Kezdőlap Címkék Salvini

Címke: Salvini

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: “Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

Végképp vezérpárt lett Salvini mozgalma

Liga Matteo Salvini miniszterelnökért – ezzel az új jelszóval indítja újra a szélsőjobboldali mozgalmat Olaszország egykori belügyminisztere.

Salvini még nem is oly rég az Umberto Bossi által alapított Északi Liga Európai  parlamenti képviselője volt. Ámde jött Putyin és minden megváltozott. Minden oroszok ura Milánóban vendégeskedett, ahol szakított időt a tökéletesen ismeretlen Európai parlamenti képviselőjére, aki hevesen bírálta az Európai Uniót. Elsősorban a migráns politika miatt. Salvini ezt tűzte a zászlajára – és minthogy ez Itáliában valóban létező probléma – gyorsan népszerű lett. Hatalomra került a másik populista párttal, az Öt csillaggal együtt. Belügyminiszterként minden kikötőt igyekezett lezárni a migránsok elől. Emiatt most bíróság elé állíthatják , mert intézkedéseivel megsértette Olaszország nemzetközi egyezményeit.

Salvini kontra Ferenc pápa?

A migráns politika megítélésében homlokegyenest ellenkező nézeteket vall Matteo Salvini és a katolikus egyház vezetője, aki Itáliában nemcsak morális, de politikai tényező is. Bár Trump elnök tanácsadója, Steve Bannon azt tanácsolta Salvininek, hogy támadja meg nyilvánosan a pápát, a szélsőjobboldali olasz politikus ez elől meghátrált. Emlékezett arra, hogy Mussolini is konkordátumot kötött a pápával, és nem szállt szembe a katolikus egyházzal mint Hitler Németországban.

Salvini-Orbán tengely?

Olasz belügyminiszterként Salvini az elsők között tárgyalt a magyar miniszterelnökkel Genovában. Terveik között szerepel egy populista blokk létrehozása az Európai Unióban, mely Olaszországból, a visegrádi négyekből és Szlovéniából állna. Ehhez persze Matteo Salvininek miniszterelnöknek kellene lennie. Első kísérlete megbukott: belügyminiszterből kormányfő akart lenni, de ehelyett az ellenzék vezére lett. Népszerűsége azóta csökken. Conte miniszterelnök ugyanis a brüsszeli csúcsról fontos gazdasági mentőcsomagot hozott a fizetésképtelenség határán ingadozó Itáliának. Ezzel kapcsolatban Salvininek nincs sok mondanivalója. Neki a migráns kérdés a vesszőparipája. Csakhogy a vírusjárvány miatt csökken a migránsok száma, és még jobban a probléma iránti érdeklődés. Mindenki tudja: Olaszország nem a migránsok miatt jutott a fizetésképtelenség határára. A problémák megoldására Salvininek receptje nincs csak új logója…

Bíróság elé kerülhet Salvini

Döntött a szenátus Rómában, ahol megvonták a szélsőjobboldali Liga vezérének mentelmi jogát. A vizsgálatra amiatt kerül sor, hogy múlt nyáron Matteo Salvini belügyminiszter utasította a flottát: akadályozza meg az Open Arms nevű migránsokat szállító hajó kikötését Lampedusa szigetén.

Rómában még a populista szövetség uralkodott, mely nem sokkal később megbukott. Épp Salvini akarta megpuccsolni a kormányt, de rajtavesztett: szövetségesei, az Öt csillag mozgalom vezetői a baloldallal együtt alakítottak új kormányt. A miniszterelnök ugyanaz a Giuseppe Conte maradt, aki ma is irányítja Itália politikai életét.

“Akkor az egész kormány döntött”

Erre hivatkozik most Salvini, aki fuldoklik a dühtől hiszen nem ez az egyetlen vizsgálat, mely ellene folyik. Ami még ennél is jobban aggasztja az az, hogy egyre csökken a népszerűsége. Ellenfele, Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis diadalmasan tért vissza Brüsszelből az ötnapos csúcstalálkozóról: Olaszország rengeteg pénzhez jutott. Az EU-t bíráló Matteo Salvini népszerűsége ezért jelentősen csökkent.

Szijjártó Péter kiállt Salvini mellett

A magyar külügyminiszter szerint Salvini belügyminiszteri működése azt igazolta, hogy a migránsokat távol lehet tartani az európai partoktól, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat. Matteo Salvini, akinek első miniszteri ténykedései közé tartozott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában, Putyin orosz elnök aktív támogatására is számíthat.

Salvini politikai karrierjét a migráns válságra építette, de azt elsodorta a vírus járvány. Olaszország a fizetésképtelenség határára került és ezt csakis az EU támogatásával úszhatja meg. Ezért Salvini demagógiája ma jóval kevésbé kelendő Olaszországban mint a vírus járvány előtt.

Kamuzás mesterfokon, avagy a nagy fideszes barbatrükk

Sokáig nem értettem, de tényleg úgy van, hogy a fideszesek tökéletesen elhiszik magukról: nyugodtan bármilyen ordító önellentmondásba is kerülhetnek saját magukkal (erre alább hozok két egyszerű példát) és hazudhatnak bármilyen orbitálisat (Mészáros Lőrinc tényleg egy üzleti zseni, vagy hogy Soros György egyszemélyben felzabálja a hős magyar hazát), mert úgy sem lesz következménye – Így kezdi Ujhelyi István EP parlamenti képviselő nyílt levelét.

Tényleg elhiszik, hogy bármit megúszhatnak, mert a mögöttük álló tömegek úgyis mindent bevesznek, és úgysem kérdeznek vissza. És még ha ez úgy tűnik, hogy részben így is van, én azért pár világos példával csak megpróbálok megint rámutatni: tisztelt magyar választók, Önöket totál hülyére veszik ezek a politikai szélhámosok!

Azt pontosan tudjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyik illiberális szövetségese és „harcostársa”, mi több „példaképe” a korábbi olasz belügyér, Matteo Salvini. Személyét a fideszes-szélsőjobbos szubkultúrában popsztárokéhoz hasonló rajongás övezi, tulajdonképpen bármit tehet és mondhat, a Fidesz-támogatók kétkézzel dobálják rá a lájkokat. Főleg, ha a menekültkérdést és az illegális migrációt tudatosan összemosva az Európai Unió ellen szónokol.

Azt azonban valahogy ugyanez a kör hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy éppen

Salviniék azok – és ebben a jelenlegi olasz kormány is ugyanazon a platformon van -, akik teljes erővel támogatják a kötelező elosztási kvótát. Vagyis azt a mechanizmust, ami ellen a Fidesz tűzzel-vassal tiltakozik;

bármit képesek leszavazni, amelyben akár csak említésszerűen is szerepel ez a kifejezés. Még egyszer tehát: a Fidesz egy olyan EU-ellenes politikai kalandort tart példaképének és hősének, aki épp a Fidesz szerint a magyar nemzethalállal egyenlő szolidaritási mechanizmust erőlteti az Uniónál. Ez ám a barbatrükk!

De lépjünk eggyel tovább: ezekben a hetekben fontos vita zajlik az európai színtéren, elsősorban a következő hétéves uniós költségvetés kereteiről és a tagországoknak jutó forrásokról, valamint a koronavírus miatti helyreállítási csomag prioritásairól. Utóbbi kapcsán az Európai Bizottság nem a hagyományosnak tekinthető elosztási kulcsokat alkalmazná, hanem szolidaritási szempontokat is figyelembe vettek, vagyis leegyszerűsítve: amelyik tagállamot jobban megviselte a járvány, oda több segítő forrást juttatnának.

A Fidesz ki is kelt már magából, sokatlátott delegációvezetőjük izmos szavakkal kordonozta körbe a brüsszeli döntéshozókat, mondván: „egy ország jobb teljesítményét nem lehet azzal büntetni, hogy kevesebb forráshoz jut, míg a rosszabbul teljesítő ország jutalmul többet kap”. Hiába, a Fidesz mindig is sajátosan értelmezte a közösségi szolidaritást, de nem is ez az érdekes. Hanem, ahogy Deutsch Tamást a főnöke – véletlenül vagy tudatosan, de – később simán otthagyta a kommunikációs sztráda autópálya-pihenőjében.

Orbán Viktor ugyanis nemrég közleményben tudatta: telefonon üzent Salvini barátjának, hogy „Magyarország és a V4 támogatja az EU Olaszország megsegítését célzó terveit”.

Mégiscsak van szolidaritás, csak „okosba”.

Apró finomságok ezek és nyilván a diplomáciai játékokba, a tárgyalási technikákba, a politikai kártyajátékba sok minden belefér. Ráadásul maga Orbán mondta egyszer, hogy nem arra kell figyelni, hogy mit mond. Tartok attól, hogy a kormány nemcsak a hazai közvélemény, de az uniós partnerek előtt is eltagadja a magyar társadalom valós helyzetét.

Paradicsomi állapotokat hazudik, aztán meg csodálkozik, hogy nem kapunk annyit az uniós gyorssegélyből, mint a valós helyzetüket felvállaló és bemutató déli országok.

Mindezt csak azért hozom fel ismét Önöknek, hogy ennek megfelelően figyeljék és fogadják a narancs-elit minden állítását. Egyik nap ezt mondják, a másik nap azt, a harmadik nap pedig már le is tagadják, hogy valaha mondták. A NER politikai és kommunikációs kiszolgálói nem holmi megingathatatlanul szilárd erkölcsi, keresztény-nemzeti, konzervatív, morális talpazaton állnak és eszerint cselekednek. Valami egészen más hajtja őket. Nem nehéz kitalálni, hogy micsoda.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

“Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. “Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. “Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

“A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek “a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Salvini: egész Európát le kellene zárni!

Európára kiterjedő határzárat követel a szélsőjobboldali politikus. Ezt nyilatkozta a Corriere della Sera-nak  Salvini miután találkozott Giuseppe Conte miniszterelnökkel.

Miért kellene arra kötelezni az Európai Unió összes polgárát, hogy maradjon otthon? – értetlenkedik Olaszország első számú újságja. “Nemcsak a vírus miatt, amely ellen a legnagyobb határozottsággal kell fellépni hanem a várható kereskedelmi háborúskodás miatt is!” Miféle kereskedelmi háború? – szólt az újságírói kérdés. “Itália ellen kereskedelmi háború készül, mert mindenütt egészségügyi bizonyítványt kérnek az élelmiszerekről például a parmezánról!” – mondja Salvini.

Aki elsősorban amiatt aggódik, hogy ha Olaszország déli részére is kiterjed a korona vírus járvány, akkor igazi katasztrófa lesz: ” jelenleg Lombardia és Veneto tartomány a korona vírus által leginkább sújtott övezet, de hogyha a olyan déli tartományokat is elér a járvány mint Calabria vagy Campania, akkor igazi katasztrófa következik be, mert ott jóval gyengébb az egészségügyi hálózat.

Az EU elnézi, hogy Itália költségvetése túllépi a deficit határt a korona vírus járvány miatt

Erről értesítette Rómát Brüsszel. Ezenkívül az olaszok nyilván bőven kapnak abból a 7,5 milliárd eurós alapból, melyet Ursula von der Leyen elnökasszony irányításával hoztak létre a korona vírus elleni háború következményeinek kivédésére.

Aki legyőzte Salvinit

Coraggiosa – bátor – ez a mozgalom neve, mely megállította a szélsőjobboldali vezér előretörését Olaszország hagyományosan baloldali tartományában Emilia-Romagna-ban. Matteo Salvini mindent bevetett a győzelem reményében, mert sarokba akarta szorítani a baloldali kormányt. Akciója kudarcba fulladt – jelentős részben a Coraggiosa mozgalom miatt.

A 34 éves Elly Schlein a jövő embere

Nemrég még az Európai parlament képviselője volt, most pedig a választási siker eredményeképp helyettes vezetője lesz Emilia-Romagna tartománynak. Felkínálták neki  a baloldali párt elnöki posztját is. A korábbi elnök, Paolo Gentiloni ugyanis Brüsszelben a Bizottság egyik biztosa lett. De nem valószínű, hogy az ifjú baloldali politikus elfogadja ezt. Korábban ugyanis kilépett a baloldali pártból – ez a kommunista párt utóda -, mert nem értett egyet annak politikai irányával. Matteo Renzi miniszterelnök liberális elveket vallott míg Elly Schlein szerint baloldali politikát kellene folytatni ahhoz, hogy megállítsák Matteo Salvinit. A liberális gazdaságpolitika ugyanis Salvini malmára hajtja a vizet.

“A baloldal félénk, ezért is neveztük el a mozgalmunkat Coraggiosa-nak, bátorságnak. Olyan baloldali elvek szerint kell összefognunk mint a szolidaritás a migránsokkal, a munkások érdekvédelme, a környezetvédelem, a nemi kisebbségek jogai! – nyilatkozta a fiatal olasz politikusnő a Politico című brüsszeli portálnak.

A baloldali kormány kétértelmű álláspontot foglal el a migránsok ügyében: elveti Matteo Salvini zéró migráns programját, de korlátozni kívánja az illegális bevándorlást. Korábban a baloldali kormány kötött megállapodást Líbiával arról, hogy ne engedjék át az afrikai migránsokat Európába. A jelenlegi baloldali kormány kitart emellett míg Elly Schlein szerint be kell engedni a migránsokat Olaszországba.

Politikai profi

Elly Schlein Svájcban született és 15 éve költözött Bolognába. Tanult az Egyesült Államokban is, és eközben Barack Obama mindkét elnöki kampányában közreműködött. Mindez persze kevés hiszen Olaszország más mint Svájc vagy az Egyesült Államok. Ezzel Elly Schlein is tisztában van. “Tudom, hogy a migráns kérdésben kisebbségben vagyunk. A jobboldali migráns ellenes politika népszerűbb ma Olaszországban.”

Matteo Salvinit, a jobboldal vezérét, Elly Schlein jól ismeri hiszen kollégák voltak az Európai Parlamentben. Matteo Salvini, akit Putyin orosz elnök emelt ki a névtelen politikusok közül, nem volt épp szorgalmas az Európai Parlamentben. Elly Schlein erre emlékezteti őt kis videó összeállításokban, melyek nagy sikert aratnak a társas oldalakon Itáliában.

A baloldali párt nem tett le róla, hogy visszacsábítsa Elly Schleint a soraiba, sőt az elnöki székbe emelje őt. Stílusa és népszerűsége nagyon fontos lehet a Salvini elleni küzdelemben hiszen a szélsőjobboldali politikus, aki az egész jobboldal vezére lett mindenképp hatalomra akar jutni a közeli jövőben Olaszországban.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

Hajléktalanok palotája Rómában

A Migliori palotát a vallásos család 1930-ban adományozta a Vatikánnak. A freskókal díszített palotában korábban a piarista nővérek tartottak fenn szállást leányanyák számára. Miután ők elköltöztek, a pápai Kúriában felmerült az ötlet, hogy rendezzenek be luxus szállodát Róma kellős közepén. Ferenc pápa azonban másképp döntött.

A Szent Egyed közösség kezeli a palota ügyeit

Ferenc pápa megbízta a szociális ügyekkel foglalkozó vatikáni bíborost, a lengyel Konrad Krajewskit, hogy a palotát a szegények számára tartsák fenn elsősorban a hajléktalanokra és a bevándorlókra gondolva. “Ez maga az evangélium ” – hangsúlyozta Konrad Krajewski bíboros, aki hozzátette: “A szegényeknek ily módon visszaadjuk a méltóságot, melyet a világ megtagadott tőlük!”

A Szent Egyed közösség a különböző felekezetek közötti párbeszéd híve. Ezért is kapta ezt a megbízást Ferenc pápától hiszen a szegények és a hajléktalanok mind nagyobb része a bevándorlók közül kerül ki az Örök Városban.

Ferenc pápa nagy elődjének, II. János Pál pápának az útját követi: a halála után szentté avatott lengyel egyházfő 1982-ben avatott fel egy hasonló házat Róma belvárosában. Dono di Maria (Mária adománya) nevet viseli az a ház, melyben Teréz anya apáca rendje gondoskodik a hajléktalanokról. Teréz anya, aki albán szülők gyerekeként született meg Szkopjéban, Indiában lett a szegények gyámolítója. Halála után őt is szentté avatták mint II. János Pált.

A szélsőjobboldal bírálja Ferenc pápát a migránsok támogatása miatt

Matteo Salvini amíg Itália belügyminisztere volt, megkísérelte hermetikusan elzárni Olaszországot a tengeren keresztül érkező migránsoktól. Politikája homlokegyenest ellentétes Ferenc pápáéval, akinek első látogatása megválasztása után Lampedusa szigetére vezetett Itália akkor legnagyobb menekülttáborába. Matteo Salvini most ellenzékben van, de vissza akar kerülni a hatalomba immár miniszterelnökként. Ferenc pápa többször bírálta a szélsőjobboldal kirekesztő jellegű kereszténység felfogását. Ezért a hajléktalanok palotájában nem tesznek különbséget a jelentkezők között: ez a ház mindazok háza, akiknek nincsen házuk! Így határozta meg a hajléktalanok palotájának küldetését az igazgató, aki a Szent Egyed közösség egyik vezetője Rómában.

A Fidesz függősége

„Orbán nem csak Salvini visszatértében bízik, hanem abban is, hogy a Liga tovább tolódik a szélsőjobb felé, s ez nem csak alkalmasabbá teszi azt a Fidesszel való együttműködésre, de fokozva a Liga európai izolációját mintegy rá is fogja kényszeríteni az együttműködésre.”

Most ismét minden jel arra utal, hogy hamarosan lezárul az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz eddigi meglehetősen „bonyolult” kapcsolata – mégpedig szakítással. Erre mindkét oldalról megérett a szándék. Ahhoz, hogy a további fejleményeket számba tudjuk venni, érdemes újra áttekinteni a Fidesz Néppártól való egyre gyorsuló eltávolodásának rövid történetét.

Ennek legfontosabb eddigi állomása múlt márciusa, amikor a Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Az előbbi jó szándékát – vagy inkább kiszolgáltatottságát – jelzi, hogy zokszó nélkül tudomásul vették Orbánék narratíváját arról, hogy maguk függesztették volna fel magukat. De ez a nyugati fővárosokból szemlélve nem volt túl nagy áldozat: ott ugyanis mindenki tudta, hogy a Fidesznek ajánlatos adni még egy esélyt, még ha az ahhoz fűződő esélyeket senki szem vette túl komolynak.

A lehetséges szakításra rácáfolni látszott, hogy a magyar kormánypárt ezt követően igyekezett valamelyest visszafordítani az addigi kurzust; maga a pártelnök jelentette ki, hogy a Fideszt továbbra is benn szeretné tartani a Néppártban.

Akkor még kevesen gondoltak viszont arra, hogy e „fordulatra” – pontosabban annak látszatára – csak azért volt szükség, hogy az eljövendő magyar biztos megválasztásának esélyeit növeljék, illetve, hogy a felfüggesztett Fidesz megkapja a vágyott pozíciókat az Európai Parlamentben.

E gesztusok persze nem sokat javítottak Orbánék helyzetén, amit ékesen bizonyított az is, hogy semmilyen érdemi pozíciót nem kaptak, s a biztosjelölt Trócsányi Lászlót már az első meghallgatásán kibuktatta az Európai Parlament egyik szakbizottsága. Utódját, Várhelyi Olivért pedig csak nagyon nehezen, harmadik meghallgatása után engedte át. (Az igazsághoz tartozik, hogy egyik jelölt képességeivel sem volt különösebb baj, a velük kapcsolatos kritikákkal az unió egyértelműen Orbánnak üzent.)

Hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik csak a biztos jelölésével kapcsolatos taktikának tekintették a Fidesz Néppártot illető kritikáinak tavaszi-nyári felfüggesztését, azt az azóta történtek nagyon is igazolják. Bár a háromtagú „Bölcsek Tanácsa” szeptemberben még úgy vélekedett, hogy a tagság felfüggesztésének meghosszabbítását és nem a Fidesz visszavételét javasolják majd a Néppártnak („különben Budapesten elszabadul a pokol”), álláspontjuk közzétételének elhalasztása novemberről most január végére azt sugallta: nincs minden rendben ezzel a javaslattal, s az EPP a Fidesz teljes eltávolítását fontolgatja.

E téren a Fidesz sem viselkedett másként: mintha tálcán kínálta volna ellenfeleinek a vele kapcsolatos bírálatokat. Az EPP újraválasztott frakcióvezető, Manfred Weber gyakorlatilag minden felszólalásában példátlan hevességgel bírálja egy ideje Orbán személyét és pártját, Donald Tusk, a magatehetetlen és elvtelen Joseph Daul helyébe lépő új néppárti elnökről pedig jól lehetett tudni, hogy talán még Webernél is jobban megveti Orbánt. Ez nem is csoda; ahogy nemrég egy interjúban fogalmazott: ugyan nincs senki a Néppártban, aki Orbánt a migrációs politikája miatt szeretné kívül látni a pártcsaládon, hisz az azt tömörítő pártok nézetei is nagyon megosztottak a kérdésben, de annál inkább szeretnék a Fideszt eltávolítani a jogállam leépítése, antidemokratizmusa és populista illiberalizmusa miatt.

A kérdés tavasz óta aktuális s nemigen látszott rá észszerű válasz:

mit akar a Fidesz, ha kívül kerül a Néppárton?

Az Európai Parlament a legalkalmasabb közeg, ami megmutatja, milyen számkivetett egy párt, ha elveszíti pártcsaládjának támogatását. Erre csak ráerősít az, hogy Orbán potenciális szövetségesei csúfosan leszerepeltek a múlt májusi európai választásokon.

Csakhogy ez a vereség Orbán szemében meglehetősen átmeneti. A felmérések azt jelzik: Matteo Selvini populista Ligája ismét az ország legerősebb pártja, s a következő választásokon minden eddiginél eltökéltebb visszatérésre készük. Kérdés persze, hogy egy magát nagy legitimációval újraválasztó olasz politikusnak kell-e egy olyan Orbán, akinek a legitimitását megkérdőjelezi a magyar választójogi törvény átalakítása az ellenzék rovására, illetve az a megtépázott reputáció, amivel a magyar miniszterelnök Európában rendelkezik?

Nehéz ezekre a talányokra választ találni, annál is inkább, mert Orbán állandó rögtönzései nem koherens rendszerre s nem stratégiai célokra utalnak, hanem a pillanat túlélésének szándékára. Tény viszont:

Orbán nem csak Salvini visszatértében bízik, hanem abban is, hogy a Liga tovább tolódik a szélsőjobb felé, s ez nem csak alkalmasabbá teszi azt a Fidesszel való együttműködésre, de fokozva a Liga európai izolációját mintegy rá is fogja kényszeríteni az együttműködésre.

Ám amilyen biztosnak tűnik ma Salvini visszatérése a hatalomba, olyan bizonytalan mindaz, amiben Orbán még reménykedhet. Az Európai Néppárt pedig legkésőbb a múlt nyáron – vagyis az Európai Parlamenti választások után – már felismerte ezt.

Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK