Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

Bolondnak nevezték Trumpot az észak-koreaiak

0

Trump Észak Koreáról beszélt Phoenixben, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai válságról, mely a neonáci tüntetőkkel kapcsolatos kétértelmű álláspontja miatt alakult ki.

“Sokan azt mondják, hogy túl erős voltam amikor tűzzel és haraggal fenyegettem meg Észak Koreát. Én azt mondom, hogy még erősebben kell őket figyelmeztetni! Észak Korea kezdi már érteni a helyzetet és respektálni az USA-t!”- hangsúlyozta Donald Trump Phoenixben. Arizona állam legnagyobb városában saját választóival találkozott, hogy feltöltődjön kissé.

Az utóbbi napokban ugyanis megingott pozíciója a Charlottesville-ben történt események miatt.

Trump nem ítélte el határozottan a neonáci tüntetőket, akik egy ellentüntető halálát okozták. Emiatt több tanácsadója lemondott. Az elnök elküldte főtanácsadóját, Steve Bannont, aki összekötője volt a szélsőjobboldali választókkal.

Trump elnöki periódusának első szakasza végetért, a Fehér Házban túlsúlyba kerültek a globalista erők- értékelte a helyzetet Steve Bannon. Aki korábban mérsékletre intette Trumpot Észak Korea, Oroszország és Irán esetében. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanezen a véleményen van Észak Korea ügyében.

A katonák általában óva intik Trumpot attól, hogy csapást mérjen Észak Koreára.

Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka egyenesen kijelentette, hogy Észak Korea nem katonai hanem diplomáciai feladat. Rex Tillerson külügyminiszter megdicsérte Észak Koreát amiért nem hajtott végre nukleáris vagy rakéta kísérletet válaszul az ENSZ BT szigorú szankcióira. Tillerson utalt arra, hogy sor kerülhet a párbeszédre Észak Koreával, de ehhez még több feltételt kell Kim Dzsongunnak teljesítenie. Az ifjú diktátornak állítólag az az álma, hogy az USA elnöke fogadja őt a Fehér Házban.

Ebből a célból Kim Dzsongun a további fegyverkezést tartja a legcélravezetőbb eszköznek. Szerdán meglátogatta azt az üzemet, ahol a rakéták motorját állítják elő. Elrendelte: gyártsanak még többet azokból a rakéta motorokból, melyekkel Észak Korea akár az USA területét is elérheti. Közben

Észak Korea szigorúan ellenőrzött sajtója tovább gúnyolódik Donald Trumpon.

Bolondnak nevezi az Egyesült Államok elnökét, aki Twitter üzeneteket küld a saját népének és a világnak. Ráadásul ezek a Twitter üzenetek gyakran ellentmondanak egymásnak úgyhogy még a titkárai sem tudják : melyik az igazi Donald Trump? – gúnyolódik a szigorúan ellenőrzött észak-koreai sajtó az Egyesült Államok elnökén.

Charles Gati: Még Trump sem olyan hülye

Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával

A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?

A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy “mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.

Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?

Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.

Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?

Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.

Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?

Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.

A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?

Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

0

“Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. “Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

“Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

   “Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy “kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

De ki is ez a Steve Bannon?

0

Az is elképzelhető , hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel.

Bannon a Fehér Ház menesztett főstratégája éppen tavaly ilyenkor vette át Trump vesztésre álló kampányának irányítását a(z orosz kapcsolatai miatt) kirúgott előző kampányfőnöktől (aki egy még korábbi kampányfőnök kirúgása után került Trump bűvkörébe).

Ennek a csavaros eszű, volt haditengerész, bankár, filmproducer milliomosnak a portréját már sokan megrajzolták, noha magyarul nincs igazán jó leírás eddigi tevékenységéről. Ezért a magyar politikai közegeket ismerők számára talán azzal a hasonlattal lehet a legjobban jellemezni, hogy Steve Bannon

a mai magyar hatalom belső idegszálait mozgató Habony Árpád, Tellér Gyula főideológus, valamint Bayer Zsolt és Lovas István propagandisták keveréke – egy személyben.

Miközben a jóhiszeműek úgy szeretnék látni a sorozatos elnök közeli kirúgásokat, és különösen Bannon távozását, hogy azok az új kabinetfőnök, John Kelly tábornok sikerét mutatják, a történéseknek egészen más olvasatuk is van. Bannont nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladná a küzdelmet, és hát Trump maga demonstrálta önmagáról, hogy valójában magáévá tette Bannon szélsőséges nézeteit, s azoknak a taraján csúszott be a Fehér Házba (miközben a szavazatok többségét az ellenfele szerezte meg).

Steve Bannon etnonacionalista héja azonban nemcsak a Hillary Clintont leszerelő becsúszásnak volt a főépítésze,

kívülről sokkal szabadabban akciózva könnyen válhat vagy Trump végső banánhéjává, vagy pedig a Republikánus Párt szétverésének a hadvezérévé.

Miről is van szó?

Noha a távozó főstratéga azt ígéri, hogy kitart Trump (vagyis saját!) programja mellett, az majd még kiderül, hogy a jobboldal (kutatások szerint is) legfontosabb médiájává vált Breitbart és portálcsatlósai nem fordítják-e a szélsőségeseket Trump ellen.

Az is elképzelhető azonban, hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel. A jövő évi törvényhozási választások remek alkalmat jelenthetnek arra, hogy Paul Ryant, Mitch McConnellt és a többi kvázi-mérsékelt jobboldalit kigolyózva végképp szófogadó szélsőségesek rombolhassák tovább az amerikai demokráciát.

Purger Tibor (Washington)

 

Trump tweetjei a bostoni felvonulókhoz

0

Donald Trump amerikai elnök legfrissebb tweetjében üdvözölte „azokat a szép számban megjelent tüntetőket, akik Bostonban felemelték a szavukat a bigottság és a gyűlölet ellen”, s leszögezte, hogy “országunk hamarosan ismét egységes lesz”. Az előzetes félelmek – szerencsére – nem váltak valóra, nyugodtan telt a nap az amerikai nagyvárosban.

Donald Trump több üzenetet is küldött a twitteren azután, hogy többé-kevésbé békésen véget ért a felvonulás.

„Nagyszerű országunk évtizedek óta megosztott. Néha szükség van tiltakozásokra, hogy begyógyítsad a sebeket, és a mi sebeink be fognak gyógyulni, és erősebbek leszünk, mint valaha”

– írta az elnök, aki méltatta azt a módot, ahogy a rendőrség kezelte a megmozdulásokat.

A bostoni rendőrség 27 embert vett őrizetbe szombaton, zömüket nem megfelelő viselkedés miatt. Voltak azonban letartóztatások azért is, mert egyesek a rendőrökre támadtak – jelentette a CNN.

Charlottesville hatása

A felvonulást azelőtt kezdték el szervezni, hogy a múlt hét végén a virginiai Charlottesville-ben halálos és sebesült áldozatokat követelő merénylet, majd azt követően összecsapások voltak a szélsőjobbos nácik és az ellenük utcára vonulók között. A hétvégi események nyomán országszerte felháborodás tört ki, nem kis részt amiatt is, ahogyan Trump kezelte az ügyet. Először nem volt hajlandó elítélni a náci merényletet és demonstratív felvonulásukat, s két napba telt, mire némileg mást mondott.

A hét emiatt sűrű, lemondásokkal és kirúgásokkal terhelt volt Washingtonban. A többi között távozott Trump stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon. Ennek fényében különösen érdekesek az elnök mostani – legalábbis kétértelmű – tweetjei.

A bostoni akció

Ahogy szombaton megírtuk, a szervező, a magát Boston szólásszabadság koalíciónak nevező csoport  „libertáriusokat, konzervatívokat, tradicionalistákat, klasszikus liberálisokat, Trump-támogatókat” és azokat hívta a felvonulásra, akik „élvezik a szólásszabadságot”. Az ellentüntetők többségükben baloldali csoportok hívására magyar idő szerint már kora délután elkezdtek gyülekezni, olyan transzparensekkel, mint

„No Trump. No KKK. No racist USA”.

 

Mi lesz Bostonban?

0

Óriási a készültség Bostonban, ahol a magukat konzervatívként aposztrofáló szervezők a szólásszabadságért hirdettek felvonulást a belvárosban, ám helyi idő szerint már a délelőtti órákban ellentüntetők ezrei is felvonultak. Rendőrökben sincs hiány.

Nem véletlen a nagy készültség: egy héttel a charlottesville-i merényletet követelő náci akciók után Amerika újabb összecsapásoktól tart a szélsőjobb és a demokráciáért, a toleranciáért, az amerikai értékekért felvonulók között. A szervező, a magát Boston szólásszabadság koalíciónak nevező csoport  „libertáriusokat, konzervatívokat, tradicionalistákat, klasszikus liberálisokat, Trumpistákat” és azokat hívta a felvonulásra, akik „élvezik a szólásszabadságot”. Az ellentüntetők, többségükben baloldali csoportok hívására, magyar idő szerint már kora délután elkezdtek gyülekezni, olyan transzparensekkel, mint

No Trump. No KKK. No racist USA.

– jelentette a CNN.

Az első jelentések szerint, helyi idő szerint nem sokkal dél után már nagyon feszültté vált a hangulat. Az AP jelentette, hogy a televíziós kamerák rögzítették, amint egy ellentüntető szitkokat kiabálva üldözőbe vett egy Trump-párti tüntetőt, akit utóbb sikerült kimenteni a tömegből.

Vasárnap folytatás

A vasárnap sem lesz csendes az USA-ban. Atlantában, Dallasban és más városokban szerveznek felvonulásokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK