Fontos

Magyar katonák újra Kabulban?

Csak nemrég hagyta el Afganisztán területét az utolsó magyar katona, aki a NATO keretében védelmezte a törékeny demokráciát. A mostani NATO csúcstalálkozó közben Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayip Erdogan török elnök arról is tárgyalt, hogy katonáik együtt őrizhetnék a jövőben a kabuli repülőteret. A harmadik partner állítólag Pakisztán lenne. Rájuk elsősorban azért lenne szükség, mert jó kapcsolatot ápolnak az iszlamista tálibokkal, akik fenyegetik a demokratikus rendszert Afganisztánban.

USA áldás?

Az amerikai katonák azért vonultak be Afganisztánba, mert a szeptember 11-i merénylet sorozatot itt találta ki és szervezte meg Oszama bin Laden terrorszervezete, az Al Kaida. Oszama bin Ladent jól ismerték az amerikaiak hiszen épp ők küldték Afganisztánba, hogy ott harcoljon a szovjet csapatok ellen a nyolcvanas években. Szövetségeseit, az Afganisztánt ellenőrző tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat ugyanebből a célból képezte ki – amerikai kérésre. Az amerikai hadsereg ugyan szétverte a tálibok ellenállását, de stabil rendszert nem sikerült teremtenie. Hamarosan végetér az USA leghosszabb háborúja – teljes kudarccal. Senki sem tudja, hogy mi lesz az amerikai csapatok kivonulása után. Afganisztán elnöke úgy nyilatkozott: tudom, hogy csak egy golyó választ el attól, hogy a sorsom beteljesedjen.

A szovjet csapatok kivonulása után a velük szövetséges afgán elnököt felakasztották Kabul főterén, és hetekig ott hagyták közszemlére téve.

Az amerikaiak ezt szeretnék elkerülni, ezért valószínűleg az ő kezdeményezésükre jött létre a hármas szövetség a kabuli repülőtér ellenőrzésére. A tálibok reakciója kérdéses, de az kétségtelen, hogy a magyar katonák kabuli szerepvállalása életveszélyes!

Orbán így javít a renoméján Washingtonban

A magyar miniszterelnök jó kapcsolatot alakított ki Donald Trumppal. Ennek most látja hátrányát. Ráadásul az amerikai külügyminiszter Soros György családi barátja. Sok jót a washingtoni diplomáciától ezért Orbán Viktor nem remélhet. Ha viszont megvalósul a magyar-török- pakisztáni misszió a kabuli repülőtéren, akkor Washingtonban beírhatnak egy jó pontot a magyar kormányfőnek. Ellenzékben a Fidesz elszántan bírálta azt, hogy magyar katonák az életüket kockáztassák kétséges értékű külföldi missziókban. Hatalomra jutása óta Orbán Viktor váltott: immár nemzeti érdeknek nyilvánít minden ilyen szerepvállalást. A valóságban sokkal inkább arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök rájött arra: az amerikaiak nagyon is sokra becsülik azt a kormányt, amely katonákat küld istenhátamögötti területekre, hogy ott az életüket kockáztatva szolgálatot teljesítsenek az USA érdekében.

Az amerikaiak katonai akciói csúfos véget értek az utóbbi időben: Irakban éppúgy nem jártak eredménnyel mint Afganisztánban.

Bréking nyúz, július 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Simicska Amerikába megy – írja a 888.hu kaján örömmel, s állítja, letelepedési engedélyt kért a mindenét értékesítő üzletember. Mintegy oldalvágásként megemlíti, hogy a HírTv is meg fog szűnni. Megkapja a magáét „Tóth Berci” is –  ironikus módon a cikk szerzője azért aggódik, hogy feleslegesen költene az állam milliárdokat népszavazásra. S persze nem maradhat el a napi migránsozás sem (Dániában 12 nemi erőszakból tízet migránsok követnek el). A világpolitika szereplői közül ezúttal Macron francia elnök kap, most inkább a magánélete miatt.

888 – Simicska Amerikába megy

A Jobbik régi gazdája Amerikában kért letelepedési engedélyt, az utóbbi időben már át is helyezte gazdasági tevékenységének a súlypontját – írja a portál. A hét elején röppent fel a hír, hogy Simicska ismeretlen áron és „szinte” mindenét eladja üzlettársának, Nyerges Zsoltnak.

Nincs indoklása az adásvételi akciónak, ahogy arról sincs hír, hogy miből és mennyi pénze volt a vásárlónak, hogy megvegye a közel 80 milliárdosra becsült cégbirodalom eddig még ismeretlen részét.

A Jobbik finanszírozójaként elszenvedett áprilisi választási vereség óta a milliárdos üzletember sorra zárta be sajtótermékeit anélkül, hogy komoly eladási szándékot mutatott volna, valamint több tucat embert elbocsátott attól a Hír TV-től, amelynek működését egyébként még állítólag egy évig tervezte biztosítani, de a Magyar Idők már arról írt, hogy záros határidőn belül megszűnhet az ellenzéki csatorna.

Magyar Hírlap – Berci üzent a baloldalnak

Úgy tűnik, minálunk nem csupán azt jelenti a demokrácia, hogy lehet szabadon választani, gyülekezni vagy véleményt nyilvánítani, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van ostobának lenni  – írja publicisztikájában a lap. Politikai értelemben hülyeséget mondani.

Mert miként is értékelhetjük az újdonsült szocialista elnök népszavazási kezdeményezését, mint egy nagy rakás szerencsétlen mellékcselekvést?

Hisz senki nem gondolhatja komolyan, hogy az európai ügyészséghez való csatlakozás és a kormányzati kommunikáció megváltoztatása a Berci által megígért hagyományos baloldali üzenetek egyike lenne. De hát istenkém, egy demokráciában Tóth Bertalannak is joga van baloldali balfékké válnia, követve ezzel az elmúlt évek hagyományait.

Ha el is játszunk a gondolattal, hogy összefog az egész ellenzék (Gyurcsánytól a Jobbikig), és valahogy mégis összejön a megfelelő számú aláírás, és kiírják a népszavazást, akkor is nehéz elképzelni azt, hogy milliós tömegek indulnának el a szavazófülkék irányába. Azt pedig végképp elvethetjük, hogy az egykori baloldali szavazók is boldogan kampányolnak majd. Ha pedig érvénytelen lesz ez az egész bohózat (bár aligha jut el odáig a történet), akkor az államnak több milliárd forint közpénzt kell majd a népszavazásra fölöslegesen elköltenie – ami miatt az ellenzék nap mint nap aggódik –,

pedig kiszámolhatnánk, hogy mennyi lélegeztetőgépet és okostáblát lehetne ebből a pénzből venni, a rezsicsökkentésről és a tizenharmadik havi nyugdíjról nem is beszélve.

Ha már tradicionális baloldaliakról beszélünk.

Origo – Dániában 12 nemi erőszakból 10-et migránsok követnek el

Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 2016 januárja és 2017 májusa között végezték el – közölte a Suavelos News. A tanulmányt a dán integrációért és bevándorlásért felelős minisztérium rendelte meg. Ebből az derült ki, hogy 12 nemi erőszakból 10-et migráns hátterűek követnek el, akik döntően Eritreából, Szomáliából és Irakból származnak. Csak 2017-ben 196%-kal nőtt a szexuális jellegű bűncselekmények száma Dániában.Az erőszakoló migránsoknak az átlagos életkora 23 év.

A nyilvánosságra hozott adatok sokkolták a dán közvéleményt – írja az Origo.

Borsonline – Egyre több a botrány a francia elnök életvitele körül

Macron népszerűtlenebb, mint valaha, soha francia elnök 15 hónappal a megválasztása után nem volt még ilyen elutasítot. A rekordnépszerűtlenség (az Odoxa-Dentsu Consulting felmérése szerint már 59% mondja azt, hogy alkalmatlan) nagyon fontos eleme Macron személyisége, múltja, magánélete.

Magánélete már az elnökválasztási kampányban fontos szerepet kapott.

2017 februárjában egy párizsi kampányrendezvényen elkezdett arról beszélni, hogy nem homoszexuális, nem él kettős életet és valódi a kapcsolata a feleségével. Korábbi pletykák szerint ugyanis Macron valójában nem a nála 24 évvel idősebb feleségével élt, hanem Mathieu Gallet-val, a Radio France elnökével. Nemrégen derítette ki a Closer című magazin, hogy Macron 300 oldalas erotikus regényt írt 14 éves korában, állítólag ettől is el volt ragadtatva drámatanárnője, későbbi felesége.

Botrányt okozott, hogy sokmilliót költött sminkre Macron, hogy palotauszodát akart építtetni elnöki nyaralójába, hogy nevetséges drága evőeszközöket akart venni.

És a legutóbbi botrány: Az elnöki palotába a hagyományos, június végi Zene Ünnepén transzvesztitákat hívott meg, az erről készült botrányos videó sok emberben keltett felháborodást.

 

Két ellenzéki téma (az impotencia elhúzódó korában)

A hazai ellenzék – nem elhelyezve most egyes szereplőit a korruptság, a tehetségtelenség és a kényszerek háromszögében – evidensen nem érti, hogy a kormányra kerülés kb. legalkalmatlanabb módszere Orbán baráti símfelése: a híveit nem bizonytalanítja el, ha Gyurcsány mellett egy Dobrev, Karácsony mellett egy Fekete-Győr is felsorakozik ugyanazokkal a jelzőkkel.

Ezzel legfeljebb ugyanannak a vézna tortaszeletnek a negyvenhetedik újraszeleteléséért szálhatnak ringbe, amit ellenzéki térfélnek hívunk. Még a bizonytalanokat se képesek elérni egy még annyira tragikus szituációban sem, amilyen néhány éve már stabilan a mienk.

Az ellenzéknek – ha ellenzéki volna – elég lenne néhány vezértéma, amely illeszkedik a választók többségének felfogásához, és melléjük a megfelelő napi viselkedés. Van pl. két vezértéma, amit én évek óta érdemesnek tartanék a folyamatos ébrentartásra. Az egyik az adózás, a másik Európa. Mindkettő a legelemibb módon érint mindenkit és szimpátia építhető a megfelelő kezelésük mellé.

Adózás ügyben javasolnám első lépésben a bruttó bruttó bérekben történő gondolkodás elterjesztését. Ismeretes, hogy az átlagbér teljes munkaadói költségének kb 50%-át kapja kézhez egy munkavállaló, ezért az állam által beszedett pénzt ideje volna elkezdeni ehhez kötni és így reprezentálni. Én odáig is elmennék, hogy kormányon előbb virtuálisan, majd fokozatosan ténylegesen kifizetném minden dolgozónak a bruttó bruttó bért és komoly szankciók mellett kötelezném őket a saját kasszájukból történő adófizetésre először egyetlen számlára, majd három alszámlára (eü, nyugdíj és egyéb), hogy világos legyen, mi mennyibe kerül nekik. Egy liberális konzervatív (kis) állam aztán lehetővé tenné bizonyos határon belül a személyes mérlegelés alapján történő adófizetést (adómegajánlásokat): ki milyen szolgáltatásra tart igényt az államtól, annyit fizetne. (Mindenkinek lehetősége volna adórezsim-váltásra, de csak a visszamenőleges adókönnyítések egy részének kifizetése mellett stb.) Ám a mai helyzetben a legfontosabb az adótudatosság kialakítása: vajon egy tudatos társadalomban hányan ajánlanának fel adót migránsos plakátokra vagy az Orbán-család által nyert közbeszerzésekre?

A másik vezértéma – az EU – egy alapvetően (még) EU-barát környezetben Európa elmagyarázásáról szólna a magyar történelem nyugat-európai kötelékeitől a mai gazdasági érdekeinken át egy elképzelt nyugat-ellenes fordulat következményeinek tudatosításáig. A narratíva fontos része a liberális demokrácia és a kapitalizmus értékeinek (és persze javíthatóságának) tudatosítása – szemben az autokrácia és a szegénység törvényszerű összefüggéseivel.

Az ellenzéki lét felelősség, ami komolyságot és elkötelezettséget kíván. Mindent, aminek most híján vagyunk. A javasolt, vagy – eltérő ízlések esetén – egyéb nemzeti érdekű témákhoz való ragaszkodást és ezek végső győzelemre vezetését azon az alapon, hogy ez áll a nemzet polgárainak érdekében (ezt értve a nemzeti érdeken). De az utóbbi tíz év alapján nincsenek illúzióim a közelebbi jövőt illetően. A nemzet érdeke itt még mindig csak egy Hollywoodból ismert szókapcsolat.

A nap kérdése: Házi őrizetbe kerül-e Czeglédy Csaba?

0

A Szegedi Járásbíróság 50 millió forint óvadék ellenében házi őrizetbe helyezné Czeglédy Csabát; az ügyészség azonban ezt megfellebezte, és újabb három hónappal indítványozta meghosszabbítani a letartóztatását.

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint házi őrizetbe helyezik Czeglédy Csabát?

Orbán és a nyugdíjasok

0

A jövőre tervezett 6%-os nyugdíjemelés kicsaphatta a biztosítékot Orbán Viktor legelszántabb  támogatói között is, ezért a több mint 2,5 millió nyugdíjas megnyugtatására a pénzügyi államtitkár nyilatkozott arról a Magyar Nemzetben, hogy tulajdonképp korábban félreértették őt amikor rá hivatkozva azt írták: idén nem kapnak plusz pénzt a nyugdíjasok hiába magas az infláció.

Most viszont ezt mondta Banai Péter Benő államtitkár:

”A hatályos rendelkezések szerint, ha az infláció augusztusban túllépi az éves emelést, akkor novemberben januárig visszamenőleg kiegészítő emelést kell folyósítani. Ugyanakkor a kormány szükség szerint kiegészítő nyugdíj emelést adhat. Erre legutóbb tavaly nyáron került sor.”

Idén a nyugdíj emelésének mértéke 15% volt. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában azt mondta, hogy most 22% az infláció. Vagyis

a statisztikai hivatal megkaphatta  az ukázt: vigye le az inflációt 15% alá augusztusban!

Orbán Viktor fogadkozott: leviszi az inflációt 10% alá. Ez azért lenne lehetséges, mert a felemelt gáz és villany árak tavaly a második félévben gyorsították fel az inflációt vagyis a bázis nagyon magas. Főként, hogy a földgáz ára az európai piacon drasztikusan csökkent. A kormány akár csökkenthetné is a földgáz árat, hogy ezzel mérsékelje az inflációt. Valamilyen oknál fogva ez nem jutott eszébe Orbán Viktornak.

A 6% alááshatja Orbán politikai bázisát

Miért ad ilyen keveset hűséges szavazó táborának a miniszterelnök? Mert nincs egy vasa se! Az európai pénzek nem jönnek, a kínaiak pedig közölték: kormányokat nem támogatnak!

Erdogan választási győzelme megerősítette Orbán Viktort abban, hogy a magas infláció ellenére is megőrizheti szavazótáborát. A miniszterelnök el is mondta pénteki rádiós interjújában, hogy imádkozott Erdogan győzelméért. A török ellenzék vezérét Soros emberének nevezte. Arra a paradoxonra utalt ezzel, hogy a kisemberek számára a török és a magyar nemzeti együttműködési rendszer a kisebbik rossznak tűnhet. Az ellenzék tervezett liberális gazdaságpolitikája, együttműködése a Nemzetközi Valutaalappal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a szegényebb rétegek számára veszélyt hozhat megszorító csomagok formájában. Orbán és Erdogan az infláció révén csökkenti az életszínvonalat, mert ilyenkor nem kizárólag a kormányt okolják mint egy megszorító csomag esetében.

A demokrácia a múlt, az autokrácia a jövő

Ezért dicsőítette Erdogan nemzeti együttműködési rendszerét Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Mit is mondott Erdogan, aki húsz éve van hatalmon, és most még öt évre kapott felhatalmazást?

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember elérte a célját, akkor leszáll róla!”

Erdogant a hívei szultánnak nevezik. Orbán Viktor még nem tart itt, de Erdogan iránti lelkesedése azt mutatja, hogy errefelé igyekszik. Némi problémát jelez persze a pénzügyi vészhelyzet: nem jönnek az európai pénzek. Nem tudja kifizetni hűséges szavazó táborát, a nyugdíjasokat. Ezért Orbán Viktor, aki Erdogan győzelméért imádkozott eddig, most azért fohászkodhat: a nyomorúságos 6% ellenére is rá szavazzon a több mint 2,5 millió nyugdíjas döntő többsége. Nem sok múlik ezen: épp csak Orbán Viktor hatalma. Amelyet nem engedhet el hiszen

szeme előtt lebeghet Malajzia miniszterelnökének tanulságos példája: amíg hatalmon volt addig ügyet sem vetett korrupciós ügyeire a szigorúan kézben tartott főügyész. Amint a korrupt kormányfő elveszítette a választást Malajziában, megindult a jogi gőzhenger.

A bukott miniszterelnök immár 12 éves börtönbüntetését tölti.

Addig jár a korsó a kútra

0

A német közszolgálati Deutsche Welle szerint “Orbán Viktor szerencséje elfogyott”.

Az áprilisban nagy fölénnyel megnyert választás furcsa módon a vég kezdete lehetett a nemzeti együttműködés rendszere számára. A rezsi csökkentés döntő érv volt Orbán Viktor mellett az elmúlt időszakban. Ennek a részlegesen visszavonása, amely a lakosságnak legkevesebb a felét érinti, komoly népszerűségvesztést jelent. Csakhogy a költségvetés egyensúlyának a helyreállítását másképp nem tudja elérni a magyar kormány, amely nagyon bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megérkezik 5,8 milliárd euró Brüsszelből. Ezért tárgyal lázasan Navracsics Tibor miniszter. Szerinte őszre meglehet a megállapodás.

De mi van akkor, ha mégsem?

Orbán diplomáciai elszigeteltsége

Putyin Ukrajna elleni agresszióját Orbán Viktor nem ítélte el határozottan, ezért szembekerült lefontosabb szövetségesével, Lengyelországgal. Miután Ukrajna támogatásában Lengyelország kulcsszerepet játszik, ezért hozzájuthat azokhoz az uniós pénzekhez, melyeket Brüsszel Magyarországtól egyelőre megtagad. Orbán és Kaczynski között volt egy paktum, melynek értelmében mindkét állam vétóz abban az esetben, ha a másikat támadás érné Brüsszelben. A magyar-lengyel viszony annyira lehűlt Orbán oroszbarát külpolitikája miatt, hogy nemigen számíthat a lengyelek támogatására. Ráadásul a döntések egy részét már nem is kell mindenkinek támogatnia.

Brüsszel a jogállamiság megsértése címén tart vissza pénzeket.

Itt a döntésnél elég a minősített többség vagyis, ha a tagállamok 55%-a támogatja azt (a tagállamok lakosságának 65%-át képviselve), akkor a határozat jogerős.

A múlt héten látott napvilágot Brüsszelben a jelentés arról, hogy a tagállamok miképp teljesítik a jogállami normákat. Magyarország kapcsán azt írták:

“Helyes és szükséges minden uniós pénz átutalás leállítása Magyarország esetében, mert a jogállami normák súlyos megsértése régóta tart és rendszerszerű. Semmilyen biztosíték sincsen arra, hogy az uniós euró ne kerüljön korrupt kezekbe, és hogy ne legyenek visszaélések ezen a téren.”

Daniel Freund vezette azt a bizottságot, mely ezt a jelentést írta Magyarországról , és a német zöld képviselő régi elszánt ellenfele Orbán Viktornak. Korábban úgy nyilatkozott , hogy az EU átutalások egynegyede Orbán Viktor családjának és baráti körének a zsebében landol.

Ezt a legutóbbi jelentést az Európai parlament mindegyik nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol a Fidesz sokáig tag volt.

Daniel Freund úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezekután minden a brüsszeli bizottságon múlik. Bírálta Ursula von der Leyen asszonyt, mert a bizottság vezetője szerinte nem eléggé határozott Orbán Viktorral szemben.

A magyar miniszterelnök éveken keresztül megvásárolta a szavazók jóindulatát, de ennek immár vége. Orbán Viktor megszorító intézkedésekre kényszerült és még több is jöhet -, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta először kormányellenes tüntetések vannak Budapesten a megszorító intézkedések ellen.

Október 13-án választunk önkormányzatot

Áder János köztársasági elnök október 13-ára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. A dátum várható volt.

A várakozásoknak megfelelően október 13-ára írta ki a helyi önkormányzati és polgármesteri választást Áder János. (Szóba jöhetett volna még az előző vasárnap, de az az aradi mártírok emléknapja, amelyen valószínűtlen volt a választás megtartása.)

Az elnök közleménye szerint „demokráciánk erejét, stabilitását a nemzet választójoggal rendelkező polgárainak szabad és felelős akaratnyilvánítása biztosítja. Az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről”. Arra biztat mindenkit, hogy állampolgári jogával élve vegyen részt az önkormányzati választáson.

Idén a rendszerváltozás óta

nyolcadik alkalommal lesz önkormányzati választás.

Ugyanezen a napon választják meg közvetlenül a polgármestereket és a nemzetiségi önkormányzati képviselőket is.

Orbán és a rezsi

A miniszterelnök veje, a MOL és a kormányközeli Jellinek Dániel megveszi az Alteo energia céget, amely a hagyományos energia hordozókkal éppúgy foglalkozik mint a megújuló energia forrásokkal.

A három vevő 108 milliárd forintot szán a vásárlásra, az Alteo főnöke ifjabb Chikán Attila. Már a benzinár sapka megszüntetése is mutatta, hogy az Orbán-Hernádi duó uralja az energiapiacot Magyarországon, és ez a tendencia most tovább erősödhet. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldja Orbán rezsiproblémáját.

A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a rezsivédelem lehet, hogy gazdaságilag nem ésszerű, de politikailag nagyon is célszerű.

Magyarán szólva Orbán politikai hatalmának és népszerűségének egyik legfontosabb alapja. Hogy tudja ezt finanszírozni a magyar kormány?

Az uniós energiaszámla 1000 milliárd dollár

Évekig kell ezt a hatalmas összeget fizetnie az uniós tagállamoknak – írja a Bloomberg. Az energia válság csak 2026-ban oldódhat meg. Sok uniós tagállam kormánya nem lesz képes a rezsivédelmet évekig finanszírozni – hangsúlyozza a New York-i portál, amely nem ír Magyarországról, de nyilvánvaló, hogy a rekord inflációval és gyenge forinttal rendelkező ország a Bloomberg szerint abba a csoportba tartozik, amely nem lesz képes a rezsi védelmet finanszírozni.

Csakhogy a közintézményekben már így is hideg van Magyarországon, a családok pedig mind nehezebben gazdálkodják ki a rezsit. Mi lesz, ha Orbán emeli az árat? Egy sor vállalkozás bedőlhet, sok család válhat fizetésképtelenné. Mi marad ilyen körülmények között Orbán népszerűségéből?

Monopol helyzet

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága a monopóliumok kialakulása, amely viszont árfelhajtó hatással jár. Ha nincs verseny a piacon, akkor a kormány könnyebben befolyásolhatja az árakat. Csak épp ily módon nem lehet megfogni az inflációt ahogy ez a benzinársapka esetében is kiderült.

Az élelmiszerpiacon a magyar vaj egyes boltokban 1800 forintba kerül, az ír import csak 1300-ba.

Vajon miért? Matolcsy György nevezetes parlamenti beszédében célzott arra, hogy az agrár oligarchák vígan drágítanak a piacon, mert megtehetik. Csak épp a lakosság nem képes megfizetni a felemelt árakat. Orbán egy év múlva egyszámjegyű inflációt szeretne miközben a gazdaságfejlesztési miniszter 27%-os inflációs csúcsot tart valószínűnek jövő tavasszal.

Miért nem kap emiatt a szívéhez Orbán Viktor?

Mert nincs politikai alternatíva, az ellenzék az agyhalál közelében kizárólag önmagával van elfoglalva az ország problémái helyett.

Reggeli vírusjelentés – 2020. június 06. szombat – Frissítve

Magyarországon 3990 regisztrált megbetegedést és 3 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 545-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 95 ezerrel növekedett, azaz 6.734.591 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1896 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (579 fertőzött), és Fejér megye (373 fertőzött)  Zala megye (258 fertőzött), Komárom Esztergom megye (278 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.897 ezer, Brazíliában 614 ezer, Oroszországban 440 ezer,  Nagy Britanniában 283 ezer,  Spanyolországban 240 ezer, Olaszországban pedig 234 ezer, India 226 ezer, míg  a franciáknál 189 ezer, a németeknél 184 ezer, Peruban 183 ezer regisztrált fertőzöttet jelentettek.

  • 3990-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 545-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 6.734.591
    elhunytak: 394.887

Fidesz: a szegény vidék pártja

Az összes szavazó egyharmada támogatja a Fideszt, az ellenzék vezető szerepéért a DK és a Momentum vív versenyt – derül ki a Závecz Research friss kutatásából. A Fidesz tábora csökkent, Budapesten nagyon sokat veszített.

A Závecz Research november második hetében felvett válaszai alapján a teljes választókorú népesség körében két irányú változás ment végbe 3-4 héttel az önkormányzati választás után – derül ki a HVG számára készült felmérésből. Szeptember óta

  • a Fidesz tábora 35-ről 32 százalékra csökkent,
  • a Momentum bővítette táborát 5-ről 8 százalékra,
  • a DK támogatottsága változatlanul 9 százalék,
  • a Jobbik is maradt 6 százalékon,
  • az MSZP 6-ról 5 százalékra került,
  • a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt és áll,
  • az LMP legutóbb 2, most 1 százalékot ért el,
  • A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos,
  • a párt nélküliek aránya 33 százalék.

A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért tehát a Momentum a Demokratikus Koalícióval van szoros versenyben.

A biztos pártválasztók között a Fidesz ebben a hónapban 49 százalékot ért el. A DK az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum pedig 11 százalékukra. A Jobbik és az MSZP közel azonos táborral rendelkezik az elkötelezett szavazók csoportjában: 9, illetve 8 százalékot kapnak. A Mi Hazánk négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.

Látható, hogy az önkormányzati választás eredményét a Fidesz szenvedte meg egyedül, szignifikáns változást még a Momentum tudhat magáénak a nyár végéhez képest.

Jelentékeny táborvesztés, Budapesten brutálisan

Az önkormányzati választások tehát nem hagyták érintetlenül a pártpreferenciákat, a Fidesz tábora számszerűsítve 2,8 millió főről 2,5-2,6 millióra csökkent. A csökkenés korántsem egyenletes, vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az átlagos aránynak több mint kétszeresét veszítette el a Fidesz. A harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályokban 9, 11, illetve 10 százalékponttal lett kevesebb a támogató, az érettségizetteknél 8, a diplomásoknál 9 százalékponttal.

Látványos a visszaesés a fővárosban is, itt 15 százalékponttal csökkent a Fidesz tábora.

Érdekes fejlemény, hogy szeptember óta a falvakban is sok szavazó pártolt el a kormánypárttól, 8 százalékponttal kisebb lett a támogatók aránya. A Fidesztől távozók egyébként nem találhatók meg más párt hívei között, bizonytalanná váltak.

A szegény vidék pártja

Van néhány társadalmi csoport – a 30 év alattiaké, a szakmunkásoké –, ahol nem változott a Fidesz-tábor mérete, vagy – mint a 60 év felettieknél, az alapfokú végzettségűeknél, a vidéki városokban élőknél –, amelyekben valamelyest, 2-4 százalékponttal még nőtt is.

A Fidesz-tábor egyenletes társadalmi beágyazottsága most kevésbé érzékelhető. Amíg korábban például az egyes iskolázottsági csoportokban hasonló arányban találtak Fidesz-szavazókat, ezúttal az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében 36-37 százalék, az érettségizettek és diplomások körében 26-27 százalék az arányuk.

A Závecz adatai megerősítik az eddig is ismert tényt, hogy a Fidesz mára tipikusan a 60 éven felüli, alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű vidéki városi és falusi népesség pártja.

Ebben a körben még erősödött is, a jobb szociológiai mutatójú rétegekben pedig gyengült.

A fiataloknál zárulhat az olló

Ugyanakkor a Fidesz minden rétegben magasan vezet, legkisebb előnye a 30 év alattiak körében van, ott 25 százalékuk van, a Momentumnak pedig 14 százaléka.

Az ellenzéki párt főleg itt, a fiatal választók csoportjában erősített, 7 százalékponttal több támogatója lett. A többi társadalmi rétegben is erősödött valamelyest a Momentum, általában 1-3 százalékpontot, az érettségizetteknél 4-et. Iskolázottság szerint egyébként viszonylag kiegyensúlyozott a Momentum tábora a kutatóintézet szerint: az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 6, az érettségizettek 9, a diplomások 7 százaléka támogatja őket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK