Kezdőlap Címkék Washington

Címke: washington

S. Balogh Éva: Az oroszbarátság nem menő Washingtonban

Azt nem tudja, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók; ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra; nem sokat vár az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól. Választás utáni interjú S. Balogh  Évával, a népszerű Hungarian Spectrum nevű blog szerzőjével.

Meglepték-e a magyarországi választások eredményei?

A választás előtti napon még csak azt gondoltam, hogy az ellenzéknek mindössze annyira lesz ereje, hogy egy kicsit megszorongassa a Fideszt. Ellenben másnap reggel, amikor már lehetett tudni a rekordmagasságú számokról, akkor már valóban azt hittem, hogy a Fidesz elveszítheti a többségét, és hogy talán az ellenzéki pártok koalíciós tárgyalásokat kezdhetnek. Így aztán a hosszú várakozás utáni bejelentés a kétharmadról óriási meglepetés volt.

Minek lehet tulajdonítani a Fidesz újbóli sikerét: a választási rendszernek? Ha egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt lett volna, akkor nagyobb lett volna az esélyük?

Válasszuk két részre ezt a kérdését. A választási rendszer alapjában véve nem változott 2014 óta. A rendszer adott. Akkor is kétharmadot eredményezett és most is, mégpedig annak ellenére, hogy azóta óriási számú korrupciós ügyről lehetett hallani.

Azt is tudtuk, hogy a lakosság fele kormányváltást akar, de ez sem számított.

Természetesen, ha lehetséges lett volna egy nagy gyűjtőpártot létrehozni, akkor bizony nagyon is lehetséges lett volna egy Fidesz vereség. A baj az, hogy még a kis baloldali pártok sem tudnak megegyezni, míg az LMP kivételével senki nem akar közösködni a Jobbikkal a baloldalon. Lehet, hogy a jövőben más lesz a helyzet, például a Jobbik szétesik, de most még csak találgatni lehet.

A Fidesz vidéken tarolt. Méghozzá egyetlen szóval: migráns. A félelem és gyűlöletkampány ellen létezik-e orvosság?

Azt mindig tudtuk, hogy a vidéken nagyon erős a Fidesz, csak azt nem tudom, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók. Előző felmérések szerint a Jobbik nagyon erősnek mutatkozott egyes keleti, északkeleti megyékben. Ezért aztán nagyon meglepett, hogy milyen rosszul szerepeltek.

Ami a félelmet és a gyűlöletkampányt illeti, attól félek, hogy

addig, amíg a vidéki lakosság olyan keveset tud a világról, annyira nem érdekli őket, hogy mi történik az országban és az országon kívül addig nem várhatunk mást.

A vidéki média teljes bekebelezése azt jelenti, hogy azon kevesek, akik egyáltalán olvasnak újságot csak a kormánypropagandát hallják. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek kiszűrni az álhíreket vagy a vastag hazugságokat azokból a hírekből, amik eljutnak hozzájuk.

Ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra. Nagyon rossz ötlet volt a „politikát” az iskolából kiűzni, hiszen ott kellett volna beszélni olyan dolgokról, mint a demokratikus intézmények, a politikai pártok szerepe és fontossága és megvitatni azt, hogy az állampolgárok joga és kötelessége akti van részt venni az ország fontos dolgainak megvitatásában. Mind e helyett azt tanulták, hogy a politika elutasítandó és piszkos valami, amitől jobb távol maradni és azok, akik politikai szerepet vállalnak mind gazemberek.

Orbán Viktor ezzel a győzelmével megerősítette nemzetközi legitimitását is. Mit tud vagy akar tenni ezzel az Európai Unió?

Nemrég jelent meg a hír, hogy Jean-Claude Juncker hamarosan Magyarországra jön. Hogy ez pontosan mit jelent egyelőre nem tudni, de nem sokat várok az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól, ahol megint beszélnek arról, hogy a Fidesznek nincs helye a frakciójukban, de aztán a végén rájön a többség, hogy szükségük van rájuk politikai okokból.

Hogyan alakulhat az Egyesült Államok hozzáállása az Orbán-kormányhoz a közeljövőben?

Nem hiszem, hogy lesz akármiféle változás. Az oroszbarátság nem menő a jelen pillanatban Washingtonban.

Milliók meneteltek az életükért

0

Diáktüntetések Amerika- és világszerte a fegyveres erőszak ellen

Donald Trump ugyan floridai kastélyába menekült előlük, de a februári floridai iskolai tömeggyilkosság túlélői által közzétett felhívásra több mint egymillió diák, szülő és támogató gyűlt össze szombaton Washingtonban, hogy részt vegyen a Menetelés az Életünkért (March for Our Lives) mottójú megmozduláson. Hasonló tüntetésekre került sor országszerte, de a világ számos országában is, összesen több mint 800 helyen.

Az amerikai fővárosban megtartott rendezvényen négyszer annyian vehettek részt, mint a legutóbbi elnöki beiktatáson, sőt egyes becslések szerint az USA történetének eddigi legnagyobb tömegét vonzotta az iskolai katasztrófák – és a törvényhozók fegyverlobbi általi megvásárolhatósága – elleni tiltakozás. A Fehér Háztól a Kongresszusig futó Pennsylvania sugárutat végig elárasztották a tüntetők, de a párhuzamos Alkotmány sugárút egy szakaszán is sűrű sorokban vonultak és hallgatták a műsort.

Az 1999-es coloradói iskolai tömeggyilkosság óta több mint kétszáz diák esett áldozatul tanintézetekben végrehajtott ámokfutásnak, ami azt jelenti, hogy közel 187 ezer tanuló esett át azon a traumán, hogy az iskolájában lövöldöztek. A szövetségi törvényhozás tagjainak egy része anyagilag is függ a National Rifle Association (Országos Puska Egyesület) kampányfinanszírozásától, így nem csoda, hogy nem mernek a valójában fegyvergyárosok lobbijaként működő szervezet vezetősége által elítélt törvényjavaslatokra szavazni.

Washington, 2018. március 24.
Yolanda King, Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, fekete bõrû polgárjogi vezetõ 9 éves unokája (b) és Jaclyn Corin, a floridai Parkland középiskolájában február 14-én elkövetett lõfegyveres támadás egyik túlélõje a fegyvertartás szabályainak szigorítását követelõ, Menet az életünkért címmel rendezett felvonuláson Washingtonban 2018. március 24-én. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A csupa középiskolás washingtoni felszólaló között voltak olyanok is, akiknek közvetlen testközelségében haltak meg barátaik. Nem csoda hát, hogy a beszédek egy része érzelmi túlfűtöttségtől volt hangos és felvillanyozta a tömeget. Ugyanakkor meglepő volt az a jóltájékozottság és eltökéltség, amivel a legjobb diákszónokok felléptek.

Egyesek – különösen azok, akik az amerikai társadalom óriási többségével szemben inkább a fegyverlobbit támogatják a fegyverviselés és -árusítás biztonságossá tételének akadályozásában – azzal vádolták meg a szervezőket, hogy „éretlen gyerekeket használnak politikai célokra”. A felszólaló fiatalok egy része azonban már az idén is szavazni fog, a többiek pedig néhány éven belül. A megszólalás jogát viszont már azzal megszerezték, hogy (fél)automata fegyverek csövével voltak kénytelenek szembenézni. A menetelők között olyan is akadt, aki azt mondta, hogy már a tüntetésen is félt részt venni, mert attól tartott, hogy rájuk lőnek.

A menetelés szónokai és szervezői hangsúlyozzák, hogy ezzel a rendezvénnyel nem érnek véget a tiltakozó megmozdulások, hanem azokat mindaddig folytatják, amíg a politikusok nem tesznek hatékony intézkedéseket a fegyveres erőszak megfékezésére.

New York, 2018. március 24.
Sir Paul McCartney brit popzenész, a Beatles egykori angol zenekar tagja és felesége, Nancy Shevell a fegyvertartás szabályainak szigorításáért tartott, Menet az életünkért címmel rendezett felvonuláson New Yorkban 2018. március 24-én. (MTI/EPA/Alba Vigaray)

A milliós washingtoni menetet természetesen nem politikai párt és nem állami szervek hozták össze, a résztvevőket nem ingyen buszoztatták a fővárosba, és nem is egyetlen politikai párt mellett vagy ellen tüntettek, hanem biztonságuk szavatolását követelték. A műszaki és szervezési költségeket baloldali hírességek fedezték, többek között Oprah Winfrey médiaszemélyiség és George Clooney színész meg jogász felesége, Amal Clooney.

Purger Tibor (SZMSZ, Washington)

 

 

Trump a koszovói kérdést is megoldaná

0

Lapértesülések szerint, Washington, akárcsak a délszláv háborúk idején, megelégelte az EU tehetetlenséget és konkrét lépéseket dolgozott ki a valamikori szerb déli tartomány helyzetének rendezésére. Ezek lényege: a szerbek északon autonómiaszerűséget kapnának, cserében Belgrád nem akadályozná meg, hogy Koszovót felvegyék a nemzetközi szervezetekbe.

Az Amerikai Egyesült Államok egy négy pontból álló Koszovó-csomagot dolgozott ki, amelyet a következő hetekben mutatnak be, mindenekelőtt Aleksandar Vučić államfőnek – közölte a belgrádi Večernje Novosti napilap.

A lap értesülései szerint a washingtoni dokumentum kimondottan geopolitikai vonatkozású, és közvetlenül Koszovó státusáról szól, és nagymértékben határozhatja meg Szerbia további stratégiai irányvonalát.

A Trump kabinet Koszovó-dokumentumának munkaverziójáról már az elkövetkező napokban tárgyalhatnak, ugyanis hétfőn

Belgrádba látogat Wess Mitchell, az Európáért és Eurázsiáért felelős külügyi államtitkár segédje.

A Novosti úgy tudja, a szöveg előirányozza, hogy a Szerb Községek Közössége Koszovóban széleskörű végrehajtó hatalmat kapjon, valamint nagyobb illetékességet az egészségügy, az oktatás és a művelődés terén.

A közösség szoros kapcsolatban állna a koszovói kormány alelnökével, amely a szerb nép soraiból kerülne ki, és gyakorlatilag ő felügyelné a közösség munkáját és a hatásköréből adódó feladatok végrehajtását.

Belgrádtól azt várják cserébe, hogy tegye lehetővé Pristina számára, hogy csatlakozhasson a nemzetközi intézményekhez.

Ha a szerb fél elfogadja a felkínált megoldást, akkor Szerbia számára megnyílna az út az EU-ba,

az Egyesült Államok pedig a széleskörű gazdasági segítség mellett komoly diplomáciai támogatást is nyújtana a nemzetközi politikai színtéren.

A Novostinak nyilatkozó diplomaták szerint Amerika eltökélt egy ilyen lépés meghozatalában, mert elégedetlen azzal, ahogy Brüsszel – tehetetlenül – kezeli a koszovói kérdést.

A washingtoni holokauszt múzeum visszavonta kitüntetését Aung Szan Szú Kjitől

0

Az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma visszavonta Aung Szan Szú Kjitől az évekkel ezelőtt neki ítélt kitüntetést, amiért Mianmar de facto vezetőjeként elmulasztotta, hogy “morális tekintélyével” élve megakadályozza a hadseregnek a muszlim rohingja kisebbség ellen indított “brutális hadjáratát”, és elutasította annak elítélését is.

A politikust, aki 15 évet töltött házi őrizetben a burmai katonai rezsim bírálatáért, hosszú éveken keresztül a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlították. 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint “a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért”. 2015-ben az általa 1988-ban alapított párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, és Aung Szan Szú Kji formálisan államtanácsos lett, ténylegesen pedig Mianmar legbefolyásosabb politikusa.

Nemzetközi elismertsége azonban semmivé foszlott a mianmari rohingja kisebbség 2016-ban kezdődött módszeres elüldözése nyomán. Az etnikai tisztogatást ugyan a hadsereg követte el, ám Aung Szan Szú Kji még a szavát sem emelte fel, sőt, a rohingja kifejezést soha ki sem ejtette a száján. Emiatt sokan bírálták, a brutalitás védelmezőjének nevezve őt.

Lassan megértik itt, hogy miről is szól a NER

S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Szerinte a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

 

Három hónappal ezelőtt kértük ki a véleményét az amerikai-magyar kapcsolatokat illetően. Akkor az volt az apropó, hogy az amerikai ügyvivő igen éles szavakkal illette a magyarországi médiahelyzetet és ezzel szinte egyidejűleg az amerikai külügyminisztérium pályázatot hirdetett meg vidéki, független médiumok támogatására. Most is van egy jelentős fejlemény: új nagykövet érkezik Budapestre, a republikánus kötődésű David Cornstein. Változást jelenthet-e a nagykövet személye a Washington-Budapest viszonyban?

Ugyan a magyar sajtó szerint Cornstein egy nagyon gazdag ember, de a Republikánus Pártnak, eddigi tudomásunk szerint, nem adott komolyabb összeget. 250,000 dollár nem számít nagy pénznek abban a kategóriában, amiről most beszélünk. Persze lehetséges, hogy van valami baráti kapcsolat Donald Trump és David Cornstein között, amiről mi nem tudunk. Azt ellenben tudjuk, hogy voltak itteni magyar-amerikai szervezetek, amelyek előálltak mindenféle magyar származású jelölttel, de ezekből az ötletekből nem lett semmi.

Nem régen jelent meg egy cikk az Átlátszóban, amiből az tűnik ki, hogy egy magyar kormány által eltartott társaságnak, a Magyar Foundation of North America-nak lehet valami köze Cornsteinhoz. Ez a kapcsolat jelentheti azt, hogy az Orbán-kormány nagy reményeket fűz Corstein kinevezéséhez. Én nem lennék ennyire bizakodó a helyükben, mert lássuk be, hogy külpolitikát nem nagykövetek formálják és a jelen pillanatban az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Nem beszélve arról, hogy nagyon is lehetséges, hogy Cornstein kinevezése még egy év múlva sem lesz hivatalos. Nagyon lassan mennek a dolgok Washingtonban.

Az amerikai belpolitika is teli van megrázkódtatásokkal: Donald Trump kormányzása szinte nap nap után hoz meglepetéseket. Ezzel egyidejűleg a külpolitika mintha háttérbe szorulna és úgy tűnik, a látványos nemzetközi húzások (Jeruzsálem például) sokszor a belpolitikai válság ellensúlyozására szolgának. Van ebben a hektikus Trump-féle hivatalos Amerikában egyáltalán érdeklődés Európa, esetleg Magyarország iránt?

Én meg vagyok győződve, hogy a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

Mindössze káosz van ott. De a State Departmentben megy a munka és a magyar-ukrán viszony valószínűleg aggasztja őket. Én nagyon furcsállom, hogy ha az Orbán-kormány valóban jobb viszonyt akar a Trump adminisztrációval, akkor miért makacsolták meg magukat az ukrán oktatási törvény kapcsán. Ezért én nem látok nagy lehetőségeket ezen a téren.

Az amerikai sajtó sokkal keményebben fogalmaz az illiberális államokról (Magyarország, Lengyelország). Legutóbb a New York Times foglalkozott szokatlanul nagy terjedelemben az Orbán-kormánnyal. Van ennek valamilyen hatása a hivatalos amerikai hozzáállásra?

Szerintem van hatása. Lassan megértik itt, hogy miről is szól a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

 Az Európai Unióban mintha keményebbé válnának azok a hangok (Merkel, de mások is), amelyek a szolidaritást (menekültkérdés) és a jogállamiságot a finanszírozás feltételeként szabnák meg. Ilyen alapon lehetne jobb belátásra kényszeríteni a „rebellis” lengyel és magyar kormányt?

Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a nyugati hatalmak nem értik, hogy kivel is állnak szemben Orbán Viktor személyében és addig, amíg csak udvariaskodnak, semmit nem fognak elérni. Ha egy nagyobb összeget megvonnának ezektől az országoktól vagy pedig teljesen más alapokra tennék a kifizetéseket, akkor más lenne a helyzet.

Egy harmadik, egymás utáni Fidesz választási győzelem után növekedne-e annak az esélye, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból?

Ehhez azt hiszem, kétharmadra lenne szükség és remélem, hogy erre már a Fidesz nem lesz képes, különösen a hódmezővásárhelyi vereség után. De különben is, addig szó sem lesz kivonulásról, ameddig ömlik a pénz. Még akkor sem, ha a jövőben a hozzájárulások alacsonyabb is lesznek.

Teret neveznek el a meggyilkolt orosz ellenzékiről Washingtonban

0

Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról nevezik el a washingtoni orosz nagykövetség épületével szembeni kis teret az amerikai főváros önkormányzatának döntése alapján.

A washingtoni önkormányzat 13 tagja – tizenegy demokrata párti és két független politikus – egyhangúlag szavazta meg a kis tér átnevezését. Szerdán azonban még csupán első olvasásban fogadták el a javaslatot.

A tér új névtábláját február 27-én, Nyemcov meggyilkolásának harmadik évfordulóján avatják fel.

Addig a hely változatlanul Wisconsin sugárút 2650 néven szerepel.

Nyemcovot 55 éves korában, 2015 februárjában ölték meg öt lövéssel a Kreml közelében, néhány órával azután, hogy ő Oroszország Ukrajnában történt katonai beavatkozása miatti demonstrációra szólított fel. 2017 nyarán egy orosz bíróság öt embert talált bűnösnek a gyilkosságban. Magát a gyilkost, Zaur Dadajevet, aki hátba lőtte a politikust, húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, bűntársaira pedig 6-tól 11 évig terjedő börtönt szabtak ki. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.

Washingtonban sem az önkormányzati politikusok, sem a szintén demokrata párti Muriel Bowser polgármester újságírók megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni a döntést. A Politico című lap azonban megjegyezte: nyilvánvalóan Moszkvának szóló jelzésről van szó.

Moszkva közvetítene Phenjan és Washington között

0

Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be Moszkvában.

“Oroszország készségéről van szó mindkét fél kívánsága esetén. Két fél között közvetítővé válni saját elhatározás alapján nem lehet. Mivel a konfrontatív üzenetváltás Phenjan és Washington között zajlik, értelemszerűen Oroszország készsége arra irányul, hogy megnyissa az utat a feszültség csökkentése előtt” – mondta.

A Koreai-félszigeten a feszültség Észak-Korea nukleáris és rakétakísérleteinek felújítása miatt nőtt meg. Phenjan, 75 napi szünet után, november 29-én újabb rakétát bocsátott fel. December 4-én az Egyesül Államok és Dél-Korea légiereje minden korábbinál nagyobb léptékű hadgyakorlatba kezdett, amit Phenjan élesen elítélt.

Izrael is kilép az UNESCO-ból

0

Izrael megkezdte az előkészületeket arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kilépjen az UNESCO-ból – jelentette be az izraeli kormányfői hivatal.

Washington néhány órával korábban jelentette be, hogy 2018 végi határidővel kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, részben a szervezet állítólagos Izrael-ellenessége miatt.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő “bátor és erkölcsös” döntésnek nevezte Washington elhatározását,

és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az UNESCO-ból.

A közleményben megjegyezték: az UNESCO “abszurd színházzá” vált, ahol nem megőrzik, hanem eltorzítják a történelmet.

Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy értékelte, hogy Washington kilépése az UNESCO-ból fordulópontot jelent az ENSZ-ben. Közleményében úgy fogalmazott: olyan új korszak kezdődik, amelyben immár meg kell fizetni az árát annak, ha valaki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Izrael kárára. Hozzátette: az UNESCO most már láthatja, hogy “az Izrael ellen hozott abszurd és szégyenteljes” határozatainak következményei vannak.

Danon szerint az Egyesült Államok Izrael mellett áll, és a két ország közötti szövetség erősebb, mint valaha.

Moszkva közvetít Washington és Phenjan között?

0

Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt mi semmiképp sem ellenezzük – mondta a külügy szóvivője.

Magasrangú észak-koreai diplomaták tárgyalnak az orosz fővárosban a válságos helyzetről, mely a koreai félszigeten kialakult. Észak Korea hidrogénbombát robbantott és interkontinentális rakétákkal kísérletezik – sikerrel. Közben az ifjú diktátor rendszeresen atomháborúval fenyegeti meg Amerikát. Trump elnök válaszul kilátásba helyezte Észak Korea megsemmisítését.

A szavak háborúja helyett inkább a diplomáciát ajánlja Amerikának Kína és Oroszország.

Ezért érkezett Moszkvába a magasrangú küldöttség Észak Koreából. Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt mi semmiképp sem ellenezzük – mondta a külügy szóvivője. Oroszország- Kínához hasonlóan – megszavazta ugyan a szigorú szankciókat Észak Korea ellen, de a helyszínen a hatóságok behunyják a fél szemüket. Így Észak Korea ki tudja játszani az embargót, mellyel pedig kapitulációra akarják kényszeríteni. Kim Dzsongun, Észak Korea ifjú diktátora Trump elnökkel akar tárgyalni a Fehér Házban. Erre egyelőre kevés az esély, de az orosz diplomácia most megpróbál közvetíteni Washington és Phenjan között.

Egyiptom szintén beállt a “paksozók” sorába

0

Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.

 

A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:

az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.

Több évtizedes álom

Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.

Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com

Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.

Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül  Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.

Medve a piramisoknál

Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző

Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja 

Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.

Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.

A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít  Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.

Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia 

Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb  a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.

Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi  Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.

Geopolitikai pofon

Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív “nukleáris diplomácia“:

2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.   

Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.

A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.

Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.

Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK