Marton László visszatér

0
2273
Budapest, 2016. november 3. A magyar színház- és filmmûvészet kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ Budapesten, a Vígszínházban 2016. november 3-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Négy hónap telt el azóta, hogy kirobbant a Marton-ügy. A hír most az, hogy Marton László, a hosszabb szilencium és önkéntes száműzetés után visszatér a színpadhoz, igaz nem a Vígszínházba. A Független Hírügynökség értesülései szerint két helyre hívták rendezni: Veszprémbe, ahol az egykori Marton-tanítvány, Oberfrank Pál az igazgató, valamint a Rózsavölgyi Színpadra, ahol Zimányi Zsófia irányítása mellett mutatnak be sikerrel darabokat.

Marton Lászlóról, aki nem mellesleg hosszú évek óta a Színművészeti Egyetem tanára is, először Sárosdi Lilla színésznő állította, hogy szexuálisan zaklatta őt. Előbb csak egy neves rendezőt említett, mégpedig az Amerikában kirobbant Weinstein-eset kapcsán – a producerről kiderült, hogy számos nőt inzultált -, utóbb azonban a nevét is elárulta, megnevezte a Vígszínház korábbi igazgatójának, főrendezőjének személyét.

Az egész világon végigsöprő, és lényegében ma is tartó mozgalom, a metoo, akció első magyarországi leágazása volt ez az eset, amelynek következtében a Vígszínház meg is vált Martontól. A rendező, aki, a főigazgatói megbízása után évi egy rendezést vállalt a Vígszínházban, szinte azonnal nemkívánatos személlyé vált az Egyetemen, A vadkacsát pedig, amelyet éppen próbált a Pesti Színházban, levették a színlapról és törölték az előadandó darabok sorából. Ezzel együtt a Vígben fut ma is olyan előadás, amelynek Marton László a rendezője, például A Pál utcai fiúk, amely folyamatosan telt házakat produkál, és jegyet alig lehet rá szerezni.

A visszatérés nyilván meg fogja osztani a közvéleményt, illetve a szakmát, hiszen ez történt az ügy kirobbanáskor, tavaly októberben is. Marton egyébként az első, kicsit sutábbra sikeredett megszólalása után, amikor még pert is kilátásba helyezett, közleményben kért bocsánatot, majd elhallgatott. Nem adott interjút, nem nyilatkozott, nem adott ki további közleményt. Ugyanakkor sokan bírálták őt nyíltan, annál kevesebben vették védelmükbe.

A Független Hírügynökség, az új információ birtokába jutva, igyekezett tájékozódni, miként vélekedik most a szakma a két színház gesztusáról, inkább olyan válaszokat kapott, amelyek megengedőek; egyetértőek. Többen is úgy vélekedtek, olyanok persze, akik belülről ismerik ezt a világot, hogy Marton soha nem kezdett ki sem a színészeivel, sem a tanítványaival, sőt kifejezetten úriember módjára viselkedett velük. Ezzel persze nem azt akarták állítani, hogy ne fordulhatott volna elő, hogy kezdőkkel olykor félreérthetően, vagy nagyon is érthetően viselkedett, de – mint mondták – ezek adódhattak azokból a helyzetekből, amelyek gyakran előfordulnak a művészvilágban, főként azokkal, akik a pályára törekvésük közepette találkoznak neves rendezőkkel.

A Független Hírügynökség ennek megemlítésével nem kíván állást foglalni az esettel kapcsolatban, így abban sem akarunk igazságot tenni, hogy helyes-e Marton Lászlót foglalkoztatni, de azzal sem értenénk egyet, ha újabb vad roham indulna a rendező ellen. A társadalom tagjai el fogják dönteni, hogy szabad-e, kell-e újabb lehetőséget biztosítani egy kiváló rendezőnek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .