Kaltenbach Jenő: A dolgok állásárul

0
301

Idegbajos ez az ország. Nem feszegetem, hogy ebben kit terhel a fő felelősség, erről úgyis mindenki tudni véli az abszolút igazságot, mint ahogy úgy tűnik szinte mindenről. Ez a mindent tudók országa, kivéve egyet, higgadtan megbeszélni a mindent, mert azt aztán nagyon nem tudnak.

Mindez arról jutott eszembe, most aktuálisan, hogy valaki az őcsényi sajnálatos események (itt így szokták leírni a disznóságokat) kapcsán azt találta írni a fészen, hogy no lám, a teljes ellenzék hallgat. Ezt, az igazságnak megfelelően korrigáltam, ugyanis a PM nemcsak reagált, hanem Karácsony Gergely feljelentét is tett, majd hozzáfűztem egy “végzetes” mondatot. “egyébként az ellenzékbashing nem segít még ha soxor indokolt is.” Egyrészt, ugye a bejegyzés nem stimmelt, másrészt, szerény tapasztalatom szerint, bár (mint írtam) az ellenzék soxor ad okot bírálatra, mégis valós és potenciális értelmiségi holdudvara, szellemi autonómiájára hivatkozva, mintha aránytalanul sok időt és energiát fecsérelne erre, így nem marad elég a valóban minden kritikán aluli hatalom jogos kritikájára.

Lehet persze a dolgokat másképp látni, de ez nem ok a neurotikus reakcióra, amelyet egy azonos oldalon állónak tűnő kommentelőből sikerült kiváltanom, akinek a fejében meg sem fordult, hogy ezzel éppen a fenti bejegyzésemet igazolja.

Ha a, nevezzük így, progresszív, egy ennél sokkal jobb Magyarországban érdekelt értelmiségnek, saját jól felfogott érekében sem sikerül lehiggadnia, a hibákat nem elfedve, de a hasonlóan gondolkodókkal összefogva legalább megkísérelni ennek a szerencsétlen országnak a szekerét együtt, azonos irányba lökni, ha a saját “autonómiáját” mindenek fölöttinek tartja, akkor ugyan mit várunk a jövőtől? Kitől várjuk a “megváltást”?

Forrás: Kaltenbach Jenő, Facebook.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .