Hasznostelefon

0
443

Szóval itt vannak ezek az okostelefonok, amik kicsit sem okosabbak a felhasználóiknál, mindenki nagyon nehezen szokta meg őket, de már a sokadik generációt cseréljük le. Nem azért, mert mániás fogyasztók vagyunk, hanem azért, mert a régi típusokkal manapság már semmire sem megy az ember: ne is próbálkozzunk, maximum e-mailezni jók.

De arra jók. Persze, messze nem ideálisak, de mégis, meg tudja nézni az ember, jött-e levele, ha kell, tud írni is egyet. Persze, ha valahol rá tudunk kapcsolódni egy ingyen wifire, másképp nem. No, ezért aztán nem fogja hurcolni az ember a tavalyelőtti kütyüt, akármilyen takarékos is egyébként.

Ilyenkor jön az, hogy bezzeg Ruandában éheznek. Hát Ruandában speciel tényleg éheznek, Kongóban is, de nem azért, mert nem kapnak ebédre okostelefont. Viszont a modern technikának valóban van némi köze az afrikai polgárháborúkhoz és nyomorhoz.

Ugyanis ott található a világon a legtöbb tantál. Mármost számítástechnika és ezen belül laptop, netbook, tablet, okostelefon elképzelhetetlen többek között tantálkondenzátor nélkül: ezt a koltán nevű ércből nyerik ki, ami a leggyakrabban Kongóban fordul elő. Igaz ugyan, hogy akad még Brazíliában, Kanadában és Ausztráliában is, de nem annyi, nem olyan tiszta. Kongó térségének emiatt dúskálnia kéne a földi javakban, hiszen naponta húszmillió dollár értékű koltánt bányásznak ki, de a különböző hadurak rájöttek, hogy nem jó az, ha mindenkinek jól megy – az a jó, ha nekik jól megy, és mindenki más rabszolga a bányákban. Ezen kívül egymást is el akarják marni a lelőhelyektől, egyszóval amíg ott koltán lesz, és amíg a világnak kell a tantál, ott bizony polgárháború is lesz.

1998 és 2003 között, mikor beindult a laptop-nagyipar, hatmillióan pusztultak el a a térség fegyveres konfliktusaiban. Az Egyesült Államok hozott azóta egy óvintézkedést: „2014-ben hatályba lépett az amerikai üzleti szférát megreformáló Dodd–Frank-törvény 1502-es cikkelye. Az új szabályzat arra kötelezi a vállalatokat, hogy azonosítsák a beszerzett nyersanyagok származási helyét, kiváltképp abban a tekintetben, hogy azok köthetőek-e valamilyen fegyveres konfliktushoz. A határozat célja, hogy elvágja a kongói fegyveres szervezeteket a bányászat jelentette bevételektől.”

Ezt aztán Amerikában betartják, de mondjuk Kína vígan tojik rája.

Na, ne tessék kidobni azokat az elektronikai kütyüket, nem az a megoldás.

Attól, hogy a tantállal bajok vannak, még nem a számítástechnika a felelős, nem szabad róla lemondani. Fürdővízzel együtt gyereket nem öntünk ki. Afrika bajait egyelőre nem fogjuk megoldani, de ha elvetnénk ezt az átkosnak hitt technológiát, tetszik tudni, mi lenne belőle?

Még nagyobb nyomor Afrikában. Ugyanis nem a kitermelés a baj ott, hanem a társadalmi rendszer.

Ja, az nálunk is baj. Csak még nem éhezünk és nem lőjük egymást. De mifelénk is volt már olyan.

Akkor viszont mit tehetünk? Ki tudjuk nyerni a már egyszer felhasznált tantált az elavult készülékekből? Sajnos nem: illetve nagyon drága és bonyolult az eljárás, ami szükséges hozzá. Talán évek, évtizedek múlva olcsóbb lesz, már dolgoznak rajta.

Volna nekem itt egy szerény kis javaslatom. Mivel a társadalmi rendszer a hibás, toljunk ki vele.

Ugye, a fő bajunk az, hogy a folyamatos fejlődés miatt rohamléptekben avulnak el a készülékeink, és a beléjük épített méregdrága nyersanyagok elvesznek, mikor kidobjuk őket.

Hát ne dobjuk ki. Ne is halmozzuk fel, bízva egy szebb korban, mikor majd kinyerhető lesz belőlük minden: ki tudja, mikor lesz az. De ezek még valamennyire használható készülékek!

Az ötletet egy fiatal barátom adta, egy zongoraművész, aki karácsonykor kivette az ócska mobiljából a kártyát – volt neki új készüléke is – és az így már csak

segélyhívásra, valamint wifi-használatra alkalmas készüléket egy hajléktalannak adta, hogy ne legyen magányos. Hiszen ha másra nem is, de e-mailezésre és Facebookra alkalmas így is a kütyü.

Hogy aztán a hajléktalan megtartotta vagy eladta, az az ötlet szempontjából mindegy is. Ha beválik a javaslatom, a használt mobiloknak úgyis lemegy az ára valahová a tantálbányák békája alá.

Ugyanis a hajléktalanoknak az az egyik legfőbb baja, hogy tökéletesen kiesnek a társadalomból. Nincs semmiféle kapcsolatuk az eseményekkel, nem ismerik a híreket, nem tudnak kapcsolatot tartani a közvetlen környezetükön kívül senkivel, és – ez nagyon fontos – többnyire nincs címük. Márpedig akinek címe nincs, az munkát sem találhat egykönnyen. Ha nincs munka, nem lesz szállás és étel sem.

Az lenne tehát a javaslatom lényege, hogy ha van felesleges okostelefonunk, tabletünk, netbookunk, ilyesmink, azokról töröljük a személyes adatokat, töröljünk mindent, az operációs rendszert és az alapvető segédprogramokat kivéve, vegyük ki a SIM-kártyát abból, amiben van, gyűjtsük őket össze és adjuk a hajléktalanoknak. Nem kétlem, hogy az első kör nagyrészt a használtcikk-kereskedőknél fog landolni, de a másodikból már megmarad náluk is pár darab, a harmadik adag idején meg már olyan alacsonyak lesznek a használt, de még működőképes informatikai cikkek árai, hogy nem lesz érdemes velük üzletelni. Illetve, kialakul egy egészséges piac.

Mármost ezzel nem adunk enni vagy inni a hajléktalannak, de adunk neki egy pici helyet a társadalomban, adunk egy címet, egy elérhetőséget, lehetőséget arra, hogy segítséget hívjon, ha bajba kerül – tényleg nem ételt, italt vagy pénzt adunk, hanem esélyt.

Szerintem megérné.

Meg kéne próbálni.

Az már külön szép lenne, ha valamelyik szolgáltató hajlandó lenne korlátozott SIM-kártyákat is biztosítani erre a célra, bár ez az ismert intézkedések miatt kicsit bonyolult lenne, de megszervezhető.

Viszont, míg Budapest – és ez sajnos csak nagyvárosban működik – tele van ingyen wifi-hálózattal, sokat tudnánk segíteni egy csomó embernek. Vissza tudnánk őket tenni arra a társadalmi térképre, amiről lekerültek.

Ha csak digitálisan is.

És mindenkinek kallódik otthon valami elavult okoskütyüje a fiókban.

Már csak meg kéne szervezni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .