Fontos

Hogyan úszott el a 700 ezer dolláros ösztöndíj

0

A változás azután kezdődött meg, hogy Pompeo került a külügyminiszteri székbe, nem sokkal később esett kútba a magyar újságírók támogatása. Cornstein budapesti nagykövet azonban tagadja, hogy a döntés mögött politikai megfontolás húzódott meg. Szerinte a sajtóval az egész térségben gond van.

Obama kerülte Orbánt, de a magyar kormányfőnek Trump a barátja, írja összefoglalójában a New York Times, amely azzal indít, hogy a vidéki sajtó nagy része a miniszterelnök migránsellenes programja mellett van, egyben támogatja, hogy a politikus módszeresen leépíti a fékeket és ellensúlyokat. Ellenzéki média nemigen létezik. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az amerikai Külügyminisztérium által bejelentett 700 ezer dolláros ösztöndíj, ám azt a Fidesz újabb provokációnak tekintette az USA részéről, miután az az utóbbi hat évben páriaként kezelte Magyarországot. A terv azonban váratlanul elakadt. A Trump-adminisztráció az előző washingtoni vezetéstől eltérően azt jelzi, hogy új alapokra helyezi a viszonyt, akárcsak Lengyelországgal, de ez riadóztatta a demokrácia és a jogállam híveit. Mások arra hivatkoznak, hogy Obama hiába próbálta meg elszigetelni Orbánt, és csak megnyitotta az utat az orosz, illetve kínai befolyás előtt.

Trump nem csinál titkot abból, hogy kedveli az erős embereket, kormányzata viszont időnként egészen más irányban tesz lépéseket. Egyes európai diplomaták úgy gondolják az elnök pálfordulásáról, hogy az amerikai kormányzat igyekszik megosztani az EU-t. Havel cseh elnök korábbi kabinetfőnöke azt mondja, a fejlemény nem segíti elő, hogy Magyarország az eddiginél elkötelezettebb híve legyen a transzatlanti kapcsolatoknak és csupán áldását adja az oroszok szerepére a magyar politikában. Az olvadás azután kezdődött meg, hogy Pompeo került a külügyminiszteri székbe, nem sokkal később esett kútba a magyar újságírók támogatása. Cornstein budapesti nagykövet azonban tagadja, hogy a döntés mögött politikai megfontolás húzódott meg. Szerinte a sajtóval az egész térségben gond van. Pedig Magyarországon jól nyomon követhető a független médiára gyakorolt nyomás, lásd a Heti Választ vagy a Hír TV-t.

Az előző kormányzat emberi jogokért és demokráciáért felelős helyettes külügyi államtitkára, Robert Berschinski kiemeli, hogy a mostani washingtoni vezetés teljes mértékben másodlagosnak tekinti a demokratikus intézmények és az emberi jogok előmozdítását külföldön. Egyben zöld jelzést ad a magyar kormánynak, hogy az feladja a liberális demokráciát. Ugyanakkor bár Simonyi András nemigen van jó véleménnyel a mai Magyarországról, mégis úgy véli, érdemes más módszerekkel próbálkozni, mert Obama agresszív taktikája nem hozott eredményt. Szerinte a Nyugatnak érdeke, hogy tárgyaljon Orbánnal. Az új amerikai nagykövet védelmébe vette a CEU-t és azt ígéri, hogy határozottan fellép, ha úgy látja, hogy a magyar vezetés fenyegeti a jogállamot. De diszkréten, a színfalak mögött kíván eljárni.

Orbán – perspektíva nélkül

0

Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett  Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont  Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.

“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.

A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.

“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor  a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel

”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.

Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.

Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.

Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.

A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?

A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.

Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?

Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.

Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!

Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:

zsákutcában hol van előre ?!

Még kevesebb pénz jöhet az EU-ból

Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.

Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások

nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,

az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.

Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan

átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.

Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.

A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.

A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.

Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.

Januárban kezdődik a paksi építkezés

0

A jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését „nem állíthatja meg most már semmi” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Azután mondta ezt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy „a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.

A miniszter szerint az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti

22 hónapos csúszás után

a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson.

A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár,

és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – mondta Szijjártó Péter.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. december 22.

0

Az ünnepek előtti utolsó munkanapon a Zénók ünneplik névnapjukat. A lapszemle pedig már meg is érkezett:

Népszava: Csak a Fideszt nem vizsgálja az ÁSZ

A Népszava szerint az ÁSZ ott folytatja, ahol a Jobbiknál abbahagyta: a Párbeszédet, az Együttet, az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a Liberálisokat és az MSZP-t is több millió forintra akarja bírságolni a volt fideszes képviselő, Domokos László vezette szervezet. Az Állami Számvevőszék nyíltan pártállami logikát követő döntései mögött valószínűleg nincs hosszabb távú, átgondolt politikai stratégia: azon túl, hogy tovább gyengítse az amúgy is erősen forráshiányos ellenzéket – írja a lap.

Magyar Nemzet: Unortodox templomfelújítás

A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által aláírt rendelet, hogy a budapesti Petőfi téren álló Nagyboldogasszony-székesegyház rekonstrukciója mentesül a közbeszerzési eljárás alól – írja a Magyar Nemzet. Ez az értesítés azért is érdekes a lap szerint, mert eddig nem valósult meg semmi az állam által az ortodox egyháznak átutalt 2,4 milliárd forintos templomfelújítási támogatásból, pedig közeledik a felhasználásra szánt határidő vége. A Magyar Nemzet az egyház közeléből származó információkra hivatkozva azt írja, hogy a közbeszerzési törvény alóli mentességet azért kérték az ortodoxok helyi vezetői, mert csak egy kiválasztott céggel hajlandók dolgozni.

Magyar Idők: Több a botrány, kevesebb a támogató a Jobbiknál

Tovább gyengült év végére a Jobbik támogatottsága, a párt a 2014-es listás eredményétől hét százalékponttal elmaradva már csak a listás szavazatok 14 százalékára esélyes, ez kétszázalékos gyengülés novemberhez képest – írja a Magyar Idők a lap számára a  Nézőpont Intézet által készített özvélemény-kutatás alapján. A Nézőpont eredményére Simon János politológus úgy reagált a lapnak, hogy a Jobbik zavarba hozza a szavazóit.

Magyar Hírlap: Botka ismét aggódhat

Helyt adott az Országos Rendőr-főkapitányság a Bács-Kiskun megyeiek indítványának, így újraindul a nyomozás a szegedi Mars téri piac ledózerolt ingatlanjai ügyében – tudta meg a Magyar Hírlap. Azt írják, hogy évekkel a nyomozás megszüntetése után, új, releváns tények merültek fel, és az ORFK új nyomozást rendelt el, amelynek lefolytatására a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki. A lap szerint a Módi Butikot – s mellette még további három ingatlant – úgy romboltak le, hogy sem jogerős bírói döntés, sem végrehajtható kötelezés, sem építési szakhatósági jogerős döntés nem született.

Időközik ma Magyarországon

0

Több helyen is tartanak ma Magyarországon időközi választásokat. Ezek a települési nemzetiségi képviseletet érintik.

 

Esztergomban reggel hat óra óta szavazhatnak az arra jogosultak az időközi szlovák települési nemzetiségi választáson. A három fős testület korábban feloszlott.

A Somogy megyei Háromfán a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, illetve közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent, ezért két főt kell választani a roma települési nemzetiségi testületbe.

Nógrád megyében, Szandán is időközi roma települési nemzetiségi választás zajlik ma, szintén két főt kell megválasztani, és itt is az a helyzet állt elő, ami Háromfán: a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent.

Orbán: fel kell fedni a Soros-hálózat magyar támogatóit

0

Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot.  A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.

A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.

Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy

a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a „Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.

Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.

Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.

A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.

Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút ad a 180 perc címû mûsorban 2017. október 27-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.

Közben azonban szerinte „mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.

„Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy

„ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.

Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.

Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és „szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.

A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok „kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.

A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik „nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében „egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.

Bréking nyúz, november 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szerethető betontömbök, kvázi lobbitevékenység, pihe-puha filoszemitizmus és túl drámaivá humorizált próba a mai brékingben.

888: A HVG és a szerethető terroristák

„Ha valaki rendszeres olvasója a magát betiltottnak hallucináló hvg.hu-nak, az azt tapasztalhatta, hogy a portál előállítói (majdnem újságíróit írtam) egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a valóság meghajlítására. …

Valószínűleg a „szerethető betontömbök” kifejezést nem most olvashattuk utoljára. Ideje is hozzászoknunk. Tapasztalataink szerint ugyanis az ilyen átkeresztelések (elnézést a mohamedán olvasóinktól, javítom: átNEVEZÉSEK) az érzékenyítő propaganda részét képezik, és seperc alatt beépülnek a haladó újságírók szótárába és még haladóbb cikkeibe.

Az ájulásig imádott betontömbök egyébként a német karácsonyi vásárokat védik. Ahol még egyáltalán karácsonynak hívhatják a szorgos németek azt az ünnepet, ami 2015-ig Jézus urunk születésének állított emléket. Jelenleg ugyanis a „tél végi” vagy a „decemberi” vásár a politikailag korrekt megnevezés. A több millió mohamedánt ugyanis borzalmasan zavarja ez a kereszténységhez elég sok szállal kapcsolódó ünnep.”

Pesti Srácok: Így irányítja Soros Brüsszelt: a spekuláns lobbistái tavaly 44-szer találkoztak Junckerékkel

„A Soros-alapítvány kiszivárogtatott dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találhatunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről – írta meg a Tűzfalcsoport blog. A Soros-féle szervezet tíz lobbistája tavaly összesen 44-szer (azaz negyvennégyszer!) találkozott az Európai Bizottság képviselőivel. Tehát Soros emberei gyakorlatilag az unió „kormányüléseinek” rendszeres résztvevői, szinte hetente járnak Junckerék nyakára. …

Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.”

Magyar Idők: Bayer Zsolt: Még néhány szó ezekről

„Még egy kicsit muszáj időznöm ennél, muszáj ezzel időt töltenem, afféle muszáj Herkulesként vissza-visszatérnem a becstelenség mélységes mély kútjához, amelyben a hazai baloldal és a liberálisok laknak. (Van-e még különbség a kettő között? Volt valaha?) …

De a sajtó bezzeg hangos, munkálódik a sok harcos! A hírgyártók kurjongatnak, szinte reng belé az ablak. És most éppen azt határozták el, hogy a Jobbikot átviszik, ha kell, fogukban tartva, a túlsó partra.

S hogy mi van ott, a túlsó parton?

Hát a dicsőséges és mindenek feletti antifasizmus! A pihe-puha filoszemitizmus, mely puhább, mint a vizslakölyök bőre! Ott tartja, fogában Vonát már Havas Henrik is meg Magyar György is.”

Ripost: Terroristák célpontja lesz Harry herceg menyasszonya

„A 36 éves Meghan Markle nemrégiben Londonba költözött, és hercegi menyasszonyként még értékesebb emberré vált a terroristák szemében is. Ezért a brit haderő különleges egysége, a SAS különböző vészforgatókönyveket gyakoroltat be vele …

Ez utóbbi gyakorlat során egy székhez kötözik, és teljesen élethű szituációt teremtenek, amelyben a katonáknak ki kell őt menekíteniük. A Buckingham-palota egyik szivárogtatója szerint a tréning nagyon félelmetes, de egyben nagyon vicces is lesz, a katonák közül azonban többen is attól tartanak, hogy Markle nem fogja eléggé komolyan venni a helyzetet, és színésznői képességeit bevetve túl drámaivá humorizálja a próbát.”

Magyar Péter: úton vagyunk a technikai államcsőd felé

A nemrég feltűnt, de máris jelentős népszerűséget szerzett politikus Facebook oldalán ezúttal a magyar gazdaság siralmas helyzetével foglalkozott annak kapcsán, hogy a költségvetés hiánycélja már csaknem teljesült noha még csak április közepén járunk.

“Az első negyedév végén 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából, ilyen magas első negyedéves adat még sohasem volt a magyar államháztartás történetében. Ez majdnem a teljes évre tervezett hiánynak felel meg” – írta Magyar Péter. Aki joggal mutat rá arra, hogy nem lehet a költségvetést az év első felében megtervezni, mert akkor szinte szükségszerű a tévedés hiszen a világgazdaság olyan gyorsan változik, hogy lehetetlen előre látni a főbb trendek alakulását. Ezért már az Orbán kormány is közölte, hogy idén az év vége felé állítják majd össze a jövő évi költségvetést ahogy az minden más európai országban szokásos.

“A kormány már be is jelentett egy 650 milliárdos megszorító csomagot, de ez nem lesz elég, mert úton vagyunk a technikai államcsőd felé”

– állítja Magyar Péter, aki ebben az utóbbiban minden valószínűség szerint téved.

Nincs gazdasági válság

Ezt állítja Surányi György, a magyar nemzeti bank ex elnöke, aki gyakran bírálja az Orbán kormány gazdaságpolitikáját és a Matolcsy féle nemzeti bank ténykedését. Surányi azt hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány szekere még egy-két évig eldöcöghet az uniós eurómilliárdok nélkül, melyek nagyon is hiányoznak az államkasszából. Magyarország egyre drágábban kap kölcsönöket a világpiacon, ezért egyre nő az adósságszolgálat, mely idén már meghaladhatja a GDP 4,2%-át. Ez nagyon sok, meghaladja az éves egészségügyi kiadásokat, de Magyarországon volt már sokkal magasabb is méghozzá a kilencvenes évek közepén amikor Surányi György és Bokros Lajos együtt hárították el az államcsődöt, de a Bokros csomag olyan nagy életszínvonal csökkenést hozott, hogy a baloldal megindult a lejtőn. A liberális irányzat elveszítette a népszerűségét, mert a közvélemény többsége azt a megszorító politikával azonosította.

Magyar Péter szerint az Orbán kormány újabb megszorító csomagra készül, de ezt csak a választások után akarja bejelenteni:

”Valljon színt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy várható-e további vasúti szárnyvonalak megszüntetése, posta- és kórház bezárás illetve milyen adók emelését tervezik  a felelőtlen gazdálkodásuk következményeinek enyhítésére?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az ásványolajipari szövetség illetve a MOL vezetőivel, mert szeretné elérni, hogy az üzemanyag árának emelkedése ne növelje az inflációt. Csakhogy az olajipar emberei azt vetették a kormány szemére, hogy január elsejével jelentősen megnövelte a jövedéki adót, és emiatt nem tudják olcsóbban adni a benzint és a dízelt.

Orbán úgy költekezik mintha jól menne a gazdaság

A magyar miniszterelnök jelentős összegekkel támogatta a Euronews és a Vodafone megvásárlását, most pedig a ferihegyi repülőteret kívánja megszerezni:

”milyen családi és haveri összefonódás miatt oly sürgős ilyen rossz költségvetési helyzetben 1000 milliárd forintért éppen most visszavásárolni a ferihegyi reptér egy részét?”

– teszi fel a teljesen jogos kérdést Magyar Péter.

Miért ilyen magabiztos ebben a nehéz gazdasági helyzetben Orbán Viktor? Mert joggal úgy érezheti, hogy az impotenciával küszködő ellenzék, melynek több politikusa is rajta van a hatalom fizetési listáján, nem igazán veszélyes a számára.

Csakhogy a Magyar Péter jelenség mutatja azt, hogy a csökkenő életszínvonal kivált egy olyan tömeghangulatot, amely komolyan meggyengítheti Orbán Viktor hatalmát, melyet egyre inkább az alternatíva hiánya tart életben.

De hogyha igaz a hatalom vádja Magyar Péter ellen, hogy őt az amerikai nagykövetség támogatja, akkor kibontakozhat egy alternatíva, amely Lengyelország példájára utalhat. Tusk miniszterelnök az összes uniós euró milliárdot megkapta cserében azért, hogy belépett az európai ügyészségbe. Magyar Péter most ugyanezt ígéri. E téren Magyar Péter nem újonc hiszen nyolc évig szolgált Brüsszelben mint a Fidesz diplomatája. Ha a Biden kormányzat és az Európai Unió fő iránya őt támogatja, akkor veszélyes kihívóvá válhat Orbán Viktor számára, aki – amint azt George Friedman a magyar származású amerikai elemző legutóbb írta – egyre inkább elveszíti a fonalat. Márpedig ez volt Orbán Viktor egyik legfőbb politikusi erénye, hogy minden helyzetben az elsők között ismerte fel, hogy mit kell tennie a hatalom megszerzése illetve megtartása érdekében, és sohasem habozott sokáig megcselekedni azt. Most viszont habozik és kivár. Nem véletlenül: pénz nélkül ő is impotens…

Megszületett a hatpárti megállapodás a fővárosban

Korábbi ígéretüket megtartva minden kerületben csak egy ellenzéki jelöltet állítanak a kormánypártok jelöltjével szemben. Azt is bejelentették, hogy a tegnapi nyilatkozatháború után kialakult válság rendezésére a Ferencvárosban előválasztáson döntik el, kit indítsanak. A képviselőjelöltekről később egyeztetnek.

Hat ellenzéki párt, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum megállapodott arról, hogy az őszi önkormányzati választásokon közösen támogatott jelölteket indítanak az összes budapesti kerületben.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje pénteken az érintett pártok részvételével tartott sajtótájékoztatón azt mondta, megállapodtak abban, hogy mind a 23 fővárosi kerületben egyetlen kihívója lesz a Fidesz jelöltjének.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti választmányának elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy Pesterzsébeten később jelentik be, kit jelölnek polgármesternek, Ferencvárosban a következő hetekben előválasztást tartanak, Soroksáron pedig az ellenzéki összefogáshoz később csatlakozott Jobbik által javasolt Bereczki Miklóst támogatják majd.

Az ellenzéki polgármesterjelöltek listája tehát így néz ki jelenleg – a 24.hu-n megjelent lista szerint:

I. V. Naszályi Márta – Párbeszéd
II. Őrsi Gergely – MSZP
III. Kiss László – MSZP
IV. Déri Tibor – Momentum
V. Tüttő Kata – MSZP
VI. Soproni Tamás – Momentum
VII. Niedermüller Péter – DK
VIII. Pikó András – Momentum, a C8 nevű helyi szervezettől kérték fel
IX. Előválasztás lesz Jancsó Andrea és Baranyi Krisztina között
X. Somlyódy Csaba – MSZP
XI. László Imre – DK
XII. Élő Norbert – DK
XIII. Tóth József – MSZP
XIV. Horváth Csaba – MSZP
XV. Németh Angéla – DK
XVI. Nemes Gábor – DK
XVII. Gy. Németh Erzsébet – DK
XVIII. Szaniszló Sándor – MSZP
XIX. Gajda Péter – MSZP
XX. Balog Róbertről, az MSZP támogatásával
XXI. Erdősi Éva – MSZP
XXII. Havasi Gábor – Momentum
XXIII. Berecki Miklós – Jobbik

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK