Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

A bűnözők és a terroristák járnak jól a Brexittel

Megszakad a brit rendőrség és terrorelhárítás közvetlen kapcsolata az Europol közös adatbázisával december 31-én, ha addig nem kötnek új megállapodást. Ennek esélye egyre csökken.

Mindenki a kereskedelmi ellentétekről beszél, a rendőrségek és a titkosszolgálatok kapcsolatairól hallgatnak mind Londonban mind Brüsszelben. December végén viszont elsötétülhetnek a képernyők Nagy Britanniában, ahol a rendőrség és a terrorelhárítás szinte élőben követheti /real time/ a kontinentális kollégák munkáját – írja a brüsszeli Politico.

“A hatékony rendőri munkához az kell, hogy a hírszerzés szinte élőben /real time/ cserélhessen információkat más hasonló szervezetekkel külföldön” – jelentette ki a brit rendőrség Brexittel megbízott főnöke a Lordok házában. Richard Martin helyettes rendőrfőnök ehhez hozzátette: “bármi, ami akadályozza ezt, problémát jelent.” Méghozzá nagyot hiszen az iszlamista terrorizmus egyik fő célpontja a világban épp Nagy Britannia. Az együttműködés ezen a téren a kontinentális terrorelhárítással életfontosságú. A schengeni információs rendszerben 79 millió ember adatai vannak, és a brit rendőrség illetve a terrorelhárítás 603 millió esetben kért le onnan adatokat 2019-ben. Mi pótolhatja ezt?

Five eyes only- ötszemközt

Boris Johnson kormánya abban bizakodik, hogy a hagyományos angolszász kapcsolat működik ezen a téren.  Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége vígan fennállt akkor is amikor a britek az EU tagjai voltak. A Politico megemlíti, hogy a kontinentális rendőrségek és terrorelhárítók gyanakodtak is a britekre, mert az európai információk kissé túlságosan gyorsan eljutottak Washingtonba. Visszafelé viszont nem működött a rendszer. A britek tartották magukat ahhoz, hogy csakis ötszemközt maradjanak az információk. A probléma viszont az, hogy Nagy Britannia Európában van: a bűnözők és a terroristák igen gyakran a szárazföldről érkeznek illetve oda menekülnek. A Brexit után a kiadatásukat is csak igen lassan lehet majd elintézni. A szeptember 11-i merényletek után az európai igazságügyi együttműködés lehetővé tette, hogy 60 nap alatt kiadják a keresett személyeket. Ha Nagy Britannia kikerül a rendszerből, akkor a hagyományos módon a kiadatás elhúzódhat akár egy évig is vagy még tovább.

A dán megoldás

Londonban sokan abban bíznak, hogy követhetik Dánia példáját. A skandináv állam 2017-ben elhagyta az Europolt, de olyan szerződést kötött, amely továbbra is lehetővé teszi számára a létfontosságú európai adatbázisok használatát. Csakhogy Dánia nem lépett ki az Európai Unióból vagyis Brüsszelben jóindulattal kezelték a távozását az Europolból. Más a helyzet Nagy Britanniával, amellyel Brüsszel meg akarja fizettetni a kilépés költségeit. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben ez az ár ugyancsak magas lehet- figyelmeztet a brüsszeli Politico.

Putyin pénzelte a Brexitet?

A brit kémelhárítás egyik ásza, aki jelentést állított össze a kormány számára, Oroszország angliai és amerikai akcióiról, kínos igazságokról számolt be – közli exkluzív anyagában a londoni Guardian.

Christopher Steele az MI 6 egykori tisztje elmondta a parlament egyik bizottságában, hogy az általa összeállított Oroszország jelentést a konzervatív kormányzatok tudatosan figyelmen kívül hagyták. Sem Theresa May sem pedig Boris Johnson nem vette figyelembe a jelentés kínos állításait és nem tájékoztatta arról sem a parlamenti képviselőket sem pedig a közvéleményt pedig két nagyon súlyos állítás is szerepelt az Oroszország nyugati akcióinak dossziéban.

Trumpot fogják az oroszok

Christopher Steele erre már felhívta elöljárói figyelmét 2016-ban vagyis röviddel Trump megválasztása után. A brit titkosszolgálat vezetői komolyan is vették a Trumppal kapcsolatos vádakat, de magasabb szinten egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet! 2018-ban Christopher Steele jelentést készített Oroszország nyugati titkos akcióiról, és erről tájékoztatta a parlament hírszerzési bizottságát. “Theresa May kormánya szerintem súlyos hibát követett el azzal, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben!” – mondja most a nyugdíjas kém. Miért nem indult vizsgálat? A Brexit miatt.

Putyin pénzelte a Brexitet

A konzervatív kormányzatok azért nem kívántak tudomást venni az Oroszország jelentésről, mert abból nemcsak az derült ki, hogy Boris Johnson legfőbb szövetségesét fogják az oroszok hanem az is, hogy Putyinnak része volt a Brexit kampányban! Márpedig ez alapozta meg Boris Johnson politikai karrierjét! Így lett Nagy Britannia miniszterelnöke!

Kicsoda Christopher Steele?

22 évig dolgozott az MI 6-nek. 2006-ban ő vezette azt a vizsgálatot, mely megállapította: az oroszok mérgezték meg az Angliában élő Alekszandr Litvinyenkot, akit polonium ölt meg, melyet Oroszországból juttattak el Londonba. Később Christopher Steele, a kormányzatok tehetetlenségét látva, kilépett a titkosszolgálattól és magándetektívvé vált. Most azonban egy könyv főszereplője lesz: a Guardian egyik újságírója részletesen vizsgálja ebben az orosz titkosszolgálat ténykedését Nagy Britanniában és az USA-ban. A nyugdíjas brit kém meg van győződve róla, hogy “Oroszország nagyobb fenyegetést jelent Nagy Britannia számára mint a közel-keleti terrorizmus!”

Brexitpatt

Közel négy évvel azután, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésről szavazott, visszatértünk egy ismerős feltevésre: lesz üzlet vagy nem lesz üzlet. Az euractiv szerint a kereskedelemről szóló megállapodásról beszélünk, amely az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatait fogja irányítani.

Ha az eredmény nem „üzlet”, az Egyesült Királyság január 1-jén elhagyja az egységes piacot, és a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint kereskedelmet folytat az EU-val.

Mi tehát a fő elválasztó vonal?

Az Egyesült Királyság „nulla vám, nulla kvóta” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, hasonlóan az EU – Kanada kereskedelmi paktumhoz.

Viszont az Egyesült Királyság elutasította az EU azon követeléseit, hogy  biztosítsák változatlan feltételek mellett a halászati ​​vizekhez való változatlan hozzáférést, valamint az Egyesült Királyság vállaljon kötelezettséget arra, hogy érvényben tartja a környezetvédelmi és munkajogi normákat – az úgynevezett „egyenlő versenyfeltételeket” -, és az Egyesült Királyság tartsa érvényben az EU állami támogatásokról szóló törvényét a jövőben is.

Ez az az ár, amelyet az EU szabadkereskedelmi megállapodásért kér viszonzásként. De mindhárom kérdéskörben alig történt előrelépés, az álláspontok megmerevedtek.

Az Egyesült Királyság miniszterei azt állítják, hogy az EU nem ismeri el az Egyesült Királyságot szuverén egyenlő partnernek.

“Az EU alapvetően azt akarja, hogy tartsuk be a klubjuk szabályait, annak ellenére, hogy már nem vagyunk tagjai”

– mondta Michael Gove kabinet miniszter az alsóháznak ebben a hónapban.

Eközben Michel Barnier csapata egyre inkább elkeserítőnek tartja London hozzáállását. Az idő, pontosabban annak hiánya jelentős tényező.

Továbbra is  fennáll az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtása gyakorlati problémája, hogy megoldja Észak Írország és az Ír Köztársaság közötti kereskedelmet, és elkerülje a vámhatár felállítását.

A kérdés az, hogy vajon a vezetők képesek-e megtörni a patthelyzetet.

A logika szerint valamilyen kompromisszumot kell találni a szükségtelen gazdasági károk elkerülése érdekében. De ha bármit megtudtunk az elmúlt négy évből, akkor az az, hogy amikor a gazdasági logikáról beszélünk nagyon távolinak tűnik  megegyezés pillanata.

A britek is negatív kamattal szereztek 4,6 milliárd dollárt

-0,003% a kamat vagyis a befektetők fizetnek azért, hogy brit államkötvényeket tarthassanak. Nagy Britannia egyáltalán nem az első ebben a tekintetben.

A jó adósnak számító államok ingyen vagy negatív kamattal jutnak hatalmas összegekhez, melyekből azután finanszírozhatják a válságkezelő programokat.

Franciaországnak 1400 milliárd eurós, Németországnak 1240 milliárd eurós olyan államkötvény állománya van, melynek a kamata negatív! – írja a Tradeweb-re hivatkozva a Market Watch.

A Bank of England is gondolkodik a negatív kamaton

A bank kormányzója tett erre utalásokat, de a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy ez hamarosan bekövetkezne. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója megvitatta ezt a lehetőséget vezető munkatársaival miután az elmúlt két hónapban 100 milliárd fontos mennyiségi lazítást /quantitative easing/ hajtottak végre, hogy kezelni tudják a Nagy Britanniára is rászakadt koronavírus válságot.

Mélyponton az infláció

A MarketWatch arra is felhívja a figyelmet, hogy négy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az Egyesült Királyságban, melynek gazdaságát és annak megítélését alaposan megviselték a Brexit körüli hercehurcák. Áprilisban mindössze 0,8% volt az infláció Nagy Britanniában, ahol az elzárás miatt szinte teljesen leállt a gazdaság.

A kapcsolatok is elakadnak a tárgyalásokkal együtt?

Az EU és Nagy-Britannia közötti jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások elakadtak. London továbbra sem akarja meghosszabbítani a tárgyalási határidőt annak ellenére, hogy ez az év végén válsággal fenyegeti. Maas szövetségi külügyminiszter sürgeti – ugyanakkor világossá teszi azt is, hogy az EU továbbra is következetesen kitart korábbi álláspontjánál.

Röviddel a Brexit-tárgyalások következő fordulója előtt, Heiko Maas szövetségi külügyminiszter figyelmeztetett, hogy a London és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások kudarcot fenyegetnek.

“Aggasztó, hogy Nagy-Britannia távolodik a tárgyalások kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatos, közösen elfogadott politikai nyilatkozatunktól”

– mondta az SPD politikus az Augsburger Allgemeine-nek. “Ez nem lehetséges, mivel a tárgyalni csak a teljes és egységes csomagról lehet, amint azt a politikai nyilatkozat is meghatározza.”

A külügyminiszter szerint a kereskedelemről szóló megállapodás megkötése vagy a tárgyalási időszak meghosszabbítása az év vége előtt nem várható.

“Megtartjuk ezt az egyértelmű vonalat – konstruktívan, de következetesen” – hangsúlyozta Maas.

A brit kormány továbbra is ellenzi a határidő meghosszabbítását. “Ha ez így marad, akkor az évfordulón víruson kívül a Brexittel kell foglalkoznunk” – mondta a külügyminiszter.
Nagy-Britannia január 31-én elhagyta az EU-t. Az év végéig tartó átmeneti szakaszban az ország továbbra is az EU belső piacán és a vámunióban marad. Ez idő alatt mindkét fél kölcsönösen meg akar állapodni egy kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásról. A határidő egy évvel meghosszabbítható. Eddig a londoni kormány szigorúan elutasított egy ilyen kérelmet. A koronavírus világjárvány miatt videokonferencián keresztül zajló tárgyalások hétfőn folytatódnak.

Maas felszólította az Egyesült Államokat, hogy működjenek együtt az EU-val a válság gazdasági következményeinek kezelésére.

“Most együtt kell működnünk annak érdekében, hogy a globális gazdaság és a kereskedelem a vírus ellenére ismét meginduljon.”

Az Egyesült Államoknak és az EU-nak együttesen rendkívüli befolyása lenne, amelyet az emberek szeretnének és elvárnak a világ politikai porondján. Még akkor is, ha erre az utóbbi időben aktívan kell emlékeztetnie mindkét félnek magát.

“Az értékeink közös platformon alapulnak, és sokkal több közös érdekünk van, mint ellenérdekeltségünk”

– mondja Maas.

Brexit: főleg a britek szívhatják a fogukat

Nagy-Britannia kivitelének 67 százalékát fenyegeti a vám bevezetése, ha nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás az év végéig. Egy hitelbiztosító szerint a briteknél folytatódhat a csődhullám, az EU exportjának csak hetede megy a szigetre.

Az átmeneti időszak várhatóan túl rövid lesz ahhoz, hogy megszülessen az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) szabadkereskelmi megállapodása, és ennek fájdalmasak lehetnek a következményei az unió tagállamaiban is – egyebek mellett ez derült ki az Atradius hitelbiztosító Brexitről szóló elemzéséből. A szigetország múlt pénteken éjfélkor lépett ki az EU politikai szervezetéből, ezzel képviselete megszűnt az Európai Parlamentben és a többi intézményben, de egyebekben

maradnak a szabályok az év végéig, ameddig meg kell kötni a szabadkereskedelmi megállapodást.

A keretszerződésben lehetővé tett hosszabbítástól Boris Johnson törvényben tiltatta el az országot.

Az Atradius szerint a Brexitet az EU gazdaságai is megsínylik. A legnagyobb kockázatok azokban az országokban jelentkeznek, amelyek exportorientáltak és fontos kereskedelmi partnerük Nagy-Britannia. Ilyen

Írország, Belgium és Hollandia, ezekben lehet számítani a korábbinál nagyobb arányú fizetésképtelenségre.

Az autógyártás globális visszaesése és a Brexit

a kelet-európai autóipari beszállítók számára is kockázatot hordoz.

A hitelbiztosító elemzői is emlékeztetnek arra, hogy az unió szabályai, így az áruk szabad áramlásáról szóló megállapodás is, december 31-ig érvényesek az Egyesült Királyság számára.  Ha az év végéig nem sikerül új egyezményt kötni, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tarifái alapján szabják ki a vámokat.

Ez súlyosan érinti az eddigi bizonytalanságtól eleve meggyengült brit gazdaságot, mert a brit export 48 százaléka az EU-ba irányul, plusz 16 százalék olyan országokba (Norvégia, Korea, Dél-Afrika), amelyeknek van szabadkereskedelmi megállapodásuk az unióval. A teljes

brit kivitelnek tehát 64 százalékát sújthatja 5,7 százalékos vámtarifa, az unió exportjának azonban mindössze 16 százaléka jut az Egyesült Királyságba.

A tanulmány szerint a brit GDP (bruttó hazai termék) idén mindössze 1 százalékkal bővül, a beruházások 7 százalékkal csökkennek 2019-hez képest.

Folytatódik a brit csődhullám,

a tavalyi 8 százalék után idén további 7 százalékkal több vállalat válik fizetésképtelenné, mint a kilépésről szóló népszavazás előtti időszakban.

A Brexit várhatóan

a feldolgozóiparban és az autógyártásban

okozza a legtöbb csődöt, mert ezeknek az ágazatoknak az export a motorjuk. Az importban az élelmiszeripari és agrártermékek drágulása várható, itt a vámok bevezetése és a logisztikai költségek növekedése okozhat nehézségeket. A brit építőiparban pedig nehezebb és drágább lesz európai szakmunkásokat alkalmazni, és ez növeli a csődök kockázatát.

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

Macron: meg kell reformálni az Európai Uniót

Jól megmutatta a brexit kampány, hogy hova vezethet el hazugságokon és csúsztatásokon alapuló politikai folyamat a demokráciában – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki a brit kilépés kapcsán az uniós reformok fontosságáról beszélt.

Az Európai Uniónak versenyképesnek kell lennie az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért nem kevesebb hanem több Európára van szükség – jelentette ki a liberális francia elnök.

Nem lehet egyszerre kint és bent is lenni

Erre figyelmeztette Nagy Britanniát és mindazokat, akik szeretnék élvezni az Európai Unió előnyeit anélkül, hogy részt vállalnának a problémák megoldásából. A britek ugyanis szeretnék megőrizni a nagy 500 milliós piac előnyeit, de nem akarnak befizetni a közös kasszába és nem kívánják betartani az uniós szabályokat. A britek kiléptek, tehát nem illetik meg őket az uniós jogok sem! – hangsúlyozta Macron elnök.

Ebben az évben tárgyalások folynak London és Brüsszel között arról, hogy miképp szabályozzák az Európai Unió és Nagy Britannia viszonyát. Macron kemény kijelentései azt mutatják, hogy az Európai Unió példát akar statuálni: meg akarja mutatni mindenkinek, hogy a kilépés nem jó üzlet. Boris Johnson azt ígérte választóinak, hogy előnyös egyezményt harcol ki Brüsszelben miközben szabadkereskedelmi szerződést köt az Egyesült Államokkal. Gazdasági fellendülést ígért a brit polgároknak, de ezt nehéz lesz betartania. Közben pedig Skóciában és Észak Írországban felerősödtek a hangok: inkább az Egyesült Királyságból lépjünk ki mint az Európai Unióból!…

Bye-bye London, Goodbye

Péntek este tizenegykor London elbúcsúzott az EU-tól. Ez még a maradni akarók közül is sokaknak fellélegzés, mert vége a kötélhúzásnak. A neheze azonban csak ezután jön, mert 11 hónap alatt kellene megállapodni olyan kétoldalú szerződésről, amelyet évek alatt szoktak tudni kidolgozni. A „kemény” Brexit tehát koránt sincs kizárva, ahogy „Kis”-Britannia se.

Negyvenhét év után este tizenegykor, itteni idő szerint éjfélkor Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Az ezt rögzítő határozatot csütörtökön írta alá a kormányokat képviselő Európai Tanács, azután, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.

Szívszorítóak azok a képek, amelyek a brit képviselők búcsújával járó EP-ülésen készültek a maradáspártiakról.

Forrás: EP, Thierry Roge

Sokak valószínűleg ekkor döbbentek rá arra, hogy vége. Lezárult egy korszak, ami után teljes a bizonytalanság.

Forrás: EP, Thierry Roge

Természetesen voltak olyanok is, aki örültek annak, hogy elvesztették munkájukat az EP-ben. Ők a brexiterek, akik arra tették fel karrierjüket, hogy kiviszik az országot Európából.

Forrás: EP

Akárhogyan történt is,

a kilépés három évi szenvedés végére tesz pontot.

A 2016 nyári népszavazáson szűk, 52 százalékos többségre tettek szert a Brexit hívei, elsősorban a vidéki, észak-nyugati Britannia lakossága. Azóta parlamenti szavazások sora élezte a helyzetet. Theresa May háromszor se tudta átvinni a parlamenten a 2018 novemberében az EU-val aláírt kilépési megállapodást, de

a többség azt is megtiltotta, hogy egyezség nélkül hagyják el a közösséget.

May végül belebukott ebbe, utódjának, Boris Johnsonnak pedig tavaly decemberben előre hozott választás kellett ahhoz, hogy a patthelyzet kimozduljon valamerre. Az elfáradt ország végül jelentős többséget szavazott meg a konzervatívoknak, akik új szerződést alkudtak ki az EU-val.

Átmeneti idő kezdődik, de meddig?

Éjféltől tehát az Egyesült Királyság nem része az EU tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő. A megállapodás hivatalosan biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődik. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Britannia képviselői elhagyják az Európai Parlamentet és az uniós intézményeket, és semmilyen hatásuk se lesz az EU döntéseire, és egyelőre kötelesek alávetni magukat a közös jogszabályoknak, ráadásul továbbra is fizetniük kell a közös költségvetésbe.

Az átmeneti időszak alatt

megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokról

olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, ha erről a két fél július 1. előtt megállapodik. Ám

a hosszabbítást Boris Johnson miniszterelnök kizárta.

Már a korábbi választási kampányban azzal érvelt, hogy ezt meg akarja tiltani a kormánynak és a parlamentnek egyaránt, amit aztán el is fogadtatott az alsóházzal.

Ez teljesen érthetetlen, mert nem csak az EU figyelmeztetett arra, hogy ilyen átfogó szerződést képtelenség 11 hónap alatt elfogadni, hanem a gyakorlat is azt mutatja, hogy az efféle megállapodások évekig tartanak. Ráadásul az előkészítő lépések miatt a tényleges egyeztetések március előtt aligha kezdődhetnek el az EU és Britannia között.

A lényeg csak ezután jön

Mint írtuk, hivatalosan rendezett kilépést tesz lehetővé Britannia számára a megállapodás. Az igazság azonban az, hogy a meccs csak ezután kezdődik. A Johnson által kialkudott

keretmegállapodás csak az alapokat tette le a későbbi szerződéshez.

És ennek egyik sarokpontjának életképessége is rendkívül kétséges.

Az egyezség alapja az, hogy nem állíthatják vissza a fizikai határt a korona részét alkotó Észak-Írország és az EU-tag Írország között; ez a 22 évvel ezelőtti nagypénteki megállapodás része, lezárandó a több évtizedes belháborút. A Johnson-féle megoldás

a határt a tengerre vinné Észak-Írország és Nagy-Britannia közé.

A harmadik országokból Észak-Írországba érkező termékekre a brit vámok vonatkoznak, az EU-ba, tehát Írországba menőkre viszont az uniós tarifa. Az árukra vonatkozó áfa-szabály pedig érvényben marad Észak-Írországban. Vannak még előírások állat- és közegészségügyi területeken is, valamint az északír parlament később szavazhat az uniós jog alkalmazásának fenntartásáról.

Jelenleg

„csak” azt nem tudjuk, mi lesz a majdani szabadkereskedelmi egyezményben.

Az egyik a kanadai modell lehetne, amelynek alapján mennyiségi kvótákat és vámokat állapítanának meg, illetve legalábbis az áruk esetében kölcsönös hozzáférést kapnának az EU-val egymás piacához (ezt egyébként hét évig tárgyalta az EU és Kanada, Japánnal és Dél-Koreával is 2-4 évig). A másik lehetőség a „norvég minta”, amelyben benne maradnának az egységes piacban. Ez azonban a brexiterek rémálma, mert lényegében kilúgozná a kilépést: fenn kell tartani a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását, befizetési kötelezettségük lenne a közösbe, és az EU jogát se hajíthatnák el. Vagyis úgy mennének, hogy ténylegesen maradnának az EU-ban.

A kanadai modell (vagy más megoldás) esetében azonban az EU számára fennáll a veszélye annak, hogy Britannia szabadon alakítja azon szabályait például adókban, támogatásokban, szabványokban, a szociális és a munkajogi előírásokban, amelyekkel egyoldalú előnyt szerezne a közösséggel szemben.

Ez utóbbira példa Johnsonék azon terve, amely szerint a jövőben az EU-ból érkező munkavállalókra az ausztrál típusú pontrendszert léptetnék életbe, bizonyos csoportokat kizárva a munkavállalásból. Erről az EU-ban máris közölték, hogy nem fogadják el.

Mégis a semmibe hullanak?

Ahogyan az az Európai Parlament honlapján is olvasható, olyan társulási megállapodást tart célravezetőnek, amely négy pillérre támaszkodna: kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, belső biztonság, külügyi és biztonsági együttműködés, tematikus együttműködés például a kutatásban vagy innovatív projektekben.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, egyébként a kilépési megállapodás EP-beli ügygazdája az ősszel több nyilatkozatban plasztikusan fogalmazta meg álláspontjukat. Eszerint „nem vagyunk hülyék”, megvédjük vállalkozásainkat, gazdaságunkat és egységes piacunkat.

Más szóval, az EU számára az idézett négy alapelv egy csomagot alkot, amiből nem enged szemezgetni – ezt egyébként már korábban, a Theresa May-féle tárgyalásokon világossá tették. Vagyis ha Britannia vámok és kvóták nélküli együttműködést akar, annak ára van.

Ha ezekben a kérdésekben nem tudnak dűlőre jutni, akkor belátható időn belül

előáll az a helyzet, hogy Nagy-Britannia mégis csak megegyezés nélkül lép ki az EU-ból.

Jelenleg annyi biztos, hogy már az átmeneti időben is az Egyesült Királyságban lakó európaiak folytathatják tanulmányaikat, dolgozhatnak, ellátásokat kaphatnak és családjukat kivihetik maguk után. Ugyanez vonatkozik az Európában élő 1,2 millió britre. Az uniós polgárok tartós letelepedést kérelmezhetnek a következő időszakban.

Kis-Britannia veszélye

A brit kormány számára azonban nem csak, a jelenlegi ismeretek szerint, megoldhatatlannak látszó gazdasági-kereskedelmi megállapodás tűnik kemény diónak. Ennél sokkal rázósabb a belső viszonyok várható átrendeződése. Kezdetben csak a skótok kezdtek el (ismét) mozgolódni. Hat éve ugyan tartottak népszavazást a Britanniában maradásról, amit 55 százalékban a maradók vittek el. Csakhogy ekkor még legfeljebb ígéret volt David Cameron akkori tory miniszterelnök részéről, hogy esetleg referendumot tartanak az EU-tagságról.

Amit aztán 2016-ban írt ki, hogy kifogja a szelet a brit politikai élet legnagyobb szélhámosa, Nigel Farage UKIP-jának vitorlájából – hogy aztán általános meglepetésre (alighanem Farage számára is) a hazugságokkal teletűzdelt kampány végén a többség, ha szűkösen is, de a kilépésre szavazott. Skóciában azonban 62 százalék a maradásra voksolt.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándékuk ellenére London „kirángassa” őket az EU-ból. Ennek megfelelően többször arról beszélt, hogy

nekilátnak a Britanniából kiválásról szóló népszavazás előkészítésének,

ami után visszavételüket kérik az EU-ba. Ehhez a londoni kormány hozzájárulása kell, amit Boris Johnson nemrég hivatalosan is elutasított. Arra hivatkozva, hogy a 2014-es referendum „egy teljes nemzedéknyi időre szólt”. Ami, az előzmények ismeretében, meglehetősen hamisan csengő érv, s kérdés, hogy meddig tud ellenállni London az esetleg még tovább erősödő skót közhangulatnak. (Azt most hagyjuk, hogy egy ilyen kiválás milyen próbatétel elé állítaná a nemzetközi közvéleményt az önálló Skócia elismeréséről.) Az utóbbi hónapokban pedig

egyre komolyabb az ír-északír egyesülés gondolata is,

amely szintén népszavazásba torkollhat. És a kicsiny Wales is mozgolódik, a közhangulat mintha ott is uniópártivá fordulna.

A meglehetősen előkészítetlennek látszó Brexit tehát könnyen elvezethet Nagy-Britannia széteséséhez. Ahhoz, hogy talán nem is túl sok idő elteltével Anglia egymaga marad.

Karácsonyi vásár 50%-os leértékeléssel

A fogyasztók félnek a bizonytalan kilátásoktól Nagy Britanniában, ahol a kiskereskedelmi hálózatok soha nem látott kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Akik többnyire hitelbe vásárolnak, és nem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.

Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám

A Deloitte tanácsadó cég 800 ezer árucikket vizsgált meg a karácsonyi piacon. Így jött ki az a megdöbbentő eredmény, hogy már most is 50%-os a leértékelés. Vajon miért ez a vásárlóknak oly kedvező, de az eladóknak kevéssé reménykeltő rekord?

“Nehéz éve volt a vásárlóknak Nagy Britanniában hiszen óriási volt a bizonytalanság: hogy alakul az ország gazdasági jövője. Azt viszont előre beárazták a vevők, hogy nagy leértékelésre lehet számítani a karácsony előtti utolsó héten. Ezért erre az időszakra koncentrálják a vásárlásaikat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a Deloitte szakértője. Aki arra is rámutatott: az Egyesült Államokból importált Fekete péntek rákényszerítette a leértékelésre az eladókat. Akik szomorúan regisztrálták, hogy december közepén amikor általában jól megy az üzlet, idén 5%-os visszaesés mutatkozott. A vásárlóknak kivárnak: még nagyobb leértékelést akarnak!

Előretör az online kereskedés

A nagy áruház láncok arról is panaszkodnak, hogy karácsony táján egyre többen térnek át az internetes vásárlásra, mert ma már a házhoz szállítás annyira felgyorsult, hogy a megvett áru biztosan a karácsonyfa alá kerül akkor is, ha az utolsó pillanatban vették azt meg! Még karácsonyra is időzítenek leértékelést az internetes áruházak – hangsúlyozza a Deloitte szakértője. A vásárlók mindinkább erre várnak, és elkerülik a hagyományos üzleteket.

A City elégedett , de a fogyasztók félnek

“Visszafizetjük a munkásosztálynak a belénk vetett bizalmat” – ezt hangsúlyozta a választások utáni első kormány ülésen Boris Johnson. A konzervatív kormányfő tisztában van vele, hogy az őt támogató amerikabarát pénzügyi elit kevés a politikai tábor összetartásához. Az elégedetlen munkások szavazatai nélkül Boris Johnson nem arathatott volna nagy győzelmet – hangsúlyozza a Daily Mail. Csakhogy a munkásosztály nagyon megtanult számolni az elmúlt időszakban amikor a reálbérek alig emelkedtek míg a tőkejövedelmek a csillagos égig nőttek. Boris Johnson most szép új világot ígér a sokszorosan átvert munkásosztálynak, amely azonban csak a szemének hisz, és ezért vár az utolsó percig a karácsonyi bevásárlással hátha elcsíp egy minden korábbinál előnyösebb lehetőséget az ajándékok beszerzésével Nagy Britanniában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK