Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trumpnak nagyobb gombja van

0

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta, hogy az Egyesült Államok atomtámadás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb” mint az, amely Kim szerint örökké az asztalán van.

„Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak” – közölte újabb Twitter-bejegyzésben Trump, az észak-koreai vezető újévi köszöntőjére reagálva, amelyben a phenjani rezsim vezetője ismét azt hangoztatta, hogy Észak-Korea mostanra képessé vált az Egyesült Államok területének bármely részére csapást mérni nukleáris fegyvereivel, s ezért Amerika soha többé nem lesz képest támadást indítani országa ellen.

Trump leszögezte, hogy

az ő íróasztalán lévő, atomfegyver bevetésére utasító nyomógomb „sokkal nagyobb” és „sokkal hatásosabb”,

mint az észak-koreai vezetőé. „Tájékoztatná valaki őt a kiszipolyozott és kiéheztetett rezsimjéből arról, hogy nekem is van Nukleáris Nyomógombom, de az enyém sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb, mint az övé, és az én Nyomógombom működik!”.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden délután a világszervezet székházában újságíróknak arról beszélt, hogy Washington kész további szankciókra is, abban az esetben, ha Phenjan újabb rakétakísérleteket hajtana végre.

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

0

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

 

Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.

Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.

Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.

„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”

–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

Eszkalálódik az iráni helyzet

0

Már halálos áldozatai is vannak az iráni tüntetés-sorozatnak: két demonstráló meghalt éjszaka – jelentette az AP egy félhivatalos hírügynökségre hivatkozva vasárnap. A csütörtökön a rossz gazdasági helyzet miatt kezdődött megmozdulásokhoz hasonló tüntetés-sorozat nem volt a vitatott 2009-es választások óta az iszlám államban.

 

A BBC által közzétett videón – ahogy a közösségi médián keringő felvételeken is – látszik, hallatszik, ahogy lövések dörrennek és tüntetők elbuknak.

Ezrek vonultak az utcákra Iránban az elmúlt napokban, köztük a fővárosban. Legalább ötven tüntetőt letartóztattak, ismerték be hivatalosan. A félhivatalos ILNA hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy csak egyetlen városban, a fővárostól 280 kilométerre fekvő Arakban 80 ember került őrizetbe.

Emelte a tétet, hogy az amerikai elnök is „beszállt” az iráni belpolitikai eseménybe, többször is tweetelt már a többi között azt üzenve Teheránnak, hogy „A világ figyel!”

Az iráni gazdaság ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, amelynek eredményeként Irán korlátozta az urániumdúsítási tevékenységét annak fejében, hogy több nemzetközi szankciót feloldottak ellene. Teherán azóta ismét értékesíthet kőolajat a nemzetközi piacokon és többtízmilliárd dollárért rendelhetett repülőgépeket.

Ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyékbént az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Őrség és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert

a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

Trump torony Panamában: Bombaüzlet gengszterekkel

0

Donald Trump amerikai elnök első nagy nemzetközi vállalkozása a Trump torony volt Panamában: a 70 emeletes épületben luxuslakásokat adtak el. A terv befuccsolt, de a fő felelős Alexandre Ventura Nogueira vállalta, hogy találkozik a Reuters oknyomozó újságíróival.

 

A gengszter-vállalkozóval szemben elfogató parancs van érvényben hazájában, Braziliában és Panamában. Az utóbbi országban ült is, de 1,4 millió dollár lefizetése után szabadlábra helyezték, de csak azzal a feltétellel, hogy nem hagyja el Panamát. Ő azonban azonnal lelépett. Ma nem lehet tudni, hogy hol él és azt sem, hogy miből.

„Csak pár percre találkoztam Donald Trumppal. Mar-a-Lagoban (ez ma a nyári Fehér Ház). Úgy mutattak be neki, hogy én adom el a Trump Ocean Club-ot a helyieknek”

– emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti találkozóra a brazil gengszter, aki Panamában ugyanazt a luxuslakást kétszer-háromszor is eladta! „Nem vagyok angyal, de az ördög sem én vagyok! Előfordult, hogy egy lakást kétszer is eladtunk, de csak azért, mert gond volt az időzítéssel!”

Trump partiján, Floridában más érdekes figurák is megjelentek – írja a Reuters. Például két egykori szovjet polgár, akiket gengszterként tartottak nyilván Kanadában. Alexander Altshoul és Stanislau Kavalenka színes múlttal rendelkezik. Prostituáltakat csempésztek be Kanadába, és azon keresztül az USA-ba az egykori Szovjetunió tagállamaiból.

Trump partijára úgy kerültek, hogy pénzt fektettek a panamai üzletbe, illetve pénzes vevőket ígértek az egykori Szovjetunió területéről.

Trump megörült ennek, hiszen akkor még bízott benne, hogy Moszkvában is megépül a Trump torony. A két jómadár üzleti kapcsolatban állt egy harmadik egykori szovjet állampolgárral, Arkagyij Vodoroszovval, aki Izraelbe vándorolt ki. Szoros kapcsolatban álltak egymással azt követően is, hogy kiderült: Vodoroszovot öt évre ítélték emberrablásért Izraelben „Alig ismertem őket” – mondja most róluk Nogueira, aki viszont megemlíti, hogy Trump lánya, Ivanka imádta Panamát. Imádta az egész panamai üzletet, úgyhogy olykor dalra fakadt, hogy szórakoztassa a vendégeket Floridában.

Az üzlet mindennek ellenére befuccsolt, a gengszterek lebuktak. Donald Trump és családja természetesen érintetlenül került ki a buliból. Sőt nyereséggel!

A Reuters szerint Donald Trump 30-50 millió dollárt kapott a név használatért. Azokról a vásárlókról, akik Panamában a Trump toronyban méregdrágán vettek luxuslakást, melyről aztán kiderült, hogy nem is az övék, nem szól a fáma …

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

0

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint –  olaj at juttat el  Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

 

„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.

Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.

Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat  juttatnak el észak-koreai hajókhoz.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta  mintegy harminc alkalommal rögzítették.

Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.

A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.

Trump nevét viseli majd a villamosmegálló a Siratófal közelében

0

Donald Trump bátor és történelmi döntést hozott amikor elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának – hangsúlyozta az izraeli közlekedési miniszter. Yisrael Katz egyúttal bejelentette, hogy az a villamos megálló, mely a Siratófal közelében épül, Donald Trump nevét viseli majd.

Minderről a Yedioth Ahronot hírportál számol be, ismertetve a 2,5 milliárd sékel értékű közlekedésfejlesztési programot. Ez az új villamosvonal részben metró lesz, hiszen két megállót is a föld alá helyeznek el, 52 méteres mélységben. Minderre azért van szükség, mert Jeruzsálemben maximálisan védeni kívánják a történelmi és vallási emlékhelyeket.

Az új villamosvonal kapcsolódik a tervezett Tel Aviv-Jeruzsálem gyorsvasúthoz. Ez 28 perc alatt tenné meg a távot a Ben Gurion repülőtér és Jeruzsálem között. Izraelben abban bíznak, hogy Trump jeruzsálemi döntése megnöveli majd az Izraelbe látogató zsidók, illetve a turisták számát.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Trump döntése után sok más állam is áthelyezi majd a diplomáciai képviseletét Jeruzsálembe. Eddig, második fecskeként csak Guatemala jelentkezett, melynek elnöke Facebookon jelentette be a döntést. Romániában a kormányzó szociáldemokraták vezére jelezte, hogy érdemes lenne fontolóra venni a diplomáciai képviselet áthelyezését Jeruzsálembe, hiszen Izrael minden fontos állami intézményének ott van a központja.

Ez volt ma – 2017. december 22.

0

Orbán szerint az ország nincs rászorulva senki pénzére, megáll a saját lábán, az LMP szerint a Fidesz az EU támogatások nagy részét ellopta; Karácsony Gergely viszont békét akar hozni Magyarországra; Botka azonban hosszabb hallgatás után beleszállt a baloldalba és ettől függetlenül egy újabb nő vádolta meg szexuális erőszakkal Sylvester Stallonét.

Orbán: megállunk a saját lábunkon. LMP: a Fidesz az EU-s támogatások nagy részét is ellopta

A miniszterelnök szerint az Európai Unió jól jár azzal, hogy támogatást ad egyebek mellett Magyarországnak, mert a nyugati országok valójában keresnek rajtunk. Magyarországnak akkor sem kellene megijednie, ha nem áramolnának ide az uniós fejlesztési pénzek, mert az ország nincs rászorulva senki pénzére, megáll a saját lábán – vélte Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában adott interjúban.

„Orbán Viktornak igaza van abban, hogy a magyar emberek és a magyar vállalkozások megszakadtak a munkában az elmúlt években. Azonban a Fidesz elhibázott – olcsó munkaerőre és a külföldi nagyvállalatok támogatására alapuló – gazdaságpolitikája miatt az elmúlt évek növekedése ennek ellenére kizárólag az uniós támogatásoknak volt köszönhető még úgy is, hogy a Fidesz az EU-s támogatások nagy részét is ellopta. Ha valaki tehát biztosan nehezen lenne meg az uniós források nélkül az pont Orbán Viktor és az általa felépített korrupciós gépezet, miközben a paksi bővítés és a Budapest-Belgrád vasútvonal is kétségkívül azt a célt szolgálja, hogy legyen miből finanszírozni a kormány mögött álló oligarchakommandót.” (LMP)

Karácsony: az a dolgunk, hogy békét hozzunk Magyarországra

A választók jövőre eldönthetik, az „ellenségképek, társadalmi konfliktusok élezése” helyett Magyarországnak legyen-e „szelíd, halk szavú kormánya”, amely azért „robotol”, hogy megjavítsa az életüket – mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és a Liberálisok közös miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A Párbeszéd társelnöke – a másik két párt elnökével közösen tartott rendezvényen – hangsúlyozta, a politikának a békés hétköznapokról, a kormányzásnak pedig olyan „apró okos lépésekről” kell szólnia, amelyek visszaviszik Magyarországot Európa felé.

Botka beleszállt a baloldalba

„Tévedtem, amikor azt hittem, ezek a pártvezetők meggyőzhetők, hogy saját választóik fontosabbak nekik, mint az ő politikusi túlélésük.”

A Szegedi Tükörnek adott terjedelmes interjút Botka László, aki októberig az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt.

„Azt sem tudtam, hogy a Fidesz milyen mélyen van jelen az ellenzéki pártok életében, mennyire irányítja őket. Ez nagyon megdöbbentett.”

Trump aláírta az adótörvényt, majd elment karácsonyozni

Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában, újságírók jelenlétében szignálta a másfélezer milliárd dolláros adócsökkentést előirányzó törvényt.

„Nagyon, nagyon büszke vagyok rá” – mondta az újságíróknak, és hozzátette, hogy a törvényben „fantasztikus dolgok” vannak a vállalkozások, a dolgozó emberek, a középosztály és mindazok számára, akik munkahelyeket teremtenek. Úgy fogalmazott: a vállalatok „megőrülnek majd” ezért a törvényért.

Trump ezzel egyidejűleg aláírta azt a kongresszus által csütörtök este elfogadott törvényt, amely biztosítja a szövetségi kormányzat finanszírozását január közepéig, majd floridai birtokára indult, ahol a karácsonyi ünnepeket tölti.

Újabb nő vádolta meg szexuális erőszakkal Sylvester Stallonét

A kaliforniai rendőrség közölte, hogy vizsgálja az 1990-es években történt esetről szóló bejelentést. A 71 éves Oscar-díjas színész tagadja a vádat, amely szerint a kilencvenes évek elején Santa Monicában megerőszakolta a feljelentőt.

Martin Singer, Stallone ügyvédje közölte, hogy a nő „egy 27 éve történt állítólagos erőszakról tett bejelentést a rendőrségnek. Ügyfelem határozottan kétségbe vonja az állítást” – hangsúlyozta.

Novemberben a Deadline magazin tárta fel, hogy 1986 júliusában egy tinédzser lány bejelentést tett a Las Vegas-i rendőrségen, amelyben azt állította, hogy Sylvester Stallone és testőre molesztálta őt a Las Vegas Hilton hotelben. Az ügyet azonban ejtették, mivel nem volt hajlandó feljelentést tenni ellenük. Az online magazin szerint a lány ezért nem tett feljelentést az ügyben, mert túlságosan megalázottnak érezte magát és szégyellte a történteket.

Trump aláírta az adótörvényt, majd elment karácsonyozni

0

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban helyi idő szerint pénteken délelőtt aláírta a törvényhozás által a héten elfogadott adótörvényt, amely Trump legnagyobb törvényhozási győzelme elnöksége első évében.

Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában, újságírók jelenlétében szignálta a másfélezer milliárd dolláros adócsökkentést előirányzó törvényt.

„Nagyon, nagyon büszke vagyok rá” – mondta az újságíróknak, és hozzátette, hogy a törvényben „fantasztikus dolgok” vannak a vállalkozások, a dolgozó emberek, a középosztály és mindazok számára, akik munkahelyeket teremtenek. Úgy fogalmazott: a vállalatok „megőrülnek majd” ezért a törvényért.

Trump ezzel egyidejűleg aláírta azt a kongresszus által csütörtök este elfogadott törvényt, amely biztosítja a szövetségi kormányzat finanszírozását január közepéig, majd floridai birtokára indult, ahol a karácsonyi ünnepeket tölti.

Az új amerikai adócsomagról itt írtunk.

Trump magát és a milliárdosokat segíti

A hozzá hasonló milliárdosokat jutalmazza Donald Trump adócsomagja. A közel negyven éve tartó elképesztő vagyoni egyenlőtlenség tovább fog nőni az Egyesült Államokban. A vesztesek azok lesznek, aki Trumpra szavaztak nagy számban.

Noha mindenki tud(hat)ta, mi várható, mégis nagy számban szavaztak tavaly Donald Trumpra azok az alsó középosztálybeli amerikaiak, akik már eddig is vesztesei voltak a 80-as évek eleje óta növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségnek. Trump első elnöki sikere, a nagy arányú adócsomag most rátesz egy lapáttal erre. A vállalati és a személyi jövedelem adójának megvágása ismét a felső jövedelmi ezreléknek kedvez.

Trump megígérte és megcsinálta.(Az adócsomag egyéb részei komoly vitákat gerjesztenek Európával is.) A becslések szerint másfélezer milliárd dollár költségvetési bevételkiesést eredményező adócsökkentés jövedelmekre vonatkozó részének főbb tételei:

a cégek nyeresége után 35 helyett 21 százalékot kell fizetni, az ottani szja legfelső kulcsa pedig 39,6-ról 37 százalékra csökken.

Előbbitől azt várják, hogy sok amerikai cég külföldön, alacsony adójú országokban tartott nyeresége hazavándorol. Ezt a sok elemző kétli, de idővel kiderül, kiknek lesz igazuk.

Az szja-kulcs változása pedig együtt jár a jövedelmi határ emelésével: a maximális ráta az eddigi 418 ezer helyett 500 ezer dollárnál lép be.

Számítások szerint a szűk legfelső jövedelmi réteg akár 200 ezer dollárt is nyerhet évente, az alsó 50 százalék ennek csak negyedét. Vagyis a megmaradó jövedelem eloszlása ismét a milliárdosok felé tereli a nagyobb tételt. Emellett az örökösödési adó mentességi küszöbét is megemelte a törvény duplájára. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a súlya az öröklésnek a vagyonok növekedésében, nem mindegy tehát, hogy 11 vagy 22 millió dollárig adómentes.

Az egyenlőtlenség eddig is az USA-ban volt a legnagyobb. A Ronald Reagan elnökké választása után elkezdődött folyamat oda vezetett, hogy 1980 és 2010 között

a nemzeti jövedelem 15 százaléka az alsó 90 százaléktól a felső tizedhez vándorolt,

a növekedés háromnegyede került a felső tízhez, ezen belül az egy ezrelékhez 60 százaléka – olvasható a világhírű közgazdász, Thomas Piketty A tőke a 21. században című bestsellerré vált könyvében. Az adatsorokat vizsgálva a francia tudós azt is kimutatta, hogy ebben a harminc évben az alsó 90 százalék jövedelme évente alig fél százalékkal, három évtized alatt kumuláltan mindössze 20 százalékkal nőtt.

Ennek következtében a felső 1 százalék és az alsó 50 százalék részesedése a jövedelmekből elképesztő mértékben távolodott el egymástól az Egyesült Államokban.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

Ugyanez Nyugat-Európában nagyon másképpen alakult.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

A látványos különbség magyarázata az lehet, hogy – Piketty következtetése szerint – a valódi középosztály létrejötte Nyugat-Európában a jövedelmi top 10 (és ezen belül a top 1) százalék vagyonának „újraosztásával” történt meg a második világháború után, ahol sok helyütt megmaradtak a viszonylag magas adókulcsok, ezzel szemben az USA-ban a korábban szintén nagy (80 százalék körüli!) elvonás a csúcsjövedelmekre és öröklésre fokozatosan esett. Vagyis ott a közép- és alsó réteg jövedelmét áramoltatták felfelé. (Ha valakinek ez nálunk ismerős mostanában, az nem téved.)

A komoly lecsúszást elszenvedő közép- és alsó középosztály elégedetlensége az elnökválasztás idején abban csúcsosodott ki, hogy a „hagyományos” elitet kiszavazva Trumpba helyezték bizalmukat. Aki eddig is a nagy nyertesek közé tartozott, és ez a jövőben is így lesz.

Az ENSZ-közgyűlés elítélte Trump Jeruzsálem-döntését

0

Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és kilenc ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson.

Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.

Az ENSZ-közgyűlés annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Trump előző nap az amerikai támogatások megvonásával fenyegette meg a testületben ellene szavazó államokat.

Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelezőek, de nagy politikai súlyuk van.

A határozat „érvénytelennek és semmisnek” nyilvánította az amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el.

(MTI/EPA/Justin Lane)

A közgyűlés vitájában az amerikai ENSZ-nagykövet újfent azzal fenyegette meg a 193 tagországot és az egész világszervezetet, hogy amennyiben megszavazzák Trump döntésének elítélését, Washington megvonja a támogatást.

Nikki Haley leszögezte: az ENSZ egyetlen voksolása sem változtat az Egyesült Államok döntésén, miszerint áthelyezi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, mert „ez a helyes lépés”.

Kifejtette: az Egyesült Államok „úgy fog emlékezni erre a napra, mint amelyen támadás érte a Közgyűlés részéről azért, mert szuverén nemzetként gyakoroltuk jogunkat”. Majd hozzátette: „Emlékezni fogunk erre a napra, amikor majd ismét felkérnek bennünket, hogy a világ legnagyobb támogatójaként fizessük be hozzájárulásunkat az ENSZ-nek”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!