Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

0
411
Facebook

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .