Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

154 EZER MAGYAR KÉRT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT NAGY BRITANNIÁBAN

A londoni belügy szerint 154 ezer magyar állampolgár kérvényezte, hogy az Egyesült Királyságban maradhasson a brexit után is. A kilépés után most járt le a határidő ameddig az uniós polgárok tartós letelepedési engedélyért folyamodhattak Nagy Britanniában.

Összesen 5 millió 500 ezer uniós polgár kérte ezt vagyis a többség a maradás mellett döntött. A lista élén a lengyelek és a románok állnak valamivel több mint 1 millió kérvénnyel. Egyáltalán nem biztos, hogy minden kérvényező megkapja a tartózkodási engedélyt. Addig azonban amíg elbírálják a kérvényüket mindenki élvezheti korábbi jogállásának előnyeit – hangsúlyozza a brit belügy.

A lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget

Számukat eddigis több mint 800 ezerre becsülték, de mint kiderült létszámuk meghaladja az egymilliót is. A Brexit után több durva támadás is érte a lengyel közösséget: egy szerencsétlen bevándorlót agyonvertek szombat este részeg huligánok csak azért, mert lengyelül beszélt. Nagy Britannia akkori külügyminisztere, Boris Johnson személyesen kérte Lengyelország bocsánatát az ügyben.

Angliában inzultáltak olyan idős lengyel pilótákat is, akik az 1940-es légi háború idején Nagy Britanniát védelmezték a náci Luftwaffe ellen.

A román bevándorlókat sokkal inkább a rendőrök zaklatták, mert sokan közülük illegálisan dolgoztak Nagy Britanniában, ahol néhányan bűncselekményekbe is keveredtek.

A brit lapok szerint meglepően magas a román kérvényezők száma, a hatóságoknak eddig jóval kevesebb román állampolgárról volt tudomása Nagy Britanniában.

Egymillióan hagyták el Nagy Britanniát

Korábban külföldiek millióinak beáramlása gazdasági növekedést és kulturális pezsgést eredményezett – főként Londonban-, de mi lesz most amikor a koronavírus miatt Nagy Britannia amúgy is az elmúlt 200 év legnagyobb válsága elé néz?

Évente 400 ezerrel nőtt az Egyesült Királyság lakóinak száma az elmúlt húsz évben – írja a Guardianben Jonathan Portes, aki maga is az Egyesült Államokból érkezett Londonba.

Ehhez képest óriási a fordulat 2020-ban amikor a Brexit és a koronavírus miatt több mint egymillió külföldön született, de Nagy Britanniában élő polgár hagyta el az országot. Minthogy sokan meg is haltak a Covid-19 járvány következtében (Nagy Britannia volt az első európai állam, ahol a koronavírustól elhunytak száma meghaladta a 100 ezret), ezért valószínű, hogy csökkenésnek indul az ország lakossága – állapítja meg Jonathan Portes.

Nagyon gyorsan és nagy mértékben megváltozott a migrációs trend. London a legnagyobb kárvallottja a változásnak: itt sokkal többen haltak meg mint más régiókban és sokkal többen kértek szociális segélyt.

Mi lesz ezután?

Sokan azt jósolják, hogy a V alakú gazdasági fellendülés V irányú migrációt hoz magával vagyis újra megindul a külföldiek beáramlása Nagy Britanniába. Ezek az optimisták azt állítják, hogy London volt a legrosszabb hely a vírusválság miatt Európában múlt tavasszal. Idén nyáron viszont a legjobb hely lehet, mert az eredményes oltási kampány után megindulhat a fellendülés. Akik elmenekültek a vírusválság elől, azok visszajöhetnek.

Ez az optimista verzió, de a pesszimisták azt mondják, hogy ha lesz is gazdasági fellendülés, akkor az nem minden szektorra terjed majd ki. A nemzetközi utazást korlátozó rendelkezések például akadályozzák a turizmust, és az ebből élő szektort Nagy Britanniában.

A külföldi diákok jórésze esetleg otthon maradhat, és átáll az online oktatásra.

Aztán pedig itt a brexit hatás. Az emberek többsége valószínűleg most inkább a vírusválság miatt távozott, de lehet, hogy a Brexit miatt nem jön vissza Nagy Britanniába!

Ha kisebb lesz a bevándorlás mint korábban az csökkenti a zsúfoltságot és enyhítheti a munkanélküliséget. Más oldalról viszont kisebb gazdasági növekedést jelent.

Globális Nagy Britanniát akarunk vagy kis Angliát? – ez itt a kérdés – írja Jonathan Portes a Guardianben.

A Brexit után újra a francia-német tandem vezeti az uniót?

A párizsi Libération szerint idén nagyon felgyorsulhat az uniós integrációs folyamat, mert a britek kiválása után eltűnt a legfőbb a akadály. Újra a francia-német tandem diktálja a tempót, és ezt nem tudják megkontrázni sem a fukar tagállamok sem pedig az illiberális keleti államok.

Eddig ugyanis a britek védőernyőt jelentettek a francia-német tandem ellenfeleinek, akik ezt ki is használták. A kelet-európai populista vezetők nagyon fontos szövetségest veszítettek el Boris Johnsonnal. Ráadásul Trump is megbukott vagyis fokozódik az alkalmazkodási kötelezettség a francia-német tandemhez.

Merkel uniós végrendelete

A Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy a távozó német kancellárt hihetetlen mértékben felgyorsította az integrációs folyamatot azzal, hogy közös adósság vállalására vette rá mindenekelőtt honfitársait majd pedig a vonakodó uniós tagállamokat. A jelentős összegű közös adósság ugyanis olyan érdek közösséget teremt, amely az integráció felgyorsítása mellett hat – függetlenül a tagállamok pillanatnyi helyzetétől vagy épp a vezetők nyilatkozataitól.

Az USA egysége épp a Hamilton hatás következtében jött létre a tizennyolcadik század vége felé amikor a brit uralom alól felszabaduló észak-amerikai gyarmatok közös adósságot vállaltak. Hamilton pénzügyminiszter ezzel érte el, hogy a gyarmati sorból felszabaduló államok létrehozzák az USA-t, amely azután a globalizált világ meghatározó gazdasága lett.

Barnier jóval realistább mint a Libération

A Brexit francia főtárgyalója, aki az uniós érdekeket hatékonyan képviselte, úgy nyilatkozott a párizsi Le Figaronak, hogy el kell felejteni azt: a francia-német tandem mindenható az Európai Unióban. Michel Barnier kiemelte: Ursula von der Leyen asszony rájött erre, és folyamatosan informálta mind a 27 tagállamot nemcsak Párizst és Berlint. Ezzel megakadályozta azt, hogy a britek megtörjék az uniós egységet, és gyengébb pozícióban lévén kénytelenek voltak engedni.

Michel Barnier, aki az EU-ból nyugdíjba megy, úgy nyilatkozott, hogy francia politikusként kívánja folytatni pályafutását. A párizsi sajtó szerint, ha Franciaország következő köztársasági elnökét Nicolas Sarkozynek hívják majd, akkor könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem lesz más mint Michel Barnier.

A britek távozása után újra ki kell találni az EU-t

Meg kell erősíteni a keleti és nyugati tagállamok kapcsolatát, és nem szabad megengedni, hogy elmélyüljön a szakadék a nagy államok és a kicsik között – hangsúlyozza vezércikkében a párizsi Les Échos.

A gazdasági portál szerint Nagy Britannia távozása komoly veszteség: a GDP 15%-al, a lakosság pedig 13%-al csökken.

Nagy Britannia összekötő kapocs volt

A keleti tagállamok a briteken keresztül kapcsolódtak az Egyesült Államokhoz, a brit miniszterelnököt sokban a szószólójuknak tekintették. Ennek most vége, de mi lesz ezután? London volt a legelszántabb szószólója annak, hogy minél több egykori szocialista állam kerüljön be az Európai Unióba. Boris Johnson ezért abban bízott, hogy a keleti tagállamok a szövetségesei lesznek a Brexit tárgyalások során. Ez az elképzelés ugyan megbukott, de a magyar és a lengyel szembenállás nyilvánvalóvá vált Brüsszellel. Mindkét ország távolodik az uniós értékektől az illiberális demokrácia irányában – írja a Les Échos.

  • Az eurozóna még mindig félbemaradt vállalkozásnak tűnik hiszen nincsen közös költségvetés.
  • A francia-német együttműködés sincs örök időkre biztosítva.
  • Az EU legyen egyenrangú nagyhatalom az USA-val és Kínával

Ezt javasolja a Les Échos rámutatva arra, hogy ehhez mindenekelőtt közös politikai akaratra lenne szükség. Olyan fontos kérdésekben kellene egységes európai politikát kialakítani mint az egészségügy és a migráció. Azonkívül itt a közös védelem kérdése: az EU-nak a NATO-tól függetlenül katonai nagyhatalommá kellene válnia, de ez Nagy Britannia távozása után lázálomnak tűnik.

Ha az EU nem lesz képes ugrásra ezeken a fontos területeken, akkor csak Ázsia piciny csücske marad, melynek nincs komoly beleszólása a világpolitikába – hangsúlyozza a párizsi Les Échos.

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Az EUR/USD : a volatilitás éve

A 2020-as hullámvasút-jellegű utazás folytatódik, és ahogy végül apránként az év vége felé haladunk, az út még vadabbá válik. A növekedésekből és a csökkenéséből eredő hullámzás elterjedt a piacon, és mindegyik egyre drasztikusabbnak tűnik az előzőnél.

A politikai változások és az állandóan fellépő járvány a pénzügyi piac kiszámíthatatlanságának mozgatórugói, és úgy tűnik, hogy a hullámvasúthoz hasonlóan a 2020-as fokozatos erősödés pont az év végén csúcsosodik ki. Az amerikai választások sokféle reakciót váltottak ki a piacon, és ennek egy részét a devizaszektorban lehetett megfigyelni. Mindez, a koronavírus legutóbbi második hullámaival együtt Európában és a világ más részein is érdekes évhez vezetett bizonyos devizakereskedési párok esetében, különösen az EUR/USD devizapár kapcsán. Vessünk egy pillantást arra, hogy a világszerte zajló események hogyan befolyásolhatják a devizát, és azt is nézzük meg, hogy a legfrissebb események miként hatnak a népszerű forex kereskedési párokra.

Világesemények és forex

A devizát sok kereskedő döntő meghatározó tényezőnek tekinti az ország gazdasági egészségi állapotával kapcsolatban. Valójában egy ország gazdasági stabilitását nagymértékben tükrözi saját valutájának teljesítménye.1 Politikai események esetében, a kormányváltás gyakran erőteljes befolyással van egy valutára, mivel az új kormány megváltoztathatja a gazdaságpolitikát vagy új politikát vezethet be, amely hatással lehet az ország gazdaságára.2 A devizát befolyásoló egyéb nagy horderejű tényezők a természeti katasztrófák, mint például a hurrikánok és a tornádók, valamint, mint ahogy ezt az idei év is bizonyította számunkra, a járványok is.2 Tehát, amint a hírekben is láttuk, ezek a helyzetek életvesztéssel járhatnak, infrastruktúra-változásokhoz és alacsonyabb gazdasági termelékenységhez vezethetnek, ami viszont a valuta csökkenését eredményezheti, mivel a gazdasági tevékenység lelassul, és az országok pénzt költenek újjáépítésre és helyreállításra.2

Valahányszor egy esemény hatással van egy ország pénznemére, az befolyásolhatja annak értékét és azt, hogy a többi valutához képest hogyan kereskedik a piacon. Mivel a devizák kerekedése párokban történik, így még volatilisebbek lehetnek, mivel az egyes devizák megtapasztalják a saját változásukat, amelyek ráhatással lehetnek magára az adott párra. Tehát, miközben a forex a pénzügyi piacok egyik legvolatilisebb szektora, addig egyben a legbeszédesebb is lehet.

Újonnan kialakult optimista nézetek az euróval kapcsolatban

Július óta az euró 1,16 és 1,20 dollár között kereskedik, ami a deviza számára egy bizonyos középutat jelent.3 Ez nagyrészt a koronavírus második hullámának és az egyesült államokbeli választási híreknek köszönhető, mivel az euró megpróbálja újra megtalálni magának a talajt, hogy stabilan álhasson.3

Valójában, a 2020-as év utolsó negyedéve némi optimizmust eredményezett a piacokon, mivel Joe Biden megnyerte az amerikai választásokat, a Pfizer és a BioNTech pedig bejelentette, hogy tervezett oltóanyaguk 90% -ban hatékonynak bizonyult a klinikai vizsgálatokban szereplő résztvevők között. A forex piacnak sikerült profitálnia ebből az optimizmusból, azzal együtt, hogy az euró és az angol font a közelmúltban stabilan tartották magukat az amerikai dollárral szemben.

Jelen cikk megírása idején,  az EUR/USD devizapár 1.17803-as szinten kereskedik, és a legutóbbi csúcsértékéről 1,18934-ről mutat folyamatos csökkenést. November 2-án, a devizapár 1.16415-ös mélypontra zuhant, majd a következő hat napban 0,6% -kal emelkedett és 1.18934-nél zárt november 8-ára. A vírus második hulláma azonban rontja az euró teljesítményét, és a devizapár a cikk megírásakor kissé lassabb ütemben csúszott alacsonyabb szintekre, mivel az egész Európára kiterjedő korlátozási intézkedések szigorodnak, és a bizonytalanság ismét bekúszik a piacokra. Egy másik tényező, amely hamarosan életbe léphet az euró szempontjából, az pedig az Egyesült Királyság és az EU közötti Brexit utáni kereskedelmi megállapodás, amely jelenleg megkötésre kerül, azonban ez még nem 100% -ban biztos. Bárhogy is alakul majd a helyzet, függetlenül attól, hogy a kereskedelmi ügylet lezárul-e vagy sem, ez mind befolyásolhatja az eurót, és ezért érdemes a forex kereskedőknek nagy figyelmet összpontosítaniuk a világban zajló eseményekre.

Forex kereskedés

Azon kereskedők, akik szeretnének előnyt kovácsolni a forex piacon tapasztalható legutóbbi volatilitásból, különös tekintettel az EUR/USD devizapárra, a bizonytalanság ezen időszakában egyaránt találhatnak lehetőségeket és kockázatokat is, éppen ezért nagyon fontos, hogy megértsék mindkettő potenciálját. Az iFOREX-nél CFD formájában kereskedhet olyan devizapárok, mint például EUR/USD, GBP/USD és még sok más árával, valamint tőzsdei árukkal, részvényekkel, ETF-ekkel és indexekkel is CFD formájában. A CFD-k lehetővé teszik az Ön számára, hogy kihasználja az ármozgásokban – akár növekvő vagy éppen csökkenő mozgásokban- rejlő lehetőségeket anélkül, hogy birtokolná az alapul szolgáló eszközt.

Csatlakozzon még ma, és használja ki az ingyenes oktatási forrásanyagok előnyeit, beleértve a kereskedési szakemberrel történő valós idejű személyre szabott képzést, aki minden kérdésére válaszol, és segíti Önt saját képességei fejlesztésében. Az iFOREX kereskedési platform fejlett kereskedési eszközök széles választékával van felszerelve, beleértve a diagramokat, a piaci szignálokat, a riasztásokat és a beépített kockázatkezelést, ideértve a Stop Loss és Take Profit megbízásokat. Kezdje meg a kereskedést egy ingyenes demó számla használatával, és tekintse meg mindazt, amit ez a megbízható befektetési szolgáltató kínál.

VIBHS Financial Limited társaságot az Egyesült Királyságban a Financial Conduct Authority a 613381. sz. hivatkozási szám engedélyezte és szabályozza. Angliában és Walesben korlátolt felelősségű társaságként van bejegyezve a Companies House-nál 08279988 -as cégjegyzékszámon.

Az iFOREX csapata együttműködött a dokumentumban szereplő anyagok előállításában, és az ebben a dokumentumban szereplő anyagok semmilyen esetben sem tekinthetőek – sem kifejezetten, vagy hallgatólagosan, sem közvetve vagy közvetlenül – pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési tanácsnak, ajánlatnak, vagy befektetési stratégiára vonatkozó javaslatnak.

A CFD összetett eszköz, és a tőkeáttétel miatt a hirtelen veszteség jelentős kockázatával jár. Ennél a szolgáltatónál a lakossági befektetői számlák 71.91 %-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontolja meg, hogy érti-e a CFD-k működését és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát.

Kérjük vegye figyelembe: A múltbeli teljesítménymozgások számításai a határidős ügyleteket reprezentálhatják és nem pedig a mögöttes eszköz.

Teljes jognyilatkozat itt.

A bűnözők és a terroristák járnak jól a Brexittel

Megszakad a brit rendőrség és terrorelhárítás közvetlen kapcsolata az Europol közös adatbázisával december 31-én, ha addig nem kötnek új megállapodást. Ennek esélye egyre csökken.

Mindenki a kereskedelmi ellentétekről beszél, a rendőrségek és a titkosszolgálatok kapcsolatairól hallgatnak mind Londonban mind Brüsszelben. December végén viszont elsötétülhetnek a képernyők Nagy Britanniában, ahol a rendőrség és a terrorelhárítás szinte élőben követheti /real time/ a kontinentális kollégák munkáját – írja a brüsszeli Politico.

“A hatékony rendőri munkához az kell, hogy a hírszerzés szinte élőben /real time/ cserélhessen információkat más hasonló szervezetekkel külföldön” – jelentette ki a brit rendőrség Brexittel megbízott főnöke a Lordok házában. Richard Martin helyettes rendőrfőnök ehhez hozzátette: “bármi, ami akadályozza ezt, problémát jelent.” Méghozzá nagyot hiszen az iszlamista terrorizmus egyik fő célpontja a világban épp Nagy Britannia. Az együttműködés ezen a téren a kontinentális terrorelhárítással életfontosságú. A schengeni információs rendszerben 79 millió ember adatai vannak, és a brit rendőrség illetve a terrorelhárítás 603 millió esetben kért le onnan adatokat 2019-ben. Mi pótolhatja ezt?

Five eyes only- ötszemközt

Boris Johnson kormánya abban bizakodik, hogy a hagyományos angolszász kapcsolat működik ezen a téren.  Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége vígan fennállt akkor is amikor a britek az EU tagjai voltak. A Politico megemlíti, hogy a kontinentális rendőrségek és terrorelhárítók gyanakodtak is a britekre, mert az európai információk kissé túlságosan gyorsan eljutottak Washingtonba. Visszafelé viszont nem működött a rendszer. A britek tartották magukat ahhoz, hogy csakis ötszemközt maradjanak az információk. A probléma viszont az, hogy Nagy Britannia Európában van: a bűnözők és a terroristák igen gyakran a szárazföldről érkeznek illetve oda menekülnek. A Brexit után a kiadatásukat is csak igen lassan lehet majd elintézni. A szeptember 11-i merényletek után az európai igazságügyi együttműködés lehetővé tette, hogy 60 nap alatt kiadják a keresett személyeket. Ha Nagy Britannia kikerül a rendszerből, akkor a hagyományos módon a kiadatás elhúzódhat akár egy évig is vagy még tovább.

A dán megoldás

Londonban sokan abban bíznak, hogy követhetik Dánia példáját. A skandináv állam 2017-ben elhagyta az Europolt, de olyan szerződést kötött, amely továbbra is lehetővé teszi számára a létfontosságú európai adatbázisok használatát. Csakhogy Dánia nem lépett ki az Európai Unióból vagyis Brüsszelben jóindulattal kezelték a távozását az Europolból. Más a helyzet Nagy Britanniával, amellyel Brüsszel meg akarja fizettetni a kilépés költségeit. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben ez az ár ugyancsak magas lehet- figyelmeztet a brüsszeli Politico.

Putyin pénzelte a Brexitet?

A brit kémelhárítás egyik ásza, aki jelentést állított össze a kormány számára, Oroszország angliai és amerikai akcióiról, kínos igazságokról számolt be – közli exkluzív anyagában a londoni Guardian.

Christopher Steele az MI 6 egykori tisztje elmondta a parlament egyik bizottságában, hogy az általa összeállított Oroszország jelentést a konzervatív kormányzatok tudatosan figyelmen kívül hagyták. Sem Theresa May sem pedig Boris Johnson nem vette figyelembe a jelentés kínos állításait és nem tájékoztatta arról sem a parlamenti képviselőket sem pedig a közvéleményt pedig két nagyon súlyos állítás is szerepelt az Oroszország nyugati akcióinak dossziéban.

Trumpot fogják az oroszok

Christopher Steele erre már felhívta elöljárói figyelmét 2016-ban vagyis röviddel Trump megválasztása után. A brit titkosszolgálat vezetői komolyan is vették a Trumppal kapcsolatos vádakat, de magasabb szinten egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet! 2018-ban Christopher Steele jelentést készített Oroszország nyugati titkos akcióiról, és erről tájékoztatta a parlament hírszerzési bizottságát. “Theresa May kormánya szerintem súlyos hibát követett el azzal, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben!” – mondja most a nyugdíjas kém. Miért nem indult vizsgálat? A Brexit miatt.

Putyin pénzelte a Brexitet

A konzervatív kormányzatok azért nem kívántak tudomást venni az Oroszország jelentésről, mert abból nemcsak az derült ki, hogy Boris Johnson legfőbb szövetségesét fogják az oroszok hanem az is, hogy Putyinnak része volt a Brexit kampányban! Márpedig ez alapozta meg Boris Johnson politikai karrierjét! Így lett Nagy Britannia miniszterelnöke!

Kicsoda Christopher Steele?

22 évig dolgozott az MI 6-nek. 2006-ban ő vezette azt a vizsgálatot, mely megállapította: az oroszok mérgezték meg az Angliában élő Alekszandr Litvinyenkot, akit polonium ölt meg, melyet Oroszországból juttattak el Londonba. Később Christopher Steele, a kormányzatok tehetetlenségét látva, kilépett a titkosszolgálattól és magándetektívvé vált. Most azonban egy könyv főszereplője lesz: a Guardian egyik újságírója részletesen vizsgálja ebben az orosz titkosszolgálat ténykedését Nagy Britanniában és az USA-ban. A nyugdíjas brit kém meg van győződve róla, hogy “Oroszország nagyobb fenyegetést jelent Nagy Britannia számára mint a közel-keleti terrorizmus!”

Brexitpatt

Közel négy évvel azután, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésről szavazott, visszatértünk egy ismerős feltevésre: lesz üzlet vagy nem lesz üzlet. Az euractiv szerint a kereskedelemről szóló megállapodásról beszélünk, amely az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatait fogja irányítani.

Ha az eredmény nem „üzlet”, az Egyesült Királyság január 1-jén elhagyja az egységes piacot, és a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint kereskedelmet folytat az EU-val.

Mi tehát a fő elválasztó vonal?

Az Egyesült Királyság „nulla vám, nulla kvóta” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, hasonlóan az EU – Kanada kereskedelmi paktumhoz.

Viszont az Egyesült Királyság elutasította az EU azon követeléseit, hogy  biztosítsák változatlan feltételek mellett a halászati ​​vizekhez való változatlan hozzáférést, valamint az Egyesült Királyság vállaljon kötelezettséget arra, hogy érvényben tartja a környezetvédelmi és munkajogi normákat – az úgynevezett „egyenlő versenyfeltételeket” -, és az Egyesült Királyság tartsa érvényben az EU állami támogatásokról szóló törvényét a jövőben is.

Ez az az ár, amelyet az EU szabadkereskedelmi megállapodásért kér viszonzásként. De mindhárom kérdéskörben alig történt előrelépés, az álláspontok megmerevedtek.

Az Egyesült Királyság miniszterei azt állítják, hogy az EU nem ismeri el az Egyesült Királyságot szuverén egyenlő partnernek.

“Az EU alapvetően azt akarja, hogy tartsuk be a klubjuk szabályait, annak ellenére, hogy már nem vagyunk tagjai”

– mondta Michael Gove kabinet miniszter az alsóháznak ebben a hónapban.

Eközben Michel Barnier csapata egyre inkább elkeserítőnek tartja London hozzáállását. Az idő, pontosabban annak hiánya jelentős tényező.

Továbbra is  fennáll az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtása gyakorlati problémája, hogy megoldja Észak Írország és az Ír Köztársaság közötti kereskedelmet, és elkerülje a vámhatár felállítását.

A kérdés az, hogy vajon a vezetők képesek-e megtörni a patthelyzetet.

A logika szerint valamilyen kompromisszumot kell találni a szükségtelen gazdasági károk elkerülése érdekében. De ha bármit megtudtunk az elmúlt négy évből, akkor az az, hogy amikor a gazdasági logikáról beszélünk nagyon távolinak tűnik  megegyezés pillanata.

A britek is negatív kamattal szereztek 4,6 milliárd dollárt

-0,003% a kamat vagyis a befektetők fizetnek azért, hogy brit államkötvényeket tarthassanak. Nagy Britannia egyáltalán nem az első ebben a tekintetben.

A jó adósnak számító államok ingyen vagy negatív kamattal jutnak hatalmas összegekhez, melyekből azután finanszírozhatják a válságkezelő programokat.

Franciaországnak 1400 milliárd eurós, Németországnak 1240 milliárd eurós olyan államkötvény állománya van, melynek a kamata negatív! – írja a Tradeweb-re hivatkozva a Market Watch.

A Bank of England is gondolkodik a negatív kamaton

A bank kormányzója tett erre utalásokat, de a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy ez hamarosan bekövetkezne. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója megvitatta ezt a lehetőséget vezető munkatársaival miután az elmúlt két hónapban 100 milliárd fontos mennyiségi lazítást /quantitative easing/ hajtottak végre, hogy kezelni tudják a Nagy Britanniára is rászakadt koronavírus válságot.

Mélyponton az infláció

A MarketWatch arra is felhívja a figyelmet, hogy négy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az Egyesült Királyságban, melynek gazdaságát és annak megítélését alaposan megviselték a Brexit körüli hercehurcák. Áprilisban mindössze 0,8% volt az infláció Nagy Britanniában, ahol az elzárás miatt szinte teljesen leállt a gazdaság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK