Kezdőlap Címkék Beteg

Címke: beteg

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A Nemzet Betege

„Ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Mi nem támadunk meg senkit, mi senkiről nem mondunk rosszat, mi nem kritizálunk feleslegesen, nem járatunk le senkit.” Ezt mondta Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban, amikor a Garancsi István magánrepülőjén megtett utazásai kerültek szóba.

A jelek árulkodók: jó ideje már nemcsak vitatkozni fél, de beszélgetni sem mer „idegennel”. Évek óta csak a mikrofonállványoknak nyilatkozik, normális újságírót nem engednek a közelébe.

Egy megbetegített ország feje. A Nemzet Betege.
Hívei nem merik látni leépülését. Ha elhinnék, amit látnak, az az ő vereségük lenne. Ezért számukra még mindig az, aki talán soha nem is volt: bátor, becsületes, puritán. Olyan, mint amilyenek mi szeretnénk lenni, csak még annál is olyanabb.

A házi pálinka legyen házi pálinka, a stadion legyen stadion.
Vannak kultúrák, nevezzük ezeket diktatúrának, ahol a megegyezésre való hajlam, az engedékenység a gyengeség jele. Aki pedig gyenge, azt eltiporják. Nem az ellenfeleitől kell tartania, hanem a sajátjaitól. Ha a falka vezére meggyengül, nem tud már több zsákmányt szerezni a csapatnak, akkor félreállítják.

Jó esetben kiközösítik maguk közül, boldoguljon, ha tud. Persze, nem tud, egyedül, segítők nélkül a megsemmisülés vár rá. Durvább esetben rárohannak és széttépik. Nem csak hogy nincs rá szükség, de árt is a többieknek. Félelmetes, pusztító betegséget terjeszt – az erősek világában a gyengeség a leggyilkosabb kór. Ezt a falka nem engedheti meg magának, az élet törvénye, hogy enniük kell. Ma többet, mint tegnap.

Még igyekszik erősnek mutatkozni, és ez néha sikerül is neki. Magabiztossága azonban csak látszat – egyre nehezebben, egyre mélyebbről, a korábbiaknál nagyobbakat küzdve kell visszajönnie.

A Nemzet Betege fél. Ezért harcol mindig és mindenki ellen, akkor is, és ott is, amikor és ahol nincs ellenség. Ő a tökéletlen katona: háborúban megfelel, békében alkalmatlan.

Ellenfeleit még legyőzheti, saját démonai ellen már vesztésre áll.

Saját kérésére leállították az agydaganattal küzdő szenátor kezelését

0

A 81 éves John McCaint, a 2008-as republikánus elnökjelöltet az agydaganat gyógyíthatatlan és agresszív formája, a glioblasztóma támadta meg. A kezelés leállítása azt jelentheti, hogy hetei lehetnek hátra.

„A betegség előrehaladása és az életkorával járó elkerülhetetlen öregedési folyamat meghozta az ítéletet. Szokásos eltökéltségével John McCain úgy döntött, hogy abbahagyja az orvosi kezeléseket” – olvasható a család közleményében.

McCain jelenlegi állapotáról nem ír a közlemény, de a kezelés leállítása azt jelenti, hogy

csupán hetei lehetnek hátra.

A katonacsaládban született McCain először vadászpilóta volt, majd a vietnami háborúban megsebesült és hadifogságba esett. Öt év múltán, a háború végén szabadult ki, és a hadifogság meghatározta későbbi politikusi karrierjét. Így például ellenezte, hogy kínzással hallgassák ki a terrorizmussal gyanúsított foglyokat.

McCain éveken át az egyik legbefolyásosabb szenátornak számított, 2008-ban elnökjelölt is volt, de veszített Barack Obamával szemben. A republikánus párton belül Donald Trump ellenzékéhez tartozik: miután Putyinnal való találkozóján Trump elfogadta, hogy az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, McCain ezt az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Tavaly nyáron derült ki, hogy agydaganata van,

nem mondott le a szenátori megbízatásáról, de december óta már nem vett részt a törvényhozási munkában, napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelent meg emlékirata, „A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke azt mondta róla: „John McCain megtestesíti azt, hogy mit jelent a haza szolgálata.”

Ez derült ki a magyarok egészségi állapotáról

A magyarok több mint felének problémát okoz, hogy kiváltsa a felírt gyógyszereket, sokan vannak, akik anyagi okok miatt nem jutnak el orvoshoz. Az egészségi állapotát a többség jónak tartja, de a szám alacsonyabb, mint az uniós átlag. A lakosság több mint fele túlsúlyos.

A KSH-nak minden évben van egy úgynevezett „háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel” nevet viselő felmérése, amely a fő témakörök mellett mindig tartalmaz egy változó kérdéssort is. A legfrissebb, 2017-es felmérésnél ez az egészségre vonatkozott. A KSH most jelentette meg az eredményeket.

Forrás: KSH

Mint írják, „a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek markáns változások a 2010–2017 közötti időszakban”. Vagyis, magyarra lefordítva: az emberek nagyjából ugyanazt gondolják egészségi állapotukról. Ugyanakkor

kicsit nőtt azok száma, akik jónak vagy nagyon jónak tarják egészségüket:

55-56-ról 59-60 százalékra. Ezzel egyébként az uniós átlag alatt vagyunk. Érdekesség, hogy az arány a férfiak között magasabb, mint a nőknél (63,5% – 55,5%).

Nagyjából állandó azok aránya, akiket mindennapos tevékenységének elvégzésében valamilyen egészségi probléma korlátoz (26-29%). 2010 és 2015 között nőtt a krónikus betegséggel küzdők aránya (33%-ról 39-re), azóta stagnál. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya viszont fokozatosan csökkent 2010 óta, 17%-ról 13-ra.

A felmérés alapján az is kiderült, hogy a 16 évesnél idősebbek között

a férfiak átlagmagassága 176, a nőké 164 centi, az átlagos testsúly pedig 83, illetve 69 kiló.

A testtömegindexek szerint a 15 év felettiek mindössze 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a lakosság több mint fele túlsúlyos, ezen belül 20% pedig elhízott.

Forrás: KSH

Az is kiderült, hogy szabadidejükben többet mozognak azok, akik munkavégzés kevesebbszer tesznek így. Ugyanakkor „azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem” – áll a tanulmányban.

Forrás: KSH

A 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget, salátát. 12, illetve 14% viszont soha nem tesz így. Ez összefügg a nemmel, az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel: „a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.”

A gyerekek egészségi állapotát tekintve a szülők kifejezetten optimisták:

megítélésük szerint 95%-uk nagyon jó vagy jó egészségi állapotban van, csak 1% mondta azt, hogy a gyerekük állapota rossz vagy nagyon rossz. Ugyanakkor a 16 év alattiak 5,2%-ának van valami olyan problémája, amely korlátozza a mindennapi tevékenységekben.

Nem meglepetés, hogy a gyerekek egészségi állapota függ a jövedelemtől is: „A legalsó jövedelmi ötödben élők 55, a legfelsőben élők 74%-a örvend nagyon jó egészségnek.”

Nem túl biztató, hogy a felmérés szerint 2016-ban

a 16 évesnél idősebbek háromnegyede egyszer sem járt fogorvosnál,

18% egyszer vagy kétszer, és mindössze 7,1% kettőnél többször. A KSH elemzői szerint emögött az állhat, hogy sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már mindenképpen szükséges a beavatkozás, megelőzési céllal viszont nagyon kevesen.

Többen mennek a háziorvosokhoz: mindössze 30% nem járt egyszer sem a háziorvosánál 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, 20% ennél is többször kereste fel.

Forrás: KSH

Ijesztő adat viszont, hogy 2016-ban

a lakosság 6,2%-a nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna,

ebből 10% anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátásnál 3% nem tudta igénybe venni azt, amire szüksége lett volna, kétharmada anyagi okból. A válaszadók 4,1%-ával az is előfordult, hogy nem tudták kiváltani a számukra felírt gyógyszert.

Ennél jóval többen, 43%-nyian mondták azt, hogy „legalább közepes szintű megterhelést” jelentettek az orvosi és fogorvosi költségek. A gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban 55% nyilatkozott így.

Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők között magasabbak voltak ezek a számok, de még a legfelső ötödbe tartozók 38%-ának is megterhelő volt kiváltani a gyógyszereket.

Forrás: KSH

A gyerekorvosi ellátást nézve jobb a helyzet: 2016-ban

a családok 82%-ában volt szükség gyerekorvosra,

amit csak 0,1% nem tudott igénybe venni, vagy azért, mert nem engedhették meg maguknak az ellátást, vagy túl messze volt az orvos és nem tudtak mivel elmenni hozzá. A családok 39%-ának volt szüksége gyerekfogorvosi ellátásra, 0,3% nem jutott hozzá.

A gyerekek gyógyszereinek kiváltása a családok 3,6%-ánál okozott megoldhatatlan problémát – a KSH megjegyzi, hogy ezen a téren csökkenő tendencia figyelhető meg. A szám egyébként értelemszerűen jelentősen csökken, minél gazdagabb egy család: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál 8,2%-nál fordult elő ilyen eset, a legfelső ötödnél viszont egyszer sem.

A magyar beteg

Magyarország arra szavazott vasárnap, hogy Semjén Zsolt a jövőben még többet vadászhasson Svédországban. És persze nemcsak ott, hanem bárhol, ahol kedve tartja, és nemcsak rénszarvasra, de ha úgy adódik, jegesmedvére is lőhessen. A magyar adófizetők, ahogyan eddig is, a jövőben is fizetik majd ezeket a drága kiruccanásokat.

Magyarország arra szavazott, hogy Kósa Lajos, akit most megint megválasztottak Debrecenben, ne csak egy csengeri háztartásbelinek mondott szélhámos/stróman ezerháromszázmilliárd forintját kezelje, hanem az ország más régióiból is találhasson olyan embereket, akik jó pénzért becsaphatják őt. Magyarország arra szavazott, hogy Tiborcz István és a felesége tovább gazdagodjanak, Vajna Endinek is legyen mit a tejbe aprítania és Matolcsy Györgynek még a mostaninál is több, közpénzből támogatott unokatestvére legyen.

Magyarország ara szavazott, hogy a legfőbb ügyész a bűnt ne üldözze, hanem pártolja, az adófizetők pénzéből működtetett közmédia pedig a mi pénzünkön a mi képünkbe hazudjon.

Magyarország arra szavazott, hogy a Fidesz, és személy szerint Orbán Viktor védje meg őket a migránsoktól. Akiknek persze eszük ágában sincs idejönni, mert nem akarnak nálunk és velünk lakni. Nem akarják elvenni a munkánkat és a kultúránkat, nem kívánják meg az asszonyainkat, viszont igen alkalmasak arra, hogy nem létező mumusként félelmet keltsenek a magyarokban.

Mert aki fél, az védelemért fordul ahhoz, akitől biztonságot remél. Ezt ismerte fel Orbán, aki az összes magyar politikus közül a legjobban ért a lebutított Magyarország nyelvén.

Ez a nyelv egy olyan Magyarországé, amelynek nem polgárai, hanem alattvalói vannak. Boldog és elégedett alattvalói, tegyük rögtön hozzá, mert úgy tartják, hogy egy jóságos uralkodót választottak a fejük fölé. Olyan királyt, aki mindig tudja, hogy mi a jó, és mi az, ami nem az. Hogy ki a jó polgár, családapa, dolgozó, hazafi. És aki jó, annak megsimogatja a fejét, csökkenti a rezsijét, és ha még pacsit is ad, jutalomfalatokkal díjazza.

Ez a Magyarország most beteg. Méreg került a szervezetébe, és meg kell meggyógyítani. Minél előbb, mert ha a méreg a sokáig benne lappang, gyógyíthatatlanná válik.

Zacher Gábor vagy felmondott, vagy nem

0

A hvg.hu írta meg, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zacher Gábor felmondott, erről azonban Zacher nem tud, a Honvédelmi Minisztérium pedig azt közölte, hogy híresztelésről és ismételt hangulatkeltésről van szó.

Az ügy előzménye még januárra nyúlik vissza, amikor egy háziorvos elmondása szerint Zacher Gábor érdemi vizsgálat nélkül küldött haza egy beteget a Honvédkórház sürgősségi ügyeletéről. A háziorvos vérmérgezés gyanújával utalta a kórházba a beteget, ám ott csak átkötözték a sebét és fájdalomcsillapítási tanácsokat adtak neki, majd hazaküldték.

Az idős nő másnap rosszul lett, és mire a mentő kórházba szállította, kómába esett. Ott már nem tudtak rajta segíteni, meghalt.

A háziorvost felháborította az eset, szeretett volna belenézni néhai betege kórházi papírjaiba, de a kórház ezt nem tette lehetővé a számára.

Az ügy a múlt héten került nyilvánosságra, ma délután pedig a hvg.hu arról írt, hogy ezt követően és ettől nem függetlenül, felkínálták a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zachernek a lemondás lehetőségét, amit ő elfogadott.

A Zoom.hu ezzel szemben úgy értesült, hogy Zacher Gábor olyannyira nem tud arról, hogy lemondott volna, hogy állítása szerint továbbra is ő vezeti a Honvédkórház sürgősségi osztályát.

Az MTI a Honvédelmi Minisztérium  közleménye alapján a következőket hozta a nagyközönség tudomására: „A Honvédelmi Minisztérium visszautasítja mindazokat a híreszteléseket, amelyeket az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegállátó Centrumával kapcsolatban terjesztenek egyes médiumok.

Dr. Zacher Gáborral, az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) osztályvezető főorvosával szemben

töretlen a Honvédelmi Minisztérium és kórház vezetésének bizalma, a kórházi szakmai munkájával elégedettek,

és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítanak rá.”

Röviden összefoglalva: egy ember meghalt, a bizalom töretlen, a szakmai munkával elégedettek. Ennél fogva – legalábbis, ha az utolsó változat érvényes – nem ajánlották fel Zachernek a lemondást, amit ő nem is fogadott el.

Németh Szilárd üzeni: nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy!

Van egy olyan „velünk született probléma”, hogy minden üggyel szeretnénk szaladni az orvoshoz”. Ezt mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, amikor a közelmúltban nyilvánosságra került, a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó halálesetekről kérdezték. Majd, mintha maga is érezte volna, hogy ez így kevés, mintegy megerősítésként hozzátette: „Én például tegnap szögbe nyúltam, és evvel is elrohanhattam volna, de megpróbáltam magam megoldani” .

Sejthettük volna, hogy itt van a kutya elásva. Mi vagyunk a hibásak, a saját mohóságunk matt kerülünk bajba, vagy halunk meg. Túlságosan leegyszerűsítjük a világot, ha éhesek vagyunk, eszünk valamit, ha elromlik az autónk, szerelőhöz visszük, ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk.

Ez ment eddig, de mostantól ez is másként lesz, mert ez korszerűtlen és sehova nem vezető gondolkodás.

Mert hogy ezer más módja is van a gyógyulásnak. Ha – Németh Szilárd szép hasonlatánál maradva – szögbe nyúlunk, akkor nincs más teendő, minthogy kihúzzuk a szöget, megköpködjük a helyét, bekötjük, és már mehetünk is a dolgunkra. Fölösleges minden csip-csup üggyel az amúgy is túlterhelt egészségügyet háborgatni. Az egészségügy nem azért van, hogy a betegek bemenjenek a kórházba és ott rendes ellátást kapjanak, hanem azért, hogy a mindenkori kormányok elmondhassák, hogy milyen sokat költenek az egészségügyre.

Ha bizonytalanok vagyunk, hogyan kell egy vakbélgyulladást kezelni, biztosan van olyan ember a rokonságban, akinek volt már hasonló baja és hasznos tanáccsal tud szolgálni. De ha nincs ilyen ismerősünk, akkor is találunk megoldást. Ma már, hála az internetnek, a legtöbb betegséget otthon, házilagosan is gyógyíthatjuk. Beütjük a Gugliba, hogy mi a baj, a derekunk fáj, a fejünk hasogat, esetleg annyira szédülünk, hogy fel sem tudunk állni, és máris tucatnyi megoldást találunk arra, hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat az amúgy világszínvonalon álló hazai egészségügy igénybevétele nélkül. Lám, Németh Szilárd is milyen szépen meggyógyult, nem is látszik a mozgásán, hogy egy nappal korábban szögbe nyúlt.

Ha valaki azt gondolja, hogy Németh Szilárd mostani megnyilvánulása előzmények nélkül való, az nagyot téved. Néhai Marosán György, akit pék múltja miatt Buci Gyurinak becéztek (csúfoltak?) a magyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ülésén így üzent az életszínvonaluk miatt elégedetlenkedő munkásoknak: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!

És ez, vegyük tudomásul, ma sincs másként. Nem a várólisták hosszúak, hanem a betegek vannak túl sokan. Tessék kevesebben lenni, és ha valami fáj, azt odahaza orvosolni! Meghalni sem muszáj kórházban, ma már erre is megvannak azok a technikák, amelyek segítségével kényelmesen, orvos közreműködése nélkül, odahaza is elhunyhatunk.

Betegek és ápolók lettek rühesek a fővárosi kórházban

0

Nemcsak a várólistákkal és a zsúfoltsággal van baj az egészségügyben. A legújabb botrányos eset a Szent Margit Kórház ápolási osztályán történt, ahol több beteg és ápoló is rühes lett.

Erről az RTL Híradóban nyilatkozott egy ottani dolgozó.

Az illető elmondása szerint az időseket gondozó részlegen már októbertől küzdenek a fertőzéssel. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint

a rühöt akár használati tárgyakkal is elkaphatják egymástól a betegek.

A kórház mára ígért tájékoztatást az ügyben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!