Focimese – Déli kávé Szele Tamással

0
589
facebook

Kisasszony, Latte Macchiatót kérek, ma olyan olaszos a hangulatom, itt járt Salvini is… illetve, látják, hogy ott, a szomszéd asztalnál mennyire fülel az az ember? Akkor beszéljünk inkább a fociról, ne mondhassák ránk, hogy politizálunk. Arról én már nem tehetek, hogy nálunk a fociból is politika lett – meg komoly üzlet. Nem szerencsés, mikor így alakulnak a dolgok.

Pedig ez a fociügy talán még a Salvinit is érdekelte volna, olyan, mint egy valódi maffiatörténet, egy igazi, olaszos krimi. És nagyon benne van, hogy miért beteg a magyar futball.

Egyszer volt, hol nem van egy valamikor NB I-es, most NB II-es csapat, a Balmazújvárosi FC. Ez a csapat még az NB I-es időkben elmondhatta magáról, hogy a vetélytársaihoz képest viszonylag alacsony a költségvetése, az NB I-be is először 2017-ben jutottak fel, de akkor aztán eltökélték, hogy ott maradnak, kerül, amibe kerül. Szerződtettek légiósokat, de az nem sokat segített: idény után visszaestek a másodosztályba. Harakirit szerencsére senki sem követett el, próbáltak visszajutni, csak hát egyre több lett körülöttük a botrány.

A dolog akkor került bele az országos napilapokba, mikor kiderült, hogy a játékosokat szállodába kell költöztetni a korábbi önkormányzati bérleményeikből. Mi is írtunk az esetről – hogy is volt?

„Épp a minap kelt híre, hogy az NB II.-es Balmazújváros játékosait kilakoltatták. Nocsak, mondanánk, megszorult a csapat? Nem, a csapat nem szorult meg, csak éppen a játékosok lakásai hivatalosan szociális bérlakások voltak. Azért voltak azok, mert annak nyilvánították őket. Most valamit elszerveztek – Balmazújvárosban, anélkül hogy részletezném, mert elég bonyolult az ügy, de a városi- és a sportvezetés egyik korrupciós botrányból a másikba evickél – és egy uniós felújítási program miatt el kellett hagyják a lakásokat, míg rendbe nem teszik azokat.

Utána viszont helyi, pályakezdő fiataloknak kellene kiadni a már felújított szociális bérlakásokat – nincs kétségem, hogy a csapat játékosai így vagy úgy pályakezdőnek minősülnek majd, ha másképp nem, azért, mert minden mérkőzést a pályán kezdenek.

Fiatalnak meg mindenképpen mondhatjuk őket, hiszen nem öregek.

Addig is a Pötyi szállóban helyezték el őket, én a magam részéről elég kényelmesnek nevezném a körülményeket, laktam már magam is ilyen helyen és meg voltam elégedve.

Hát akkor hol a baj? Mindenkinek van hol laknia, senki sem fázik.

Csak ott, hogy a szociális bérlakásoknak köze se lehetne a focicsapat támogatásához. Az a Balmazújváros Sport Kft. dolga lenne. Ami azonban össze van fonódva a korábban fideszes városvezetéssel, városi tulajdonú is – a balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Egyszóval úgy lettek rászorulók a játékosok, hogy az egyszerűség kedvéért annak minősítették őket.”

Van ez így, kérem, sőt, van ez még ígyebbül is, mint látni fogjuk. Ugyanis a csapat alapvető anyagi gondjait az okozta, miszerint tavaly áprilisban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Fidesz által támogatott független polgármestert, Veres Margitot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.

Mit művelt, mit nem, meg nem vagyok mondhatója, azért van a bíróság, hogy ők ítéljenek – de elítélték, bizonyára okkal. Mármost a csapat tulajdonosa az önkormányzat, illetve a Balmazújváros Sport Kft.-t birtokolja, a klub vezetője pedig Tiba István fideszes országgyűlési képviselő volt sokáig. Azonban az új, független polgármester, Hegedűs Péter viszont már nem volt hajlandó akkora pénzeket osztani a csapatnak a városi költségvetésből, amekkorákat kértek – kell a pénz másra, ezer helye van. Ráadásul a csapat is már csak másodosztályú. De hát mennyit is kértek?

Korábban 50 milliós támogatást kaptak évente a várostól, a legutóbbi igényük 374 millió forint volt.

Azért ez az összegecske már szabad szemmel is majdnem látható.

És ami a legszebb: azért kértek ennyivel többet, mert a klubelnök-képviselő Tiba István szerint az NB I-ből történt kiesés miatt elvesztették a szponzorokat. Az így kieső összeget kellett volna a város pótolja.

A 444 szerint:

„Amikor még NBI-es volt a Balmazújváros, a klub büdzséjének 75 százalékát (!) az MLSZ központi támogatása tette ki, míg a maradék 25-öt a város és a kisebb szponzorok biztosították. Ez NBI-es szinten nagyon kevés volt, veszteségnek viszont sok. Hogy milyen profizmus van a balmazújvárosi csapatnál: Tiba azt is mondta az Indexnek, hogy senki nem volt felkészülve arra, hogy a csapat kieshet az NB I-ből, ezért nem készítettek alternatív üzleti tervet, amiben a kieséssel számoltak.”

Ezen a ponton omlott össze Tiba képviselő és adott annak idején egy elhamarkodott interjút tavaly a DigiSportnak, melyben közölte: az a csapat lehet NB I-es, amelyiknek van NB I-es múltja, gazdag szponzora és megfelelő politikai támogatója – ő, mint egyszerű országgyűlési képviselő, ehhez már kevés is. A város nem adott több pénzt, így a csapat a magyar kormányhoz fordult segítségért.

És a kormány rendeletet hozott, miszerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának százmillió forintos állami támogatást kell folyósítania a balmazújvárosi foci számára. Jobban mondva, a helyi sportéletet kell támogassák ezzel az összeggel. Itt van, nem csalás, nem ámítás, megjelent a Magyar Közlönyben is.

Hát, ez a pénz tán már csak elég volt nekik?

Dehogy volt. Tegnap derült ki, hogy a Balmazújvárosi FC szekerének már az NB II-ből is kifelé áll a rúdja, éspedig azért, mert 196 millió forint hiányzik a számlájukról. Tegnap a következő közlemény jelent meg a klubot működtető cég Facebook-oldalán.

„HIVATALOS KÖZLEMÉNY:

Klubunk első körben nem kapta meg a 2019-2020. évre szóló licencengedélyt! Ahhoz , hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség megadja az engedélyt, – amely eddig minden évben gördülékenyen zajlott – szükség van a képviselő testület pozitív döntésére az alábbi levélben megfogalmazottak tekintetében !

Bízunk benne , hogy csak a csapaton fog múlni a jövő évi NB II-es tagságunk!

#HajráÚjváros”

A csatolt levélben meg azt kérik a várostól, hogy apportként adja át a cég részére a stadionnak azt a részét, ami még nem a Balmazújváros Sport Kft-é. Így értékben valóban le lehetne nullázni a hiányt, csak hát

érdekes lenne a csapat éves költségvetése és NB II-es helyezése kedvéért lemondani egy ilyen értékes ingatlan tulajdonrészéről… több is, mint érdekes, valódi hűtlen kezelés volna.

Márpedig ma éjfélig ennek el kell dőlnie, így vagy úgy.

Ebből a történetből az a tanulság, hogy a magyar focihoz igazából nem kell labda. Nem kellenének még játékosok sem. Stadionok és klubok kellenek, meg szponzorok és politikusok, de játékra semmi szükség. Ha egy klub helyezése a fentiekben vázolt anyagiak és ügyletek függvénye, akkor le se kéne játszani a mérkőzéseket, amúgy sincs közönség: akkor elég volna, ha a szponzorok és a politikusok leülnének egy fehér asztalhoz, és egymás között eldöntenék az eredményt, mondjuk rablóultival, hogy stílszerű legyek.

Azt továbbra sem értem, miért hívjuk ezt a játékot labdarúgásnak, hiszen a játéknak van benne a legkevesebb szerepe, sőt, azt sem látom, hol van ebben a sport – de ilyen a támogatott magyar foci.

Ilyen lett.

Kell támogatni a sportot, hogyne kéne, de azért ennyivel mégsem – és ha lehetne, nem ártana focizni is néha.

Csak hát – minek tennék?

Látják, ha ezt a Salvini hallotta volna, menten azt mondaná: Magyarországot azonnal és feltűnés nélkül lehetne Szicíliához csatolni.

A legtöbb helyen észre sem vennék, hogy változott valami.

Hol késik az a Cattani felügyelő?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .