Egy ügyész leváltásának a margójára

0
228

Leváltották a korrupcióellenes főügyészt, aki ezreket – köztük minisztereket is –  börtönbe küldött Romániába. A szociáldemokrata Liviu Dragnea ezzel egyenlített. Brüsszelnek fejtörést okoz, hogy a térség populista illiberális politikusai, Liviu Dragnea, Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski egymást utánozzák.

Klaus Johannis román köztársasági elnök beadta a derekát: felmentette Laura Codruta Kövesit, aki 2013 óta állt a DNA-antikorrupciós ügyészség élén Bukarestben. Ezt megelőzően – a kormánypárt nyomására – az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a köztársasági elnök nem akadályozhatja meg az ügyésznő eltávolítását.

Így tehát államfő aláírta az ügyésznő elbocsátó szép üzenetét. Tette ezt saját akarata és többszázezer tüntető tiltakozása ellenére.

Az Európai Unió éppúgy mint az Egyesült Államok az ügyésznő mögött állt, mert a román elit korrupcióját meg kívánta fékezni.

Liviu Dragnea. A kép forrása: Wikimedia Commons.

 

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt vezetője, az illiberális kiskirály egyenlített az ügyésznő leváltásával.

Nemrég ugyanis három és féléves börtönbüntetésre ítélte őt a Legfelső Bíróság, amiatt, mert a kormánypárt két munkatársát a gyermekvédelmi hivatal alkalmazta, legalábbis papíron. Európában sehol sem ritkaság pártmunkások pénzelése állami fedőállásban, ám az már igen, hogy a kormánypárt vezére a büntetést elkerülendő, megkísérli bedarálni az igazságszolgáltatást. Romániában pedig pontosan ezzel kísérletezik Dragnea.

A brüsszeli Politico írása szerint Liviu Dragnea éppen úgy Brüsszel-ellenes húrokat penget, mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski. Éppúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az igazságügyi rendszert, mint ők, de van egy nagy különbség:

a magyar és a lengyel vezető a hatalmát kívánja erősíteni ezzel, míg Liviu Dragnea csak a börtönt akarja elkerülni.

Legalábbis így összegezte a helyzetet a brüsszeli Politico-nak nyilatkozó Dan Barna, az egyik ellenzéki párt vezetője. Dragnea természetesen tiltakozik: ő csak fair tárgyalást akar a bíróságokon – mondta a Politico tudósítójának. Szerinte párhuzamos állam működik Romániában, melyet a NATO- és EU-szövetségesek egy része támogat.

Az 55 éves politikus különösen büszke arra, hogy sohasem lépett be a kommunista pártba. Pártja, a szociáldemokraták, a Ceausescu féle kommunista párt utód szervezete.

Egyes hírek szerint a közlekedésmérnöki szakon végzett Dragnea a Securitate káder-főiskolájának neveltje.

Románia rettegett titkosszolgálata átmentette magát a demokrácia rendszerébe is Romániába. Az államfő, Klaus Johannis is ennek a testületnek a tagja volt – még Ceausescu idejében.

Johannis államfő mandátuma jövőre lejár. A szociáldemokraták valószínűleg Liviu Dragneát jelölik majd, mert – a román alkotmány furcsasága miatt – miniszterelnök ugyan nem lehet, de államfő igen, már ha addig nem kerül börtönbe.

Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert 2012-ben választási csaláson kapták, s kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A mostani három és féléves börtönbüntetés kettétörheti a pályafutását, nem szólva arról, hogy ezenkívül van jó pár korrupciós ügye is.

Azért is akarja a befolyása alá vonni a bíróságokat, hogy ezeket ne nagyon vizsgálják. S ezért kellett mindenáron megszabadulnia a különleges korrupcióellenes ügyészség főnökétől, Laura Codruta Kövesitől. A főügyésznő ugyanis már rács mögé juttatott minisztereket sőt ex kormányfőt is.

Brüsszelnek az okoz fejtörést, hogy a populista illiberális politikusok egymást utánozzák és ösztönzik az EU keleti tagállamaiban.

Bár Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski jobboldali párt család tagja, Liviu Dragnea pedig elvben baloldali, ennek nincs különösebb jelentősége.

Mind a választott diktátor pozíciójára törekszenek – tudatosan negligálva az Európai Unió szabályrendszerét. Mindhárman növelni kívánják az állam szerepét az emberek életében. Mindhárman különösen népszerűek vidéken és a gyengén fejlett országrészekben. Brüsszellel szemben nacionalista húrokat pengetnek, mert tudják, hogy ezzel maguk mögé képesek állítani a nem túlságosan tájékozott tömegeket. Az EU központjában attól tartanak, hogy megerősödnek a populista tendenciák a jövő évi Európa parlamenti választásokon. Akkor pedig nehéz lesz előrehaladást elérni a reformokban, melyeket Brüsszelben létfontosságúnak tekintenek, mert különben az Európai Unió lemarad a globális versenyben az USA és Kína mögött.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..