Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Fülöp-szigetek elnöke üzent Trumpnak: Hagyjuk az emberi jogokat!

0

Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.

„Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:

ezt hagyjuk!”

– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.

A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak  csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.

A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét  ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: „hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”

Putyin pénze a Facebookban és a Twitterben?

0

Jurij Milner orosz oligarcha megszerezte (és később el is adta) a Facebook részvényeinek 8%-át és a Twitter részvényeinek 5%-át! A Paradicsom Papírokból azután kiderült, hogy Putyin orosz államfő két kedvenc cége: a moszkvai külkereskedelmi bank /VTB/ és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött.

Mindebben semmi törvénytelen nem volt, akkor amikor a részesedést Jurij Milner megszerezte. Azóta egyébként el is adta ezeket a részvényeket. Csakhogy az FBI éppen azt vizsgálja, hogy az oroszok milyen szerepet is játszottak a tavalyi elnökválasztási kampányban? Mint ismeretes: Hillary Clinton részben azzal indokolta választási vereségét, hogy az oroszok nem épp ortodox módszerekkel ellenfelét, Donald Trumpot támogatták. A washingtoni kémelhárítás ugyanezt állapította meg, és az USA emiatt újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot.

Nem állítjuk – írja a New York Times – hogy Jurij Milner azért vásárolt részesedést a Facebookban és a Twitterben, hogy ezzel befolyásolja az amerikai cégek politikáját és befolyásolja az amerikai választásokat.

De hát a gyanú azért fennáll …

A New York Times idézi a washingtoni nemzetbiztonsági tanács egykori Oroszország felelősét. Michael Carpenter Obama elnök idején volt az orosz részleg vezetője amikor az USA szankciókat jelentett be Oroszország ellen, mert Moszkva 2014-ben annektálta Ukrajna egy részét. Michael Carpenter hangsúlyozza, hogy Moszkvában ma is stratégiai kategóriákban gondolkodnak. Az egyik cél az lehet a biznisz, – ahogy ezt az orosz oligarcha, Jurij Milner állítja – de

mindig ott van a politikai szándék is az orosz vezetők fejében!

A Paradicsom Papírok egy másik kínos amerikai-orosz ügyre is rávilágítottak: kiderült, hogy Ross washingtoni kereskedelmi miniszter komoly üzleti kapcsolatban állt egyes orosz cégekkel.

Van egy Trump számára különösen kényes harmadik ügy is a Paradicsom Papírok között. Kiderült ugyanis, hogy Jurij Milner miután kivette pénzét a Facebookból és a Twitterből, ingatlan befektetésekbe kezdett. Méghozzá egy olyan céggel, melynek társtulajdonosa nem más mint Jared Kushner, azaz az amerikai elnök veje és egyben főtanácsadója. Akit a szenátus vizsgálóbizottsága amúgy is faggat orosz kapcsolatairól hiszen a választási kampány idején ő tartotta a kapcsolatot az oroszokkal.

Donald Trump első kézből juthat információkhoz ezekben az ügyekben, mert Vietnamban hamarosan találkozik Vlagyimir Putyinnal. Mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek csúcstalálkozóján Danangban. Trump a találkozó témájaként Észak Koreát, Szíriát és Ukrajnát jelölte meg. De közbe jöttek a kínos Paradicsom Papírok, amelyekről szintén szó eshet az amerikai-orosz csúcson Vietnamban.

Applebaum: visszatért a bolsevizmus

0

A neobolsevikok Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat – írja a történész-újságíró Anne Applebaum a Washington Postban.

A hosszú elemzés szerint a történelem ismétli önmagát, csak persze nem ugyanabban a formában. Ezért Trump, Orbán, Farage, Le Pen és Kaczynski neobolsevik, és bár jobboldalinak vallja magát, de nem sok köze van a 2. világháború után megismert jobboldalhoz. Az amerikai elnököt leszámítva az európaiak gúnyt űznek a kereszténydemokráciából, semmiben nem azonosíthatók az angolszáz konzervativizmussal, mert azok a képviseleti demokráciát, a vallási türelmet, a gazdasági integrációt és a nyugati szövetséget szorgalmazzák. Az említett vezetők viszont semmit sem akarnak megtartani abból, ami van. Csak ők Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat. Ellenségeik közé tartoznak a melegek, a faji és vallási kisebbségek, az emberi jogok szószólói, a sajtó és a bíróságok. Cinikus módon a kereszténységet törzsi jellemzőként arra használják, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől, a muzulmánoktól, vagy ha azok éppen nincsenek kéznél, a liberálisoktól.

Leninhez hasonlóan nem hajlandóak kompromisszumra, csak bizonyos társadalmi rétegeket támogatnak, és dühödten támadják „illegális” ellenfeleiket.

Náluk a nép misztikus fogalom, de nagyon hasonlít ahhoz a tömeghez, amelynek nevében annak idején Trockij szólt.

Amikor beiktatási beszédében Trump azt hangoztatta, hogy a hatalmat vissza kell adni az amerikai népnek, az nagyon emlékeztetett a proletárdiktatúrára. De ide lehet sorolni azt is, amit Le Pen és Kaczynski szokott mondani a népről. Persze elődjeikhez hasonlóan ők is hazudnak. Orbán pl. eltitkolta a paksi szerződés részleteit, és nem véletlenül. Az sem puszta egybeesés, hogy a sikeres neobolsevikok alternatív sajtót hoztak létre, dezinformáció és gyűlölethadjárat céljaira. 100 évvel ezelőtt ezt propagandának hívták és magas szinten művelték. A maiak meggyőződésből hazudnak, mert azt gondolják, hogy egy rothadt világban az igazságot fel lehet áldozni a „nép” nevében, vagy eszközként vethetik be a „nép ellenségeivel” szemben. A hatalmi harcban minden megengedett.

A legfájdalmasabb azonban, hogy

ők is kezdik nagyra becsülni az erőszakot a tisztogatás módszereként.

Trump varsói beszédében még a háború lehetősége is felmerült. Szerencsére napjainkban nem 1917 Szentpétervárján vagyunk, az állam még nem olyan gyenge, mint akkor. Azon kívül vannak már tapasztalatok a múltról, és azok a demagógok, akik a nemzetet ellenségekre és hazafiakra osztják, kellemetlen emlékeket ébresztenek. A francia, holland és osztrák választók visszautasították a nihilizmust és az idegengyűlöletet. Sőt, lehet, hogy Macron megválasztásával a franciák megtették az első lépést a liberalizmus újjáéledése felé. Az államfő receptje jelzi az utat, miként kell felvenni a küzdelmet korunk hamis prófétáival szemben. Pozitív, nyitott és hazafias képet kínál.

Ne engedjétek meg, hogy a nacionalisták az „emberekhez” forduljanak a szavazók feje fölött.

Nem szabad belemenni abba, hogy a szélsőségesek adják a politika fő áramát.  Nincs mentség az engedékenységre. Csak épp a világ nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy milyen szörnyetegek léphetnek színre és milyen szörnyűségek történhetnek meg.

Washington Post/B1

Martonyi: lojális együttműködés kell

0

Turbulens idők jönnek a nemzetközi kereskedelempolitikában, ami a technológia fejlődésével, geopolitikai és ideológiai kérdésekkel függ össze. A magyar gazdaság egy alapvetően szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt. Lojális együttműködésre van szükségünk az Európai Unióval, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Egyebek között erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti szakmai fórumon.

„Az Európai Unió kereskedelempolitikája a gyakorlatban – lehetőségek és veszélyek címmel” szervezett nyilvános beszélgetést Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, ahogy Zupkó Gábor képviseletvezető fogalmazott: a szakmai párbeszéd jegyében, szakpolitikai kérdésről.

„Régóta hiszek a szabadkereskedelemben, a tisztességes kereskedelemben és a szabályozott kereskedelemben”

– szögezte le a rendezvényen Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, neves kereskedelempolitikai szakértő, jogász, aki szerint megtorpant a multilaterális szabályozás, általános jellegű előrelépés az elkövetkező években, sőt évtizedekben nem várható, legfeljebb részletkérdésekben. A vitarendezés ugyanakkor kiválóan működik, a döntések végrehajtási aránya meghaladja a 90 százalékot – mondta, ám hozzátette, hogy nem tudni, meddig tart ez a sikeresség, mivel új szereplő lépett a porondra: Donald Trump amerikai elnök, akinek kinevezett kereskedelmi főmegbízottja szerint alapvető problémák vannak a vitarendezéssel.

Martonyi szerint a nemzetközi kereskedelempolitikában turbulens idők jönnek, mivel nagyok a kockázatok, amelyek leginkább három fő csoportba sorolhatók.

Az egyik – részletezte – a technológiai fejlődéssel függ össze: hagyományos eszközökkel ugyanis nem tudjuk szabályozni  technológiát. „Tisztán jogi szempontból: hogyan tudok szerződni egy algoritmussal, hogyan tudok felelőssé tenni egy mesterséges intelligenciát?” – sorolt példákat.

A kockázatok második nagy csoportját a geopolitikában kell keresni. Ebben önmagában persze semmi új nincs, a kereskedelem és a geopolitika évszázadok óta hat egymásra. Egy mai példa: az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodásból, s ezzel igen jelentős geopolitikai kedvezményt is tett Kína javára. A TPP-t ugyanis olyan regionális kereskedelmi megállapodásnak szánták, amelyben mindenki benne van, csak Kína nem. Ám az USA kilépésével ez megfordult: mindenki benne lesz valamiben, de az USA nem.

A rizikófaktorok sorában a harmadik csoportba az ideológiát nevezte meg a volt külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a kereskedelempolitikai kérdések hosszú évtizedeken át sehol a világon nem foglalkoztatták a közvéleményt, ám ez néhány éve megfordult, napjaikban pedig már messze túl van értékelve a jelentősége. Ugyanis ez lett az ideológiai csaták színtere: az eltérő világlátások közti különbség itt érzékelhető a legjobban. Ennek folyományaként megszűnik a korábbi titkossága – eddig szakmai kérdés volt, s most már ki kell vinni közvélemény elé, folyamatosan beszélni kell róla.

Ezeken túl is sok egyéb kihívásra számít Martonyi, aki szerint ezek a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplőjével, az Európai Unióval szemben is megjelennek majd. Az EU egy jó szabályozott, szabad világkereskedelemben érdekelt – szögezte le, hozzátéve: vannak tagállamok, amelyek különösen, hiszen ebből élnek.

Ilyen Magyarország is, amely közvetve és közvetlenül is rá van utalva az exportra, azaz nekünk alapvető érdekünk, hogy a világkereskedelem áramlatai minden szempontból fejlődjenek.

„A magyar gazdaság alapvetően egy szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt, és különösen lényegesek az áttételes, közvetett érdekeink” – mondta Martonyi, aki szerint mindig meg kell nézni, hogy nincsenek-e olyan konkrét, azonosítható gondjaink, amelyekre vigyáznunk kell. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy nagyon konkrét, részletkérdésnek tűnő érdekeink adott esetben sérelmet szenvedhetnek.

„Lojális együttműködésre van szükség, de a lojalitás mindig kétirányú:

az alapszerződés leszögezi, hogy nekünk lojálisan kell az EU-val együttműködni, de az EU-nak is velünk.

Ha nem így történik, akkor jogi szempontból le lehet szavazni egy-két tagállamot, de ennek nincs jó vége, amint azt a tapasztalatok is mutatják.” A Brexitet szokták példaként hozni.

Ennek a kölcsönös lojális együttműködésnek a kereskedelmi-gazdasági érdekek terén is érvényesülnie kell. Miután a következő időszakba komoly turbulenciával, kockázattal és bizonytalansággal kell számolni, fontos, hogy megteremtsük a belső feltételeket az erőteljesebb hatékonyabb, sikeresebb külső fellépéséhez. Ennek egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb területe a kereskedelempolitika – szögezte a Martonyi János.

Trump és Abe Sinzo Észak-Koreáról: minden opció az asztalon van

0

Az USA és Japán közösen kívánja rendezni az észak-koreai válságot. Amerika minden körülmények között megvédi Japánt. Ezt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén Tokióban Donald Trump amerikai elnök és Abe Sinzo, japán miniszterelnök.

Miközben a nyilvánosság előtt Trump harcias kijelentéseket tett, az őt kísérő újságíróknak elmondta: nyitott arra, hogy találkozzon az ifjú diktátorral, Kim Dzsongunnal, de „ennek még nem érkezett el az ideje.”

Az amerikai elnök, alighogy Japánba érkezett, máris beszédet mondott egy amerikai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy senki sem becsülheti le Amerika elszántságát a probléma rendezésére. A vele utazó újságíróknak ugyanakkor elmondta:

reméli, hogy békésen oldódik meg az észak-koreai válság.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vezére, Kim Dzsongun nemrég imperialista gengszternek nevezte Donald Trumpot. Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el Trump 12 napos ázsiai körútja idején.

Az amerikai elnök Japán után ellátogat Dél-Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Danangban, Vietnamban.

Lesz Trump-Putyin találkozó

– erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét.

A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az oroszokkal.

Vagdalózási ujjgyakorlatok: populisták „diplomáciája”

Óvakodunk attól, hogy bármilyen szempontból összehasonlítsuk az illiberális Magyarországot és a még Trumppal is működőképes amerikai demokráciát, de azért vélünk felfedezni hasonlóságot az egyes eseményekre való heves reagálásokat illetően, amelyek rendre kipukkadnak mint megannyi kommunikációs lufi.

Vegyük például a Halloween-terrort, vagyis azt az öldöklést, amikor két nappal ezelőtt egy üzbég származású, az Egyesült Államokban még hét évvel ezelőtt letelepedett férfi 8 személyt gyilkolt meg Manhattan kellős közepén. 2001. szeptember 11. után visszatért a terrorizmus New Yorkba. Trump amerikai elnök most nem azt nyilatkozta, hogy nem kell elpolitizálni az ügyet, mint tette a nemrégi Las Vegas-i tömeggyilkosság után (59 halott, több mint 500 sebesült). A különbség: akkor egy fehér amerikai volt a tettes, most egy muzulmán bevándorló.

Nem mellékes, hogy a terrortámadás, ha egy rövid időre is, de

elvonta a közvélemény figyelmét arról, hogy szorul a hurok az amerikai elnök körül

és három egykori munkatársa már házi őrizetben van az orosz kapcsolatok miatt. Sőt, közülük az egyik beismerte tettét, tehát vallani fog (vagy már megtette).

Szóval Trump a jogos felháborodást kihasználva nekiment – a vízumlottó intézményének. Ugyanis a merénylő, Szajfullo Szajpov vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához. Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Az eset pikantériája, hogy Obama elnöklése alatt már megkísérelték a vízumlottó megszüntetését, de éppen az elnök pártja, a republikánusok akadályozták meg.

Hogy nyomatékot adjon elnöki dühének, Trump azt is közölte az újságírókkal, hogy „meggondolná, ne küldjék-e a New York-i terroristát a guantánamói fogolytáborba”.

Picit zavaró tényező, hogy ez, az amerikai törvények értelmében, lehetetlen.

Nos, sejteni lehet mi lesz Trump hangzatos vízumlottós és guantánamói toporzékolásából.

Itt jönne a képbe a magyar „diplomácia” vezetőjének vagdalózásának díszpéldánya: Ukrajna óva intése az ottani oktatási törvény miatt. Ezt megelőzően volt már „olcsócirkusz” holland ügyben, sőt Trumpék itteni képviselőjének is kijárt egy kis kioktatás. De az ukrán-ügyben zakatol igazából a gépezet: mindent megvétózunk, amíg Kievet jobb belátásra nem bírjuk.

Még a nagy illiberális szövetséges is megállapodott Ukrajnával,

amely továbbra is biztosítja a feltételeket a területén élő lengyel kisebbségnek az anyanyelv oktatásához, valamint az anyanyelven való tanuláshoz. A középiskola végéig.

De Budapest harcol a végső győzelemig és közben mindent megvétóz. Mint napokkal ezelőtt a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Ezzel csak az a baj, hogy ilyent nem is terveztek. Mao után szabadon: vétózás közben nem vesszük figyelembe a tényeket.

Megszűnhet a vízumlottó az USA-ban

0

Másként reagált a New-yorki terrortámadásra Donald Trump, mint tették elődei hasonló merényletek hírére. A Fehér Ház jelenlegi lakója ugyanis elsősorban nem az áldozatok és a családtagjaik iránti részvétét fejezte ki, hanem még az eddigieknél is keményebb szavakkal, harciasabban fenyegetőzött bosszúval. Nyolc ember halt meg a Halloween-terrorban New Yorkban.

Donald Trump kilátásba helyezte a vízumlottó intézményének az eltörlését. A feltételezett merénylő ugyanis vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához – emlékeztet a CNN összefoglalója. Az üzbég származású Szajfullo Szajpov követte el a nyolc ember életét kioltó merényletet az amerikai nagyvárosban. Trump azt mondta:

„Küldjük Guantánamóra, komolyan fontolgatom, hogy ez legyen. Sokkal okosabbnak kell lennünk. Ravaszabbnak, és politikailag kevésbé korrektnek.”

Az amerikai elnök azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Trump mindezt a kormányülés elején közölte, utalva arra, hogy az üzbég férfi 23 embert hívott maga után Amerikába – számol be a Euronews.

A vád: terrorcselekmény

Terrorizmussal vádolják a feltételezett elkövetőt. Szajfullo Szajpovot megsebesítették a rendőrök, a férfi tolószékben ülte végig kihallgatását a manhattani bíróságon. Elmondta, két hónapja tervezte a támadást, direkt választotta Halloween időszakát, hogy minél többen legyenek az utcákon, minél nagyobb pusztítást végezhessen. A hatóságok dzsihadista képeket és az Iszlám Állam propagandavideóit találták meg mobilkészülékein.

Hírek szerint a 29 éves támadó már az Egyesült Államokban radikalizálódott, és kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.

NATO-főtitkár : Európát is veszélyeztetik az észak-koreai rakéták

0

Jens Stoltenberg látogatást tesz Japánban és Dél Koreában. Ebből az alkalomból a Jomiuri Shimbun című japán lapnak úgy nyilatkozott, hogy az észak-koreai interkontinentális rakéták immár a NATO európai tagállamait is elérik. Ezért fenyegetést jelentenek, amellyel számolnia kell az észak-atlanti szervezetnek.

Jim Mattis amerikai hadügyminiszter a hétvégén Dél Koreában tárgyalt és kijelentette: nem akarnak háborút, de Észak-Korea egyre növeli csapásmérő erejét, és ez veszélyes irányt vehet.

„Sosem fogadjuk el, hogy Észak-Korea nukleáris hatalom legyen!”

– erősítette meg a régi washingtoni alapelvet. Ugyanakkor jelezte: nem akarnak háborút, de ha Észak-Korea nukleáris csapással próbálkozna, akkor masszív ellencsapással kell számolnia. Azt nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent. Donald Trump korábban kijelentette, hogy ebben az esetben az USA eltünteti Észak Koreát a térképről.

A szavak háborúja tehát tovább folytatódik Washington és Phenjan között. Közben pedig mindenki tudja, hogy az ifjú diktátor nem fog leállni: atomhatalommá akarja tenni Észak Koreát, mert azt gondolja, hogy így egyenrangú félként tárgyalhatna Donald Trumppal a Fehér Házban. Az USA egyelőre hallani sem akar erről.

Közben Kína és Oroszország azt tanácsolja Trumpnak: tárgyaljon Észak Koreával. Csütörtökön Trump telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Először is gratulált neki ahhoz, hogy a kommunista párt kongresszusán újjáválasztották. Szóba került Észak-Korea is. Később erről Trump annyit mondott, hogy Kína segíti a válság megoldást, de Oroszország inkább hátráltatja.

Trump szemmel láthatóan még nem tudja, hogy miképp kezelje az észak-koreai problémát, de hamarosan kezdődő ázsiai körútja során kiderül majd: mit akar az USA a világnak azon a részén, melyet Barack Obama a huszonegyedik század legfontosabb régiójának nevezett.

Egy lépéssel közelebb az igazsághoz?

0

Donald Trumpnak szándékában áll nyilvánosságra hozni a J. F. Kennedy elleni gyilkos merénylettel kapcsolatos titkosított dokumentumokat. Az amerikai elnök tweetjében hozzátette, hogy a konkrét lépés megtételéhez még információkra vár.

Trump ezzel azért nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy mégsem engedélyezi a titkosítás feloldását.

A kérdés azért került most előtérbe, mert október 26-án a Kongresszus által törvényben rögzítetten dönteni kell a még mindig titkosított dokumentumok – köztük FBI- és CIA-iratok – sorsáról.

A Fehér Ház a héten közleményben tudatta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb dokumentumot és információt nyilvánosságra hozzanak – jelentette a CNN.

A hírcsatorna emlékeztetett arra, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban minden alapot nélkülöző módon kapcsolatba hozta Republikánus-párti vetélytársát, Ted Cruz szenátort Kennedy merénylőjével, Lee Harvey Oswalddal. Ezt azóta sem vonta vissza.

Az Iránnal kötött egyezmény felmondásától óvják Trumpot

0

Az EU külügyminisztere megpróbálja rábeszélni az USA-t: ne rúgja fel az Iránnal kötött nemzetközi egyezményt.

Federica Mogherini az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása után közölte, hogy kitartanak az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény mellett. Szóba sem került, hogy újra szankciókat kellene alkalmazni Iránnal szemben, ahogyan azt Donald Trump javasolta.

Mogherini már rögtön Trump bejelentése után tudatta az Egyesült Államok elnökével, hogy nem mondhat fel egyoldalúan olyan nemzetközi egyezményt, melynek rajta kívül más aláírói is voltak. 2015-ben az Egyesült Államokon kívül Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína írta alá a nukleáris egyezményt Iránnal. Ezt nem hagyta jóvá Donald Trump. Rábízta a washingtoni kongresszusra, hogy “korrigálják az egyezmény hibáit”.

Federica Mogherini épp arra akarja rábeszélni a honatyákat Washingtonban, hogy ne hallgassanak Trumpra hanem gondoljanak az Egyesült Államok érdekeire.

Főként arra, hogyha az USA felmondja az egyezményt Iránnal, akkor milyen feszültség alakul ki a Közel Keleten, ahol amúgy is számos helyi háború folyik. És mi lesz Észak-Koreával? Már az Egyesült Államok fegyverese erőinek vezérkari főnöke is feltette a költői kérdést? Ha felmondjuk az egyezményt Iránnal, akkor a jövőben ki fog hinni Amerikának?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!