Kezdőlap Címkék Jaroslaw Kaczynski

Címke: Jaroslaw Kaczynski

Lengyelország nem akar Európa összeszerelő üzeme maradni

A PiS elsősorban gazdasági teljesítményének és főként ígéreteinek köszönhette választási sikerét – állítja a lengyel szakértő, aki a Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.

Jakub Iwaniuk szerint Jaroslaw Kaczynski valóságos forradalmat indított el Lengyelország életében azzal, hogy bevezette a kötelező minimálbért. Ez 13 zloty (3 eurós) órabért jelentett egy olyan országban, ahol sok helyen még egy eurót sem kaptak az emberek.

Ezt a minimális órabért január elsején 17 zlotyra emelik. A választási kampányban további ígéretek hangzottak el: csaknem megduplázzák a minimálbért 2022-re! Jelenleg ez havi 2750,  zlotyt jelent, de felemelkedik 4000 zlotyra! – ígérte a Kaczynski rendszer, amely meg is szerezte a választópolgárok többségének a támogatását Lengyelországban. Mind emögött egy jól átgondolt stratégia van, melyet a technológiai ügyek miniszterasszonya el is mondott Poznanban a választási kampány során:

Nem maradhatunk Európa összeszerelő üzeme

“Lengyelország dinamikus növekedést ért el azzal, hogy a külföldi tőke bevonásával összeszerelő üzemeket hozott létre. Csakhogy ennek a növekedési modellnek vége van. Jelenleg kimaradunk abból a növekedési tendenciából, amely a szellemi tulajdonra, az informatika fejlesztésére alapozza egy ország fejlődését. Erre a magasabb szintre kell feljutnunk, hogy csatlakozhassunk a fejlett országokhoz!” – érvelt Jadwiga Emilewicz technológiai miniszter. Aki azt is elmondta, hogy a bérpolitika is épp ezt célozza: a reálbér folyamatos emelésével a külföldi és a hazai befektetőket arra ösztönzik, hogy ne csak összeszerelő üzemeket hozzanak létre Lengyelországban. Egyúttal pedig a magasabb bérek a jól képzett munkaerő otthon tartásában is fontos szerepet játszhatnak. Nem beszélve mindennek a politikai hasznáról, melyet a PiS zsebel be.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti ideológia egy racionális gazdasági modellel párosul, melynek célja: eljuttatni Lengyelországot a fejlett államok közé. Varsóban ugyanis azt érzik: elérték az üveg plafont a jelenlegi fejlődési modellel. Váltani kell, ha azt akarják, hogy csakugyan megérkezzenek a huszonegyedik századba …

LEWICA: az egyesült baloldal

Idén ősszel Lengyelországban parlamenti választásokat tartanak. Az ország politikai éghajlatát a konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) növekvő hegemóniája, valamint az ellenzéki tábor kaotikus helyzete uralja. Az „Európai Koalíció”, amelyet a legnagyobb ellenzéki pártok alapítottak néhány héttel az európai választások előtt, a választások után váratlanul szétesett. Nemrégiben spontán reakcióként egy új, balra hajló párt-szövetség jött létre: Lewica (a baloldal).

A lengyel baloldali pártok már hosszú ideje beleragadtak a válságba. A liberalizmus és a konzervativizmus közötti szakadék az elmúlt évtized közepe óta jellemzi a lengyel politikát. A csatatér közepén alig van hely a baloldal számára.

Liberális oldalon elsősorban a városi középosztály áll. Tagjai elfogadják a baloldali álláspontokhoz közeli igényeket, például kulturális kérdésekben vagy az európai integráció előmozdítása terén. Nagyon sajátos, hogy Lengyelországban a liberális oldalon uralkodó pártok a konzervatív Európai Néppárt (EPP) családjába tartoznak. Ezzel szemben a lengyel konzervativizmus határozottan a szociálpolitika felé fordult. Inkább a társadalom kevésbé jól teljesítő rétegét, valamint Lengyelország peremterületeit képviseli a városi központokkal való konfliktusuk során.

A régi bal

Lengyelország legnagyobb baloldali pártja – a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) – képes volt megfékezni az utóbbi évek válságának következményeit. A parlamenti képviselet hiánya ellenére sikerült megőriznie regionális szervezeteit az ország egész területén. A önkormányzati választásokon tavaly, a párt majdnem annyi szavazatot kapott, mint a legutóbbi választásokon a Szejmben (a parlament alsó háza) 2015-ben. Ennek a jó választási eredménynek köszönhetően a Demokrata Baloldali Szövetséget felkérték, hogy csatlakozzon a nagyszabású „Európai Koalíció”-hoz az Európai Parlament választáson remélt sikerkoalícióhoz, amelynek az összes ideológiai megosztottságot kellett egyesítenie. Ez a koalíció, amelyet a liberális Polgári Platform vezet, magas szintű támogatást nyert a szavazatok 38 százalékával. A Demokrata Baloldali Szövetség tagjai öt helyet szereztek. Rekordot jelentő részvételi arány viszont a jobboldal javára billentette a mérleg nyelvét, így Jarosław Kaczyński PiS pártja elérte a mindenkori legjobb eredményt: 45 százalékot.

A közvélemény-kutatások során a Lewica koalíció eléri a 10% körüli támogatási szintet.

Az PiS győzelméhez hozzájárult az újonnan alapított Wiosna párt, amelyet a korábbi Demokrata Baloldali Szövetség aktivista, Robert Biedroń vezet. A Wiosna néhány szavazót elvett az Európai Koalíciótól, mindenekelőtt annak legnagyobb pártjától, a PO-tól. Wiosna elkerülte a baloldallal való közösségvállalást a választási kampányban.

A választások után számos belső konfliktus volt az Európai Koalíción belül. A Lengyel Parasztpárt (PSL) például elfogadhatatlannak találta, hogy a választási kampány során felmerültek az LMBT-kérdések, ezért megtagadta a baloldali pártokkal való koalícióban maradását. A szövetség szétesett. És létrejött egy új bal koalíció.

Új bal született

Az új tömörülés a  Lewica” három párt koalíciója. A legnagyobb az SLD: hagyományos szociáldemokrata programot képvisel, és körülbelül egymillió szavazóval rendelkezik, akik azonosítják magukat a „baloldal” fogalmával. Az alapvető SLD választók elsősorban a közepes és kis városokban találhatók, mindenekelőtt az ország nyugati és északi részén. A Demokratikus Baloldali Szövetség különös szerepet játszik az új koalícióban, mivel Lewica de jure a Demokrata Baloldali Szövetség  a koalíció választási bizottsága.

A koalícióban részt vevő második fél a Biedroń Wiosna. Választási potenciálját nehéz megbecsülni, és teljesen függ a párt elnökének népszerűségétől. A Wiosna programja leginkább egy balliberális párt programjának tekinthető. Választói elsősorban a nagyvárosok polgárságából eredeztethető.

A koalíció harmadik fele a Razem („Együtt”). 2015-ben alapították, és a görög Syriza vagy a spanyol Podemos lengyel megfelelőjének tekinthető. A baloldali kilátások Lengyelországban, valamint a régió többi országában a legfiatalabb generáció körében gyakorlatilag nulla. Razem mindegyik önkormányzati és európai választáson megszerezte a szavazatok 1% -át. A csoport antikommunistának mutatta be az SLD-t. Ezért a Lewica pártlistáinak terjesztése, amely egyben a Razem javát is szolgálta, az SLD engedményét jelenti a kisebb koalíciós partnerek számára.

A közvélemény-kutatások során a Lewica koalíció eléri a 10% körüli támogatási szintet. Az a tapasztalat, hogy a lengyel választók gyakran hajlamosak az új formációk rövid távú támogatására. Ha egy párt megkapja a választási bizottság jogi elismerését, ez csökkenti annak kockázatát is, hogy nem képviseltetik magukat a Szejmben. Lengyelországban a pártkoalícióknak 8%-os, az egyes pártoknak 5%-os eredményt kell elérniük, hogy részt vehessenek a Szejmben, képviselői helyet kaphassanak.

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy a választásokon mindenképp lehetetlen lenne felülmúlni az uralkodó PiS- t, a liberális szavazók egy részét ráveheti a kisebb választási szövetség, például Lewica, és nem a Polgári Platformmal való együtt szavazásra.

Lewica stratégiai problémái

A baloldali koalíció kialakulása azonban nem oldja meg a baloldali stratégiai problémákat. A 2007-es és a 2015-ös választásokon az SLD és a liberális baloldali körök együttműködtek, és az együttműködés mindkét alkalommal kudarcot vallott. Az európai baloldal problémája – a hagyományos választópolgárok többségének fiatalabb választójával való összehozása a nagyvárosokban – Lengyelországban is megfigyelhető.

A tipikus baloldali szavazók elsősorban nem a munkásosztályból származnak, hanem a bürokráciából, különösen a rendőrségből és a katonaságból. Az LGTB-ügyletek iránti igény nem érdekli őket. Kritikusan tekintik a katolikus egyház politikai tevékenységét, de nem akarnak kulturális konfliktusokat.

Kelet-Lengyelországban az ortodox kisebbség nagy része baloldalra szavaz. Tagjai hevesen visszautasítják a katolikus egyházzal járó kiváltságokat, de maguk sem támogatják a liberális kulturális igényeket. A legtöbb lengyel szavazó, különösen a baloldali pártok tagjai elutasítják a politikai szélsőségeket.

Az októberi országgyűlési választások és a jövő évi elnökválasztás a lengyel baloldal történetében a túlélés lehetőségének esetleges kitörésének útját is jelenti.

Ezzel szemben a nagyobb városokban a fiatalabb szavazók elutasítják a baloldali szimbólumokat. A hagyományos baloldali szavazókkal ellentétben a kommunista korszak Lengyelországát kritikusan szemlélik, és nem a szociáldemokrata menetrendet támogatják a gazdasági és szoció-kulturális politikában, hanem inkább a piacgazdaság-orientált modellt részesítik előnyben.

2015-ben az „Egyesült Baloldal” szövetség valóban megnyert magának néhány liberális szavazót a nagyvárosi területeken. De ez nem tudta ellensúlyozni számos hagyományos SLD-szavazó veszteségét. A baloldal különösen sok szavazatot veszített kisebb településeken és a szegényebb régiókban.

A baloldal jövője

További probléma az SLD belső párthelyzetét érinti. Néhány népszerű, az SLD-vel társult helyi politikusnak nem engedték, hogy a kisebb pártok antikommunista gondolkodása miatt képviseljék magukat Lewicában. Ezek között volt például Monika Jaruzelska, a Népi Köztársaság utolsó pártelnökének és az átmeneti időszak első elnökének lánya. Néhány ismert SLD-politikus most jelöltként lép fel a PO listáin. Az SLD-vel való közös megjelenés jónéhány Razem-aktivista tiltakozását váltotta ki.

Robert Biedroń Wiosna helyzete még legbonyolultabb. Wiosna csak egy személyre támaszkodik, és gyenge eredményt ért el az európai parlamenti választásokon. Most a vita van azon, hogy Biedroń eredetileg bejelentette az Európai Parlamentben elnyert mandászumának lemondását, de aztán bejelentését soha nem hajtotta végre. A helyi aktivisták távoznak a pártból, és a közvélemény-kutatások alapján támogatottsága szinte megszűnt. Néhány megfigyelő szerint Wiosna a választási kampányban az LGBT-jogokra való összpontosítása volt az egyik legfontosabb tényező a kulturális forradalmat elutasító mérsékelt konzervatív választók jobboldalra távozása szempontjából.

Az ellenzéken belüli helyzet csak az uralkodó PiS javát szolgálja.

A lengyel koalíciós szakadások paradoxonja abban rejlik, hogy néhány választói csoport észrevétlenül ingázik a konzervatívok és a szociáldemokraták között, és hogy sem a Polgári Platform, sem a Demokrata Bal Szövetség nem harcol ezen választókért.

A baloldali koalíció programja a baloldalra jellemző társadalmi-gazdasági és kulturális fogalmakat tartalmazza. Kulturális kérdések dominálnak a Lewica koalíció választási kampányában. Ezzel a taktikával a liberális középosztályú Polgári Platform választópolgárait is rá szeretnék venni a váltásra.

A helyek eloszlása ​​a Szejmben a D’Hondt-folyamat* szerint a legnagyobb választási szövetségek, például a PiS vagy a Civic Platform előnyére működik. Az ebből fakadó arány biztosítja, hogy az ellenzéki pártok kevesebb mandátumot szerezzenek, mint Kaczyński pártjai, még akkor is, ha együtt ugyanannyi szavazatot szerezzenek, mint amennyi a PiS-nek van.

Mivel hiányzik a megfelelő pénzügyi támogatottság, és mivel szintén nem, vagy alig képviseltetik magukat az önkormányzatokban, problémás lehet, hogy Wiosna és Razem továbbra is önmagában létezzen a választások után.

*A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerei közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta. Valamivel kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben.
Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.

A választások eredménye dönti el az SLD jövőbeli kapcsolatát a koalícióval és azt, hogy közös pártot képeznek-e. Ha az eredmények sikeresek lesznek, ez előkészíti az utat a szorosabb együttműködéshez. De ha rosszabbnak bizonyulnak, mint a jelenlegi közvélemény-kutatások eredményei, akkor a koalíció kritikájának tendenciája erősödhet.

Az októberi országgyűlési választások és a jövő évi elnökválasztások sikere a túlélést jelentik a lengyel baloldal történetében. Az a tény, hogy a harc eddig sikeres volt, a hagyományos Demokrata Baloldal Szövetség szavazóinak akaratának köszönhető – azonban ezekből a körökből álló választók már nem lesznek elegendők a baloldaliak számára a jövőben. Eddig a baloldali liberalizáció és a fiatal, nagyvárosi választók megkeresése, amelyek a kulturális emancipációt támogatják, mindig választási katasztrófához vezettek. és úgy néz ki a Lewica koalíció sem oldja meg a baloldali stratégiai problémáit.

Rafał Chwedoruk
politológus, a Varsói Egyetem oktatója
és politikai kommentátor írása alapján

Megalakulás előtt szétesett Salvini „szuperpártja”

Két potenciális szövetséges, a lengyel és brit nacionalista párt is beintett Matteo Salvininek. Jaroslaw Kaczynski nem kér az oroszbarát pártokból.

Még meg se tartotta első ülését az új Európai Parlament (EP), máris szertefoszlott az olasz Matteo Salvini Liga-elnök álma, hogy egy nagy szélsőjobbos tömörülést hozzon össze – ahogyan ez előre sejthető volt. Az már az EP-választás utolsó napjának éjszakáján világossá vált, hogy ez a pólus együttesen se tud még csak blokkoló kisebbséget se kiállítani. Ezt felismerve kezdett retirálni Orbán Viktor, hogy a Fideszt benn tartsa az Európai Néppártban, noha egy hónapja még látványos és nyílt együttműködést tervezett Salvinivel.

A választások – szerda délutáni frissítésű – adatai szerint az Európai Néppártnak (EPP) 180 képviselője lesz, a szocialistáknak (S&D) 153, a liberális ALDE-nak 105 hely jut. (A végleges eredmény később lesz meg.)

Forrás: EP

Farage: nem!

Nem csatlakozik a brit Brexit Párt az olasz Liga vezette, Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) elnevezésű EP-frakcióhoz – közölte kedden az Egyesült Királyság uniós kiválásáért harcoló Brexit Párt párt elnöke, Nigel Farage. A politikus szóvivője elmondta, hogy Farage ismét az (inkább balfelé populista) olasz Öt Csillag Mozgalommal kíván szövetséget alkotni, akárcsak az előző ciklusban, amikor frakciójuk Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

Kaczynski: nem, főleg az  oroszokra

Kizárt, hogy a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban – közölte szerdán a lengyel Radio Wnet műsorában Jaroslaw Kaczynski pártelnök.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettesről Kaczynski azt mondta: „Salvinivel az a baj, hogy olyan tagokkal akarja az új csoportot megalapítani, amelyeket semmiképpen nem tudunk elfogadni. Ezek Le Pen asszony Nemzeti Tömörülése (RN) és az Alternatíva Németországnak (AfD)”. Mint mondta, megtörténtek az egyesítésre irányuló javaslatok, de

„egy egyértelműen oroszbarát tömörüléssel ez számunkra elfogadhatatlan”.

A PiS tehát marad az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjában, amely „továbbra is elég nagy frakció, amely még bővülhet. Kaczynski még oda is szúrt Salvininek, mondván szerinte az nem annyira szélsőséges, hogy Le Pennel kell együtt lennie.

A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteniük a pártoknak. Pártcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia, de ami ennél is fontosabb, ezeknek legalább a tagállamok negyedét, jelenleg hetet kell képviselniük.

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, “melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Blöff vagy valós veszély a szélsőjobb egysége?

0

Csak két nagy és két kisebb szélsőjobboldali párt összefogását tudta bejelenteni Matteo Salvini Milánóban, ahol korábban egy erős 15 pártból álló szövetségről volt szó.

  • Huszonnyolc helyett négy párt szövetségét jelenthette be Salvini
  • Az orosz pénzeket elfogadni jó, ezt elismenri kevésbé
  • Orbán kivár

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga vezére csak az Alternative für Deutschland és egy dán és finn párt szövetségét jelenthette be Milánóban. A Deutsche Welle német közszolgálati portál gyors számítást végzett és ebből kiderült: az új pártszövetség, mely a hangzatos Népek és Nemzetek Európája nevet kapta aligha rendíti meg az Európai parlamentet, ahol pedig a legerősebb frakció szeretne lenni. Csakhogy Salvini Ligája 28, az Alternative für Deutschland a jelenlegi felmérések szerint 13 képviselői helyre számíthat az Európai parlamentben. A fordulathoz ez édeskevés …

Tudja ezt Matteo Salvini is, aki pénteken Párizsban Marine Le Pen asszonnyal tárgyalt. Mindketten állást foglaltak az együttműködés mellett, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol mozgalma sem képviseltette magát.

Orosz pénzek nyomában

Putyin elnök már 2014-ben felfedezte magának Matteo Salvinit. Az olasz sajtó megírta: az oroszok pénzelik a Ligát! Ezek a vádak gyakran elhangzanak Marine Le Pen asszonnyal szemben is, akit Putyin fogadott a Kremlben a választási kampány kellős közepén. A nemzeti húrokat pengető Marine Le Pen asszony óvakodik attól, hogy az oroszok emberének tekintsék Franciaországban. Valószínűleg ugyanez tartotta távol az osztrák Szabadságpártot is a milánói rendezvénytől. Róluk is az a hír járja: Putyin pénzeli őket. Az orosz elnök mindenesetre részt vett a külügyminiszter-asszony esküvőjén. A külügyminisztert a Szabadságpárt küldte az osztrák kormányba.

Nem volt ott Milánóban Jaroslaw Kaczynski mozgalma sem. A PiS semmiképp sem szeretne oroszbarát színben feltűnni hiszen Kaczynski ikertestvére meggyilkolásával vádolja Putyin elnököt!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kivár hiszen a Fideszt felfüggesztette az Európai Néppárt. Amely valószínűleg az új bizottsági elnököt is adni fogja Brüsszelben. Vele szembe helyezkedni nem sok jót ígér.

Matteo Salvini viszont kerek-perec kijelentette, hogy az Európai Unió “rémálom!” Ki akar ezek után vele együttműködni? Az EU bírálata lehet, hogy szavazatokat hoz, de a választások után valakinek döntéseket kell majd hoznia. Ha ez az Európai Néppárt, a liberálisok és a baloldal szövetsége lesz, kiegészülve esetleg a zöldekkel, akkor a szélsőjobboldali frakciónak nem sok esélye lesz arra, hogy érdemben beleszóljon az ügyekbe. Ettől még jól szerepelhetnek a választásokon a szélsőjobboldali populisták, akik hirdetik, hogy mit nem akarnak, de azzal kapcsolatban egyelőre elég kevés ötletük van, hogy mit is kellene csinálnia a népek és nemzetek Európájának?!

Lengyel-magyar két jó barát: beérte Orbánt a „puritán” Kaczyński

Magyarországra menekül Jaroslaw Kaczyński – viccelődnek lengyelek azon, hogy a puritán imázsát évekig építő politikusról kiderült: pártjával könyékig nyúlt egy ingatlan-ügybe. A lengyelek megtalálták a magyar párhuzamot.

„Ha nem nyerjük meg a választást, nem építünk Varsóban felhőkarcolót” – szól az idézet Jaroslaw Kaczyńskitől, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökétől (aki mindenféle kormányzati tisztség nélkül a hatalom de facto feje) azon a hangfelvételen, amelyet január végén hozott nyilvánosságra a Gazeta Wyborcza. A PiS a tavaly őszi helyhatósági választást Varsóban és sok más városban csúfosan elbukta, emiatt a fővárosba tervezett ikertoronypár-beruházásból nem lett semmi.

A lengyel politikai életet bő tíz napja megrázó botrány lényege, hogy Kaczyński egy osztrák üzletemberrel beszélget két varsói felhőkarcoló megépítéséről. Az ügylet egyik központi szereplője a PiS-közeli Srebrna nevű vállalat, amely megépítette volna Varsó központjában a két felhőkarcolót, s amely

ezzel újabb bevételi forrás lett volna a PiS számára.

A lengyel lap szerint 2017 májusa és 2018 augusztusa között 19 alkalommal került sor találkozóra.

„Nem a pénz miatt akarunk kormányozni”

– mondta 2015-ben Kaczyński. Aki hosszú évek óta építi magáról a puritán, sőt, egyenesen aszkéta politikus imázsát, hogy politikai tevékenysége nem fonódik össze a pénzzel és az üzleti világgal. A történetet bővebben ismertette a Népszava és az Átlátszó.

„Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek”

– mondta Orbán Viktor 2016. áprilisában a parlamentben Vona Gábor akkori Jobbik-elnöknek. „A rendszerváltáskor dönteni kellett, hogy valaki politikus lesz vagy üzletember, én döntöttem, és ennek a következményeit vállalom” – mondta még. Azóta is rendre hangsúlyozza, hogy a politika és az üzlet két külön világ.

A Kaczyński-botrányban a lengyelek azonnal megtalálták a párhuzamot. A Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök Magyarországra szökésére utalva a leleplezés előtti este a hivatalukat elhagyó politikusokra utalva olyan kommentek jelentek meg a Twitteren, hogy „Mert ezek a ’vendégek’, akik ebben az időben elfüstölnek a fedélzetről … és azt a benyomást kelti, hogy Jaroslaw kapitány, aki elhagyja Magyarországot”. „Magyarországra? Orbán azonnal eladja azt.”

Duda: A németeknek kárpótlást kell fizetniük a második világháborúért!

0

Andzrej Duda elnök erről a Bild am Sonntag című német lapnak nyilatkozott. Megemlítette, hogy beszéltek erről Berlinben Frank-Walter Steinmeier államfővel is amikor nemrég ott járt. “Egyetlen német politikai erő sem tagadja, hogy a németek bűnöket követtek el a második világháború során! Ez jó alap a tárgyalásokra”- hangsúlyozta Andrzej Duda köztársasági elnök.

Lengyelország valódi vezetője, Jaroslaw Kaczynski időről időre visszatér a témára: Németországnak kárpótlást kell fizetnie azért, mert többmillió embert meggyilkolt lengyel terülteken és rengeteg értéket elpusztított. Németország hivatalos álláspontja az, hogy az ötvenes évek elején rendezték a kérdést. Ettől függetlenül a jövő héten erről is tárgyalnak Varsóban a német és a lengyel vezetők.

Lengyelország jelenlegi vezetői jelentős részben Németország bűntudatára építik uniós politikájukat. A nácik 1939 szeptemberében lerohanták Lengyelországot, melynek területét csak 1945-ben szabadították fel a szovjet csapatok. A holokauszt legnagyobb tömeggyilkosságait Lengyelország területén követték el. Ezekben a gyilkosságokban lengyelek is részt vettek, de a jelenlegi varsói kormányzat nemigen siet ezt elismerni. Emiatt a lengyel holokauszt törvényt komoly bírálatok érték Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban is.

A jelenlegi lengyel kormányzat egyértelműen épít a hagyományos német és oroszellenes nacionalizmusra miközben maximálisan támaszkodik az Egyesült Államokra. Varsó 2 milliárd dollárt ajánlott Trump elnöknek azért, hogy jelentős amerikai támaszpont épüljön Lengyelországban. Amikor Trump elnök Európában járt csakis Varsót kereste fel az egykori szocialista államok fővárosai közül, mert ott a népszerűsége töretlen, míg Európa más részein tömegek tiltakoznak az USA elnökének nacionalista politikája ellen.

Walesa: A lengyel vezetők őrültek vagy hazaárulók

0

A Szolidaritás legendás vezetője, Lengyelország első demokratikusan megválasztott köztársasági elnöke, Lech Walesa 75 éves. Ebből az alkalomból interjút adott a Deutsche Wellének. Ebben igen határozottan elítélte Lengyelország mai vezetőit és velük szemben Németország, az Európai Unió és az egész demokratikus világ segítségét kérte.

Jól ismerem ezeket az embereket – mondta Walesa az interjúban. Már a Szolidaritás szakszervezetben is együtt dolgozott a Kaczynski-ikrekkel, akik aztán elnöki periódusa idején közeli munkatársai lettek. Lech Kaczynski később mint köztársasági elnök baleset áldozata lett Katyn közelében, és ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski ezt máig nem tudta feldolgozni.

Lech Walesa erre célozva állítja:

Lengyelország jelenlegi vezetői nem estek át a kötelező orvosi vizsgálatokon, szűklátókörűek és alkalmatlanok a feladatuk betöltésére.

Jaroslaw Kaczynski a kormánypárt vezére. Nem tölt be állami tisztséget, de minden fontos döntést ő hoz meg Lengyelországban.

Kaczynski azzal gyanúsítja Lech Walesat, hogy a kommunista állambiztonság ügynöke volt a Szolidaritásban. Walesa a mostani interjúban is visszautasítja a vádat. Cserébe viszont azt állítja, hogy Kaczynski és társai vagy hazaárulók vagy őrültek, mert szembeállítják Lengyelországot Németországgal és az Európai Unióval.

Walesa tisztában van vele, hogy a kormánypárt igen mélységesen beágyazott a lengyel társadalomban, ezért tüntetésekkel és tiltakozásokkal nemigen lehet sokat elérni. Ezért Németország, az egész Európai Unió és a szabad világ segítségét kéri.

Szerinte

Jaroslaw Kaczynski, Donald Trumphoz hasonlóan, helyesen ítéli meg a jelenlegi helyzetet, de rossz megoldásokat javasol

és hajt végre ennek megváltoztatására.

A 75 éves egykori munkásvezér büszke az életművére, hiszen ő lett Lengyelország első szabadon megválasztott elnöke, aki elérte, hogy a szovjet csapatok csaknem ötven év után elhagyják az ország területét. Lech Walesa elindította Lengyelországot azon az úton, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz vezetett, ma pedig ezeknek a szervezeteknek a segítségét várja, hogy megszabadítsák az országot az alkalmatlan vezetőktől.

Egy ügyész leváltásának a margójára

0

Leváltották a korrupcióellenes főügyészt, aki ezreket – köztük minisztereket is –  börtönbe küldött Romániába. A szociáldemokrata Liviu Dragnea ezzel egyenlített. Brüsszelnek fejtörést okoz, hogy a térség populista illiberális politikusai, Liviu Dragnea, Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski egymást utánozzák.

Klaus Johannis román köztársasági elnök beadta a derekát: felmentette Laura Codruta Kövesit, aki 2013 óta állt a DNA-antikorrupciós ügyészség élén Bukarestben. Ezt megelőzően – a kormánypárt nyomására – az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a köztársasági elnök nem akadályozhatja meg az ügyésznő eltávolítását.

Így tehát államfő aláírta az ügyésznő elbocsátó szép üzenetét. Tette ezt saját akarata és többszázezer tüntető tiltakozása ellenére.

Az Európai Unió éppúgy mint az Egyesült Államok az ügyésznő mögött állt, mert a román elit korrupcióját meg kívánta fékezni.

Liviu Dragnea. A kép forrása: Wikimedia Commons.

 

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt vezetője, az illiberális kiskirály egyenlített az ügyésznő leváltásával.

Nemrég ugyanis három és féléves börtönbüntetésre ítélte őt a Legfelső Bíróság, amiatt, mert a kormánypárt két munkatársát a gyermekvédelmi hivatal alkalmazta, legalábbis papíron. Európában sehol sem ritkaság pártmunkások pénzelése állami fedőállásban, ám az már igen, hogy a kormánypárt vezére a büntetést elkerülendő, megkísérli bedarálni az igazságszolgáltatást. Romániában pedig pontosan ezzel kísérletezik Dragnea.

A brüsszeli Politico írása szerint Liviu Dragnea éppen úgy Brüsszel-ellenes húrokat penget, mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski. Éppúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az igazságügyi rendszert, mint ők, de van egy nagy különbség:

a magyar és a lengyel vezető a hatalmát kívánja erősíteni ezzel, míg Liviu Dragnea csak a börtönt akarja elkerülni.

Legalábbis így összegezte a helyzetet a brüsszeli Politico-nak nyilatkozó Dan Barna, az egyik ellenzéki párt vezetője. Dragnea természetesen tiltakozik: ő csak fair tárgyalást akar a bíróságokon – mondta a Politico tudósítójának. Szerinte párhuzamos állam működik Romániában, melyet a NATO- és EU-szövetségesek egy része támogat.

Az 55 éves politikus különösen büszke arra, hogy sohasem lépett be a kommunista pártba. Pártja, a szociáldemokraták, a Ceausescu féle kommunista párt utód szervezete.

Egyes hírek szerint a közlekedésmérnöki szakon végzett Dragnea a Securitate káder-főiskolájának neveltje.

Románia rettegett titkosszolgálata átmentette magát a demokrácia rendszerébe is Romániába. Az államfő, Klaus Johannis is ennek a testületnek a tagja volt – még Ceausescu idejében.

Johannis államfő mandátuma jövőre lejár. A szociáldemokraták valószínűleg Liviu Dragneát jelölik majd, mert – a román alkotmány furcsasága miatt – miniszterelnök ugyan nem lehet, de államfő igen, már ha addig nem kerül börtönbe.

Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert 2012-ben választási csaláson kapták, s kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A mostani három és féléves börtönbüntetés kettétörheti a pályafutását, nem szólva arról, hogy ezenkívül van jó pár korrupciós ügye is.

Azért is akarja a befolyása alá vonni a bíróságokat, hogy ezeket ne nagyon vizsgálják. S ezért kellett mindenáron megszabadulnia a különleges korrupcióellenes ügyészség főnökétől, Laura Codruta Kövesitől. A főügyésznő ugyanis már rács mögé juttatott minisztereket sőt ex kormányfőt is.

Brüsszelnek az okoz fejtörést, hogy a populista illiberális politikusok egymást utánozzák és ösztönzik az EU keleti tagállamaiban.

Bár Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski jobboldali párt család tagja, Liviu Dragnea pedig elvben baloldali, ennek nincs különösebb jelentősége.

Mind a választott diktátor pozíciójára törekszenek – tudatosan negligálva az Európai Unió szabályrendszerét. Mindhárman növelni kívánják az állam szerepét az emberek életében. Mindhárman különösen népszerűek vidéken és a gyengén fejlett országrészekben. Brüsszellel szemben nacionalista húrokat pengetnek, mert tudják, hogy ezzel maguk mögé képesek állítani a nem túlságosan tájékozott tömegeket. Az EU központjában attól tartanak, hogy megerősödnek a populista tendenciák a jövő évi Európa parlamenti választásokon. Akkor pedig nehéz lesz előrehaladást elérni a reformokban, melyeket Brüsszelben létfontosságúnak tekintenek, mert különben az Európai Unió lemarad a globális versenyben az USA és Kína mögött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK