Kezdőlap Címkék Göncz

Címke: Göncz

Az Orbán házaspár Göncz Árpád temetésén

Ma három éve, 2015. november 6-án temették el Göncz Árpádot, a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnökét. S bár sokan nem örültek neki, Orbán Viktor is elment a temetésre. Elképzeltem, miként hezitáltak sajtófőnökével, Havasi Bertalannal. Ezt írtam akkor erről.

– Hívatni méltóztattál, Főnök.

– Kerüjjé’ csak bejjebb, Berci!

– Parancsolj velem, Főnök.

– Tudod, lesz pénteken az az izé..

– Temetés. Göncz Árpádot, a volt köztársasági elnököt temetik.

– Na, én is őt gondoltam. Elmennék arra az izé…

Temetésre, Főnök. Már lenyilatkoztam a sajtónak, hogy ott leszel.

– Szigorúan, magánemberként.

– Csakis, Főnök. Szigorúan. A család, az elhunyt végakaratának megfelelően nem szeretné, ha állami temetés lenne.

– Hogy kell magánembernek lenni, Berci?

– Nem tudom Főnök. De majd utánanézetek.

– Személyesen nézzél utána, Berci. Nem bízok én senkibe se.

– Értettem, Főnök.

– Testőrök lesznek?

– Lesznek, Főnök. Nincs fontosabb, mint a te biztonságod.

– Na, ez már igaz! A többi magánember is testőrökkel megy?

– Milyen magánemberekre gondolsz, Főnök?

– Hát, akik még ottan lesznek azon az izé..

– Temetésen.

– Na, igen. Te mindég fején találod a szöget.

– Úgy tudom Főnök, hogy a magyar emberek általában testőrök nélkül közlekednek.

– Hát ez nagy felelőtlenség a részükről, Berci! Vigyázni kell, az élet veszélyes. Aztán hány autóból áll egy magánember konvoja, Berci?

– Főnök, a magánembereknek nincs konvojuk. Ők egy autóval járnak. De inkább metróval és autóbusszal.

– Különbuszokkal?

– Nem, Főnök. A BKV buszaival.

– Ne röhögtessé’ már Berci!

– Értettem, Főnök, nem röhögtetlek.

– Aztán, mongyad csak Berci, hogyan kő viselkedni egy ilyen… Mongyad már, hogyan is hívják azt az izét…

– Temetésen.

– Na, tuttam hogy van rája helyes kifejezés. Zsebre tett kézzel szoknak ottan állni?

– Nem szokás, Főnök. Tudod, a kegyelet.

– Nincs kegyelem, Berci! Az emberek döntöttek: megvéggyük az országot! Nem szeretnék ottan illegális bevándorlókat látni. Se migráncsokat!

– Igenis főnök. Majd odafigyelünk.

– Szotyola lesz?

– Temetésen, Főnök?

– Miért, nem szok lenni?

– De, már meg is rendeltem.

– Nem fognak megmérgezni vele?

– Ne aggódj, Főnök, egyenként végigkóstoltattam az összest. Köpködhetsz kedvedre, nem lesz baj.

– Milyen hosszú lesz a beszédem?

– Nem fogsz beszélni, Főnök.

– Nem? De valami nóta, az csak lesz.

– Lesz, Főnök. Koncz Zsuzsa és Bródy János énekel.

– Mit fognak ezek ottan danolni?

– Nem tudom, Főnök. Talán azt, hogy „Ha én rózsa volnék”… Vagy azt, hogy „Lesz még magyar köztársaság”. Ezek ilyeneket szoktak.

– Te, Berci, emlékszel még arra, mi az, hogy köztársaság?

– Nem emlékszem, Főnök. De majd utánanézetek.

Göncz Kinga is megszólalt az általa alapított alapítvány ügyében

0

A Magyar idők mai számában arról írt, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat talált egy olyan alapítványnál, amelyet az egykori szocialista külügyminiszter, Göncz Kinga alapított. A hír, amelyet az MTI szemlézett -, nagy iramban végigszáguldott a kormánypárti sajtón. A Független Hírügynökségnek sikerült elérnie Göncz Kingát.

Göncz Kinga szerint annyi történhetett, hogy a Magyar Idők, miután megkapta az OLAF jelentését, megnézte a cégadatokat, ahol alapítóként felfedezte az ő nevét. Ennyi köze van a történethez, vagyis gyakorlatilag semmi: sem a feltárt szabálytalanságok idején, sem azt megelőzően nem vett részt az alapítvány működésében.

A Magyar Idők hétfői számában írt arról, hogy az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). A lap szerint az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. – amelynek tagja volt a Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig – és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat.

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban

a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.

A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.

A lap információi szerint közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben. A cégek tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat, és egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés – olvasható a cikkben. Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint

a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.

A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Göncz Kinga nem foglalkozott az alapítvány ügyeivel

A Független Hírügynökség megkereste Göncz Kingát, aki röviden reagált a Magyar Idők hírére. Mint mondta, ma délelőtt egy ismerősétől hallott a cikkről, s rögtön hozzátette, hogy az alapítvány működéséről nem tud semmit. Annak idején, mintegy

húsz évvel ezelőtt valóban ő volt az alapítója az alapítványnak, akkoriban, fiatal, emberek, húsz év körüli egyetemisták kérték meg arra, hogy adja a nevét az alapítvány létrehozásához.

Ezt követően nem folyt bele a működésbe. Már csak azért sem, tette hozzá Göncz Kinga, mert a törvény szerint ezt nem is tehette volna meg. Az alapító ugyanis független az alapítványtól, annak működésében és döntéseinek meghozatalában nem vehet részt.

Cáfolják, hogy pénzt kértek Sorostól

0

Brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta a Független Hírügynökség, hogy Göncz Kinga és Szél Bernadett a belga fővárosban Soros Györggyel tárgyalt. Göncz Kinga, illetve az LMP sajtóosztálya reagált a hírre.

Göncz Kinga határozottan cáfolta hírt. Elmondta: valóban találkozott Brüsszelben Soros Györggyel, de ez egyáltalán nem számít különlegességnek, tekintettel arra, hogy a nemzetközi roma alapítvány egyik vezetője, amelyet Soros rendszeresen támogat.

Göncz Kinga kifejezetten hangsúlyozta:

a Soros-féle alapítványnak alapelve, hogy nem támogat pártokat,

és neki sem fordult meg a fejében, hogy ilyen kéréssel forduljon a milliárdoshoz. A volt külügyminiszter arról is beszélt, hogy mennyire ártalmasak ezek a híresztelések, éppen ezért nem is szívesen reagál rájuk.

Arra a kérdésre, hogy maga Soros György miként vélekedik az őt ért brutális magyarországi támadásokról, azt válaszolta, hogy erre inkább a Nyitott Társadalom Alapítványtól kérjünk választ, de egyébként úgy gondolja, úgy látja, hogy normálisan: kortünetnek tartja.

Szél Bernadettel nem sikerült beszélnünk, az LMP sajtóosztályán közölték: nem tudnak arról, hogy Szél Bernadett Sorossal tárgyalt volna.

Szél és Göncz pénzt kért Sorostól az LMP-nek és a Momentumnak?

1

A Független Hírügynökség Brüsszelből származó információja szerint Szél Bernadett az LMP társelnöke, és Göncz Kinga a Gyurcsány-kormány külügyminisztere (jelenleg a CEU tanára, aki Soros-alapítványoknak is dolgozik), Brüsszelben felkereste Soros Györgyöt hogy pénzt kérjenek az LMP és a Momentum számára.

Göncz és Szél a kérést azzal indokolta, hogy Magyarországon ma az LMP mellett a Momentum az egyedüli szóbajöhető párt.

Az érintettek reakcióját itt olvashatja.

Göncz Árpád unokája a Momentum színeiben indul a választáson

1

Pénteken szobrot avattak Göncz Árpádnak Óbudán, a volt köztársasági elnök egykori Bécsi úti lakóhelye mellett. Itt nyilatkozott Benedek Márton, Göncz Árpád unokája arról, hogy a Momentum színeiben indulna a választókerületben a választáson – írja az Amerikai Népszava.

„Benedek Márton, aki már évek óta Brüsszelben dolgozik – legutóbb az Európai Bizottságban foglalkozott a menekültválság kérdésével, és volt már José Manuel Barroso egykori bizottsági elnök tanácsadója is – most költözne vissza Magyarországra német feleségével és két gyermekével.”

Az Amerikai Népszava megemlíti, hogy Benedek korábban az Együttben próbált politizálni, de szerinte abban a pártban már nem arra tartanak a dolgok, amerre ő szeretné, mert az összefogásmánia akadályozza meg, hogy a pártok a saját gondolataikról beszélhessenek például Európa vagy Magyarország kapcsán. Úgy véli, hogy “mivel az összefogásban gondolkodó pártok bizonyos képviselői már voltak kormányon, és bemutatták, mire képesek, most itt az ő [Momentum] idejük”.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!