Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Kazettás lőszerek, avagy a fürtös halál

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan megemlítette azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket Ukrajna vállalt a kazettás lőszerek használatával kapcsolatban, amelyek Washington úgy döntött, hogy Kijevnek ad át ilyen lőszereket.

Jake Sullivan emlékeztetett arra, hogy Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter két példára hivatkozva számolt be azokról az elvekről, amelyeket Kijev követ majd a kazettás lőszerek használatakor.

„Az első az, hogy nem fogják használni őket orosz területen, hanem csak a saját területükön, ahol a legnagyobb ösztönzésük van arra, hogy korlátozzák – korlátozzák a polgári lakosságra gyakorolt ​​hatást, mert az ukrán állampolgárok lesznek veszélyben”

– mondta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Másodszor, tette hozzá Sullivan, az ukránok „nem fogják használni őket lakott területeken”.

Pénteken az Egyesült Államok új katonai segélyt jelentett be az ukrán hadsereg támogatására,  amely kazettás lőszereket is magában foglal.

Washington bejelentése kiváltotta a civil szervezetek kritikáját, és több európai országot és  Kanadát is megszégyenített, mivel a kazettás lőszerek veszélyesebbek a civilek számára, és van egy egyezmény, amely szerint a részes államok megtagadják azok használatát és tárolását. Az orosz hadsereg jól dokumentált módon a háború kezdete óta folyamatosan bevet kazettás lőszereket az ukrán lakónegyedek ellen is.

Pénteken a német kormány szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése a kazettás lőszerek küldéséről  nem volt könnyű, és megjegyezte, hogy Oroszország már használt ilyen fegyvereket Ukrajna területén.

Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra

Joe Biden amerikai elnök török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal beszélt a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. Tudhatjuk ezt a Fehér Ház beszámolójából.

A hírek szerint az elnökök megvitattak egy sor olyan kérdést, amelyet a NATO-vezetők a vilniusi csúcstalálkozón megvitatnak, valamint kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett, valamint elemezték az Egyesült Államok és Törökország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai vezető „kifejezte azon óhaját, hogy Svédország mielőbb bekerüljön a NATO-ba”.

Korábban arról számoltak be, hogy Joe Biden amerikai és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök  a jövő héten Litvániában tartandó NATO-csúcson találkozhat,  mivel Ankara blokkolja Svédország szövetségi tagságát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy Svédország NATO-csatlakozásához 

továbbra is szükség van a Törökországgal folytatott tárgyalások „hézagainak” megszüntetésére.

A NATO-főtitkár ezt megelőzően  kijelentette, hogy a svédországi Korán elégetésével kapcsolatos provokatív akciók csak azoknak a kezére játszanak, akik nem akarják, hogy a skandináv ország csatlakozzon a NATO-hoz, és a Szövetség felosztására törekedjen.

Orbán: Putyin állama stabil

0

“Oroszország struktúrái nagyon stabilak: a hadseregen alapulnak, a titkosszolgálaton és a rendőrségen. Másfajta orientációjú ország mint mi, katonai orientációjú ország. Ha a mi logikánk alapján próbáljuk megérteni, akkor tévedni fogunk” – mondta Orbán Viktor, aki a Bild Zeitungnak adott interjút a Prigozsin puccs alkalmából.

A magyar miniszterelnök szerint Prigozsin akciója jelentéktelen esemény volt, mely nem visz közelebb a békéhez. Ezt a jól értesült magyar hírszerzés tudatta a magyar miniszterelnökkel.  Csak emlékeztetőül:

ugyanez a „jól értesült” hírszerzés korábban még akkor is kétségeit fejezte ki Putyin Ukrajna elleni háborúja kapcsán amikor az orosz elnök már megindította csapatait a szomszédos ország ellen Kijev elfoglalására és Zelenszkij elnök meggyilkolására, azaz február 2022 február 24-én.

Miért lett Putyin barátja? – tudakolta a Bild Zeitung.

“Ön provokál engem. Én Magyarországért küzdök, engem nem érdekel Putyin. Mindaz ami most Oroszország és Ukrajna között történik az rossz a magyaroknak” – fejtegette Orbán Viktor, még hozzátette: ”Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, mert hamarabb kifogy a katonákból mint Oroszország, és ez a döntő. Ami igazából számít az az, hogy az amerikaiak mit akarnak. Ukrajna már nem szuverén ország, nincs pénzük, nincs fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert a Nyugat támogatja őket. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki ebben a tekintetben Henry Kissinger logikáját követi.

Az amerikai diplomácia nagy öregje korábban úgy nyilatkozott, hogy kínai közvetítéssel lehet tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt. Pekingben egyébként úgy látják, hogy a Wagner hadsereg pancser puccsa rádöbbentheti Putyint arra: ideje befejezni az Oroszországnak mind több gondot okozó megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Nincs orosz fenyegetés

“A NATO sokkal erősebb mint Oroszország, ez a háború bebizonyította ezt. Miért akarná egy gyengébb állam megtámadni az erősebbet?” – érvelt Orbán Viktor. Orbán kiemelte: Ukrajna NATO tagsága nem aktuális, mert háborúban álló ország nem lehet az észak-atlanti szervezet tagja. Stoltenberg főtitkár nemrég bejelentette: Ukrajna NATO tagsága nem szerepel az észak-atlanti szervezet júliusi csúcstalálkozóján, melyet Litvániában rendeznek meg az orosz határ közelében. A Baltikumban, amely nem is oly rég a Szovjetunió része volt vagy Lengyelországban, melyet a náci Németország és a kommunista Szovjetunió 1939-ben kettéosztott valós fenyegetésnek tekintik Putyin nyomulását hiszen az orosz elnök gyakran beszél a birodalom visszaszerzéséről.

Vannak jó kapcsolatai Putyinnal? – kérdezte a Bild Zeitung a magyar miniszterelnököt.

“Nem, titkosszolgálati kapcsolataink vannak. Ők megbízhatóbbak mint bármi más” – válaszolta a magyar miniszterelnök.

“Ennek a háborúnak nem lett volna szabad megtörténnie. Az én álláspontom kezdettől fogva az volt, hogy nem globális háborút kell csinálni az ukrajnai konfliktusból hanem a felelősséget visszaterelni a katonáktól a politikusokra és a diplomatákra.”

A távozó amerikai vezérkari főnök ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán fronton patthelyzet alakult ki. Egyik fél sem nyerhet, és egyik sem veszíthet, ezért a konfliktust a diplomatáknak kell rendezni nem pedig a katonáknak. Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar főnöke állítólag ellenezte a háborút, ezért is bírálta őt Prigozsin.

Hogy képzeli Orbán Viktor az ukrajnai konfliktus megoldását?

“Az egyetlen mód Ukrajna megmentésére az, hogy az amerikaiak tárgyalásokat kezdeményeznek az oroszokkal, megállapodnak velük a biztonsági architektúráról, és találnak Ukrajnának egy helyet ebben az új architektúrában.”

Blinken terv

A Washington Post már kiszivárogtatta az amerikai külügyminiszter tervét erről a kelet-európai biztonsági architektúráról. Ez biztonsági falat emelne Putyin elé két csomóponttal: az egyik egy lengyel-ukrán szövetség, a másik pedig egy román-moldáv “unió”. Magyarország semmilyen szerepet sem játszana ebben. Talán ezért van az, hogy Orbán jó kapcsolatai Putyinnal nem izgatják annyira az amerikaiakat: végül is

egy pénzügyi csőd szélén táncoló kis állam vezére komoly katonai erő nélkül nem oszt és nem szoroz a regionális politikában sem.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki erős nyilatkozatokkal igyekszik elfedni az erő hiányát, hiszen Orbán nem több mint egy tábornok hadsereg nélkül.

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

A Global Times, mely a kínai kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén valamiféle furcsa puccs kísérlettel került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.

 

A Nyugat téved, ha azt hiszi, hogy Putyin jelentősen meggyengült a Wagner zsoldosok lázadása következtében – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A cikk rámutat, hogy Prigozsin akciója sokkal inkább Putyin szimpátiájának elnyerésére irányult mint valóságos lázadásra. Amint Putyin megszólalt, és elítélte a Wagner zsoldosok akcióját, a lázadásnak abban a pillanatban vége lett – mutatnak rá a kínai szakértők.

Mi a kínai álláspont?

“Mint Oroszország baráti szomszédai és stratégiai partnerei támogatjuk Oroszországot abban, hogy helyreállítsa a stabilitást és sikeresen fejlődjön” – jelentette ki a pekingi külügy szóvivője.

Miért lázadtak fel a Wagner zsoldosok? A kínai szakértők szerint minden a pénz körül forgott. Már régen emiatt marakodtak Sojgu hadügyminiszterrel, és az ukrajnai háború ezt csak kiélezte: Prigozsin gyakran bírálta a legfelső katonai vezetést.

A Wagner hadsereg zsoldos hadsereg, számukra minden a pénzről szól – írja a Global Times. A kínaiak tudják, hogy miről beszélnek hiszen például a Wagner zsoldosok védelmezik azokat az aranybányákat Szudánban, melyeket kínai cégek szereztek meg az afrikai országban.

“Prigozsin nem puccsot kísérelt meg hanem jobb ellátást és több pénzt követelt a Wagner hadseregnek. Ezért nevezte az igazság menetének a Wagner zsoldosok nyomulását”

– nyilatkozta a kínai portálnak Vang Jivej, a pekingi Zsenmin egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

A professzor rámutatott arra, hogy a Moscow Times a hétvégén arról írt, hogy az orosz hadsereg ágyúzta a Wagner csapatok állásait a fronton.

Meggyengítette-e a Wagner zsoldosok hétvégi lázadása Putyin pozícióját?

Blinken amerikai külügyminiszter szerint igen, és ez a véleménye az amerikai sajtó jórészének is. A New York Times szerint

“Putyin vaskeze immár nem olyan erős mint korábban, már nem tartja annyira a kezében az események irányítását mint korábban.”

A kínai szakértők szerint épp ellenkezőleg: Putyin pozíciója még meg is erősödhetett. Az orosz elnök már korábban elrendelte, hogy a Wagner zsoldos hadseregnek alá kell magát rendelnie a vezérkarkarnak július elsejéig. Ez is motiválhatta Prigozsint, aki korábban gyakran bírálta Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét is.

“Az, hogy ilyen gyorsan leverte a lázadást, amely nem okozott gondot a fronton sem, Putyin erejét mutatja” – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Heng, a kelet-kínai egyetem orosz intézetének professzora. Hozzátette, hogy Putyin vasárnap este megjelent a moszkvai televízióban, ahol kiemelte: számára továbbra is abszolút prioritás az ukrajnai “különleges katonai művelet”.

Orosz külügyminiszter-helyettes Pekingben

Csin Kang kínai külügyminiszter fogadta a Pekingbe érkezett Andrej Rugyenkot, akivel “megvitatta a két állam kapcsolatait, ezenkívül globális és regionális problémákat.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“A jelenlegi nehéz és komplex nemzetközi helyzetben folytatni kell azt a konszenzuson alapuló közös politikát, melyben a két állam vezetői megállapodtak.”

Ez utalás Hszi Csin-ping elnök háromnapos moszkvai látogatására.

“Hosszútávú és stabil kapcsolatokra törekszünk, és megvédjük mindkét fél érdekeit.”

A Global Times megemlíti, hogy kínai és orosz diplomaták megvitatták az ukrajnai háború állását is, de nem tesz említést a kínai béketervről pedig Hszi Csin-ping elnök épp Kína egykori moszkvai nagykövetét bízta meg azzal, hogy létrehozzon  tűzszünetet Ukrajnában. A 100 éves Kissinger, aki előkészítette az USA-Kína szövetséget 1972-ben, úgy nyilatkozott a kínai béketervről, hogy ennek alapján lehetséges a tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt.

A Global Timesnak nyilatkozó kínai szakértők azon a véleményen vannak, hogy Putyin a Wagner lázadás után talán jobban hajlik majd megegyezésre Ukrajnával mint korábban:

“A hétvégi drámai események rádöbbenthetik Putyin elnököt és az orosz vezetést, hogy minél tovább húzódik a háború Ukrajnában, annál több probléma merül fel Oroszországban. Éppen ezért a hétvégi lázadás arra ösztönözheti Putyint és az orosz vezetést, hogy véget vessen a konfliktusnak, hogy elkerülje a hasonló veszélyek kockázatát” – nyilatkozta a Global Timesnak Vang Jivej professzor, a pekingi Zsenmin egyetem professzora.

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok  a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot  az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene

0

„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)

Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”

Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.

Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Antiszemitizmus a KGB-ben

Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy

“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.

Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.

Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.

A gall kakas és a széljárás

Változott a széljárás, a gall kakas is másként kukorékol. Ukrajna egy lépéssel közelebb a NATO-hoz, melynek kapuját csak a béke kulcsa nyitja meg számára.

Oroszország az elmúlt tizenhat hónapban soha nem látott mértékű emberi szenvedést okozott Ukrajnában. A kahovkai gát lerombolása ismét azt mutatja, hogy Oroszország teljesen semmibe veszi az ukrán nép életét.

A kahovkai gát felrobbantása  a legfrissebb, de biztosan nem az utolsó az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnök sokasága közül. Utóbbiak a konfliktus során végig polgári városokat és infrastruktúrát vettek célba, azzal a céllal, hogy pokollá tegyék az ukránok életét. Ez nem csak egy Ukrajna elleni háború.

Ez egy háború Európa alapelvei és az egyetemes értékek ellen, amelyeket Európának kötelessége védelmezni.

Ezzel a barbársággal szembenézve az ukrán nép óriási bátorságot tanúsított. A hadsereg a maga részéről nap mint nap demonstrálja, hogy a szükséges fegyverekkel meg tudja és le is tudja győzni Oroszországot a hazai csatatéren.

A Caesar fegyverek és a francia AMX-10 harckocsik lehetővé teszik, hogy az ukrán erők néhány nap alatt felszabadítsák azokat a területeket, amelyeket Oroszországnak hónapokig tartott elfoglalni. A francia nép és a kormány határozott támogatása nélkül ez nem jöhetett volna létre – dülleszti mellét immár a gall kakas nevében Macron elnök.

Ukrajna szövetségeseinek továbbra is minden szükséges támogatást meg kell adniuk, hogy megvédhesse népét és visszafoglalhassa teljes területét. Fel kell készülnünk azonban a jövőre is, és hosszú távú biztonsági architektúrát kell kialakítanunk Ukrajna számára.

Nincs biztonság

A széljárás változásával a gall kakas nevében Emmanuel Macron elnök jelentős személyes vezető szerepről tesz tanúbizonyságot. Június 12-én fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy megvitassák az Ukrajna biztonsági garanciáit. 

Május 31-én Pozsonyban a július 11-én és 12-én Vilniusba tervezett NATO csúcson kijelentette, hogy Ukrajnának egyértelmű utat kell kínálni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) való tagsághoz, valamint „kézzelfogható és hiteles biztonsági garanciákat” kell adni. 

Taktikai nukleáris fegyvert ad az USA Ukrajnának

A Wall Street Journal értesülései szerint az Egyesült Államok szegényített nukleáris töltetekkel együtt exportál Abrams tankokat Ukrajnába, hogy ezzel is elősegítse az ukrán offenzívát. 

A szegényített nukleáris töltet átütheti az orosz tankok páncélját. A szegényített nukleáris töltet nem radioaktív tehát csak a harctéren okoz problémát, de mindenképp eszkalációt jelent az orosz-ukrán konfliktusban.

A Pentagon javasolta azt, hogy az Ukrajnába küldött Abrams tankokat is szereljék fel ilyen szegényített nukleáris töltetekkel, amelyeket egyébként az amerikai hadsereg is használ. Az ilyen lövedék veseelégtelenséget vagy rákot is okozhat. Az orosz tankok személyzete persze nem ebben szokott meghalni hanem mert nincs tűzvédelem vagyis találat esetében  a katonák elevenen elégnek.

A Leopard és az Abrams tankok személyzete viszont túlélhet egy találatot

– hangsúlyozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a Klubrádióban nyilatkozott. Elmondta, hogy az oroszok havonta 100-110 tankot veszítenek miközben gyártani egy hónapban csak kilencvenet tudnak vagyis nem képesek pótolni a veszteséget. Még nagyobb a hiány a kiképző tisztekben és őrmesterekben, mert közülük nagyon sokan haltak meg az ukrajnai háborúban annak következtében, hogy az amerikai hírszerzés bemérte az orosz parancsnoki pontokat, és azután az ukrán hadsereg drónokkal vagy tüzérségi csapással megsemmisítette ezeket.

Mennyire jelentős az orosz fenyegetés?

Az orosz hadsereg nem volt képes elfoglalni Ukrajnát, Bahmut körül több mint félévig zajlottak a harcok.

“Lengyel szakértők szerint Oroszországnak még legkevesebb 15 éves hadseregfejlesztési  tervre lenne szüksége ahhoz, hogy fenyegesse Lengyelországot vagy más a határaihoz közel levő NATO tagállamot”

– hangsúlyozta Tálas Péter.

A Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Központjának igazgatója elmondta, hogy az ukrán offenzívának még csak a kezdetén tartunk. A cél az, hogy elvágják a Krím félsziget utánpótlását, és eljussanak az Azovi tengerhez. Tálas Péter nem tartja reális célnak a Krím félsziget és a Donbasz visszafoglalását, de azt igen, hogy Zaporozsje és Herszon tartományt visszavegyék az ukránok. Herszon városát az oroszok lélekben már valószínűleg feladták, mert amikor kivonultak onnan, akkor magukkal vitték Patyomkin herceg koporsóját. Nagy Katalin cárnő  szeretője és hadvezére azzal vált világhírűvé, hogy zseniális PR fogással átfesttette az országút melletti ukrajnai parasztházakat, hogy a cárnő boldog és sikeres vidéket lásson hintójából a XVIII-ik században.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az „Európai Igazság” tudósítója.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.

Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy

„Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.

„Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.

Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa  Ukrajnához fordul, hogy tisztázza  azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.

Ezt megelőzően  a The Washington Post  hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája  csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK