Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.
Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.
Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.
FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.
Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.
Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.
Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.
Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.
Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások
nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,
az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.
Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan
átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.
Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.
A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.
A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.
Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.
A legújabb negatív rekord 333,45 forint az euróval szemben. A dollár is 18 éves mélypontra esett szerda délután. A nemzetközi hatások mellett a hazai gazdaságpolitikai irányításért folyó kíméletlen verseny is szerepet kaphat.
Csak kapkodja fejét az országlakos: a forint egyre gyorsuló időközönként töri át az újabb korlátokat. Szerda késő délután az
eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,
amiközben a dollár is 302,8-cal 18 éves rekordra ért a forinttal szemben. Az euróárfolyamban az előző mélypont hétfőn volt 331,92-n, múlt csütörtökön 331,85-öt jegyeztek fel. Előtte több, mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus elején lépte át a 330-as határt.
Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak
A 2018-as vesszőfutásban a forint azt sínylette meg, hogy a befektetői közösség kétségét fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikájával szemben. Idén az elmúlt hetekben azonban egyértelműen a világot izgalomban tartó bizonytalanságok mozgatták az árfolyamot: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az egyre kilátástalanabb Brexit-kínlódás, a német gazdaság lassulása miatti félelmek rángatták a forintot (is).
Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása
Most azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika csúcsain két napja kitört belháború is közrejátszik a forint gyorsuló értékvesztésében. Ahogyan arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök meglehetősen – Donald Trump elnökségét leszámítva a jobb kormányzásokban – szokatlan módon tört ki Varga Mihály pénzügyminiszter ellen. Durva stílusa pedig egészen egyedülálló.
A vita egyik pontja éppen az, hogy
Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak
a gazdaság számára. A pénzpiacnak annyi „ment át a rivaldán”, hogy Matolcsy – amellett, hogy személyesen érezte magát megtámadva az árfolyam miatt – nyilvánosan is bejelentkezett a magyar gazdaságpolitika tényleges irányítói szerepéért.
Az események sorában cseppet se meglepő, hogy határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták. A testületet Varju László (DK) elnök a forint gyengélkedése miatt hívta össze, hogy választ kapjanak az illetékesektől, mit kívánnak tenni az árfolyam megszilárdítása érdekében, továbbá hogyan alakul a költségvetés, amit 311-es kurzusra alapoztak. Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök levélben üzent: azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás „egyáltalán nem számít drámai változásnak”. Ezért úgymond álságos a forint árfolyama és az ország költségvetése iránti aggodalom.
Varju László szerint a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna nézeteltérésüket, de nem éltek az alkalommal.
Jelenleg senki se tudja megmondani, hol lehet ütésállóbb korlát a forint árfolyama előtt. Nem zárható ki a 340-es kurzus se rövid időn belül. Most estére mindenesetre 332,3-ig „erősödött” a forint.
A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról augusztusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az augusztus 27-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.
A közlemény szerint a beérkezett adatokat, illetve az inflációs és makrogazdasági kilátásokat övező kockázatokat figyelembe véve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése, valamint az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok, illetve a hazai és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok augusztusban nem indokolják a monetáris kondíciók megváltoztatását.
A tartósabb inflációs tendenciáknál a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második fél évben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
A monetáris politikában továbbra is óvatos megközelítés indokolt. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni. A tanács megítélése szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.
Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult. Júliusban az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. Mivel az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyan alakulnak, a kilátások megítélésében változatlanul kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tartós tendenciákat megragadó mutatókra – erősítették meg a tanácstagok.
A testület továbbra is arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad.
A júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból indulása óta több mint 1650 milliárd forintnyit jegyeztek. A tanács tagjai kiemelték, hogy a következő hónapokban fontos tényező lesz a MÁP Plusz program megtakarításokra gyakorolt tartós hatásainak értékelése, ugyanis az inflációs folyamatokra is hatással lehet. Az anticiklikussá váló fiskális politika a gazdasági növekedést és az inflációs kilátásokat is befolyásolja, melynek nyomon követése szintén kiemelten fontos – mutat rá a testület.
Kitérnek arra is, hogy az előző kamatdöntés óta romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat. A globálisan meghatározó jegybankok a világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében az elmúlt időszakban az egyre lazább irányultság felé mozdultak el. Ezzel kapcsolatban a döntéshozók egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szoros figyelemmel kell követni a romló, különösen az európai konjunktúra lehetséges dezinflációs hatásait, valamint a külső monetáris politikai környezet megváltozását.
A közlemény felidézi, hogy a testület a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátások felfutására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor.
A program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.
A közlemény felidézi továbbá, hogy a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg. Hozzáteszik, az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően, az elmúlt időszakban, az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében emelkedett a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya.
Autóban ülve, s a híreket hallgatva arról értesít a hírolvasó, hogy a kiváló Matolcsy nekiesett Varga Mihálynak, s a pénzügyminisztert egy Talmudból vett idézettel küldte a padlóra.
Tehát nem éltem hiába! Én itt orrba-szájba idézem a héber Bibliát, a Tanachot, idézem a Talmudot, idézem az Újszövetséget, volt már Korán is néhányszor, s most megérhettem azt, hogy két fideszes főkáder a Talmudból vett citátummal veri szét egymás képét! Hálát adok, hiszen „te, Örökkévaló, pajzs vagy körülöttem…,hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről.” (Zsoltár 3,4-5).
Aztán idehaza látom ám, hogy mit is írt Matolcsy. Hát ezt írta: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle.” /Talmud, Ószövetség/
Na, Gyurka, ennél még a babaseggen lévő piros folt is jobban állt magának.
Mert legelőször is: mi a búbánat az, hogy „Talmud, Ószövetség”? Ez milyen forrásmegjelölés, Gyurka? Ezzel az erővel írhatta volna azt is, hogy – teszem azt – Antigoné, római irodalom. Vagy azt, hogy Petőfi, futurizmus. Vagy Puskin: Anyegin, Závada: Egy piaci nap. Vagy bármit írhatott volna,
mert akármit is ír, az úgy hülyeség, ahogy írja vagy mondja,
pont annyira, mint ez a „Talmud, Ószövetség”.
Aztán menjünk tovább! Az ember persze nem tudja a Talmudot (mi több, a „Talmudot, Ószövetséget”) fejből, de azt tudja, hogy ilyen mondás sem a Talmudban, sem az Ószövetségben (amúgy tanulja meg, Gyurka, hogy Tanach, vagy azt, hogy Héber Biblia – ez utóbbi könnyebben fog menni, ha már a Talmudot emlegeti, tehát ismételgesse csak párszor: Héber Biblia), szóval sem egyikben, sem másikban ilyen mondás nem található.
Milyen bánatos internetes, harmatos tavaszi mező-illatos, rózsaszín szívekkel keretezett, virágfonatos ornamentikával ékített bölcs mondások felületén lelte ezt a lelkünkbe markoló bölcsességet, Gyurka? Milyen parafrázisoktól hemzsegő Elektrába burkolózó hamletes küllemű, úrhatnám polgárosan hülye, Godot-ra váró, s kopasz énekesnőnek álcázott, öreg hölgyként a vágy villamosán megérkező, a babaszobában kurázsi mamásan Ványa bácsiskodó csirkefejes aggyal imposztorkodó hülyeséget olvasott össze, Gyurka, amit most végtelen negatív bölcsességében, mindannyiunk épülésére visszaböfizett?
Mert megismételném: ilyen, az Örökkévalótól eredeztethető mondás még akkor sincs sem a Tanachban (Ószövetség), sem a Talmudban, ha azt maga a közpénzjelleget rendre elveszejtő, amúgy ráérő idejében önmagát a Magyar Nemzeti Bank elnökének magamutogató figura azt állítja.
Szóval: nincs!
Van viszont máshol. Tudniillik Mohandász Karamcsand Gandhinál.
Vagyis, hogy értse, Gyurka, a forrásmegjelölést: Talmud, Ószövetség, Mohandász Karamcsand Gandhi. Angolul ez így hangzik: „Keep your thoughts positive because your thoughts become your words. Keep your words positive because your words become your behavior. Keep your behavior positive because your behavior becomes your habits. Keep your habits positive because your habits become your values. Keep your values positive because your values become your destiny.”
Nézzen tükörbe, Gyurka, tekintsen a tükörből visszapillantó arcába (ha az ember a világra értelmetlenül néz, a világ is értelmetlenül néz vissza), s maradjon meg szépen a babaseggeknél.
Viszont, hogy ne maradjunk Talmud nélkül ezen az esős-fázós őszi estén, idézek én magának, Gyurka, négy bölcs mondást is, mind a négyet a Pirké ávotból, testre szabottat, hátha tud velük valamit kezdeni.
„Legyetek óvatosak a hatalmon lévőkkel, mivel csak saját érdekükben barátkoznak, amikor ez hasznukra van, de nem állnak ki az ember mellett, ha rájuk van utalva.”
„Nincs módunkban se felfogni, sem megmagyarázni a rossz emberek jólétét, sem az igazak szenvedéseit.”
„Kenyeret sóval egyél, vizet mértékkel igyál, a földön aludj, nehéz életet élj, és foglalkozz a Tórával!”
És ha a Tórában Gandhit keresgéled, ne csodálkozz, ha nem találod meg benne. Sem a piros pöttyös babasegget. (Forrás: Talmud, Ószövetség, Gábor György)
Helyenként gúnyos megfogalmazásokkal kétségbe vonta Varga Mihály pénzügyminiszter hozzáértését vagy lojalitását Matolcsy György. A jegybank elnöke, az unortodoxía atyja a hagyományos közgazdasági szemléletet is számon kéri Vargán.
A Fidesz-kormány hézagmentesen záró egyhangjának ismeretében szokatlanul élesen, olykor egyenesen lekezelően gúnyos hangon ment neki Varga Mihály pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Az pedig a nemzetközi táncrendet sérti, hogy a jegybank és a kormány nyíltan bírálja egymást (ezt egyedül Donald Trump engedte meg magának mostanában).
Feladta a leckét Matolcsy Orbán Viktornak
a növekedés.hu. portálon mag közzétett cikkében (az MNB által anyagilag is támogatott oldal rendszeresen ad helyet Matolcsy írásainak).
„Minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak, hogy valahol megtámadnak. Folyamatosan résen kell lenni, küzdeni kell”
– mondta tavaly decemberben szokásos pénteki állami rádiós előadásainak egyikében Orbán. Az ellenzékre gondolt.
Az aranykor: vége vagy sem?
Ha nem is dakota, de „ősi indián” mondással vezette fel „Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik…” című cikkét Matolcsy: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”. Varga azzal hívta ki Matolcsy haragját, hogy a közgazdász vándorgyűlésen a hét végén arra figyelmeztetett: véget ér a világgazdaság hét éve tartó felívelése.
Matolcsy szerint azonban az aranykor „még csak most kezdődik”. Ezért úgy gondolja,
„miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”
Szerinte tehát Varga nem a kormány és a nemzet érdekei szerint cselekszik.
„Bár ne tette volna” a miniszter, hogy három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet – fogalmaz Matolcsy. Az „aranykor nem hogy nem ért véget, hanem még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez”.
Ortoxia-unortodoxia összecsapása
Mégpedig azért – válaszol a maga feltette kérdésre -, mert képesek vagyunk folytatni a már hét éve tartó felzárkózást, amikor az átlagosan 3,5 százalékos gazdasági növekedés révén évente átlag 2 százalékkal közeledtünk az uniós átlaghoz. Majd megismétli állandó állítását, hogy az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelése (2010-2012 között) után dinamikusan közeledünk (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt.
Ezt a tételt általános kétség övezi közgazdász körökben. Mondván ez az EU-támogatások ideözönlő forint ezermilliárdjainak köszönhető első sorban. Amelyek csökkenésével, netán elapadásával a növekedés is leállhat. Az unortodox gazdaságpolitika kiötlője, Matolcsy szerint azonban
rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt.
Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat – sorolja.
Következő odaszúrásában azonban épphogy a hagyományos közgazdasági gondolkodást kéri számon a pénzügyminiszteren, aki szerint a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj-árrobbanásánál: a tényeket ismerjük.
Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?
– szól Matolcsy.
Saját pályáján érzi megütve magát
Ezután rátér az ő terrénumát mélyen érintő árfolyamra. Arra, hogy Varga Mihály megkockáztatta: stabil árfolyamra lenne szükség. Bővebb indoklást nem fejtett ki, például azt, hogy az árfolyamromlással az államadósság forintban elszámolva akkor is növekszik, ha a felvett euró-, vagy dollárhitelek összege nem változik. Abban pedig végképp fegyelmezett maradt a miniszter, hogy a forint leértékelődése érdeke az MNB-nek az alapítványaiba elhelyezett nyereség miatt.
Itt aztán élesedik Matolcsy hangja: Varga állítása az előzőkön is túltesz, „ez már valami más”.
A tónus egyenesen gúnyosba fordul,
amikor azt írja, hogy „miniszterünk” szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – folytatódik a vádbeszéd.
Szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz – írja Matolcsy. Majd színpadias fordulattal felszólít (kit?): kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében?
Kihívás Orbánnak
A felszólítás alighanem Orbánnak szól. Matolcsy, amióta 2013-ban a gazdasági miniszterséget felcserélte az MNB-elnökivel, lényegében folyamatosan igényt tart a gazdaságpolitika irányítására. Az elmúlt időben az MNB különböző átfogó elemzései – amelyek mind túllépnek az intézmény jogkörén – lényegében számon kérik a kormányon a jövő számára nélkülözhetetlen humánbefektetéseit. Matolcsy erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen is az egészségügy kapcsán.
Egyre kisebb hozamot lehet elérni a kiadási célra vásárolt lakásokból, a folyamatos drágulást nem követi a bérlet díja. A szuperállampapír már egyértelmű versenytárssá lépett elő. Elkezdődhetett az üzleti célra vett lakások értékesítése.
Néhány nappal ezelőtt hívtuk fel a figyelmet egy érdekes jelre, amely akár tendenciává terebélyesedhet. Az egyik ingatlanos cég szakértője fogalmazta meg – miközben a fővárosban elszabadult ingatlanárak kapcsán az agglomeráció felértékelődéséről szólt -, hogy a nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, amiben érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek.
Színre lépett a szuperpapír
A Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője, Balla Frigyes szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Pluszhoz: érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról. A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy
ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.
Már akkor megjegyeztük, hogy ez az átáramlás minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanok vevőit érinti. Most megnéztük, valóban gyakorolhat-e elszívó hatást a nem saját lakhatási célra vett ingatlanok elől a rendkívül attraktív MÁP Plusz. (Erről bővebben írtunk itt, a lényege: 5 év alatt évenként csaknem 5 százalék, összességében 27 százalékot meghaladó hozam, kamatadó-mentesen, ráadásul menet közben szinte költség nélküli kiszállást lehetővé téve.)
Minden harmadik új lakás üzleti célú, idén tetőzhet a piac
Az ingatlanos cég megfigyelését támasztja alá az OTP Bank Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1. elemzése is, amely nem sokkal a MÁP Plusz június eleji megjelenése után készült. Ebben arról írnak, hogy a most már szinte csak a kormányzati kedvezményekkel, támogatásokkal (csok, falusi csok, fiatal házasok gyerekvállalásának támogatása) fenntartott kereslet-növekedés közepette megszerzett lakások országosan nagyjából egyharmadát, Budapesten és a Balatonnál viszont ennél is nagyobb részét befektetési céllal vásárolják. (Ez természetesen hozzájárult a gigantikus dráguláshoz.)
Az OTP szakértői az elmúlt bő három év látványos újlakás-piaci boomjában
erre az évre várják a legnagyobb átadási hullámot,
Budapesten például 14 ezer társasházi lakás építése fejeződhet be 2019-ben. Kiadhatóságuk és várható érték-növekedésük miatt az új lakások kedvelt célpontjai a befektetési céllal vásárlóknak. Saját tapasztalatukból is rögzítik azt a tényt, hogy sok fejlesztésben a vevők többsége ebből a körből kerül ki. Vagyis a frekventált területeken,
ahol idén tömeges átadások várhatók, az újonnan piacra kerülő bérleti kínálat lenyomhatja a bérleti díjakat.
Az új lakások megállíthatatlan drágulásával együtt mindez tovább csökkenti a bérleti hozamokat.
A drágulás maradhat
Márpedig az előrejelzés szerint
az új lakások drágulása nem áll le,
mert tavaly novemberben ugyan kitolták a kedvezményes, 5 százalékos áfa alkalmazását, de visszamenőleg, a hónap elején már kiadott építési engedélyekre. Ezek pedig lassan befejeződnek, a 2019 után eladott lakásoknál már a magas kulcs fog visszaállni. Ez pedig kínálat-csökkenéshez vezet, ami további áremelkedést válthat ki – írja az OTP elemzése. Ha szűkülő kínálatnál is, de az új lakások esetében tehát folyamatos drágulásra lehet még számítani, ami a használt-piacra is hatással lehet.
Ezek után nézzük, hogy milyen bérleti hozamot lehet ma elérni a lakáspiacon. (Vagyis az eredeti vételárnak és összes költségnek – beleértve a 15 százalékos szja-t is – hány százalékát lehet kapni évente; ebből számolható ki a befektetés megtérülési ideje.) A számításhoz 50 négyzetméteres lakást vettek alapul, és folyamatos, hosszú távú kiadást, nem pedig lakáshotelt.
Szétnyílt az ár/bérleti díj-olló
Az átlagos nettó éves bérleti hozam (lakás, %) mutatja az ábra.
Forrás: OTP Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1.
Az OTP az ingatlanpiaci forgalmi adatokból azt a következtetést vonta le az elmúlt éveket összevetve, hogy a bérleti hozam az elmúlt öt év alatt mindenhol csökkent. Ennek oka, hogy míg
a bérleti díjak a vizsgált településeken/budapesti kerületekben átlagosan 50 százalékkal nőttek
(a legkevésbé, 30 százalék alatt a II. kerületben és Győrben, míg a legjobban, 70 százalék felett a VII. és VIII. kerületben, valamint Pécsen és Szegeden),
a lakások ennél jóval nagyobb ütemben, 115 százalékkal drágultak
(legkevésbé, 75 százalékkal Pécsen, legjobban, 173 százalékkal a VII. kerületben).
Öt év alatt hozamban a legnagyobb, 5,3 százalékpont csökkenést a VI. kerület könyvelhette el, ahol 32 százalék bérleti díj növekedés áll szemben 144 százalékos lakásdrágulással. A pécsi átlaghozam viszont csak hajszállal esett vissza, köszönhetően a drágulás ütemével lépést tartó bérleti díjaknak. Ennek megfelelően a baranyai megyeszékhely 8,3 százalékos hozamszintje áll a lista élén, míg a fővárosi kerületek nagy részében 5–6,5 százalék közötti értékek adódnak. A legkisebb, 4,9 százalék a hozam az országosan legdrágább V. kerületben.
Mivel rövid távon még mindenképpen áremelkedés várható, ezek a hozamszintek minden bizonnyal tovább csökkennek, ami sok befektetőt eltántoríthat a vételtől.
Küszöbértéken a megtérülés, a bérlet viszont így is az egekben
Az OTP által kiszámolt hozamok közelítenek, sőt, a legtöbb helyen elérik azt a küszöbértéket, amit nemzetközileg a még elfogadható hányadnak tartanak: 5-6 százalék éves bérleti díj az ingatlannal kapcsolatos kiadások arányában. Vagyis míg pár éve tényleg jó buli volt vállalni az egyre dráguló lakásokat megvenni, mert az elérhető hozam igen magas volt, addig ma már ez egyre kevésbé áll így, vagyis sokkal lassabban hozza vissza a vételárat.
És kérdés, hogyan alakul a közeljövő. A vételárak és a bérleti díjak elszakadása egyértelműen annak tudható be, hogy lassan egyszerűen
elfogy az így is elszálló díjakat megfizetni képes bérlő
(akik egy része már amúgy is vállalta a rosszabb helyre, külső kerületbe vagy/és kisebb lakásba költözést a kisebb díj érdekében).
Inkább papírt venni és hátradőlni a fotelben?
Vagyis megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a MÁP Plusz kínálta – kockázatmentes, bárminemű közreműködést, erőfeszítést (befektetés figyelemmel kísérése) nélkülöző – lehetőség
ekkora hozammal egyértelműen versenyképes a lakáskiadással.
Természetesen aki hosszú távra, mondjuk tíz évre tervez, annak el kell gondolkodnia, mert arra semmi garancia sincs, hogy lesz újabb öt éves ciklusa a MÁP Plusznak. S hasonlóan fejtörést okoz annak is ez a helyzet, aki a közelmúltban vett üzleti célra lakást hitelből, amit a bérletből kell kitermelni.
Mindenesetre utalnak jelek arra, hogy egyre többen ugranak ki kiadásra vett ingatlanjukból, a piacon vannak erről információk. A június óta jegyezhető kötvény híre nyilván fokozatosan terjed, a havi jegyzések tendenciája csökkenő, de már így is nagyjából 1800 milliárd. A következő hónapok mutatják meg, hogy valóban lesz-e számottevő átterelődés az ingatlanpiacról erre a kényelmes pénzfialtatásra.
Azok nyertek, akik a panelre tettek
Az legfeljebb érdekesség, de az üzleti megfontolású lakásvásárlás megtérülése szempontjából koránt se mellékes, hogyan alakultak a bérleti díjak épülettípusok szerint. Sokakat meglepett pár éve a panelek váratlan népszerűvé válása. Az OTP adatai szerint egyértelmű, hogy a panelek bérleti díja öt év alatt jóval a téglalakások szintje felett, átlagosan kétszeresére nőtt, míg a panel- és téglalakások drágulásában csak minimális különbség van a panelek javára. Mára a kétféle ingatlantípus aktuális hozamszintjében nincsen jelentős különbség, ugyanakkor egyértelmű, hogy öt évvel ezelőttre visszatekintve a legjobb befektetést azok csinálták, akik panellakást vettek kiadási céllal.
Csaknem hat és fél százalékkal nőtt a bolti forgalom júliusban. Iparcikkből tíz százalékkal, élelmiszerből 4,5-tel bővült a kereslet. A hét havi növekmény 5,8 százalék volt. A lakosság egyelőre nem látja a gazdaság tempójának lassulását.
Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, (a valóságot inkább tükröző) naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét a júniusi 5,2 százalékos növekedést követően – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az infláció is tolja a forgalmat
Az élénkülést leginkább az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 4,5 százalékos növekedése okozta az előző havi 2,1 százalékos emelkedés után. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy
éppen ebben a termékkörben az átlagot jócskán meghaladó áremelkedés volt,
a több árunál két számjegyű drágulás nem feltétlenül takar több vásárlást, sőt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés tempója 5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 9 százalékkal nőttek a változatlan áron számolt eladások a júniusi 8,8 százalék után. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 10,8 százalékkal, a bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben az előző két hónapban tapasztalt visszaesés után 6,6 százalékkal nőtt a forgalom.
Átlag alatt a gyógyszerek, száguld a netes vásárlás
Az átlagosnál alacsonyabb, 4,3 százalékos volt a gyógyszerek, a gyógyászati termékek és az illatszerek forgalmának növekedése és 3,9 százalékos bővülés volt a használtcikk üzletek eladásaiban. Még alacsonyabb, 3 százalék volt az értékesített mennyiség emelkedése a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekben, és a tavaly júliusi szinten stagnált a forgalom a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,7 százalékkal részesedő
csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene az előző hónapokhoz hasonlóan 38,7 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés a júniusi 7,4 százalékos növekedés után.
Rekord havi forgalom
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes
kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt,
ami a legmagasabb havi összeg ebben az évben, és az ünnepi költekezést is magába foglaló tavaly decemberi érték után a második legnagyobb érték.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában teljesült.
Az év első hét hónapjában 5,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés tavaly január-júliushoz mérve.
Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedésének közelgő lassulását még egyáltalán nem érzékeli a lakosság. A még kitartó béremelkedések tolják a belső fogyasztást, ami egyre erőteljesebben (egy darabig) a gazdaság egyik hajtóereje. A fogyasztást növelik a bankokból kiáramló hitelek is, bár ezek egy része valószínűleg a ma legjobb megtakarításba megy.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
