Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

0
613
ASML

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .