hamis.
A Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági hanyatlása kényszerítette Gorbacsovot a katonai és politikai engedményekre, s az itteni ellenzék az így megnyíló teret töltötte ki a maga fellépésével.

Hiller, a strucc

Megjelent december 10-én az Azonnalin egy terjedelmes interjú Hiller Istvánnal, az Országgyűlés MSZP-s alelnökével, korábbi pártelnökkel és oktatási miniszterrel.

Sok mindenről esett szó benne, és amikor a kormánypárti politikusokkal való kapcsolatáról kérdezték, Hiller elárult valamit, amiről a nyilvánosság eddig semmit sem tudott, de ami bekerült az interjú fenti internetes megnevezésébe.

Idézem:
Orbán Viktorhoz is odamehetne?
Micsoda kérdés ez?
Akkor oda szokott menni hozzá beszélgetni?
Igen.
És Orbán nyitott is erre?
Igen. Van olyan fórum, amin részt veszek alelnökként, és ott beszélünk. (…) De az előző kérdésben – jogosan – benne van minden, ami annyira jellemző a mai politikai viszonyokra. Önök azt kérdezték, hogy valójában egy országgyűlési képviselő odamehete az ország miniszterelnökéhez, és beszélhet-e vele. Na, pont az a baj, hogy ez rendkívüli. Többek között ez az, ami miatt változtatni kell.
Azért is kérdezzük, mert a kritikusai szerint Orbán nem hallgat senkire, nem beszél senkivel, csak a saját oldalán azzal a pár emberrel, akivel körbeveszi magát.
Napi aktuális ügyekről nem beszélünk. Az országunkat hosszabb távon érintő ügyekről inkább. Ott elmondom a véleményemet.”
Másnap Hiller az Egyenes Beszédben is nyilatkozott, és ott megismételte az információt:

„van egy bizonyos fórum, ahol beszélünk, és ott elmondom a véleményemet.

… Ez egy meghatározott testület, ahol többen vagyunk. Én egyébként ott alelnökként veszek részt, és, ne gondolja, hogy mást mondanék neki négyszemközt, mint amit mondok akárhányszemközt. De az, hogy Magyarországon ez ma rendkívüli, ez a legsajnálatosabb. Én nem teszek le arról, hogy ezt megváltoztassuk, és ez nyilván nem egy egyéni, és nem pillanatnyi feladat. Hogy mindenkori ellenzék és mindenkori kormány a vélemények különbözőségének megtartása mellett, és annak ütköztetésével olyan kapcsolatban legyen, hogy tudjon egymással beszélni.”
Mielőtt még ez szóba került volna, a műsorvezető megkérdezte tőle: amikor a többi MSZP-s – valamint DK-s és a Párbeszéd-frakcióban ülő – képviselő fekete maszkban szavazott a kulturális törvényről, ő miért nem vett fel maszkot. Nem először járt el a többiektől eltérően: egy évvel ezelőtt a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozó akciótól is távol tartotta magát. Már akkor elmondta: megbeszélte a többiekkel, hogy ő mint országgyűlési alelnök, akit az egész Országgyűlés választott meg a tisztségre, másképpen jár el. Ugyanez volt most is az indok. Amikor pedig arról kérdezik, hogy hogyan érvényesíthet ülést vezető alelnökként olyan szabályokat – az országgyűlési törvény és a házszabály fideszes átírásának következményeit –, amelyeket nem szavazott meg, mert nem ért velük egyet, így válaszol: „amikor a pulpituson ülök, nem egy pártot képviselek, hanem az Országgyűlés egészét, ezért be kell tartatni azt, amit a többség elfogadott”. Majd hozzáteszi: „Persze azért vannak stílusbeli különbségek.”
Ezzel a dolog nincs elintézve.

A magyar demokrácia húsz évében az ülésvezető elnököknek, akár kormánypártiak voltak, akár ellenzékiek, könnyű dolguk volt: a házszabály konszenzussal született, ők is megszavazták.

Mint ahogy alapjában véve konszenzust tükrözött a politikai élet egészét szabályozó köztársasági alkotmány is. Ma azonban gyökeresen más a helyzet: a Fidesz egyedül alkotta meg a maga alaptörvényét, országgyűlési törvényét és házszabályát. Vajon vállalhatja-e ellenzéki politikus, hogy parlamenti alelnökként, bizottsági elnökként vesz részt annak érvényesítésében? Ez messze nem stíluskérdés.
Amikor Hiller a fideszes hatalomgyakorlás elleni tiltakozásokkor másképpen viselkedik, mint frakciótársai, akkor azt a sajátos pozíciót juttatja kifejezésre, amelyet alelnöki szerepvállalásához igazodva kialakított magának: ő némiképp a kormány és az ellenzék közötti antagonizmus fölött igyekszik állni. Ismételten arra hivatkozik: nem normális, hogy kormányoldal és ellenzék között nincs Magyarországon beszélő viszony. Ez a hivatkozása akkor lenne jogos, ha Magyarországon demokrácia lenne.
Emlékszem egy régi fényképre a Spiegelből, ahol Kohl kancellár és Vogel akkori szociáldemokrata elnök sétál együtt és beszélget a Bundestag parkjában (még Bonnban), és sok olyan epizódot is láttam a német televízióban, amikor Merkel kancellár az ülésteremben odamegy egy ellenzéki (hol zöld, hol szociáldemokrata vagy liberális) vezetőhöz, ezt–azt megbeszélni. Csakhogy ott demokrácia van, kormány és ellenzék között alkotmányos partnerség áll fönn. Nálunk is így volt ez 2010 előtt, és nálunk is voltak hasonló beszélgetések. A parlament a kormánypárté is volt és az ellenzéké is, a Házbizottságban rendszeresen egyet tudtak érteni arról, hogy mi történjék a parlamenti ülésen, miközben persze ellentétesen szavaztak.
Ma azonban nem ez a helyzet.

A Fidesz az alkotmányos partnerségnek már ellenzékben véget vetett, ma a parlamentet csak sajátjának tekinti, száműzte belőle a konszenzust.

Nem egyszerűen az oktatáspolitikája rossz, amiről Hiller helyesen beszél, nemcsak feudális viszonyokat épít, amit szintén helyesen lát Hiller, hanem felszámolta a demokratikus jogállamot, megszüntette kormány és ellenzék alkotmányos partnerségét, önkényuralmat épít.
Aki egyszer egy óra hosszat hallgatta Kövér László ülésvezetését, annak nem lehet efelől kétsége.

Maga Orbán a demokratikus jogállam felszámolásának irányítója és első számú felelőse. Aki ezzel a folyamattal a demokrácia híveként szemben áll, az nem ülhet le rendszeresen Orbánnal titokban, a választók háta mögött politikáról beszélgetni. A véleményét Orbánnak a parlament nyilvánossága előtt, napirend előtt vagy azonnali kérdésben, és nem titkos politikai összejövetelen kell elmondania.

Amikor Hiller úgy tesz, mintha olyan viszonyok lennének Magyarországon, amikor a demokrata politikus, aki történetesen országgyűlési alelnök, leülhet az önkényuralom fejével zárt körben beszélgetni, akkor struccként viselkedik, aki homokba dugja a fejét a politikai realitás, az Orbán-rendszer önkényuralmi valósága elől.
Továbbá: az önkényuralmi rendszer Országgyűlésében demokrata politikus nem vállalhatja, hogy országgyűlési alelnökként (vagy jegyzőként, bizottsági elnökként, alelnökként) érvényesíti a hatalmi párt által egyoldalúan hozott szabályokat.
Nem tudhatjuk, hogy Hiller tényleg nem érti, hogy az önkényuralom gyakorlói és a velük szemben állók közötti viszony nem írható le „a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék” demokráciában szokásos viszonyaként, vagy önmagát is becsapja, amikor azt hiszi, hogy parlamenti alelnökként eljátszhat egy partneri szerepet. Az első esetben intellektuális, a második esetben morális gyengeséggel állunk szemben. Egyik esetben sem alkalmas arra, hogy az önkényuralom ellenzékében játsszon fontos szerepet. Sokszor éri az a vád a parlamenti ellenzéket, hogy szerepvállalásával az Orbán-rendszert erősíti. Általában véve ezt nem mondanám, de Hiller szerepvállalására igaznak tartom.

Teljes pártirányítás a kerületi lapnál

Még a választási iroda fideszes vezetője és Kocsis Máté is megkapta a Józsefváros című lap teljes tartalmát megjelenési előtti ellenőrzésre – október előtt. Az új polgármester szinte teljes informatikai gyalulás után találta meg a bizonyítékokat.

A VIII. kerületi helyi lap teljes és közvetlen Fidesz-irányítás mellett működött: erre a következtetésre jutott Pikó András, az ellenzék közös jelöltjeként nyert polgármester. Facebook-írásában olvasható, hogy az átadás-átvétel folyamatának leginkább érthetetlen és megmagyarázhatatlan momentuma az volt, amikor a Józsefváros szerkesztőségének teljes rendszerét törölték, voltak gépek, ahonnan a háttértárolót is kiszerelték. Most már tudjuk, mi állhatott a kétségbeesett akció mögött:

el akarták tüntetni a helyi újság direkt pártirányításának és kézi vezérlésű szerkesztési gyakorlatának nyomait

– fogalmaz Pikó.

A polgármester mellékelt két elektronikus levelet, mindkettő feladója Nyerges Zoltán korábbi főszerkesztő. Mindkét levelezés hivatali email-ek használatával történt, ahol magán email-címeket használtak, azokat kitakarta Pikó.

Ezek az újság augusztus végi számának és egyik szeptemberi számának teljes anyagait tartalmazzák. Még megjelenés előtt, levélben észrevételeket kér, értsd: jóváhagyást a címzettektől. A címzettek kiléte a levelezés későbbi menetéből egyértelmű, a névsor illusztris. S valóban.

Kocsis Máté a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője (korábban a kerületet vezette), a kerület egyik parlamenti képviselője, Sára Botond, Kocsis utódja és Pikó elődje. Címzett még Rimán Edina jegyző, a törvényesség helyi őre, aki akkor már a Helyi Választási Iroda vezetőjeként a választási folyamat pártatlansága és kiegyensúlyozottsága felett is őrködött. Ott van a címzettek között Sára Botond fideszes polgármester és Egry Attila fideszes alpolgármester mellett Farkas Örs is, aki akkor épp a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Felügyelő Bizottságának elnöke volt, korábban viszont Kocsis Máté kabinetfőnökeként tevékenykedett, és aki a választási kampányban politikai elemzőként írt többek között a józsefvárosi politikai helyzetről a Magyar Nemzetben.

A polgármester két kérdést tette fel ezek láttán.

Mit keres a címzettek között Kocsis Máté frakcióvezető? Ha egy kerületi lap esetében a főszerkesztő szükségesnek tartja egyeztetni a tartalmakat a Fidesz egyik legfontosabb vezetőjével, a parlamenti frakcióvezetővel,

mi lehet vajon a gyakorlat a fideszes sajtóbirodalom többi orgánumánál?

Oda már kérdéseket is a pártközpontban írják? Ha a közpénzből finanszírozott helyi újságot a választási kampányban ilyen módon sajátította ki a Fidesz, akkor válik igazán érthetővé az állami média fideszes lenyúlása és az ellenzék kiszorítása onnan.

Mit keres a címzettek között Rimán Edina, a Helyi Választási Iroda vezetője? Nyilván a korábbi gyakorlatnak megfelelően még jegyzői minőségében kapta meg a küldeményeket a szerkesztőségből és ez felveti a kérdést, mennyire lehetett ő pártpolitikától független szereplő az elmúlt években? De Rimán ekkor már a Helyi Választási Iroda vezetője volt, esküt tett arra, hogy őrködik a választás pártatlansága felett. Ez

az esküje hogyan volt összeegyeztethető azzal, hogy a fideszes frakcióvezetővel és polgármesterjelölttel közösen

vesz részt a választási kampányban különösen elfogult Józsefváros újság „informális szerkesztőbizottságában”?

A Józsefváros újságot az elmúlt évek választási kampányaiban mutatott elfogult, az ellenzéket negligáló szerkesztési gyakorlata miatt a különböző választási bizottságok rendre elmarasztalták, a legutóbbi önkormányzati választás idején a Kúria emiatt félmillió forint büntetést szabott ki rá a Józsefvárosi Önkormányzatra, amit már az új önkormányzati vezetésnek kell kifizetnie – fűzte hozzá Pikó.

A sajtó pártirányítása, amire ez a levél bizonyíték, egyértelműen sérti a közfinanszírozott sajtó függetlenségének elvét, és a demokrácia írott és íratlan szabályainak sokaságát. A helyi választási iroda vezetőjének közreműködése a kampány alatt a helyi sajtó tartalmának fideszes politikusok általi meghatározásában sérti a választás tisztaságát. Különösen súlyossá teszi ezt a szerepvállalását Rimán Edinának az, hogy a választási iroda vezetőjeként feladata épp a választás tisztaságának biztosítása lett volna.

Tetteikért vállalniuk kell a politikai és az esetleges büntetőjogi felelősséget

– szögezi le a polgármester.

Maga a két levél nem véletlenül került az új vezetés kezébe, a váltás után elrendelt informatikai átvilágítás eredménye, amelyet minden önkormányzatnál az átadás-átvételkor le kell folytatni, és amelyet azért is rendelt el Pikó, mert az önkormányzat különböző szerveinél és cégeinél, többek között a Józsefváros újság szerkesztőségében

törvénytelen adatmegsemmisítés zajlott hivatalba lépése előtt.

Azért nem lehetett meglepő ez a fejlemény: először meg se jelent a Józsefváros, csak december 4-én adták ki az első új lapszámot. Eltűnt a teljes szerkesztőség, s már akkor látták, hogy mindent töröltek a Józsefváros szerkesztőségi rendszeréből, eltűntek háttértárolók. Aztán kiderült, hogy az a kerületi Facebook-oldal, amelyre minden évben tízmilliókat állítottak be a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt kommunikációs divíziójának üzleti tervében, egy ausztrál magánszemély tulajdonában van – aki végül törölte az eredeti oldalt.

Stikában kirúgott cégvezetők

Alig megtalálható álláspályázatokból derül ki, hogy Karácsony Gergely új vezetőt keres például a Főkert élére és még más cégekére. Az eddigi személycseréket bejelentették.

Újabb személycserékről döntött a főpolgármester, ezúttal azonban nem hozták nyilvánosságra ezeket, nem úgy, mint az FKF és a Főtáv vezetőjének menesztését. A főváros honlapjának egy nem könnyen megtalálható felületén tegnapi dátummal olvasható, hogy új vezérigazgatót keresnek a Főkert nonprofit Zrt.-hez. A céget jelenleg Szabó József vezeti, akit kilenc éve Tarlós István nevezett ki.

Ma pedig a Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének posztját hirdették meg. Ugyancsak pénteken tették közzé a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjának hirdetményét is.

A BSK, a REK és a BVA esetében normálisnak tetszik legalábbis az eljárás lebonyolítása. A február elsejétől betöltendő tisztségekre január 13-án délutánig kell benyújtani a pályázatot. A Főkert esetében azonban nagyon sürgős lehet Karácsony dolga: január 1-jén már váltást akar, a jelentkezésre december 20-ig van lehetőség. Úgy tudjuk, hogy Szabó Józsefet tegnapig nem értesítették eltávolításáról, a többi cég esetében nincs információnk.

Szintén megjelent a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjának hirdetménye március 1-jei kezdéssel, ugyancsak január 13-i beadási határidővel. Ennek érdekessége az, hogy ezt a tisztséget Bán Teodóra tölti be, aki egyúttal a Szabad Tér Színházat is vezeti. A színházdirektori megbízás februárban jár le, ahogyan több más teátrumé. Ezen a héten négy pályázatról döntött a Fővárosi Közgyűlés, Karácsony előterjesztésére csak három esetében szavazták meg a pályázók kinevezését, a Szabad Tér esetében eredménytelen lett a kiírás – noha mindegyiket egyhangúlag javasolták a szakmai zsűrik. Az erősen kultúrharc-ízű döntésre (a 15 éve sikeres direktor Bánt fideszesnek könyvelték el) semmilyen indokot se tartalmaz az előterjesztés.

Korábban közleményben bejelentve menesztette Karácsony a Fővárosi Közterület-fenntartó és a Főtáv vezetőjét. Utóbbi esetében szintén nem volt indokolás, de Mitnyan Györgyről legalább tudható, hogy régi fideszes motoros, Tarlós bizalmi embere volt. Az FKF-es Nagy László Albert pedig nem sürgősnek ítélt nagy értékű szerződést írt alá abban az időszakban, amikorra az új vezetés a hivatalba lépés előtt megtiltotta ezt. Továbbá kiderült, hogy meglehetősen kérdéses megbízást adott indonéziai szemétexport koncepciójának kidolgozására.

Ide jönnek dolgozni Nyugatról?

Orbán Viktor szerint rövidesen ide jönnek dolgozni Nyugatról, annyira jól megy a térségnek. Erről Temesvárott beszélt a romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából.

Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten a romániai városban.

A miniszterelnök azt tűzte ki célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások. Sőt, ahol az okoz fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.

„Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás”

– jelentette ki. Mint fogalmazott,

Magyarország ki akar törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozik.

Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán. Azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus.

Úgy fogalmazott, hogy ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül. Azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek.

Közép-Európa népei mindig is tudták – mondta -, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól.

Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk,

és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte – mondta.

Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért is vagyunk itt, hogy

„Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk”,

és mert úgy érezzük, tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt. Ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK