Itt az Európai Bizottság jelentése Magyarországról

0
228

Az éves jelentés pozitív és negatív dolgokat is tartalmaz Magyarországról. A korrupciót például továbbra is komoly gondnak tartják.

Orbán és Jean-Claude Juncker, az EB elnöke egy korábbi találkozón.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével. Ezek a jelentések az EB közleménye szerint a tagállamokkal folytatott intenzív technikai és politikai párbeszéden alapulnak, és mintegy 500 bizottsági tisztviselő közreműködésével készültek el.

Azt írják: a magyar minisztériumok idén is aktívan és konstruktívan járultak hozzá az országjelentés elkészültéhez. Éppen ezért

nem értik azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek megkérdőjelezik a pártatlanságát.

A magyar kormány ugyanis arról beszél, hogy „újabb kampányjelentés” készült, és „Brüsszel” be akar avatkozni a választásokba. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például azt mondta: a jelentés célja, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, hogy megbuktassa a kormányt, hogy egy “Brüsszelnek is elfogadható bevándorláspárti” kabinet alakuljon, amely lebontaná a kerítést.

A jelentésben egyébként

sem a kerítésről, sem a menekültekről nem írnak.

A jelentés azt írja Magyarországról, hogy a stabil gazdasági fellendülés alkalmat kínál a következő évtized fenntartható növekedésének megalapozására. Átmeneti lassulás után a magyar gazdaság erősen növekedett 2017-ben, a foglalkoztatottság rekordmagasságokban jár, a banki hitelezés nőtt. A jelentés szerint a költségvetési politika lazítást mutat, és bár egyelőre visszafogott mértékben, de

a kiegyensúlyozott növekedést veszélyeztető kockázatok merülhetnek fel.

Azt is írják: a gazdaság a potenciálja fölött teljesít.

A jelentés különböző, Magyarország előtt álló strukturális kihívásokat is elemez. Megemlíti, hogy több intézkedés történt az adórendszer javítása érdekében, de néhány probléma továbbra is megmaradt. A magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére uniós összehasonlításban

még mindig magasak a munkát terhelő adók,

különösen egyes alacsony keresetű csoportok számára. Az adórendszer pedig továbbra is bonyolult.

A jelentés szerint javítani kellene a magyar gazdaság termelékenységét, különös tekintettel a régiós összehasonlításra, a szektorok közötti különbségekre, az innováció és a digitalizáció szükségességére. Emellett az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken.

A jelentés szerint kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén, de

csak korlátozottan sikerült erősíteni a korrupcióellenes intézkedéseket.

A korrupciót így továbbra is nagyon komoly problémának tartják.

Azt is írják, hogy

az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését,

különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.

A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladat a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítása annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek, áll a jelentésben, amely szerint összességében a szegénységgel kapcsolatos mutatók javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.

Megemlítik, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el, de azt is, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..