Ugyanis a kormányzata nem fogja. De Isten óvjon minket is, hasonló okokból: tegnapi írásunkban kitértem arra, hogy Orbán Viktor mintha nem lenne teljesen tisztában a Brexit fogalmával, mibenlétével és következményeivel, ám bátor ember, és nyilatkozik róla, kár, hogy szamárságokat – nos, a nemzetközi helyzet tegnap óta jelentősen fokozódott.
Éspedig két elem változott meg. Egyrészt pár perccel ezelőtt vált hivatalossá: aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról a Brexit után is bennmaradó európai uniós tagországok vezetői Brüsszelben. A jóváhagyás várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.
A két dokumentumot Theresa May brit kormányfőnek is alá kell írnia, aki a tervek szerint hamarosan csatlakozik a huszonhetekhez.
A litván elnök Dalia Grybauskaitė azt mondta a döntés előtt: „Támogatni fogjuk ma a megegyezést, de ez egyik oldalnak sem jelent semmi jót.”
„Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból egy tragikus pillanat. Nincs rajta semmi ünnepelnivaló. De elértük a lehető legjobb egyezséget” – osztotta meg a véleményét reggel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.
Ha most azt hisszük, eldőlt Britannia sorsa, nagyot tévedünk.
Theresa May kormányfőként aláírhatja a ma megszületett dokumentumot, azonban azt még a brit parlamentnek is meg kell szavazni, különben érvénytelen lesz a megállapodás.
De hát mi van ebben az okmányban végső soron, milyen lesz vagy inkább lehet a Brexit?
Alapvetően a legszigorúbb, majdhogynem a „megállapodás nélküli” (no-deal) Brexit-változatról van szó. Tehát Nagy-Britannia kikerül úgy az európai vámunióból, mint a szabad munkaerő-áramlás rendszeréből, nem kér és nem kap európai uniós támogatásokat, nem fizet be semmit az Uniónak, és egyáltalában véve, jogi szempontból olyan külföldi országgá válik a kontinens felől nézve, mint Marokkó vagy Tunézia.
Részletesebben: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat. Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek. A szétválás lebonyolításának része például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.
Vannak szankciók is a megállapodásban, arra az esetre, ha valamelyik fél esetleg nem tartaná be a rárótt kötelezettségeket, de egyébként 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.
Mint láthatjuk, ez nem teljes megállapodás,
mert például az ír-északír vámhatár kérdését, ami alapvető gondot jelentett a megegyezés szempontjából, úgy oldották meg, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Ulster harcedzett fiai (és lányai) sorompót látván maguk és anyaországuk között, azt minimális gondolkodási idő után egyszerűen a levegőbe röpítsék, és megszakítsák a kapcsolataikat Londonnal, a hosszú évek alatt megszokott módon.
Skócia kérdése azonban továbbra is rendezetlen maradt: márpedig Nicola Sturgeon skót miniszterelnök álláspontja kérlelhetetlen és szigorú. Eszerint amennyiben lehetséges, kormánya szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről.
Tehát sok kérdés még nyitott, tulajdonképpen egyelőre csak az Unió részéről született megegyezés. De lássuk azt, ami minket érdekel:
mi lesz az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalókkal?
A kiszivárgott részletek alapján az új bevándorlási rendszerben – amely a kormány szándékai szerint a brit EU-tagság megszűnése után tervezett huszonegy hónapos átmeneti időszak lejártával lépne életbe – megszűnnének a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében, így például az EU-országokból érkező orvosok és más, magas szakképesítésű munkavállalók is állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyt kaphatnának, hozzátartozóikkal együtt.
Ezzel szemben ilyen magyar munkavállaló kevés van, még a magyar diplomások is inkább alacsonyabb presztízsű, kevesebb képzettséget igénylő munkákat végeznek Nagy-Britanniában. Ők a jövőben csak tizenegy hónapra szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez juthatnának, és családtagjaikat sem vihetnék magukkal. Természetesen szó sem lehet arról, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.
Hát, erre mondta azt pénteken Orbán Viktor, hogy a tervezet magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit. Szerinte a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.
Ha ez nem jogsérelem, akkor nem tudom mi az – a Napnál is világosabb, hogy a magyar kormányfő nem olvasott el semmiféle dokumentumot, csak beszélt bele az éterbe, és biztos abban, hogy más sem olvasta az idevágó iratokat.
Téved, mint már annyiszor. Nagyot téved.
De térjünk vissza a munkavállalóinkhoz:
mi lesz a brit gazdasággal?
Azzal, kérem, baj lesz: a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. Adataink szerint a brit vendéglátóipar felszolgálóinak hetvenöt százaléka, szakácsainak huszonöt százaléka, takarító és fenntartó személyzetének harminchét százaléka érkezett az Unióból – más megoldást nem látok, valószínűleg be kell zárni London szállodáinak egy részét, nem sokat, csak úgy a háromnegyedét.
És a vendéglátóipar csak egy példa – az energiaszektor, más okokból ugyan, de szintén össze fog omlani (a brit atomerőművek egy része elavult, alkatrész-utánpótlása uniós támogatáshoz kötött lett volna), így nem lehetetlen, hogy visszatér a híres londoni szmog, hiszen rá lesznek kényszerülve, hogy a jövőben szénnel fűtsenek, gázlámpával világítsanak.
Theresa May, Boris Johnson, Nigel Farage és társaik visszalökték Angliát a viktoriánus korba.
Egy jelentős különbséggel.
Nincs a világnak az a Brexitje, amitől visszakapnák Indiát.
Vagy a többi gyarmatot.
Isten óvja Angliát, isten óvjon minket is!
Van azért jó hír is.
1. A következő években előbb-utóbb az iq <50 szavazókhoz is eljut a hír, hogy miután kilép egy ország az EU-ból, összeomlik pár dolog, nálunk konkrétan minden. Ezután próbálkozhat nálunk bárki egy népszavazással az EU-ból való kilépésre.
2. Minimum 300.000 magyar haza fog jönni a következő 1-2 évben, akik valszeg 2022-ben MZP oevk listájára fognak szavazni a már meglévő 600.000 mellett. Csak emékeztetőül a lista arról, hogy hol hány szavazó kell még a 49%-os Fidesz/Kdnp-hez :
Budapest 1. (I.V.VIII.IX.) 0
Budapest 2. (XI.) 909
Budapest 3. (XII.) 1997
Budapest 4. (II.) 2712
Budapest 5. (VII.) 0
Budapest 6. (VIII.IX.) 3871
Budapest 7. (XIII.) 0
Budapest 8. (XIV.) 0
Budapest 9. (X.) 0
Budapest 10. (III.) 0
Budapest 11. (IV.) 0
Budapest 12. (IV.XV.) 0
Budapest 13. (XIV.XVI.) 1083
Budapest 14. (X.XVII.) 2272
Budapest 15. (XVIII.) 0
Budapest 16. (XIX.XX.) 0
Budapest 17. (XXI.XXIII) 0
Budapest 18. (XI.XXII.) 0
Baranya 1. (Pécs) 0
Baranya 2. (Pécs) 9613
Baranya 3. (Mohács) 0
Baranya 4. (Szigetvár) 0
Bács-Kiskun 1. (Kecskemét) 0
Bács-Kiskun 2. (Kecskemét) 0
Bács-Kiskun 3. (Kalocsa) 0
Bács-Kiskun 4. (Kiskunfélegyháza) 0
Bács-Kiskun 5. (Kiskunhalas) 0
Bács-Kiskun 6. (Baja) 0
Békés 1. (Békéscsaba) 5767
Békés 2. (Békés) 0
Békés 3. (Gyula) 0
Békés 4. (Orosháza) 1802
Borsod-Abaúj-Zemplém 1. (Miskolc) 127
Borsod-Abaúj-Zemplém 2. (Miskolc) 4160
Borsod-Abaúj-Zemplém 3. (Ózd) 4879
Borsod-Abaúj-Zemplém 4. (Kazincbarcika) 7126
Borsod-Abaúj-Zemplém 5. (Sátoraljaújhely) 9480
Borsod-Abaúj-Zemplém 6. (Tiszaújváros) 9193
Borsod-Abaúj-Zemplém 7. (Mezőkövesd) 0
Csongrád 1. (Szeged) 0
Csongrád 2. (Szeged) 5633
Csongrád 3. (Szentes) 6514
Csongrád 4. (Hódmezővásárhely) 8594
Fejér 1. (Székesfehérvár) 7693
Fejér 2. (Székesfehérvár) 0
Fejér 3. (Bicske) 0
Fejér 4. (Dunaújváros 0
Fejér 5. (Sárbogárd) 0
Győr-Moson-Sopron 1. (Győr) 0
Győr-Moson-Sopron 2. (Győr) 0
Győr-Moson-Sopron 3. (Csorna) 0
Győr-Moson-Sopron 4. (Sopron) 0
Győr-Moson-Sopron 5. (Mosonmagyaróvár) 0
Hajdú-Bihar 1. (Debrecen) 9793
Hajdú-Bihar 2. (Debrecen) 0
Hajdú-Bihar 3. (Debrecen) 0
Hajdú-Bihar 4. (Berettyóújfalu) 0
Hajdú-Bihar 5. (Hajdúszoboszló) 9902
Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény) 9616
Heves 1. (Eger) 4259
Heves 2. (Gyöngyös) 2350
Heves 3. (Hatvan) 8507
Jász-Nagykun_Szolnok 1. (Szolnok) 3919
Jász-Nagykun_Szolnok 2. (Jászberény) 8492
Jász-Nagykun_Szolnok 3. (Karcag) 0
Jász-Nagykun_Szolnok 4. (Törökszentmiklós) 1908
Komárom-Esztergom 1. (Tatabánya) 0
Komárom-Esztergom 2. (Esztergom) 6303
Komárom-Esztergom 3. (Komárom) 0
Nógrád 1. (Salgótarján) 0
Nógrád 2. (Balassagyarmat) 0
Pest 1. (Érd) 5099
Pest 2. (Budakeszi) 296
Pest 3. (Szentendre) 0
Pest 4. (Vác) 0
Pest 5. (Dunakeszi) 4961
Pest 6. (Gödöllő) 0
Pest 7. (Vecsés) 9371
Pest 8. (Szigetszentmiklós) 6084
Pest 9. (Nagykáta) 8034
Pest 10. (Monor) 0
Pest 11. (Dabas) 0
Pest 12. (Cegléd) 8681
Somogy 1. (Kaposvár) 5260
Somogy 2. (Barcs) 5266
Somogy 3. (Marcali) 6197
Somogy 4. (Siófok) 0
Szabolcs-Bereg-Szatmár 1. (Nyíregyháza) 4054
Szabolcs-Bereg-Szatmár 2. (Nyíregyháza) 6002
Szabolcs-Bereg-Szatmár 3. (Kisvárda) 0
Szabolcs-Bereg-Szatmár 4. (Vásárosnamény) 0
Szabolcs-Bereg-Szatmár 5. (Mátészalka) 0
Szabolcs-Bereg-Szatmár 6. (Nyírbátor) 0
Tolna 1. (Szekszárd) 6581
Tolna 2. (Dombóvár) 0
Tolna 3. (Paks) 0
Vas 1. (Szombathely) 0
Vas 2. (Sárvár) 0
Vas 3. (Körmend) 0
Veszprém 1. (Veszprém) 9232
Veszprém 2. (Balatonfüred) 8545
Veszprém 3. (Tapolca) 3090
Veszprém 4. (Pápa) 0
Zala 1. (Zalaegerszeg) 0
Zala 2. (Keszthely) 0
Zala 3. (Nagykanizsa) 7321