Ez volt ma – 2017. szeptember 14.

0
684

Van, hogy az embernek nem jut ideje a hírek alapos áttanulmányzására, de azért szeretné tudni, mi történik a nagyvilágban és persze idehaza. Mi segítünk képbe kerülni.

Interjú, amelyben Gyurcsány Ferenc jót is mond a Fideszről

Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.

A Demokratikus Koalíció elnöke hűti az elszámoltatást követelők kedélyeit: a liberális demokrácia nem fér össze a nép elszámoltatási követelésével, a közvagyont a jogi normákkal összhangban konvertálták magánvagyonná, a bíró pedig csak ezt vizsgálhatja. Elvben egyetlen alternatíva lehet, a forradalom, mert akkor megszűnik a közjog folytonossága. „De ezzel minden porcikámmal szemben állok” – szögezte gondolkodás nélkül és keményen.

A demokratikus ellenzék összefogása kapcsán elmondta, hogy a legnagyobbaknak van a legnagyobb felelősségük. Leszögezte: az optimális az lenne, ha egyetlen jelölt lenne a demokratikus ellenzék oldalán.

A közös lista esélye nagyon kicsi, mégis, a 106 körzetben egyeztetett jelöltet állítani a demokratikus ellenzéki pártok kötelessége.

Úgy látom, hogy a PM, az Együtt, a MoMa, a DK érti, az MSZP-nek pedig meg kell értenie, hogy nem lesz közös lista. Hozzátette:

„ÉP ÉSSZEL SENKI NEM GONDOLHATJA, HOGY NYERHETÜNK, HA EGYÉNIBEN EGYMÁS ELLEN INDULUNK.”

Az ellenzék tiltatkozik az újabb nemzeti konzultáció miatt

Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt.  Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy “Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.

Valószínűsíthetően újabb milliárdokat szánnak majd  kampányra. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a FüHü értesülései szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése.

Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.

Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a Fidesz ismét több milliárd forintot fog kifizetni a fideszes haveroknak egy újabb álkonzultáció keretében. Az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy

AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉBŐL FIZETETT KÉRDŐÍVRE VALÓDI, A MAGYAR EMBEREK PROBLÉMÁIT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKET TEGYEN FEL!

A további félelemkeltés és összeesküvés elméletek gyártása helyett inkább hazánk valódi gondjaival kellene végre foglalkozniuk. Ha valódi konzultációt akarnak, akkor vannak fontos kérések, ezeket fel is sorolta az MSZP közleménye.

Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz. A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.

MSZP: szembesítő kampány a Fidesz országrombolásáról

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón kihelyezett frakcióülést tartott, melyen részt vett Botka László miniszterelnök-jelölt, a párt országos elnöksége és megyei elnökei, s ahol megvitatták az őszi parlamenti ülésszak legfontosabb feladatait.

Megállapodás született arról, hogy az MSZP

SZEMBESÍTŐ KAMPÁNYBAN TÁJÉKOZTATJA A MAGYAR TÁRSADALMAT A 2010 ÓTA TARTÓ ORSZÁGROMBOLÓ FIDESZES POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEIRŐL.

Ezen kívül a Botka-kormány 2018 utáni teendőit, Magyarország legégetőbb problémáit 7 helyszínen tartott részországgyűléseken fogják megvitatni az emberekkel a párt politikusai és szakértői.

Algyő szembe ment Lázár Jánossal

Forrás: Szegedma

Az alig több, mint ötezer lelkes Algyőn volt a múlt vasárnap teljes önkormányzati választás. Meglehetősen hosszú és a mai Magyarországra sajnálatosan jellemző, mocskos kampány után ismét Molnár Áron lett a polgármester, és hiába volt minden támadás ellene, a testületbe is – a Fidesz-esek helyett – a vele együtt gondolkodni képes jelöltek kerültek. A hajdan volt jobbikos, ma független régi-új polgármester a FüHü-nek adott interjújában a többi között elmondta, hogy amióta pártok jelen vannak a közéletben és meg akarnak hódítani minden várost, falut, azóta együtt kell élnünk azzal, hogy minden átpolitizálódik. De, ami most az utóbbi időben itt történt, az minden határon, minden normalitáson túlment.

„Zanzásítva kaptuk a nagypolitikából már ismert média-, és marketing elemeket, amelyek korábban nem voltak jelen Algyőn; a kampánynak a mocskolódó, uszító, lejárató fogásait. „

Euróövezet: Nincs egyetértés

Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)

Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió állapotáról szóló értékelésében állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be az övezetbe, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter csütörtökön azt fejtegette, hogy

„a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”.

Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök írásos állásfoglalása is hasonló álláspontot:

„A minőség előrébb való a sebességnél”

Ez szembe megy Emmanuel Macron  elképzeléseivel is. A francia elnök egyenesen egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az euróövezet vállalja át a tagállamok adósságát.

A szeptember 24-i németországi választásoknak ez is a tétje lesz.

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

Megnézik, mi van belül. Forrás: Pixabay

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének  vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből.

 

További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.

“AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA SZERINT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATRÓL VAN SZÓ, S MEGVANNAK AZ ESZKÖZEINK ARRA, HOGY EZT MEGSZÜNTESSÜK”

– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.

Kelet-Európai fegyverek a Közel-Keleten

Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.

A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján

A BLOOMBERG HÍRÜGYNÖKSÉG KÉSZÍTETT ÖSSZEÁLLÍTÁST KELET EURÓPA FEGYVER EXPORTJÁRÓL A HÁBORÚSKODÓ KÖZEL KELETRE.

Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak. Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel Keletre.

Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .