Európa jövőjéről egyre határozottabban szólalnak meg olyan vezetők, akik szerint a kontinens csak akkor maradhat versenyképes a globális hatalmi átrendeződésben, ha mélyebb integrációra és egységesebb fellépésre törekszik. A nagyhatalmi logika visszatérésével párhuzamosan a közép-európai politikai vitákban is új hangsúlyok jelennek meg: a biztonság, a szuverenitás és a múlt feltárásának kérdései egyszerre formálják a régió közéleti diskurzusát.
Petr Pavel, aki négycsillagos NATO-tábornokból lett Csehország államfője, a Denník hírportálnak adott interjúban úgy fogalmazott: „Az Európai Egyesült Államok az egyetlen megoldás Európa számára, ha meg akarja őrizni a jelentőségét a világban.” Szerinte a következő korszak a nagyhatalmak kora lesz, és Európa csak akkor lehet globális tényező, ha egységesen lép fel. Ezzel a gondolattal összhangban áll Mario Draghi, Olaszország korábbi miniszterelnöke és az Európai Központi Bank volt elnöke is, aki a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében arra figyelmeztetett: a 450 milliós európai piac jelenleg 27 különböző szabályozás szerint működik, ami hosszú távon versenyhátrányt jelent az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Merz kancellár: Európának szuperhatalommá kell válnia
Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy Európa gazdasági növekedése elmarad a világ vezető hatalmai mögött. „Kína az elmúlt húsz évben évente 5%-kal fejlődött, az Egyesült Államok 2%-kal, Európa pedig csak 1%-kal. Ha olyan Európát akarunk, amely egyenrangú az Egyesült Államokkal és Kínával, akkor európai szuperhatalommá kell válnunk.” A rendezvényen Merz találkozott Orbán Anitával is, aki akkor még kijelölt külügyminiszter volt, és hamarosan átveszi a tárcát.
Közép-európai politikai viták és reakciók
A régióban élénk visszhangot váltott ki Pavel kijelentése az „Európai Egyesült Államokról”. Szijjártó Péter úgy reagált, hogy a rendszerváltás nélkül Pavel a kommunista Csehszlovákia hírszerzője lett volna Nyugat-Európában. Tény, hogy Pavel a csehszlovák hadsereg hírszerzésénél szolgált, ahogyan Andrej Babiš jelenlegi cseh miniszterelnök is, akit Prágában egyes ellenzéki szereplők a KGB-vel való együttműködéssel is vádoltak.
A magyar ügynökakták kérdése
Magyarországon új lendületet kapott a titkosszolgálati múlt feltárásának ügye. Ruff Bálint, a kinevezett kancelláriaminiszter elsődleges feladatának nevezte a rendszerváltás előtti dossziék megnyitását. A vita középpontjában az áll, hogy a rendszerváltás idején számos irat titkos maradt, részben azért, mert a politikai elit több tagja érintett volt. A kérdés ma azért került ismét előtérbe, mert a nemzetközi sajtóban és titkosszolgálati forrásokban megjelentek olyan értelmezések, amelyek szerint a magyar külpolitikai irányváltás hátterében titkosszolgálati múltbeli összefüggések is állhatnak.
A külpolitikai környezet változása
A nyugati titkosszolgálatok által nyilvánosságra hozott kommunikációs részletek célja az volt, hogy jelezzék: a magyar külpolitika bizonyos döntései túlléptek azon a határon, amelyet a NATO és az Európai Unió még elfogadhatónak tart. A 2009-es szentpétervári találkozó, amely után a magyar külpolitika látványosan oroszbarát irányba fordult, továbbra is vita tárgya. A jövőben a dossziék megnyitása tisztázhatja, milyen tényezők játszottak szerepet ebben a fordulatban — vagy éppen azt is, hogy a feltételezések megalapozatlanok.
