Kezdőlap Címkék átlátszó

Címke: átlátszó

Mészárosról is tárgyalt Trumppal Orbán Viktor?

A semmitmondónak látszó találkozón akár Mészáros Lőrincről is tárgyalhatott Trumppal Orbán Viktor. Az Átlátszó szerint előkészületben van egy előterjesztés az oligarcha és más magyarok amerikai kitiltásáról és vagyonbefagyasztásáról. A mélyben a Fehér Ház és a külügyi apparátus küzdelme húzódhat meg.

Sokak meglepetésére a munkalátogatáshoz képest is igen rövid – alig negyedórás – kétoldalú és valamivel hosszabb, delegációk közti tárgyalás után semmilyen konkrétum se hangzott el Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor részéről. És azóta se – ami persze nem zárja ki, hogy a sok felől hallható fegyverzeti megállapodásból lesz üzlet. A két vezető kölcsönösen megdicsérte egymást, de ezen kívül semmi komoly se hangzott el.

Orbán is tudhat róla

Az Átlátszó most arról ír, hogy az amerikai kormányban – Külügy- és Pénzügyminisztériumban – szankciókat készítenek elő Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen. A The Wall Street Journallal közösen írt feltáró cikk szerint a Globális Magnyitszkij-törvény alapján

korrupció miatt az Egyesült Államokba való beutazási tilalom és az ott lévő személyes vagyonok befagyasztása lehet a büntetés.

A cikk szerint Orbán tud az előkészületben lévő eljárásról.

A jelenlegi felállásban, az éppen enyhülő kétoldalú viszonyban valószínűtlen, hogy Trump jóváhagyna ilyen döntést, de a magyar és az amerikai orgánum szerint

„a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen”.

A washingtoni találkozót republikánus és demokrata törvényhozók közös tiltakozása előzte meg, óva intve az elnököt attól, hogy fogadja Orbánt. A CNN pedig arról írt a találkozó napján, hogy környezetében azt tanácsolták Trumpnak, ne legyen túlságosan közvetlen Orbánnal, mert az nem szolgálja az amerikai célt, Magyarország távolabbra tessékelését Oroszországtól és Kínától.

A Globális Magnyitszkij-törvényt eredetileg Oroszország ellen alkották meg, emberi jogi sértések esetére alkalmazandó szankciókra, de később kiterjesztették a korrupciós cselekmények elkövetőire is.

Külügyesek inkognitóban

Az Orbán-Trump-találkozó furcsa mellékzöngéje volt, hogy az amerikai külügy éppen arra a napra hívta meg Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és a már semmilyen fontosabb funkciót se viselő Kész Zoltán volt parlamenti képviselőt (mindketten a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai, Márki-Zay az elnöke).

A magyar politikusok – fogadóik kérésére hivatkozva –

nem árulták el, kikkel beszélgettek a külügyből,

akik véleményt kértek a magyarországi folyamatokról, szemmel láthatóan a parlamenten kívüli ellenzék lehetőségeit, potenciálját feltérképezendő.

Kitiltási kezdeményezések a közelmúltban

Márki-Zayék ellátogattak a Human Rights First emberi jogi szervezethez is, amely tavaly júniusi magyarországi jelentésében egyebek mellett azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy az a Magnyitszkij-törvény alapján tiltson ki a területéről korrupt magyar politikusokat.

És nem ez az első kezdeményezés ugyanerre. Ahogyan azt a Független Hírügynökség tavaly márciusban megírta, – a teljes írást itt találja – „a Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” a Globális Magnyitszkij-törvény alapján. Az Amerikában élő Radványi Miklós elnökhelyettes jegyezte beadványban Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kért eljárást.

Feltartóztatás kontra felpuhulás

Ez a kezdeményezés (is) megfeneklett, de szintén alátámasztani látszik az Átlátszó és a WSJ megállapítását a Fehér Házra nehezedő egyre nagyobb nyomásról. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Márki-Zayékat inkognitóba szorult külügyi tisztviselők fogadták.

Emögött az húzódhat meg, hogy az amerikai Külügyminisztérium felső vezetését ugyan lecserélték a trumpi politikát támogató emberekre, de az apparátus igyekszik „életben tartani” a hagyományos külpolitikai irányvonalat, amelybe nem fér bele az orosz expanzióval szembeni (George F. Kennan hírneves diplomata által kidolgozott) feltartóztatási politika felpuhítása. E hét évtizedes külpolitikai doktrínát még egyetlen elnök se kísérelte meg feladni, emiatt most – a jelek szerint – a külügy „régi vágású konzervatívjai” megpróbálják a háttérből befolyásolni az elnöki külpolitikát.

Déli kávé Szele Tamással – A sajtó ostora

Méghozzá a független sajtóé, természetesen, nem a kormánymédiáé. Arról van szó, kérem, hogy a kormány kezében lévő számtalan sajtótermék – de főként vezérhajóik, a Magyar Idők, a 888 és leginkább az Origo – utóbbi időben rendes napi rovatot szentelnek a kormánytól (és más erőktől is) független médiumok pocskondiázásának. Ez meglepő, és logikátlan is.

Valamikori mesterem, Szücs Gábor, a Kurír volt főszerkesztője az első médiaháború egyik elfajult sajtóvitája után hatalmi szóval tiltotta meg az egymásnak válaszolgatós cikkcsatákat, valami olyasmit mondott, hogy a hírlap a hírről kell szóljon, nem a másik lapról. Amiben maradéktalanul igaza is volt, annyira, hogy a független sajtó máig többnyire válasz nélkül hagyja a kormánylapok rágalmait – hiszen nem ez a dolgunk, nem ezért vagyunk.

Hanem, kérem, ami sok, az sok.

Tegnap alkalmam volt beleolvasni az Origo egyik különösen elfajult szösszenetébe, melyet szokásuktól eltérően szignált is a szerzője. Bizonyos Bordács Bálint. Az írás tartalmának elemzésétől visszatart a jó ízlés és az úri modor, legyen róla elég annyi, hogy a Magyar Idők és a 888 munkatársai rendszeresen használnak a Facebookon, kommunikáció közben olyan kifejezéseket, amikről minden, akár csak közepesen is tapasztalt felhasználó tudja, hogy a rendszer automatikusan tilt értük – aztán körberohannak a kormánymédiában, mint szegény, „kicenzúrázott” áldozatok.

Kérem. Ne tessék négybetűs szavakat használni, melyek polgártársaink szexuális irányultságára utalnak, és nem lesz tiltás. De nekik kapóra jönnek ezek az intézkedések a Google és a Facebook elleni kormánykampányban: pillanatnyilag ott tartunk, hogy ha valamelyiküket legközelebb pár napra letiltják, elrendelik a nemzeti gyászt és félárbocra eresztik a Kossuth téren is a lobogót. Mert ez nagyobb tragédia az ő propaganda-világukban, mint Muhipuszta, Mohács, Nagymajtény, Világos és a Don-kanyar együtt.

Ez az ő játékuk, nem is új dolog, része a propagandagépezetüknek – de a szerző neve mosolyra késztetett. Bordács úrnak ugyanis van előélete. Nem is akármilyen.

Korábban egy szintén szignált írásban – bár a stílus alapján erősen valószínűsíthető, hogy a többi médiaharcos anyag nagy részét is ő követi el – az Átlátszót vádolta azzal, hogy méregdrága technikát és minimum titkosszolgálati eszközöket használnak munkájuk során, amit kizárólag Soros György anyagi támogatásából engedhetnek meg maguknak. ()

Ez mondanom sem kell, tiszta szamárság, ahogy az a feltételezés is, miszerint a világméretű Facebookot magyar liberális körök irányítanák – nagyobb az annál, kérem, jóval. Bordács mester ezzel az írásával tanújelét adta annak, hogy fogalma sincs a sajtószakmáról.

Ez a világ egyik legszebb mestersége, ha jól csinálják, lehet művészet is – de bizony szó szerint rengeteg munkával jár. Az írásokban felhasznált információk többnyire teljesen nyilvános forrásokból származnak, csak éppen szét vannak szórva, össze kell őket gyűjtögetni, mint ősember a bogyókat, nyolc-tíz óra után jön össze annyi, hogy abból egy óra munkával írjunk valamit. Ha nem államtitokról van szó, majdnem minden elérhető, más kérdés, mennyit kell keresni.

Bordács méregdrága fényképezőgépeket vizionált – ezek többnyire mindenkinek a saját gépei, és nem drágábbak pár tízezer forintnál – az állami vezetők műholdas követését (amit, ha ismerjük a járművüket, ingyen biztosít a Flightradar nevű oldal bárkinek), milliós drónokat, holott munkára alkalmas drónt kapni akár harmincezerért is. Az a nagy, hosszan lebegő drón, amit sokan tetszettek már látni tüntetések során, a Katasztrófavédelemé, azzal a tömeget számolják, na az kerül mostanság hatszázezer rénusi forintokba, pedig az profi és rendvédelmi testület számára is alkalmas. Szó nincs milliókról.

Hát rendben van, azt már látjuk, hogy Bordács mester kissé el van kényeztetve, a szabad piacon, ahol magunk vesszük a munkaeszközeink többségét is, éhen halna, és a stílus sem az erőssége.

De hát mégis, ki ez az ember?
Hol tanulta a szakmát?
Kitől?

Tessenek megkapaszkodni: sehol és senkitől.

Merészen ívelő pályaíve egy disznótornak köszönhető.
Mégpedig egy wellness-disznótornak, amit a Fidelitas rendezett, 2016 februárjában.
Akármi is légyen az a wellness-disznótor.

A kedélyesen induló lakoma nem kis verekedésbe torkollt, de most átadnám a szót a 444-nek, ahol 2017. szeptember ötödikén beszámoltak arról, hogy a független sajtó emez ostora az Origo munkatársává avanzsált.

„Az Origo impresszuma két remek emberrel bővült, a belpol rovatot gyarapítja Bordács Bálint, akit megvertek a Fidelitas disznóvágásán és Both Hunor, a Fidelitas 13. választókerületi képviselőjelöltje – írja a Sziauram mikroblog.

És valóban. Bordács Bálint volt az egyik áldozat 2016. telén, amikor a Fidesz ifjúsági szervezetének Füzesgyarmaton tartott disznóvágásán olyan brutális, törött sörösüvegekkel súlyosbított verekedés tört ki két frakció 3-4 tagja között, hogy az ügyben rendőrségi nyomozás is indult, Kerékgyártó Gábor volt budapesti elnök pedig nyilvánosan bocsánatot kért, majd kilépett a szervezetből. Bordácsot egy volt budapesti elnök embereként verte meg a másik volt budapesti elnök, miután elhangzott a híressé vált

„Na itt van a pénz, leszopsz ennyiért?” – kérdés.”

Forrásaink – nyilvános forrásaink! – szerint a disznóvágáson Kerékgyártó Gábor, Vinkovics Norbert, a szervezet budapesti alelnöke, Lehoczki Ádám és Bordács Bálint kezdett dulakodni, utóbbi kettő meg is sérült a verekedésben.

Hát, akkor ott mégsem szimplán megverték Bordács urat, hanem sajtómunkássá ütötték.

Mondjuk tanulhatta is volna a szakmát ez a magas erkölcsiségű tollnok, az kevésbé fájdalmas, viszont igaz, hogy sokkal fárasztóbb.

Persze, nem lehetne felróni egy ilyen ifjúkori tévedést, elfajult mulatozást senkinek sem jó szívvel, ha az illető nem épp a konzervatív értékek legfőbb pilléreként osztaná az észt. Meg, ha értene is kicsit a szakmához, lenne némi tehetsége…

És legfőképp: ha a szorgalmasan és alaposan dolgozó valódi újságírókkal nem kötekedne nap, mint nap.

Kérem, ebből az a tanulság, hogy sajtómunkást ki lehet nevezni, de tehetséget nem tud adni néki a kincstár.

Az hiányzik emberünknek, az fáj néki oly nagyon.

Mármint, hogy másnak van.

De örüljünk. Ha azt vesszük, a botrányos verekedés után fájdalomdíjként operaénekesnek is kinevezhették volna.

Újságírónak sem alkalmas – képzelhető, milyen lenne hőstenornak.

Az Átlátszó nem fél és folytatja a sztorit

0

A hatóságok eddig nem keresték meg az Átlátszót a luxusrepülőgépes cikk miatt, ugyanakkor a portál ügyvédei megnézik, hogy peresíthető-e a héten a kormánypárti médiában ellenük intézet fenyegető támadás. „Ám számunkra nem prioritás, hogy az értékes jogi kapacitásainkat arra kössük le, hogy Bayerékkal pereskedjünk” – szögezte le, hozzátéve: ők amúgy is a sajtó- és szólásszabadság hívei. A sztorit folytatják.

Fotó: Átlátszó

Az újságírók megfélemlítése a célja az olyan médiahadjáratoknak, amelynek része az Echo TV-ben a héten az Átlátszóval kapcsolatban elhangzottak – véli Bodoky Tamás, az oknyomozó újságíró portál főszerkesztője. A Sajtóklub október 1-i adásában Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője az Átlátszó luxusrepülőgépes cikke kapcsán a rendőrségre behívást, illetve Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője titkosszolgálati hadműveletet emlegetett. Bodoky Tamás a Független Hírügynökségnek egy másik friss példát is említett: kiposztolt egy szelfit Judith Sargentinivel, akivel véletlenül futott össze egy a fake news-ról és a dezinformációról szóló nemzetközi konferencia szünetében. Másnap ez vezető hír volt a TV-2 Tények műsorában, címlap a Lokálban, s az Origo vagy három napig foglalkozott vele.

Ilyenkor az ember érzi a törődést

– szögezte le, hozzátéve: az Átlátszó megszokta ezt, nem az első ilyen esete, s „nagyon nem vagyunk megijedve”. A portál egyébként blogban is foglalkozott az Echo TV adásával, a többi között megállapítva: „És a gépezet újra beindult, azzal a különbséggel, hogy szombaton már nem csak általánosságban az Átlátszót támadták, hanem kifejezetten Bodoky Tamást”.

Kérdésünkre, hogy volt-e hatósági megkeresésük ebben az ügyben, a főszerkesztő nemmel válaszolt, viszont elmondta, hogy folytatni fogják az ügyet.

Örvendetesnek nevezte, hogy egy sor más médium is elkezdte nézni ezeket a repülő- és hajókövető oldalakat, s téma lett a sajtóban, hogy merre járnak ezek a járművek.

Szavait alátámasztja például az, hogy több portál is írt a Mol-Vidi csütörtöki londoni meccse kapcsán arról, hogy két korábban már a hírekbe szerepelt repülőgép, köztük az Átlátszó most sztorijának „főszereplője” is a brit fővárosban járt az adott időben.

Felmerül, hogy szándékozik-e perelni az Átlátszó az őt ért rágalmak miatt? Bodoky felvetésünkre leszögezte:

„mi a sajtó- és szólásszabadság hívei vagyunk, az persze már kérdés, hogy ezek az összehangolt kormánypárti támadások nem a sajtó, hanem inkább a propaganda kategóriájába tartoznak” – mondta.

Hozzátette: csak akkor perelnek, ha egészen kriminális váddal illetik őket, ő maga eddig csak egyszer perelt, több mint tíz éve, s az Átlátszó még nem indított pert becsületsértésért és jó hírnév megsértéséért. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy

„számunkra nem prioritás, hogy az értékes jogi kapacitásainkat arra kössük le, hogy Bayerékkal pereskedjünk”.

Bréking nyúz, szeptember 30. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ma sem pihen a kormánypropaganda: visszatért a kultúrharc a Magyar Időkbe, nem tud leszállni az Átlátszóról az Origo, Jobbik-kongresszuson járt a Pesti Srácok. Lapszemle az alternatív valóságból.

Alföldi Róbert és a színházak a Magyar Idők kultúrharcos sorozatában

„A rengeteg szakmája mellett Alföldi úr a térség legjobb társadalomkritikusa is. A Centrál Színház 2018/2019-es évadának műsorfüzetében különleges interjú olvasható a művész-rendező úrral. Épp Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját viszi színre. Az interjúból megtudjuk, az előadás nem egészen hasonlít a német nyárspolgárok kritikájához, mert nálunk hiányzik ez a réteg. Mint mondja: „Itt csak reménytelen, kiszolgáltatott, szorongó és gyáva emberek vannak. Amiért mégis hasonló társadalmi folyamatok játszódnak le nálunk, mint a harmincas évek Németországában, az épp a kiszolgáltatottság miatt van.”

Végre ismét eljutottunk a náci világhoz. (…)

Forrás: Wikimedia Commons

Jól ismert módszer: fellépni vendégként egy országban, majd a szabad művészet jegyé­ben lehülyézni a többségi szavazókat. Függöny! Taps! Ezek után lehetett interjúk, cikkek özönében hangoztatni a balliberális „magaskultúra” felsőbbrendűségét, megemlítve, hogy a fideszesek bunkók, legfeljebb szotyizni járnak ki a focimeccsekre. Mivel ennyire korlátoltak, ezért próbálják megszüntetni a színházi szabad világ szigeteit.”

Az Origo szerint valójában pánik, hogy mindenki a kétségbeesett erőfeszítéseiken szórakozik

„Teljes a pánik a hazai Soros-világban, miután rámutattunk az amerikai milliárdos hazai és nemzetközi csapatának összjátékára. A bevándorláspárti milliárdos támogatásaiból működő blog most éppen a hazai Soros-világ egyik jellegzetes figuráját vetette be, aki a portálon megjelenő írásában a Soros-hálózat létét igyekezett letagadni. A meglehetősen zavaros, a magyarázkodástól a mellébeszélésen át a fenyegetőzésig terjedő írás komoly bizonyítéka annak, hogy Bodoky nevetséges önleleplező szelfije mekkora zűrzavart okozott Soros szövetségesei között. (…)

A prímet a Mérce igyekezete ellenére mégiscsak az Átlátszó vitte, szombaton a lap vezetőjének jó barátja, Vágvölgyi B. András kezdett furcsa merengésbe. Úgy tűnik, a magát ostobán leleplező, ezért pánikba esett főszerkesztő régi harcostársának segítségét kérte, aki ennek maximálisan eleget tett. De még, hogy!”

Sajátos beszámoló a Jobbik-kongresszusról a Pesti Srácokon

„Ismét kongresszust tartott a Jobbik, immár 20. alkalommal dugták össze a fejüket a nemzeti-konzervatív-baloldali-jobboldali-liberális ellenállók. Hangzatos, dagályos, ám szinte értelmetlenül hömpölygő és semmitmondó gondolatokat hallhattunk Gyöngyösi Mártontól, a Jobbik parlamenti frakcióvezetőjétől, és Sneider Tamástól, a párt elnökétől. Nem véletlenül írtuk, hogy ellenállás, hiszen a kongresszus elhatározta, hogy kilépve az ellenzéki szerepből, ellenállást hirdet és minden fronton harcolni fog a diktatúra ellen. Stábunk az ellenállás gyakorlatáról szeretett volna többet megtudni Sneider Tamástól, de Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, először lesöpörte az asztalról kérdésünket, és hiába intéztük a pártelnöknek, Jakab egyszerűen kivonultatta a teremből Gyöngyösi Mártonnal együtt. Kérdésünkre később ő maga próbált meg válaszolni, de az arrogancia mellett egyéb tényeket nem tudtunk meg azon kívül, hogy ma Magyarországon diktatúra van.”

Bréking nyúz, szeptember 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Tovább tart az iszonyatos hiszti a kormánymédiában az Átlátszó leleplező riportja miatt, az Origo most az oknyomozó portál „Sargentinivel lebukott” főszerkesztőjéről ír. A Figyelő már meg is buktatja Angela Merkelt, hiába ő továbbra is az egyik legnépszerűbb német politikus. A Magyar Idők felháborítónak tartja, ha egy szexuális zaklatással gyanúsított amerikai főbírójelölt szexuális zaklatási ügyeivel foglalkoznak. A 888-on pedig egy érdekes elszólást találtunk a magyar focival kapcsolatban.

Origo: Még mindig sok a kérdés a Sargentinivel lebukott Soros-főszerkesztő körül

„Továbbra sincs ép ésszel felfogható magyarázat arra, hogy miért fotózkodott a napokban Brüsszelben Soros György magyarellenes harcának arcával, Judith Sargentinivel Bodoky Tamás, a Soros-pénzből finanszírozott, de magát folyton függetlennek hazudó Átlátszó.hu főszerkesztője. Illetve, dehogy nincs: mindenki kitalálhatja, hogyan jöhetett létre a találkozó a két megbízható Soros-ember között. Bodoky szerint csak véletlenül összefutottak, ő pedig összeborult egy gyors kattintásra “a brüsszeli hősnővel”, a Magyarországot hazugságokkal bombázó Soros-Sargentini jelentés készítőjével. Persze, igen. Látható, hogy Bodokynak olyan gyorsan kellett kitalálnia valamilyen kétségbeesett magyarázatot, hogy azt se vette észre, mennyire kínos lenne, ha igaz, amit ír. (…)

Csakhogy mindaz, amit Bodoky előadott, a romantikus lányregények gyengébb verzióinak egyikét idézi leginkább. Véletlenül összefutnak Soros emberei Brüsszelben, persze.

De még ha így is lenne, nem gondolja az Átlátszó magát függetlennek tartó, de persze cseppet sem független szerkesztője, hogy egy magára valamit is adó újságíró nem dörgölőzik össze politikusokkal? Nem hálálkodik nekik bármiért is? Miért tenne ilyet? Különösen, ha az a politikus éppen egy, a hazáját elítélő jelentést szövegezett meg. (…)

Forrás: Facebook / Bodoky Tamás

Nem véletlen tehát – ahogy korábbi cikkünkben megírtuk -, hogy éppen Soros Átlátszója indított hétfőn teljes pályás támadást, a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre alapozva, hogy Soros megbízásából támogassák a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. Persze, hazugságokkal.

Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték azokat, akiket le akartak járatni; hónapokon át bokrokban bujkálva arra vártak, hogy felvegyék a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.

A kérdés tehát továbbra is az, vajon miről egyeztetett Judith Sargentini és Bodoky Tamás Brüsszelben? Összehangolták-e támadásaikat Magyarország és Orbán Viktor ellen?”

Figyelő: Decemberben vége Merkelnek?

„Úgy tűnik, nem messze már a bukás.

A német közhangulat változását mi sem jelzi jobban, hogy a migránssimogató hatalom egyetlen valódi ellenzéke, az AfD népszerűsége egyre nő, már beérték az SPD-t, 16 százalékos támogatást szereznének egy most vasárnapi választáson.

Mit csinál eközben Angela Merkel?

Előremenekül: erőt próbál mutatni a gyengülő pártján belül, abban a szervezetben, ahol a frakció tagjai már látják, hogy Merkel nélkül könnyebb lenne, mint vele. A hozzá 13 éven át hűséges frakcióvezetőt már le is váltották, amit a német sajtó hatalmas meglepetésként tálalt.

Az egyetlen bibi a sztoriban, hogy nem nagyon látszik, ki lehet Merkel igazi ellenfele a pártján belül, hiszen a kancellársága idején leginkább elnyomta a kezdeményezőkészséget, nem nevelt ki utódot, nem látszik karakteres alternatíva.

Ez nem csoda, hiszen Merkel tudja, Helmut Kohl is ebben hibázott. Ugyanis Angela az ő tanítványa volt, de abban a pillanatban, amikor hátba lehetett szúrni, a kedves, visszahúzódó szerény kis kelet-német hölgy megtette ezt a főnökével.”

Magyar Idők: A baloldal megőrült

„Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának egyik tagja nyugdíjba ment. Ilyenkor az épp regnáló elnök jelöli az új tagot, akit aztán a kongresszusnak kell jóváhagynia. Közben természetesen egy nagyon szigorú szakmai szervezet is megvizsgálja felkészültségét, alkalmasságát. Donald Trumpnak ez már a második lehetősége; a 2016-ban elhunyt Antonin Scalia helyére végül az ő jelöltje, Neil Gorsuch került. Most pedig a visszavonuló Anthony Kennedy helyét Brett Kavanaugh személyével igyekszik minél hamarabb betölteni.

Kavanaugh – csakúgy, mint a legfelsőbb bíróság tagjai általában – nagy tudású, rendkívül felkészült jogász, így szakmai kifogás nemigen merülhet fel ellene; nem is volt. (…)

Bizonyíték természetesen semmi; a gimnáziumi és egyetemi évek állítólagos partijaira, az évkönyvekben szereplő, a diákok által egymásnak írt szövegekből és aláírásokból kikövetkeztetett fantazmagóriákra, különböző betűk állítólagos jelentéseire építik a vádakat. Az egész körülbelül annyira komoly, mint tagnak lenni egy laposföld-hívő szektában vagy hinni a boszniai piramisokban. (…)

Kavanaugh tisztes családi életet él, tizennégy éve házas, két gyereke van. Természetesen ettől még lehet egy titkos személyisége, amelyik éjszakánként matrózszerkóba öltözve, a Kék Osztriga bárban rúdtáncol vagy esetleg a Lolita express rendszeres utasa. De nem tűnik valószínűnek. Az is lehet, hogy húszas éveiben a mostaninál keményebben bulizott, esetleg beszólt egy-két csajnak is.”

888: A magyar klubfutball legfontosabb mérkőzése jön ma

„A Fradi évtizedekig számított ellenzéki csapatnak, míg az Újpest sokáig a belügyé volt. Az elmúlt évtizedekben mindkét klub tábora erősen jobboldalinak számított, ez így van ma is, ám a kocka olyan értelemben már megfordult, hogy az FTC az egyik, ha nem a legkevésbé ellenzékibb csapat, míg az Újpest egyike annak a két klubnak, mely nagyjából piaci alapon működik.”

Miért támadják ennyire az Átlátszót? Szavazzon!

0

Hadjáratot indított a kormánypropaganda az oknyomozó portál, az Átlátszó ellen, miután leleplezték a többi között Orbán és Mészáros Lőrinc luxusútjait, és az is kiderült, hogy a miniszterelnököt ezekkel Garancsi István „ajándékozta meg”.

Ön szerint miért indult a hadjárat?

Miért támadja ennyire vehemensen az Átlátszót a kormánypropaganda?

Választ vár az ország Orbántól

A társadalom joggal vár érdemi választ Bárándy Péter jogász, volt igazságügyminiszter szerint arra a kérdésre, hogy pontosan milyen feltételekkel és körülmények között zajlott Orbán Viktor repülőgépes útja a MOL-Vidi FC bulgáriai mérkőzésére. A számlát állítólag Garancsi István üzletember, a szóban forgó labdarúgóklub tulajdonosa állta. Orbán bulgáriai repülőgépes útját az Átlátszó.hu derítette fel egy szélesebb körű oknyomozó írásának a részeként. Hasonló ügyeket másutt politikusok nehezebben úsznak meg.

Forrás: YouTube

„Az ügy részleteit nem ismerem, anélkül jogi álláspontot nem tudok kialakítani” – szögezte le elöljáróban a Független Hírügynökség megkeresésére Bárándy Péter, hozzátéve: éppen ezért az ügynek csak általános megítélésére vállalkozik.

Mint fogalmazott: „Az nem tűnik szerencsésnek, ha egy vezető politikus ilyen mértékű ajándékot fogad el egy üzletembertől, kiváltképpen egy olyantól, akinek az ügymenetében jelentős részt foglalnak el az állami megrendelések”.

Mindenesetre a dolog felvethet  jogellenességet, ez szerinte egészen biztos.

Egy közszereplőtől, aki ráadásul közhatalom gyakorlója, elvárható a magyarázat arról, hogy Orbán Viktor valóban ajándékot kapott-e, illetve ha nem, akkor kifizette-e az utazás ellenértékét, hiszen ez utóbbi esetben egy szolgáltatást vásárolt, ami jogában áll.

Havasi Bertalan a Népszavának azt nyilatkozta, hogy „Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a MOL-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül”. Erre Bárándy úgy reagált, hogy „nincsenek Szentháromság-jelenségek: egy üzletember fizette az utat, s az már más kérdés, hogy ez az üzletember történetesen még valamilyen más funkciót is betölt.” Ami pedig a közpénz-nem közpénz kérdését illeti – a volt igazságügyminiszter szerint

az eredetet tekintve persze közpénzről van szó,

de Garancsi vélhetően nem csak állami megrendelésekből él. Egy azonban biztos: a társadalom joggal vár el érdemi választ a kérdésben – szögezte le Bárándy Péter, hozzátéve: az érdemi válasz természetesen lehet tisztázó, de az további kérdéseket vethet fel.

Az Átlátszó hétfőn megjelent oknyomozó írása nyomán kerestük meg Bárándy Péter. A portál arról közölt írást, hogyan használtak Orbán és a kormányzat holdudvarához tartozó oligarchák, állami cégek vezetői az idén nyáron két exkluzív járművet, egy magánrepülőgépet és egy luxusjachtot Európában.

Lefotózták, ahogy Orbán az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után.

Arról is képeket készítettek, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE futballcsapat tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettek arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a  luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tették a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume).

A kirobbant ügy kapcsán nyilatkozta a Népszavának Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a fent idézettet, nevezetesen, hogy Garancsi István fizette a bulgáriai kiruccanáshoz a repülőgép bérleti díját. Mint ismert, Garancsi nem csak a foci iránti szeretet miatt áll közel Orbán Viktorhoz – ő a MOL-Vidi FC labdarúgó-csapat tulajdonosa –, hanem óriási állami megrendelések elnyerője cégei révén, a többi között  az építőiparban (Market Zrt.), az ingatlanbizniszben (legutóbb az Andrássy úton vett palotát), vagy éppen a köztéri reklámpiacban (ESMA).

Boldogabb országokban ilyen és hasonló „gyanús” ügyek miatt buknak a politikusok, de legalább a vádemelésig eljutnak a felgöngyölítés során. Egy viszonylag friss – és miniszterelnököt érintő – eset: a rendőrség vádemelési javaslattal továbbította a főügyésznek egy Benjámin Netanjahut érintő nyomozás eredményét, amelyet Orbán Viktor jó barátja ellen azzal a gyanúval indítottak, hogy mintegy egymillió sékel értékben (durván hetvenmillió forint) fogadott el ajándékokat  ő és családjának tagjai.

A politikus elismerte, hogy kaptak ajándékokat, de szerinte ez csupán baráti gesztus volt.

Régebbi, de lemondással végződött Christian Wulff német államfő ügye: a 2010-től e poszton lévő politikus 2012 elején mondott le, miután a Hannoveri Ügyészség – példátlan lépésként – mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, amiért 2007-ben, még Alsó-szászországi miniszterelnökként tiltott adományt fogadott el. Emellett a vádak kedvező magánkölcsönről, az állami pénzből fizetett nagyszabású lobbista rendezvényekről és a botrányt kirobbantó Bild című napilap megfenyegetéséről is szóltak.

Nem csak Orbán keveredett most ilyen kínos helyzetbe, helyettese Semjén Zsolt ennél is rosszabbul járt: ő feketén-fehéren le is bukott. Mint mi is beszámoltunk róla, Semjén alkalmanként 4-5 millió forintra taksált svédországi vadászatait – első állításival szemben –  nem az ott élő rokonok fizették, hanem egy bizonyos Farkas József, akinek az érdekeltségébe tartozik több magyarországi hotel. Érdekeltségei – különösen 2010 után – számos állami megbízáshoz jutottak, és több mint 530 millió forintnyi európai uniós forrást is elnyertek.

Semjén svédországi vadászata kapcsán gyűjtött össze azután az Index a nemzetközi színtérről egy csokorra való hasonló ügyet, közte egy japánt (Akira Amari japán gazdasági miniszter hirtelen lemondott, miután gyanús megítélés alá esett egy japán építőipari cégtől kapott ajándék, illetve adomány); s egy mauritiusit (Ameenah Gurib-Fakim elnök egy hitelkártyát kapott ajándékba egy nemzetközi NGO-szervezettől, amelyet ruhák és ékszerek megvásárlására is használt).

Átlátszó: nem válogattunk az MVM-papírok között

0

Nem válogattunk az MVM-től kapott dokumentumok között – közölte az Átlátszó újságírója. Az általuk közölt CÖKA-papírok kapcsán állította azt Csizmadia László, hogy a portál nem a teljes szerződést hozta nyilvánosságra.

Egy az egyben hoztuk le a Magyar Villamosművektől (MVM) megkapott dokumentumokat – mondta a Független Hírügynökségnek az Átlátszó-cikk szerzője. Erdélyi Katalin hozzátette még, hogy eddig nem tett náluk kifogást Csizmadia László.

Amint arról ma írtunk, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke szerint azért van tartalmi különbség az MVM-től 2016-ban nekik odaítélt 508 milliós támogatásról az Átlátszóban most nyilvánosságra került információk között, mert a portál a perrel megkapott szerződésnek csak egy részét hozta nyilvánosságra. A két oldalas szerződésben “a másik oldalon van”, mire használhatják a pénzt – mondta most Csizmadia. Az Átlátszó által fakszimilében közölt szerződés öt oldalas, és semmiféle hiányosság se fedezhető fel rajta.

CÖF-CÖKA: válogattak az MVM-szerződésből

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke szerint a sajtóban hiányosan, egyes részeket kiválogatva közölték az MVM-től kapott 508 milliós támogatási szerződést. Ezért nem derült ki civil missziójuk egésze, amire a pénzt kérték.

Amit a Magyar Villamos Művek közölt az Átlátszóval, az a tökéletes, ami ebből a sajtóban megjelent, az nem teljes – állítja a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vezetője a Független Hírügynökségnek válaszolva.

Az Átlátszó portál arról írt, hogy a más van a szerződésben a CÖKA-nak odaítélt 508 milliós támogatásról, mint amit tavaly erről az alapítványban mondtak. Egy éve egyebek közt “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről” beszéltek, az azóta az MVM-től kiperelt szerződésben viszont nem található meg hasonló sem. Szó van viszont például arról, hogy „javítsuk a közgondolkodást”.

Csizmadia László azt nyilatkozta a FüHü-nek, hogy az Átlátszó

a két oldalas szerződésből csak egy oldalt tett közzé,

kiválogatva annak tartalmát. Holott a CÖKA komplett „civil missziójának” támogatására kért és kapott pénzt az MVM-től.

A portál fakszimilében tette közzé a CÖF-CÖKA 2016. augusztusi adományozási kérelmét, az ezt jóváhagyó októberi MVM-ülés jegyzőkönyvét és a szintén októberi dátumú adományozási megállapodást.

Adományozási kérelmében Csizmadia arra kéri az MVM elnök-vezérigazgatóját, hogy „célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.”

A levélben pontokba szedve sorolja fel részletesebben céljaikat:

  • feltárt problémák kezelése a széles körű nyilvánosságra hozatallal, javaslattétel a gazdaság és a gazdaságpolitika területén;
  • konzultációk, véleményformáló fórumok szervezése és eredményeinek összegzése, a „civilitika” mint tudományág megalapozása;
  • állásfoglalások, ajánlások, javaslatok kialakítása és továbbítása;
  • a polgárok megszólítása, kiadványok, információs anyagok szerkesztése, terjesztése;
  • a helyi és országos sajtón keresztüli tájékoztatás, a közjót szolgáló ismertető anyagok megjelentetése, kapcsolattartás;
  • az alapítvány napi működési feladatainak ellátása;
  • nemzetközi rendezvények, konferenciák, kulturális események szervezése.

Ezek a célok apró eltérésekkel szó szerint kerültek bele az adományozási szerződésbe, egy plusz ponttal: az európai uniós civil szervezetek együttműködésének szervezése.

A folyamatos számozású öt oldalas szerződésben ezeken kívül semmi más se található.

Csizmadia László szerint a nyilvánosságra került szerződés „másik oldalán van, mire használhatják a pénzt”. Amire ők kérték a támogatást – folytatta -, az a „közgondolkodás javítása” mellett tartalmazza a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékos szja lehetőségének reklámozását, az EU-ban konferenciák szervezését a létrehozott Civil Együttműködési Tanács keretében, szerződéskötéseket élelmiszerláncokkal kistermelői áruk vásárlására, amelynek keretében már 17 termelői közösség alakult, a gyerekek számára nyújtandó korszerű táplálkozás érdekében információs anyagok átadását konyháknak és továbbképzést szakácsoknak, végül teljes missziójuk ismertetését.

A szervezet vezetője szerint az se igaz az Átlátszó írásában, hogy novemberig el kellett volna számolniuk az MVM-mel a pénz felhasználásáról (a bemásolt szerződésben október 31-e olvasható). Azt mondta, hogy a szerződést május végéig meghosszabbították, az elszámolás is akkor esedékes. Az előzetes elszámolás már készen van – mondta Csizmadia. A teljes anyagot az MVM fogja megkapni, és dönthet arról is, nyilvánosságra hozza-e ezt – tette hozzá. Az alapítványnak a számvevőszékkel és az adóhatósággal szemben van ilyen kötelessége, a nyilvánosságot az éves mérlegük mellékletében tájékoztatják arról, hogy mit csináltak az előző évben.

Az 508 milliós támogatási összeget elköltötték,

de ebből nem fordítottak arra a plakátkampányra, amelyet pártpolitikai céllal indítottak – állítja Csizmadia László. Az alapítványi elnök szerint egyébként – noha a bíróság az ellenkezőjét mondta ki jogerősen az adatigénylési perben – az MVM-től származó összeg nem közpénz, mert az állam mint tulajdonos nem vonhatja el a vállalatvezetés jogát és felelősségét a döntésekről, ezért szerinte erre az esetre nem az infotörvény vonatkozik.

Elios-ügy: …de legalább sötét is van

Alig bevilágított járdák, zebrák, megszaporodott gyalogosgázolások. Ezekről írtak az Átlátszó olvasói vidéki településekről, amelyeken kicserélték a régebbi, jó, nátriumos lámpákat az Elios új LED-világítására.

Kilenc városból írtak olvasók beszámolót élményeikről olyan településekről, amelyeken az Elios az elmúlt időben kicserélte a régebbi, sárgás fényű nátriumos lámpákat új, korszerű, energiatakarékos LED-világításra. Több helyütt megemlítik, hogy az előző rendszert alig tíz-egynéhány éve szerelték fel.

A tapasztalat egyöntetűen az, hogy a LED-lámpák – a technológia sajátossága miatt – olyan irányított, szűk körbe szórt fényt adnak, amely miatt

lehetetlenség bevilágítani az oszlopok közvetlen környezetén kívül.

Ráadásul van olyan város (Gyál), ahol arra hivatkozva, hogy elegendő kevesebb lámpa is az új, erősebb fényű LED-ből, az oszlopok egyharmadán kikapcsoltatta a polgármester a világítást. Gyál egyébként azzal került be a hírekbe országosan is, hogy egy civil szervezet szakértő céggel megmérette a világítást, megállapítva, hogy minősége nem éri el a megfelelő értéket.

Több város olvasói konkrétan

megemlítik a balesetveszély növekedését és a közbiztonság potenciális romlását

azóta, hogy szinte sötétben botorkálnak az emberek a közterületen. Megszaporodó gyalogosgázolásokról írnak, s arról, hogy akad hely (Zalaegerszeg), ahol az önkormányzat a sok száz milliós lámpacsere után „okos zebrát” telepített az önkormányzat: az útburkolati fény felvillan az autósok számára, ha gyalogos közeledését észleli.

Zalaegerszeg volt az a város, amelynek képviselőtestülete először kiadta az ellenzék által kért OLAF-jelentést, majd másnap – arra hivatkozva, hogy a fáradtság egyszerre érte utol az összes Fidesz-képviselőt, akik emiatt tévesen szavaztak – visszavonta ezt a döntést.

Megérkezett viszont – az Átlátszó közadatkérése nyomán – a mórahalmi vizsgálati anyag. Ebben az Európai Csalás Elleni Hivatal lényegében pontosan azt a sémát tárta fel, ahogyan szerinte országosan zajlott az Elios túlárazott megbízása.

Ugyanazt a felülről irányítottságot állapította meg a pályázatban, egy nappal a beadási határidő előtt tették lehetővé a hivatalosan 60-80 ezer óra élettartamot 100 ezerre „vállalni”, amivel papíron megtörténhet a beruházás megtérülése.

Szó szerint ugyanazt írta ennek alapján az OLAF itt is, mint másutt.

“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.”

Mórahalmon 88 millió forintba került a lámpacsere, ennek 85 százaléka származott az uniótól.

Maga a pályáztatás is a már megismertek szerint zajlott:

  • az önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel keresett kivitelezőt, az ajánlattételi felhívást az Eliosnak, a Simo Kft.-nek, és az U-Light Kft.-nek küldték meg;
  • az Elios és a Simo Kft. adott be ajánlatot, de utóbbit érvénytelennek nyilvánították;
  • az OLAF helyszíni ellenőrzést tartott a Simo Kft.-nél, és a cég ügyvezetője azt mondta, hogy a vállalkozás soha nem adott be ajánlatot közbeszerzésekre, mert nincs pénze ilyen megrendeléseket teljesíteni (ez az egyetlen eltérés, más – már megismert – vizsgálati jelentésekben ilyen nyilatkozat nem található);
  • az Elios szállítója a Tungsram-Schréder Zrt. volt, az alvállalkozóról nem kapott adatokat az OLAF;
  • összeférhetetlenség a szereplők közt, a szerződésben lévő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső készítette a Simo Kft.-től, és ő írta alá a pályázati terveket is;
  • a projektelőkészítési tanácsadó a Sistrade Kft. volt.

Kecskemét képviselőtestülete ma közleményben tudatta, hogy – bár vizsgálati jelentést szerintük nem kaptak az OLAF-tól – nem adják ki ellenzéki képviselőknek, mert nyomozás zajlik, és az iratokat lefoglalta a rendőrség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK