Kezdőlap Címkék Salvini

Címke: Salvini

Orbán a kifütyülés helyett inkább az olasz szélsőjobbal tárgyalt

A magyar miniszterelnök nem volt ott Münchenben mert csak tiltakozás és kifütyülés várta volna. Ráadásul a magyar futball válogatott – a hősies ellenállás ellenére – kiesett az Európa bajnokságon.

Hirtelen Brüsszelben Giorgia  Meloni asszonnyal, az Olasz Testvérek szélsőjobboldali pártjának vezérével kellett halaszthatatlan ügyben tárgyalnia.

Miért volt ez olyan fontos a magyar miniszterelnöknek, aki meglehetősen magára maradt az európai színtéren miután – nem épp önszántából – elhagyta az Európai Néppártot?

Orbán Viktor új egységes szélsőjobboldali tömörülést akar létrehozni csak épp ehhez hiányzik az érintettek őszinte lelkesedése. Jól látszik ez mindjárt Olaszországban, ahol Orbán másik szövetségese, Matteo Salvini támogatja Mario Draghi kormányát, mellyel Giorgia Meloni szembenáll! Matteo Salvini nem véletlenül lépett be a kormány támogatói közé: az Olaszországnak jutó több mint 200 milliárd euró olyan pénzesőt jelent, amely komoly esélyt teremt a válságkezelésre.

Európa ellen vagy mellette?

Mario Draghi határozottan közölte Matteo Salvinivel, hogy kormánya maximálisan Európa barát és együttműködésre kész a Biden kormányzattal. Semmiképp sem tűri el az EU bírálatát, és a külön utakat Moszkva felé.

A szélsőjobboldali pártok jelentős része euroszkeptikus és igen jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. Matteo Salvini Olaszországban vagy Marine Le Pen mindig számíthat Putyin elnök atyai támogatására. Orbán Viktor hasonlóképp elkötelezett Oroszország irányában.

Ám lengyel barátai, a PiS vezérei zsigeri ellenszenvet táplálnak Oroszországgal szemben. Kaczynski személyesen is gyűlöli Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére haláláért Katyn közelében.

Hogy lesz ebből szélsőjobboldali egység?

Nem lesz könnyű ezt tető alá hoznia Orbán Viktornak, aki időközben célkeresztbe került Brüsszelben és Washingtonban is.

Ki akar szövetkezni olyan politikussal, akiről mind az EU mind pedig az USA lemondott?!…

Salvini Orbánnal és a Néppárttal is együtt akar működni

Az olasz jobboldal vezére, aki újra hatalomra tör, részt vesz a fatimai zarándoklaton Portugáliában. Ott fejtette ki, hogy milyen jobboldali egységre gondol az Európai Unióban.

Salvini mind a két nagy szélsőjobboldali pártszövetség és az Európai Néppárt együtt léphetne fel Brüsszelben az Európai parlamentben. Matteo Salvini számára a minta minden bizonnyal Silvio Berlusconi. Az olasz politikai élet legendás túlélője az Európai Néppárt tagja, de elfogadta azt, hogy Olaszországban Matteo Salvini vezesse a jobboldali koalíciót.

Az Európai Unióban  Salvini szerint a két szélsőjobb pártszövetség fordulatra tudná késztetni az Európai Néppártot, amely visszafogadhatná soraiba a Fideszt.

Mit szól ehhez Orbán Viktor?

Amikor Budapesten találkozott Matteo Salvini a magyar és a lengyel miniszterelnökkel, akkor Orbán lepte meg tárgyaló partnereit azzal, hogy felvetette: nyújtsanak baráti kezet Marine Le Pen asszonynak. A francia szélsőjobboldali vezető Macron elnök bukott ellenfele volt a legutóbbi választásokon Franciaországban, ahol egyáltalán nem kizárt, hogy megismétlődik a párharc. Orbán Viktor Marine Le Pen győzelmére számít – éppúgy mint Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a legutóbbi francia választás előtt is a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt. Az orosz katonai hírszerzés hekkerei be is avatkoztak a francia választási kampányba, hogy megakadályozzák Emmanuel Macron választási győzelmét. Akkor Putyin hekkerei sikertelenek voltak…

Matteo Salvinit is Putyin elnök találta ki: az ő támogatásával lett előbb a Liga, majd az egész olasz jobboldal vezére.

Salvini azonban ravasz politikus, és tudja: az Egyesült Államokban ugyancsak rossz ajánlólevél Putyin támogatása. Ezért pártja belépett abba az olasz kormányba, amelyet Mario Draghi, Brüsszel és Washington kedvence vezet.

Egyúttal pedig elvetette Orbán Viktornak azt az elképzelését, hogy az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezet felé nyissanak Németországban.

Mi lesz, ha Berlinben zöld kancellár követi Merkelt?

Matteo Salvini már ezekre az időkre készül, ezért is akarja magához édesgetni a német kereszténydemokratákat, akiknek a népszerűsége egyre csökken.

Csakhogy Orbán Viktor épp nemrég csapta be az ajtót az Európai Néppártban, ahol sokáig a németek voltak a fő védelmezői. Visszatérhet-e mint bűnbánó fiú?

Miután az Európai Néppárt balra és a zöldek felé nyitott, ennek a valószínűsége jelenleg nem túlságosan nagy.

Szeptemberben lesznek választások Németországban, ahol egyáltalán nem lehetetlen, hogy a zöldek épp a kereszténydemokratákkal együtt kormányoznak majd. A zöldek számára viszont Orbán Viktor elfogadhatatlan.

Ha pedig Salvininek választania kell egy német kormányzó párt és Orbán Viktor között, akkor a minden hájjal megkent olasz politikus számára aligha lehet kétséges a választás.

Orbán Putyin egyet akar?

Jobboldali reneszánszról beszélt a magyar miniszterelnök Budapesten azt követően, hogy találkozott Matteo Salvinivel, az olasz jobboldal vezérével és Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfővel.

Populista reneszánsznak írja le ezt a világsajtó jórésze , amelyik elsősorban PR eseményt lát a hármas találkozóban. Sem pártszövetség nem született sem pedig közös program – állapítja meg a New Yorki Bloomberg. Miért nem?

Mert komoly nézetkülönbségek vannak a három vezér között. A legkomolyabb talán az, hogy milyen viszonyban legyenek Oroszországgal?

Moszkvában koccintanak

Erről beszélt a budapesti hármas találkozó kapcsán Donald Tusk. Az Európai Néppárt elnöke, aki korábban sem fukarkodott Orbán Viktor bírálatával, arra mutatott rá, hogy a lengyel kormánypárt , a PiS súlyos kockázatot vállal. Orbán Viktor Putyin érdekeinek képviseletében lép fel az Európai Unióban miközben az USA külügyminisztere nemrég Brüsszelben a demokrácia ellenfelei közé sorolta Putyin elnök Oroszországát. Varsóban az atlanti lojalitás nem képezheti vita tárgyát miközben mind Orbán Viktor mind pedig Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

A populista reneszánsz tehát már mindjárt az elején súlyos és megoldhatatlan diplomáciai dilemma előtt áll: Putyinnal vagy ellene?!

Hidegháború?

Varsóban teljes mértékben támogatják az USA hidegháborús retorikáját Oroszországgal szemben. Lengyelország számára természetes, hogy az ellenzéki Navalnij bebörtönzése miatt az USA és az EU szankciókkal sújtotta Putyin embereit.

Szijjártó külügyminiszter ugyan megszavazta a szankciókat, de sietett kijelenteni, hogy azok nem érnek célt. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar új hidegháborút! A magyar diplomácia vezetője az orosz vakcinával oltatta be magát, és így a Szputnyik egyik reklám arca lett. Mindezt nem könnyű eladni a lengyel közvéleménynek. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski személyes dilemma előtt is áll: korábban Putyint ikertestvére, Lech Kaczynski államfő meggyilkolásával vádolta. Az ex államfő gépe Katyn közelében zuhant le: az oroszok szerint baleset történt míg Jaroslaw Kaczynski szerint poltikai gyilkosság.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

Salvini: együtt Orbánnal és a lengyelekkel

Az olasz Liga vezére cáfolta, hogy a Fidesz helyének az elfoglalására készül az Európai Néppártban. Ehelyett Matteo Salvini új frakciót akar az Európai parlamentben, amelyben a Liga, a Fidesz és a PiS együtt küzdene Brüsszellel szemben.

Salvini jól ismeri Brüsszelt, mert korábban maga is parlamenti képviselő volt ott. Putyin emberei látták meg benne a jövő emberét, és így került a Liga élére és lett az olasz jobboldal vezére. Aki azonban most nehéz helyzetbe került: belépett az olasz kormányba, amely határozottan támogatja az Európai Uniót. Maximális együttműködésre törekszik az USA-val Oroszországgal és Kínával szemben.

Olaszországban a szélsőjobboldali Giorgia Meloni mozgalma szorongatja, amely azzal vádolja őt, hogy elárulta régi eszményeit amikor belépett Mario Draghi kormányába.

A moszkvai kapcsolat

Orbán Viktor miniszterelnököt egyáltalán nem zavarja az, hogy Matteo Salvini jó kapcsolatokat ápol Putyinnal, de a lengyel pártokat annál inkább. Varsó Oroszországgal szemben maximális mértékben támogatja az USA és az EU álláspontját, amely szankciókkal sújtja Moszkvát Navalnij ügyében. Nem lesz tehát könnyű létrehozni egy koaliciót az Európai parlamentben, mert a lengyel pártok egyöntetűen elvetik az együttműködés lehetőségét Oroszországgal.

Vakcina diplomácia

Matteo Salvini épp ezért a vakcina ügyben akar egységet. Születésnapi interjújában ezért bírálta határozottan Brüsszelt. Fejeket követelt mondván, hogy az EU nem biztosít megfelelő mennyiségű vakcinát a polgárok megmentésére.

Olaszországban gyártani fogják a Szputnyik V orosz vakcinát, melyet az Európai Gyógyszerügynökség még csak vizsgál.

Lengyelország a maga részéről közölte: csakis olyan vakcina igazolványt fogad el, amelyben az EU által engedélyezett oltás szerepel. Ez gondot jelenthet a magyar polgároknak hiszen közülük sokan orosz vagy kínai védőoltást kaptak.

Állítólag maga Orbán Viktor is kínai védőoltást kapott, ezt pedig nem ismeri el az Európai Unió vagyis utazgatásai problematikusak lehetnek a jövőben.

Orbán barátja Orbán helyére tör?

Matteo Salvini megszavazza Mario Draghi kormányát, mely élvezi Brüsszel teljes támogatását. Salvini pártja, a Liga ennek megfelelően megszavazta az uniós válságkezelő csomagot, melyet az euroszkeptikus pártok gyanakodva figyelnek. Az Alternative für Deutschland nemmel szavazott míg Marine Le Pen tartózkodott. Mire készül Salvini?

 

Cél az Európai Néppárt

Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezéreként arra készül, hogy Olaszországban legkésőbb jövőre hatalomra kerül. Ennek megfelelően a felelősségteljes politikus szerepét alakítja, aki “pártja érdekét a nemzet mögé helyezi”. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini szeretne bekerülni az Európai Néppártba. Miért? Mert ott ül a német kancellár, akinek a szava meghatározó az Európai Unióban. Jól tudja ezt Salvini hiszen Silvio Berlusconit épp Merkel kancellár buktatta meg amikor a jobboldali miniszterelnök felvetette: Itália kiléphet az eurozónából!

Orbán helyére ülne Salvini?

A magyar miniszterelnök szoros szövetségesnek tekinti a populista politikust, akit még Vlagyimir Putyin fedezett fel Európának. Amint Matteo Salvini Itália belügyminisztere lett, Genovában találkozott Orbán Viktorral, akivel hitet tettek a zéró migráns politika mellett. Csakhogy azóta megváltozott egy és más: Matteo Salvini kikerült a hatalomból. Trump – a populisták prototípusa és fő támogatója a világon – megbukott a választáson. Nem következett be a nagy populista áttörés, melyet Orbán Viktor megjósolt. Salvini, aki Machiavelli hazájában űzi a politikát, nem ragaszkodik különösebben az elvekhez- különösen, ha azok nincsenek. Ezért megcélozta azt a helyet, ahonnan jóbarátját, Orbán Viktort akarják sokan kipenderíteni. A magyar miniszterelnöknek egyáltalán nem sürgős a távozás. Bízik német barátaiban – a politikában és a gazdaságban. Úgyhogy nem kizárt, hogy a nem is oly távoli jövőben a két populista jóbarát együtt színesíti az Európai Néppártot. Amelynek elvei egyáltalán nem érdeklik őket, az viszont igen, hogy valószínűleg a jövőben is ott ül majd a német kancellár.

A populistán a vírus sem fog ki

Habár a vírus erősen sújtja a populista kormányokkal rendelkező országokat a vírus nem valószínű, hogy megöli a populizmust. Ahhoz először is annak kiváltó okaival kell foglalkozni. 

Bolsonaro, Trump, Erdoğan, Kaczyński, Modi, Orbán, és persze Putyin egy részük populista, némelyiknek autoriter beütéssel; mások autoritaristák, akik csak használják a populizmust a hatalom megszilárdítására. Lesz olyan akit  a koronavírus-járvány rossz kezelése magával sodor, mások maradnak és számíthatunk rá, hogy újak is érkezhetnek.

Tekintettel arra, hogy sok populista kormány rosszul teljesít a koronavírus kezelésében, a populizmus úgy tűnhet könnyedén elsöpörhető. De egy ilyen vágyálom figyelmen kívül hagyja a populizmus térnyerésének okait és valószínűsíthető túlélését. Megszüntetéséhez annak kiváltó okaival kell foglalkozni – erre próbál választ adni a Carnegie Europe.

Az európai populizmus problémájának megértéséhez mélyebbre kellene ásni

Európában sokan úgy vélik, hogy a populizmus külső krízisek miatt jött létre, amelyek az elmúlt tíz évben sújtották a kontinenst. Ide tartozik a 2008-as pénzügyi válságnak az eurózónára gyakorolt ​​hatása, valamint a 2015-ös és 2016-os menekültáradat, amely feltárta az identitásvesztéstől való félelmeket, és növelte szkepticizmust az EU-val szemben.

Röviden: az EU tudósai és döntéshozói azt feltételezik, hogy az EU sikere a teljesítményéhez kötődik. Úgy vélik, hogy a jobb politikák és a hatékonyabb intézmények biztosítják az európai és a nemzeti politika zökkenőmentes együttélését. Ha a populizmust gazdasági sérelmek és identitásvesztéstől való félelmek vezérlik, akkor az a bevándorlás csökkentése érdekében több munkahely létrehozásával és a határok lezárásával megoldható.

Ez az értelmezés téves. A többszörös válságok tökéletes vihart jelentettek a populisták számára, igaz. De nem okozták azt az alapvető elégedetlenséget.

A populista politikusokra szavazó emberek általában nem törődnek azzal, hogy egy adott politika milyen jól teljesít.

Valójában a populista politikusok közös állítása – az emberek akaratának megtestesítése – kiküszöböli annak lehetőségét, hogy valaha tévedhessenek. Tehát a populista vezetők elit elleni támadásait ritkán kérdőjelezik meg – még akkor is, ha ők maguk is részesei ennek az elitnek.

Hogyan károsítja a populizmus a demokráciát

A populizmus gyökereinek megértése az első lépés a demokrácia védelmének megismerése felé.

Először is, a populizmus a fejlett demokráciák mélypontjaihoz kötődik. A politikai elit elidegenedett a választóktól, hosszú ideje csökkent a választásokon való részvétel, a párttagság és az olyan polgári tevékenység, amely kapcsolatot teremtett a választók és a pártok, kormány között. Ezek a kapcsolatok korábban kordában tartották a kormányt, és arra kényszerítették a politikusokat, hogy fordítsanak figyelmet az állampolgárokkal szembeni felelősségükre.

De ma a politikai pártok kevesebb társadalmi érdeket és embert képviselnek, mivel a tagság csökkent. Mint Peter Mair ír politológus érzékletesen kifejtette, a politika ürességet teremtett.

A populisták kitöltötték ezt az űrt, megkerülve a hagyományos intézményeket – a parlamentektől az újságokig -, amelyek mindig is a demokrácia oszlopai voltak. A technológiai fejlődés kényszerítette a hírmédia üzleti modelljét egzisztenciális válságra. A közösségi média lehetővé teszi a populisták számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek bázisukkal, a sajtó közvetítése és értelmezése nélkül.

Ez a dinamika tágabb nemzetközi szinten is játszik. Évek óta az európai mainstream politikai vezetők mindenért a hibás-brüsszeli politikát okolták, és ezt sulykolták híveikbe. Mások vakmerően populista álláspontokat utánoztak, hogy túléljenek egy választási versenyt. Azt nehéz megmondani, hogy ezek a politikai szereplők és taktikák hosszú távon sikeresek lesznek-e. Az azonban biztos jelenleg roncsolják az EU amúgy döcögő intézményrendszerét, törékennyé és sebezhetővé téve azt.

Európában a demokráciát nem lehet csak nemzeti szinten megérteni. Az EU sem számíthat demokratikus eljárásainak javítására pusztán intézményei bírálatával. Mivel a kormányzás sok szinten megosztott – helyi, nemzeti és a nemzetek fölötti (szupranacionális) EU szintjén -, mindezen szintek közötti kapcsolat rendezése nem oldja meg a populista gondot.

A helyi, nemzeti és nemzetek feletti kormányzás részvételén alapuló és elszámoltathatóvá tett rendszer jobb választ fog eredményezni az egyenlőtlenség és identitás problémáira.

Másodszor, még ha egyes populista vezetőket választások útján is le is váltanak, a populizmus valószínűleg túléli a koronavírust, mert annak jobboldali változata rendkívül sikeresen mozdította el az egész politikai és ideológiai vitát a jobboldal felé. Bizonyos esetekben jobbközép politikai pártokat ragadott meg. A saját populista kihívóit legyőző hagyományos jobbközép legkülönlegesebb példája, hogy a brit Konzervatív Párt elfogadta az akkori Függetlenségi Pártnak EU-ellenes programját, és az országot az EU-ból való kilépéshez vezette. Más esetekben a közelmúltban Ausztriában és Olaszországban, a populista jobboldal kormányra lépett, és kedvére változtatott a politikán. De a legtöbb országban ez csak annyiban befolyásolta a nyilvános vitát, hogy a centrista kormányok a jobboldal felé mozdultak el.

Európának a  populizmussal van problémája

Ez leginkább az európai migrációs politikában mutatkozik meg, amely illiberálissá vált, amelyet a nemzeti identitás elvesztésétől való félelem hajtott és megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásokat. Sok más területen is megfigyelhető, a szociálpolitikától a biztonságon és a terrorizmus elleni küzdelemig. Magyarország és Lengyelország kormánya szisztematikusan megsemmisítette a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Ugyanakkor a sajtószabadság és az állampolgári szabadságjogok korlátozását is törvényesítették,  vagy például helyeselték Franciaország terrorizmus elleni harcát és Olaszország arra irányuló törekvését, ahogy korlátozza a menekülteket és migránsokat segítő civil szervezetek tevékenységét.

A koronavírus-járvány felerősíti Európa néhány problémáját az alapvető jogok tiszteletben tartása terén.

Az európai közösség legnagyobb kudarca, hogy képtelen az alapvető demokratikus jogok  kapuőreként fellépni. A magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének Jaroslaw Kaczyńskinak sikerült visszavonni országuk demokratikus vívmányait úgy, hogy ehhez a többi EU tagállam csendben asszisztált, pedig feladatuk lenne az unió alapjogainak betartatása.

Mindez az uniós kormányzást is aláássa. A populista vezetők felfedezték, hogy a káosz létrehozásával könnyen elérhetik céljaikat. A populista kormányok megakadályozták a konszenzus kialakítását az Európai Tanácsban, ahol az EU állam- vagy kormányfői találkoznak, nemcsak az őket hatalomban tartó védjegytémákban – például a menedékkérők áthelyezésének ellehetetlenítésében -, hanem más kérdésekben is. mint például Kína az emberi jogokkal való visszaélése.

Köztudott, hogy az EU-n belül sok a megosztottság. Sokan megelőzik a populizmus térnyerését, és a vétózási taktikák sem újdonságok. Az változott, hogy mivel a populisták sikeresek voltak a partnerekkel szembeni különböző ügyekben és a politikai kérdéseket “váltságdíj” ellenében, engedték  csak tovább, mára már mások is alkalmazzák akár kevésbé fontos kérdésekben. Az EU legbefolyásosabb politikusa például egyszerűen csupán a viszályok elkerülésére és elsimítására és nem megoldására fókuszál.  Az EU gyengének, megosztottnak és képtelennek tűnik nagy kihívások kezelésére, a kínai beavatkozástól az európai gazdaságokig a transzatlanti feszültségekig.

E dinamika mögött Európa megtört demokráciája áll, amely képtelen lépést tartani a huszonegyedik század átalakulásaival. Eddig az intézményi reform nem működött. A populista politika mélyebb kérdéseket vet fel a legitimitás, a képviselet és a politikai részvétel kapcsán. Kik az emberek?” Ki dönt? És kinek a javára?

Ezeknek az kérdéseknek az értelmes megválaszolása a helyi, nemzeti, uniós és globális kormányzási szint kapcsolatának teljes átgondolását igényli – az EU által próbált fentről lefelé irányuló reform helyett. Ennek a kapcsolatnak a kezelése kulcsfontosságú lesz az európai projekt megújításában.

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: “Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

Végképp vezérpárt lett Salvini mozgalma

Liga Matteo Salvini miniszterelnökért – ezzel az új jelszóval indítja újra a szélsőjobboldali mozgalmat Olaszország egykori belügyminisztere.

Salvini még nem is oly rég az Umberto Bossi által alapított Északi Liga Európai  parlamenti képviselője volt. Ámde jött Putyin és minden megváltozott. Minden oroszok ura Milánóban vendégeskedett, ahol szakított időt a tökéletesen ismeretlen Európai parlamenti képviselőjére, aki hevesen bírálta az Európai Uniót. Elsősorban a migráns politika miatt. Salvini ezt tűzte a zászlajára – és minthogy ez Itáliában valóban létező probléma – gyorsan népszerű lett. Hatalomra került a másik populista párttal, az Öt csillaggal együtt. Belügyminiszterként minden kikötőt igyekezett lezárni a migránsok elől. Emiatt most bíróság elé állíthatják , mert intézkedéseivel megsértette Olaszország nemzetközi egyezményeit.

Salvini kontra Ferenc pápa?

A migráns politika megítélésében homlokegyenest ellenkező nézeteket vall Matteo Salvini és a katolikus egyház vezetője, aki Itáliában nemcsak morális, de politikai tényező is. Bár Trump elnök tanácsadója, Steve Bannon azt tanácsolta Salvininek, hogy támadja meg nyilvánosan a pápát, a szélsőjobboldali olasz politikus ez elől meghátrált. Emlékezett arra, hogy Mussolini is konkordátumot kötött a pápával, és nem szállt szembe a katolikus egyházzal mint Hitler Németországban.

Salvini-Orbán tengely?

Olasz belügyminiszterként Salvini az elsők között tárgyalt a magyar miniszterelnökkel Genovában. Terveik között szerepel egy populista blokk létrehozása az Európai Unióban, mely Olaszországból, a visegrádi négyekből és Szlovéniából állna. Ehhez persze Matteo Salvininek miniszterelnöknek kellene lennie. Első kísérlete megbukott: belügyminiszterből kormányfő akart lenni, de ehelyett az ellenzék vezére lett. Népszerűsége azóta csökken. Conte miniszterelnök ugyanis a brüsszeli csúcsról fontos gazdasági mentőcsomagot hozott a fizetésképtelenség határán ingadozó Itáliának. Ezzel kapcsolatban Salvininek nincs sok mondanivalója. Neki a migráns kérdés a vesszőparipája. Csakhogy a vírusjárvány miatt csökken a migránsok száma, és még jobban a probléma iránti érdeklődés. Mindenki tudja: Olaszország nem a migránsok miatt jutott a fizetésképtelenség határára. A problémák megoldására Salvininek receptje nincs csak új logója…

Bíróság elé kerülhet Salvini

Döntött a szenátus Rómában, ahol megvonták a szélsőjobboldali Liga vezérének mentelmi jogát. A vizsgálatra amiatt kerül sor, hogy múlt nyáron Matteo Salvini belügyminiszter utasította a flottát: akadályozza meg az Open Arms nevű migránsokat szállító hajó kikötését Lampedusa szigetén.

Rómában még a populista szövetség uralkodott, mely nem sokkal később megbukott. Épp Salvini akarta megpuccsolni a kormányt, de rajtavesztett: szövetségesei, az Öt csillag mozgalom vezetői a baloldallal együtt alakítottak új kormányt. A miniszterelnök ugyanaz a Giuseppe Conte maradt, aki ma is irányítja Itália politikai életét.

“Akkor az egész kormány döntött”

Erre hivatkozik most Salvini, aki fuldoklik a dühtől hiszen nem ez az egyetlen vizsgálat, mely ellene folyik. Ami még ennél is jobban aggasztja az az, hogy egyre csökken a népszerűsége. Ellenfele, Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis diadalmasan tért vissza Brüsszelből az ötnapos csúcstalálkozóról: Olaszország rengeteg pénzhez jutott. Az EU-t bíráló Matteo Salvini népszerűsége ezért jelentősen csökkent.

Szijjártó Péter kiállt Salvini mellett

A magyar külügyminiszter szerint Salvini belügyminiszteri működése azt igazolta, hogy a migránsokat távol lehet tartani az európai partoktól, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat. Matteo Salvini, akinek első miniszteri ténykedései közé tartozott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában, Putyin orosz elnök aktív támogatására is számíthat.

Salvini politikai karrierjét a migráns válságra építette, de azt elsodorta a vírus járvány. Olaszország a fizetésképtelenség határára került és ezt csakis az EU támogatásával úszhatja meg. Ezért Salvini demagógiája ma jóval kevésbé kelendő Olaszországban mint a vírus járvány előtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK