Harari: a korrupció hazafiassággal álcázza magát

0
42

Ő napjaink egyik leginspirálóbb gondolkodója. Vezető államférfiak és a világ legnagyobb cégvezetői mohón isszák a szavait. A 43 éves Yuval Noah Harari történész a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, több nemzetközi sikerkönyv, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra szerzője. Budapesten tartott előadást, azután beszélgetett vele az Euronews riportere.

– Harari úr, köszönöm, hogy vendégünk a Global Conversationben. Kezdjük egy fogadással! Közelegnek az európai választások. Az unió jövője áll a viták homlokterében. Mennyit tenne arra, hogy az Európai Unió fennmarad 15 év múlva is? – indította a beszélgetést Kiss Gábor, az Euronews riportere.

– Nem tudom. Történészként annyit tudok, hogy a jövő nem prognosztizálható. Gyakran történnek a legváratlanabb dolgok. A történelemben csak ennyi a biztos. Alig néhány hónappal az 1989-es forradalmak előtt Kelet-Európában senki sem számított rájuk. Öt évvel korábban tudományos fantasztikumnak tűnhetett volna. Az unió jövője is kifürkészhetetlen. Remélem, hogy a szavazók megfelelő döntést hoznak, és fenntartják az uniót nemcsak azért, mert ez elengedhetetlen Európa békéje szempontjából, hanem azért is, mert Európa jóléte elengedhetetlen az egész világ békéje és jóléte szempontjából – mondta Yuval Noah Harari történész.

– Könyveiben hangsúlyozza, hogy a világ olyan globális kihívások előtt áll, amelyek csak együttműködéssel oldhatók meg. Az együttműködés azonban világszerte akadozik. A nacionalizmus erősödik Európában. Miért vált népszerűvé, és milyen válasz adható rá?

– Rá kell döbbenünk, hogy az emberiség három létfontosságú fenyegetéssel szembesül. Egyikük sem védhető nemzeti, hanem kizárólag globális szinten. A három fenyegetés: az atomháború, a klímaváltozás és a technológiai robbanás – kivált a mesterséges intelligencia és a biotechnológia terén. A mesterséges intelligencia és a biotechnológia megsemmisítheti mindazt, ami emberi. Ez csak globális együttműködéssel kezelhető. Ha fegyverkezési versenybe kezdünk a mesterséges intelligencia vagy a genetika terén, az szavatoltan kiirtja az emberiséget. Lényegtelen, ki nyeri a versenyt, az emberiség lesz a vesztes.

– A fekete-fehér gondolkodás veszélyes lehet, kivált a nacionalizmus esetében.

– A nacionalizmusnak van egy jó és egy rossz oldala. A nacionalizmus az emberi történelem legpozitívabb, ugyanakkor a legveszélyesebb fejleménye. A nacionalizmus pozitív vetülete lehetővé teszi idegenek milliói számára, hogy törődjenek egymással és együttműködjenek. Másfelől a nacionalizmus gonosz oldala az idegengyűlöletről szól. Úgy gondolom, hogy nem ez a nacionalizmus lényege. A világ bizonyos részeiben tapasztalható problémák egy része abból származik, hogy a honfitársak szeretete helyett az idegenek gyűlöletére összpontosítanak. Egyesek korruptak, és pénzt vesznek ki az egészségbiztosításból. Ezzel nem igazán szolgálják honfitársaik érdekeit. Eközben a jó hazafi szerepében tetszelegnek. Hogy miért? Mert gyűlölik az idegeneket.

– Sokan csak saját véleményük megerősítését várják, nincs igényük hiteles hírekre. Hogyan térhetünk vissza az észszerű vita mezejére, amikor egyes vezetők érdemi válaszok helyett bűnbakokat hibáztatnak, például Soros Györgyöt, Fethullah Gülent vagy a liberálisokat?

– Ez egy ősrégi trükk. Annyi benne az új, hogy roppant erőteljes technológiával terelik el vagy zavarják meg az ember figyelmét. Azzal szembesülünk, hogy a technológia felülkerekedik gyengeségeinken. Olyan erőteljes technológiával rendelkezünk, amely azonosítja gyengeségeinket, érzéseinket és gyűlöletünket. A megfelelő érzelmi gomb megnyomásával eltereli a figyelmünket. Ezeket a veszélyes technológiákat azért kell szabályozni, hogy megvédjük az embereket meghekkelésüktől, kizsákmányolásuktól, figyelmük elterelésétől.

– Nem tart attól, hogy orwelli típusú önkényuralom alakul ki nagy mennyiségben keletkező személyes adatok felhasználásával?

– Nagyon is félek. Attól tartok, hogy a technológia lehetővé teszi minden korábbinál diktatórikusabb rendszerek kialakulását. Annál is szélsőségesebbet, mint amit George Orwell megálmodott. Orwell ugyanis olyan helyzetet képzelt el, amelyben az önkényuralmi rendszer állandóan figyel ugyan, de csak a külső világban. Mit csinálsz, merre jársz, kivel találkozol, mit mondasz. A mai technológia azonban az embert 24 órán át megfigyeli, a teljes népességre kiterjed, és még azt is látja, mi játszódik le az emberek szervezetében. Biometriai érzékelőkkel, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia ötvözésével. Kínában például már olyan iskolák léteznek, amelyekben a diákok biometriai karkötőket viselnek. Azt mondják, oktatási célból. A tanár tudja, ha elalszol, ha unatkozol, ha nehézséged támad. Ugyanez a technológia azonban politikai célokra is felhasználható. Amit a 20. században Sztálin, Hitler vagy Mao rendszerében látott a világ, az semmi azokhoz a gépekhez képest, amelyeket manapság kezdtek építeni.

– Milyen kockázattal szembesülhetünk, ha egyes kiválasztottak akár az életüket is meghosszabbíthatják, miközben tömegek válnak feleslegessé?

– Ha nem alkalmazzuk a technológiát a megfelelő módon, az az ön által leírt eredménnyel fog járni. A biotechnológiát arra fogják használni, hogy kis számú kiválasztott „szuperhumán” helyzetbe kerüljön, miközben az emberek többségével nem törődnek. Az emberiség különböző fajokra szakadhat. A történelem során először a gazdagok faja különbözni fog a szegényekétől. Ez a történelem legnagyobb egyenlőtlensége. Megannyi munkahely eltűnik, miközben új munkahelyek fognak kialakulni. A valóban nagy problémát nem a munkahelyek hiánya, hanem az emberek újraképzése fogja jelenteni. Az embereknek folyamatosan váltaniuk kell munkájukat, és egész életükön át tanulniuk kell. A jelenlegi oktatási rendszer erre nem készült fel.

– Végezetül néhány személyes kérdés: izraeliként mennyire befolyásolja gondolkodását, hogy gyakran hallja gránátok becsapódását és riasztó-szirénák hangját?

– Nem hallom állandóan. Itt-ott hallatszik néha. A gázai helyzet szörnyű az ott élők számára, miközben Izraelben az emberek többsége az idő túlnyomó részében hétköznapi életet él. Kétségtelenül befolyásolja gondolkodásomat. A fejlesztéseket tekintve kevésbé vagyok naiv. Ha a kaliforniai San Franciscóban élnék, talán rózsaszínű álmokat kergetnék. „Ó, igen, a technológia csodálatos, és csodálatos dolgokra képes az emberiség javára!” Ha valaki Izraelben él, akkor rádöbben, hogy emberiségnek megannyi sötét oldala is van.

– Minden évben visszavonul egy hosszabb meditációra. Hogyan találja meg innen a mindennapi életbe visszavezető utat?

– A technológia és a politika rohanó világában élünk. Soha ennyire nem volt fontos, hogy lazítsunk, hogy teljesen kikapcsolódjunk, hogy időt szakítsunk önmagunk megismerésére, hogy mélyen elgondolkozzunk ezeken a dolgokon. Szinte semmire sincs időnk, miközben az elkövetkező néhány évben az emberiség történelmének legfontosabb döntéseit kell meghoznunk. Az alkotás és a rombolás isteni erejével rendelkezünk. Az embereknek, és nem az isteneknek kell eldönteniük, hogyan tovább. Aggasztónak tartom, hogy a fontos embereknek – nemrég találkoztam Mark Zuckerberggel, a Facebook vezetőjével, és Sebastian Kurz osztrák kancellárral – aggasztónak tartom tehát, hogy ezeknek a vezetőknek nincs ideje. Nincs idejük arra, hogy leüljenek, lazítsanak, és elmélyedjenek gondolataikban. Azért, mert folyton rohannak, hogy megoldják ezt vagy azt a válságot.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..