Kezdőlap Címkék Jelentés

Címke: jelentés

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa foglalkozik majd a magyar tranzitzónák rejtegetésével

Bekerül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készülő jövő évi jelentésbe, hogy nem engedték be a szakértőiket a röszkei és tompai tranzitzónákba – közölte az egyik szakértő, Sètondji Roland Adjovi a Független Hírügynökséggel. 

Mint arról már beszámoltunk, a magyar hatóságok megakadályozták a tranzitzónák megtekintését, amit pedig a világszervezet szakértői előre leegyeztettek. Azt akarták ellenőrizni, hogy mennyire megalapozott a rengeteg panasz, amit kaptak az ottani állapotokról.

Mint azt Sètondji Roland Adjovi most kérdésünkre megerősítette, nem engedték be őket, ezért felfüggesztették a magyarországi látogatást. Erről részletes beszámolót készítenek, amit jövő évi éves jelentésükben, szeptemberében terjesztenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.

A labda a magyar kormány térfelén pattog, ezek után neki kell újra meghívni és beengedni a szakértőket, ha hajlandó akadálytalan bejutást engedélyezni a szabadságot korlátozó valamennyi helyszínre.

A szakértőkből álló munkabizottság már a jövő héti ülésén megvitatja a helyzetet és dönt a további teendőkről.

Kérdésünkre Sètondji Roland Adjovi hangsúlyozta, hogy ők nem fejthetnek ki semmilyen véleményt a kormány politikájáról. Az a munkájuk, hogy megfigyeljék a gyakorlatot és jogi észrevételeket terjesszenek a kormány és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé arról, hogy ez a gyakorlat összhangban van-e a nemzetközi joggal.

Ezt szokták csinálni az egyes országokban tett látogatások után készített jelentésekben, de mivel a mostani látogatásukat felfüggesztették, erről nem lesz jelentés. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelentéseket készítenek azokról az egyedi esetekről is, amelyekre felhívják a figyelmüket és ezeket közzé is teszik a weboldalukon.

A nap kérdése – A Sargentini-jelentés

0

Ma az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a magyarországi jogállapotokat kritizáló Sargentini-jelentést.

Ön szerint Orbán Viktor megfogadja a jelentésben foglaltakat?

Sargentini-jelentés: ami a kormány médiájából kimaradt

A Századvég felmérése szerint a megkérdezett lakosok többsége elutasítja a Sargentini-jelentést. A közvélemény-kutató által elvégzett kutatás résztvevőinek többsége a jelentés egyik lényegi pontjával sem értett egyet. 

A legnagyobb elutasítottsága annak a javaslatnak van, amely szerint Brüsszel uniós hatáskörbe helyezné annak megállapítását, hogy a tagállamokba érkező migránsok menekültek vagy gazdasági bevándorlók-e. Ezzel a válaszadók 79 százaléka nem értett egyet.

A magyar lakosság 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió megakadályozza, hogy Magyarország büntetőjogi eszközökkel lépjen fel a migrációt segítőkkel szemben, s a válaszadók ugyanekkora arányban állnak ki a kötelező betelepítési kvóta ellen.

A többség – 56 százalék – nem ért egyet az illegális bevándorlók harmadik, biztonságos országba történő visszaküldésére vonatkozó kritikákkal, 55 százalék pedig azzal sem ért egyet azzal a bírálattal, amely szerint minden Magyarországra belépni kívánó bevándorlónak a tranzitzónában kell tartózkodnia az eljárása befejezéséig.

Ezt a közleményt küldte el a kormányhoz közeli Századvég a kormányhoz ugyancsak közeli MTI-nek,

a távirati iroda „hírét” aztán átvették a kormányhoz közeli médiumok. Ilyenek, mint tudjuk, nem csak számosan vannak, de ezek jutnak el az ország lakosságának döntő többségéhez.

Mindennek fényében kérdés, hogy a magyar emberek tudják-e, hogy Judith Sargentini Európai Parlamenti képviselő jelentése valójában miről is szól.

A holland képviselő által összeállított

68 oldalas dokumentum 12 témakör mentén tárgyalja a képviselő asszonynak a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos észrevételeit,

s e 12 pont közül mindössze egyetlen egy foglalkozik a bevándorlás és a migráció kérdésével.

A Sargentini-jelentés ugyanis nem erről, hanem a magyarországi jogállamiság helyzetéről szól. A sajtó szabadságáról, az ítélkezés függetlenségéről, a korrupcióról, a civil szervezetekkel történő bánásmódról. Vallásról és vallásszabadságról, a választási rendszer furcsaságairól.

Akinek van ideje, kedve és energiája elolvasni a 68 oldalas jelentést, az az Európai Parlament honlapján, vagy akár itt is megteheti.

Aki megelégszik egy összefoglaló, a 12 pontot tartalmazó felsorolással, az alábbiakban vázlatosan elolvashatja, hogy a Judith Sargentini által összeállított és az Európai Parlament számára elfogadásra ajánlott határozat-tervezetben foglalt aggályok mely kérdésekre vonatkoznak.

Judith Sargentini 12 pontja

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

Itt az Európai Bizottság jelentése Magyarországról

0

Az éves jelentés pozitív és negatív dolgokat is tartalmaz Magyarországról. A korrupciót például továbbra is komoly gondnak tartják.

Orbán és Jean-Claude Juncker, az EB elnöke egy korábbi találkozón.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével. Ezek a jelentések az EB közleménye szerint a tagállamokkal folytatott intenzív technikai és politikai párbeszéden alapulnak, és mintegy 500 bizottsági tisztviselő közreműködésével készültek el.

Azt írják: a magyar minisztériumok idén is aktívan és konstruktívan járultak hozzá az országjelentés elkészültéhez. Éppen ezért

nem értik azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek megkérdőjelezik a pártatlanságát.

A magyar kormány ugyanis arról beszél, hogy „újabb kampányjelentés” készült, és „Brüsszel” be akar avatkozni a választásokba. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például azt mondta: a jelentés célja, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, hogy megbuktassa a kormányt, hogy egy “Brüsszelnek is elfogadható bevándorláspárti” kabinet alakuljon, amely lebontaná a kerítést.

A jelentésben egyébként

sem a kerítésről, sem a menekültekről nem írnak.

A jelentés azt írja Magyarországról, hogy a stabil gazdasági fellendülés alkalmat kínál a következő évtized fenntartható növekedésének megalapozására. Átmeneti lassulás után a magyar gazdaság erősen növekedett 2017-ben, a foglalkoztatottság rekordmagasságokban jár, a banki hitelezés nőtt. A jelentés szerint a költségvetési politika lazítást mutat, és bár egyelőre visszafogott mértékben, de

a kiegyensúlyozott növekedést veszélyeztető kockázatok merülhetnek fel.

Azt is írják: a gazdaság a potenciálja fölött teljesít.

A jelentés különböző, Magyarország előtt álló strukturális kihívásokat is elemez. Megemlíti, hogy több intézkedés történt az adórendszer javítása érdekében, de néhány probléma továbbra is megmaradt. A magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére uniós összehasonlításban

még mindig magasak a munkát terhelő adók,

különösen egyes alacsony keresetű csoportok számára. Az adórendszer pedig továbbra is bonyolult.

A jelentés szerint javítani kellene a magyar gazdaság termelékenységét, különös tekintettel a régiós összehasonlításra, a szektorok közötti különbségekre, az innováció és a digitalizáció szükségességére. Emellett az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken.

A jelentés szerint kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén, de

csak korlátozottan sikerült erősíteni a korrupcióellenes intézkedéseket.

A korrupciót így továbbra is nagyon komoly problémának tartják.

Azt is írják, hogy

az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését,

különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.

A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladat a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítása annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek, áll a jelentésben, amely szerint összességében a szegénységgel kapcsolatos mutatók javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.

Megemlítik, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el, de azt is, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében.

Újabb részletek Tiborcz Istvánról és az Elios-ügyről

0

Amint az várható volt, a 24.hu naponta újabb részletekkel szolgál a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről. Mint ismeretes, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az OLAF nem csupán számos szabálytalanságot, de szervezett csalásra utaló nyomokat is talált az Elios tevékenységében, ezért mintegy 13 milliárd forint visszafizetésére köteleznék a magyar államot.

A kormány reagálása az ilyenkor szokásos ügymenetben zajlott. Először próbáltak nem tudomást venni a történtekről, majd igyekeztek politikai ügyet kreálni belőle, mondván, az OLAF nem véletlenül a választási kampány kezdetén hozta nyilvánosságra a jelentést.

Jelenleg abban a stádiumban vagyunk, hogy igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, mintha az ügy a Simicska Lajos által tulajdonolt Közgép sara volna. Ez az érvelés azonban sántít, mert bebizonyosodott, hogy a 35 vitatott közbeszerzés közül mindössze három köthető Simicska Lajoshoz és a Közgéphez, a többi visszaélés és bűncselekmény azokból az időkből származik, amikor Tiborcz Istvánnak is tulajdona volt az Eliosban, a miniszterelnök veje ráadásul a cég vezetésében is részt vett.

Az ügyben a legfőbb ügyészség is megszólalt, és azt közölték, hogy

a nyomozás akár több évig is eltarthat.

Különös mellékszála a történetnek, hogy az állami hírügynökség, az MTI amúgy sem túlságosan bőséges híradásaiban személyiségi jogokra hivatkozva nem hajlandó leírni az Elios-üggyel kapcsolatban Tiborcz István nevét. Az LMP megpróbált túljárni az eszükön és egy közleményt úgy megjelentetni, amelyben a miniszterelnök veje T. Istvánként szerepelt, ám az MTI résen volt, felfedezte a turpisságot és visszautasította a közlemény megjelentetését.

Az Orbán Viktor miniszterelnökig elérő üggyel a  Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott.

Orbán jó választási propagandát lát az EP jelentésének bírálatában

0

Ezt mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú Fidesz-es vezető a Politico című brüsszeli lap tudósítójának. Mindezt annak kapcsán írta meg a tudósító, hogy Judith Sargentini, az Európai Parlament jelentéstevője három napot Magyarországon töltött.

A holland képviselőnő, aki a Zöldek pártjához tartozik, nem kívánta nagy dobra verni a látogatást, de nem akarta úgy megírni a jelentést, hogy “ne nézett volna bele az emberek szemébe”. Járt Röszkén a tranzit zónában, ahol olyan migráns fiatalokkal találkozott, akik magányosak voltak és “inkább meg kellett volna ölelni őket és nem szögesdrót mögött tartani”. Judith Sargentini találkozott a CEU vezetőivel és diákjaival. Ezenkívül emberjogi szervezetekkel tárgyalt, valamint a roma kisebbség képviselővel.

Még el sem hagyta Magyarországot, de Szijjártó Péter külügyminiszter megtámadta mondván, hogy

Judith Sargentini a “Soros hálózat embere”.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben arról beszélt, hogy ha Magyarországot akarják támadni a nagyhatalmak, akkor erre az Európai Parlamentet használják fel.

Mi lesz a Sargentini jelentéssel? Márciusra kell ezt letennie az asztalra. Aztán júniusban szavazhat róla az Európai Parlament jogi és belügyi bizottsága. Ezt követően szeptemberben kerülhet az Európai Parlament elé. Az EP dönthet a hetedik cikkely alkalmazásáról. Ez jogi atombombát jelent vagyis a tagállam jogainak a felfüggesztését. Vajmi kevés esélye van a sikerre. A brüsszeli bizottság bevetette ezt a jogi fegyvert Lengyelországgal szemben. Orbán Viktor miniszterelnök rögtön közölte, hogy nem szavazza azt meg! Minthogy egyhangú szavazás szükséges, ezért a hetes cikkely alkalmazása nem látszik valószínűnek sem Magyarország sem pedig Lengyelország esetében.

Mégis komoly presztízsveszteség lenne Orbán Viktornak.

Akinek komoly támogatói is vannak a Néppártban, mely a legerősebb frakció az Európai Parlamentben. Itt van például Horst Seehofer, aki meghívta Orbán Viktort a CSU csúcsra. A bajor miniszterelnök ott kijelentette: Orbán Viktor teljes mértékben betartja a jogállam követelményeit! Számíthat a magyar miniszterelnök az új osztrák kancellár, Sebastian Kurz támogatására is. Ezért Orbán Viktor nem tart különösebben a Sargentini jelentéstől – állapítja meg a Politico. Jó alkalom viszont arra, hogy a magyar kormányfő folytassa propagandáját Brüsszellel szemben, amely szavazatokat hozhat a választásokon, melyeket áprilisban tartanak Magyarországon.

Magyar szavakról a magyar nyelv napján

A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő. Orwell óta tudjuk, hogy a szavak védtelenek, velük mindent meg lehet tenni. Megvédeni: Ellopni. Demokrácia: Diktatúra. Közös: Közöd?

2011. szeptember 26-án az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. Mely törvény többek között kimondta: „…Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki… „

Szegény szavak, nem tehetnek semmiről. Aki a szavakból él, tudja, hogy az a szó szép, amelyik a helyén van. Az, amelyiket jókor és jó helyen használnak.

A szavakat, hiába próbálják egyesek kisajátítani őket, nem lehet elvenni tőlünk. Azok a szavak, amelyeket egyszer már megszereztünk magunknak – szebben szólva: amelyeket már megszelídítettünk – mára már a mieink lettek.

És ezen a tényen semmi sem változtat. Még az sem, ha vannak szavak, amelyeket időnként kiforgatnak eredeti mivoltukból. Olyan emberek használják őket, olyan szövegkörnyezetben, olyan célok érdekében, amelyekre szegény szavak, „akik” semmiről sem tehetnek, feltehetőleg nem igazán büszkék.

A szavak nem tudnak tiltakozni. Nem vonulnak az utcára, még médiát sem gründolnak maguknak, ahol érvényre juttathatnák az érdekeiket. Pedig bizonyára nem ártana, ha a szavaknak is lenne egy érdekvédelmi szervezetük.

Egy szó-szakszervezet, amelynek fő feladata nem az lenne, hogy – egyes emberi szakszervezetek mintájára – politizáljon. Hanem elsősorban az, hogy a szavakkal szembeni méltánytalanságok ellen megvédje a tagjait. Hallassa a hangját, ha úgy érzi, sérelem érte a szavakat, és ne hagyja, hogy kiforgassák a szavakat a javaikból.

Azaz a jelentésükből. Hiszen a szavaknak nincs más vagyonuk: csak az, amit jelentenek. Nekünk, embereknek, csak a szavaink vannak.

Vigyázzunk rájuk, vigyázzunk magunkra!

FRISS HÍREK

A minisztere...

Diplomata ké...

A migránsok ...

Budapest.kom...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!